Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-10 / 254. szám

K&rő&vitSúk Békéscsaba, 1921. novcmbct- 10. A Bank-gassei milliók ügyét véglegesen akarják tisztázni a kisgazdák {Budapest, nov. 9.) A kisgazda­párt nem hagyja a Szmrecsdnyi— Benkő-iék affér ügyét annyiban, hanem felhasználja ürügyül a Bank­gassei milliók ügyének végleges tisztázására. Olaszország nem türi az albániai szerb túlkapásokat (Róma, nov. 9. MTI.) Az olász lapok hirei szerint a szerb-albán határon a helyzet mindinkább rosz­szabbodik. A szerbek — igy irja az olasz sajtó — nyilván befejezett té­nyekkel akarja megelőzni a főhatal­maknak már bejeiéntett együttes lé­pését. Azok a belgrádi híresztelések, mintha olasz tisztek harcolnának az albánok oldalán, római illetékes kö­rök állítása szerint közönséges kohol­mányok. Ez azonban semmikép sem jelenti azt, mintha Olaszország haj­landó lenne nyugodtan elnézni azo­kat a túlkapásokat, amelyeket a ju­goszlávok Albánia rovására elkö­vetnek. (Róma, nov. 9.) Megerősítik azt a hírt, hogy az olasz kormány az antant többi kormányánál azon fá­radozik, hogy a szerb kormánynál közös lépésre váilalkozhassék Albá­nia ügyében. (MTI) Nincsenek olasz tisztek az albán hadseregben {Róma, nov. 9.) Rz olasz kor­mány hivatalosan megcáfolja a ju­goszláv sajtónak azokat a híresz­teléseit, amelyek szerint olasz tisz­tek is harcolnak az albán hadse­regben. Akció a márka javítására (Berlin, nov. 9.) Schmidt közgaz­dasági miniszter mindent elkövet a márka árfolyamának javítása érde­kében. Legújabban törvényjavaslatot nyújt be á tőzsdei üzérkedések szi­gorú megrendszabályozása ügyében. Megindultak az olasz-török tárgyalások (Róma, nov. 9.) Az előjelekből ítélve valószínű, hogy sikerrel fog­nak végződni az olasz—török egyez­ményre irányuló tárgyalások. Nemes Ferenc temetése (Szeged, nov. 9.) Ma délután 3 órakor temették el a Nyugatmagyar­ország védelmében hőst halált halt Nemes Ferenc menekült erdélyi is­kolaigazgatót, az egész város őszinte részvéte mellett. Az ÉME, melynek főtitkára volt, testületileg jelent meg a végtisztességen. Üldözik a magyarokat a Felvidéken (Kassa, nov. 9.) R Rendőrigaz­gatóság kötelezte a magyarokat, hogy naponta jelentkezzenek. R magyarok több vezetőjét letartóz­tatták. Mi van ma ? 1921. nov. lO., csütörtök Róm. kath.: Av. András hv. Prot.: Luth. Márt. Nap kél 6 óra 57 perckor, nyugszik 16 óra 31 (4*31) perckor. Hold kél 14 óra 10 perckor (d. u.2-10) nyugszik 1 óra 17 perckor (éjjel). Délután4órakor: Ipartestületi elöljáró­sági ülés az ipartestület helyiségében. Csehország leszerel A köztársaság elnöke november 10-étől kezdődően elren­delte a hadsereg demobilizációját. A hadvezetőségnek az á szándéka, hogy a deniobilizációt november vége előtt teljesen végrehajtja. A köztársaság elnöke parancsot adott ki, mely­ben megelégedését fejezi ki afölött, hogy a hadsereget ilyen rövid idő alatt harckésszé tették és azt állitja, hogy a fegy­veres erők gyors összevonása döntő hatást gyakorolt az ese­mények kedvező fejlődésére. (MTI). 9 szövetkezeti eszme Gazdasági életünk beteg. Ez a je­lenség nemcsak nálunk lesz egyre feltűnőbb; a betegség jelei az egész u. n. civilizált világban észlelhetők. Az u. n. kapitalista gazdálkodás már régóta egészségtelen irányba tért. Nem tagadjuk sem a tőkének ter­melési tényező voltát, sem a ma­gántulajdon eszméjét, de óva kell intenünk mindenkit, aki a magán­tulajdonban rejlő hatalmat féktelen elnyomásra akarja kihasználni, hogy tanúsítson mértékletet, mert a hata­lommal való visszaélés szörnyű kö­vetkezményei sohasem voltak elke­rülhetők. Ez az intelem magában azonban semmiesetre sem lesz elegendő arra, hogy észretéritse az olyan embere­ket, kik az önzést annyira viszik, hogy belevakulnak és nem látják, mily bajokat okoznak esztelen poli­tikájukkal. A mai nagy tőkeegyesü­lések, a trustszerü alakulások ve­zetői legtöbben nem képesek már a higgadt megfontolásra és mindent eltiporva akarnak tovább haladni a biztos romlás felé. Romlást hoz az emiitett beteg politika, mert a hata­lommai való tartós visszaélés feltét­lenül forradalmi kitöréseket von maga után a teljesen elnyomott csoportok részéről. Hogy a trustszerü alakulatok poli­tikája milyen következményeket fog maga után vonni, a külföldi u. n. civilizált államokban, azt ma nem tudjuk pontosan megállapítani. Arról sem mondhatunk pillanatnyilag pon­tos véleményt, hogy ezekben a kül­földi államokban mi történik a hata­lommal való visszaélések ellensú­lyozására. A hazai viszonyokat azonban tisz­tán látjuk és igy a nálunk szük­séges rendszabályokat is könnyen megtalálhatjuk. Hazánkban jelenleg egy olyan alapja van a tőkekoncent­rációnak, mely a tőketulajdon által nyújtott hatalmat helytelenül hasz­nálja fel, ez a bankkartell. A tőke­koncentrációnak ez az alakja fekszik reá minden üzletre, ez adóztatja meg a termelést és fogyasztást egy­aránt, részben helytelen kamatláb­politika, részben az egészséges ver­senyt kizáró megkötések által. Szép szóval és logikával ezeket az alakulásokat észszerű politika folytatására rábírni nem fogjuk. Az államtól sem várhatunk minden kez­ményezést. Azoknak az osztályoknak kell védekezniük, melyeket a bank­kartellek legjobban, veszélyeztetnek. Ezek a hivatalnok középosztály mint fogyasztó, valamint az őstermelő és kisiparos mint fogyasztók és ter­melők. A szervezkedésnek bevált formája megvan a szövetkezetekben. A szövetkezeti szervezkedés nagy­jelentősége abban van, hogy a gaz­dasági egyedeknek a termelés vagy háztartás vezetése folytán fontos cikkek szétszórt, esetenkinti bevásár­lása, illetőleg eladása helyébe egy közös beszerzésre vagy termelésre vagy eladásra irányuló szervezetet állit. A szövetkezetek kiépítése folytán tehát megváltoznak a piaci viszo­nyok, egyesek helyett szervezett cso­portok lépnek fel a piacon. Legtöbb helyen azonban a szövetkezeti szer­vezkedésnek következménye az is, hogy a felesleges piaci forgalom és ezzel minden káros közvetitőkeres­kedelem kikapcsolása következik be. A szövetkezeti szervezkedés köz­gazdasági szempontból mindenütt és mindenkor haladást jelent, mert feleslegessé váló közvetítő szerveket kapcsol ki és igy kisebb tőke és munkaigénybevétellel az eddigivel azonos vagy igen sok esetben jobb eredményt tud felmutatni. A szövet­kezeti eszmét feltétlenül terjeszteni kell, mindenkor kiemelve azonban annak lényegét, mely abban áll, hogy a szövetkezet az emberek oly közössége, mely nem nyereségeit, hanem a szövetkezetben tömörült gazdasági egyedek saját szükségle­tének kielégítése végett termel, illetve dolgozik. Mindezeket tekintetbe véve, ha­zánkban a bankkartell által elnyo­mott, illetve megkárosított osztályok­nak az a feladata, hogy saját kez­deményezéssel a szövetkezeti hálózat mielőbbi teljes kiépítésén dolgoz­zanak. Ezzel a munkával párhuzamosan kell haladnia égy céltudatos politikai agitációnak, melyben mihden nem­zeti alapon álló páítnák egyéb ellen­téteket félretéve a szövetkezeti eszme feltétlen támogatását kell követelnie a kormánytól. Midőn a bankkartell által károsított osztályokról beszé­lünk, elsősorban a fixfizetéses közép­osztályra, az őstermelőkre és a kis­iparosokra gondolunk. Ami pedig az elsősorban kiépítendő szövetkezeti formákat illeti, azon nézetünknek adunk kifejezést, hogy Magyarorszá­gon mindenekelőtt a következő szö­vetkezeti formák kiépítésére van szükség: Köztisztviselők és általában fix­fizetésü tisztviselők, valamint ős­termelők, kisiparosok és munkások fogyasztási szövetkezeti, őstermelők és kisiparosok termelő továbbá érté­kesítő szövetkezetei, beleértve az utóbbi kategóriába a mezőgazdasági nyerstermények feldolgozásával, ille­tőleg finomításával foglalkozó gyár­üzemeket, végül bizonyos mértékben a jelen felsorolás elején emiitett fo­gyasztók termelési szövetkezetei. — Mindezen szövetkezeteknek termé­szetesen egyoldalú politikai befo­lyástól és a banktőke uralmától men­teseknek kell lenniök. Hogy éz igy legyen, arra a szövetkezett tagok törvényadta joguknál fogva minden­kor ügyelhetnek, az államnak pedig a helyes gazdasági fejlődés érdeké­ben feltétlenül az a kötelessége, hogy a szövetkezeti tagok ezen törek­vését előmozdítsa. Nézetünk szerint sohasem volt alkalmasabb az idő ezeknek a reorga­nizációs munkáknak a megkezdé­sére, mint most, mikor az örökös zavarokat előidéző, legsulyosab álta­lános politikai viták a kényszer ha­tása alatt hosszabb időre elintézést nyertek, olyannyira, hogy ezen el­intézett kérdésekről vitatkozni teljesen felesleges, mert az ilyen vita csak energiapazarlást jelentene. Cser Frigyes. 9 nagyváradi rom. hath. papság gyásza Súlyos gyász érte a nagyváradi iatinszertartásu egyház papságát. Lo­pusni Gyula Ágost általános püs­pöki helynök, pogamszentpéteri apát és nagyváradi szikes káptalani ka­nonok halálával. Ritka hűséggel, lel­kiismeretes pontossággal és vas szor­galommal addig munkálkodott fá­radhatatlanul évtizedek hosszú so­rán át, amig életének 66-ik, áldozó papságának 43-ik évében rövid szen­vedés után & halál megváltotta ré­gen őrlő betegségéből. Nagyváradon hunyt el 8-án, ked­den éjjel. Nagykanizsára érftezift a határmegállapitó bizottság Megírtuk, hogy a magyar—szerb határmegállapitó bizottság Varasdról Nagykanizsára megy és ott fogja folytatni határmegállapitó munkáját. Mint értesülünk, a bizottság a na­pokban érkezik Nagykanizsárd. A város vezetősége a bizottság előre küldött magyar tagjaival megkezdte a bizottság szállásának és irodahe­lyiségeinek kijelölését. Munkatársunknak alkalma volt a határmegállapitó bizottság egyik ma­gyar tagjával beszélgetést folytatni, aki a bizottság megérkezésére és működésére vonatkozólag a követ­kezőket mondta: — A bizotttág a napokban fog Nagykanizsára megérkezni. A bizott­ságban képviselteti magát a négy antant hatalom, egy-egy megbízottal, titkárával és a megfelelő számú mű­szaki szeméiyzettel. Az érdekelt álla­mok, Magyarország és Jugoszlávia részéről összesen nyolcan vannak a bizottságban. A bizottság Nagykanizsán tartóz­kodása alatt a Mura és Dráva sza­kasz kérését egészen Mihajdcig fogja tárgyalni és felülvizsgálja azokat az igényeket, melyeket az érdekelt álla­mok a határkiigazitásra tettek. 9 „Honvédelmi Párt" közleményei A volt „Erdélyi Magyar-Székely Szövetség" hölgybizottságának a tagjaihoz! Tisztelettel felkérjük a működésé­ben megszüntetett „E. M. Sz. Sz." hölgybizottságának volt tagjait, vala­mint azokat az urleányokat is, akik az 1921. évi junius 12-én rendezett Székely-kerti népünnepélyen közre­működtek, szíveskedjenek ma dél­után 6 órakor egy nagyon fontos, hazafias ügy megbeszélése céljából a leánygimnázium Apponyi-u. 1. alatti helyiségében lehetőleg teljes számban megjelenni. Gyűlés. Kerületi szervünk a cso­portvezetők és a sajtóosztály bevo­násával ma délután 6 órakor a leánygimnáziumban intézőbizottsági ülést tart. Hangverseny. A „H. P." folyó hó 19-én a Városi Színházban gaz­dag műsorral irredenta hangversenyt rendez. A vezetőségnek sikerült az estélyre megnyerni Balázs Árpád országosan ismert magyar dalköltőt és zeneszerzőt, valamint Heltai me­nekült színigazgatót is. Részleteseb­ben a műsor végleges megállapí­tása után fogjuk tájékoztatni a nagy­közönséget. Hazájának tesz szolgálatot, ha az ország területi integritásáért fel­vett küzdelmünkben minket támogat! A H. P. elnöksége.

Next

/
Thumbnails
Contents