Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-05 / 250. szám

Békéscsaba, 1921. november 5. Szombat 11. évfolyam 250. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Békéscsabán, Szent István-tér 18, A szerkesztőség telefon száma TALTI t.sz. | :60. | Független keresztény politikai napilap A trónfosztó törvényjavaslat tárgyalása Apponyi Albert dekiaráoiója — Kószó István ós Kováos /. István beszéde — A nemzetgyűlés mai ülése T

ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóra 35 K, negyedévre lOO K, félévre 2QO K

. Egyes szám ára 3 K. Budapest, nov. 4. A mai ülést szokatlanul zsúfolt padsorok előtt, pontban 10 órakor nyitotta meg Gadl Gaszton elnök. A honvédelmi miniszter törvényjavaslatot terjeszt be az oroszországi hadifoglyok hazaszállítása tárgyában. Ezután áttérnek a IV. Károly király Őfelsége uralkodói jogának és a Habsburg ház trónörőklési jogának megszűntéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dr. Rubinek István, a közjogi bizottság előadója ismertette a javaslatot. A közjogi bizottság a miniszterelnök által beterjesztett javaslatot változatlanul elfogadta és elfogadásra ajánlja. Bethlen István gróf miniszterelnök: Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására áttérnénk, legyen szabad néhány érvet felhoznom, miért volt szükség erre a javaslatra. Nem a normális élet követelményei diktálták, hanem elkerülhetetlenné tették az utóbbi két hét eseményei. Két körülmény volt, amely megérlelte a mai helyzetet. Egyik az a könynyelmü kísérlet, melynek áldozata maga a király és dinasztiája, másfelől a nemzet nyugalma és az a mohó törtetés, amely szomszédainknál jelentkezett, hogy belső ügyeinkbe beleavatkozzanak. Az események még frissek s hogy mi volt a helyes, arra a feleletet meghozza a történelem. — A haza iránti kötelességet teljesítek akkor, amikor ünnepélyes óvást emelek minden külföldi beavatkozás ellen. — Felesleges ismertetnem mindazt a jegyzékváltást, amely diplomáciai uton lefolyt, csak azt említem meg, hogy Magyarország lefegyverzésére vonatkozott. Azon mosolyogni kell, hogy a mozgósítási költségeket is velünk akarták megfizettetni, holott mindent megtettünk, hogy a nyugalom helyreálljon. Ha a békeszerződés területi követelései is szóba kerültek, ez csak a velencei egyezményre vonatkozhatott volna, de ez közöttünk és az érdekeltek között a nagyhatalmak hozzájárulásával elintéződött. Mit szólunk ahoz, aminek folyománya ez a javaslat? Azoknak kellene hozzászólni, akiknek nézetével ez a javaslat nem ellenkezik. Eddig ugy szerepeltünk Európában, mint békebontók s ime, Közép-Európa békéjét mi mentettük meg. Ha a Habsburg-kérdés felvetésével szemben azt hozzuk fel, hogy ez Magyarország belügye, el kell ismernünk, hogy akkor külügy, ha a volt birodalom ma egységes országaiban a tradíciók gyöngülő fonala elég erős, hogy ezt az egységet megbontsa. Miért volt szükség arra a szövetségre, mely defenzív szempontból i 42 millió embert egyesitett 7 és fél i millióval szemben. Ilyen szövetségre defenzív szempontból nincs szükség, csak agresszív szempontból. Középeurópa érzete beteg s még ennek a gyenge Magyarországnak a szövetségét sem akarják megtűrni. Magyarország függetlenségét a békeszerződés elismerte s a Népszövetséget állította oda bíróul. Ám ennek, amikor ezt a függetlenséget megtámadták, szavát sem hallottuk. Velünk szemben Európa egyes j országai két utat próbáltak. Először beteggé, inficiálttá akartak tenni bennünket. Ez ellen sikeresen védekeztünk. Most direkt beavatkozással próbálkoztak. Nekünk ezzel szemben egy fegyverünk van: szilárdan ragaszkodni a békéhez. Apponyi Albert gróf: Szükségesnek tartom, hogy a miniszterelnök ur beszédjét kiegészítsem. A baj legfőbb forrása a trianoni béke és a bajt a helyzet teljes félreismerésén alapuló békeszerződés okozta. Kérdem a nagyhatalmakat, hogy csalás-e, vagy igazság. Visszautasítunk minden követelést, mely a békeszerződést megsértené s igy azt is, hogy a lefegyverezésben a kisantant résztvegyen. Ebben a kérdésben egyedül a nagyhatalmak képviselői tudnak objektívek lenni. A sérelmek egész sorozata az, mely a függő kérdésekben a békeszerződés ellen elkövettetett. Sérelem egész sor alappal nem biró kérdés, aminő például a kisantant beavatkozása a királykérdés elintézésébe. A nagyhatalmak annakidején a párisi tárgyalásokon nem fejezték ki abbeli kívánságukat, hogy ezt vagy azt a dinasztiát ki kell küszöbölni. S mégis bekövetkezett az az esemény, amit nálam senki jobban nem sajnál. A történelem fogja megírni, hogy Magyarország igazának megvédésére ez az egyetlen ut kinálkozott-e, hogy a kormány a koronás királlyal szemben fegyvert fogjon. Sajnos, a külföld csak azt látja, hogy azt teszik, amit kívántak. Kiszolgáltattunk egy magyar állampolgárt, a koronás királyt a külföldnek. Tiltakozás nem történt ez ellen a kormány részéről s igy én adok kifejezést annak, hogy a magyar állam méltóságán, a Szent Korona fényén sérelem esett. (Nagy zaj.) Gróf Apponyi Albert: Nem hiszi, hogy különbség volna magyar és magyar között. (Felkiáltás a kisgazdapárton : A csehek hozták be J Nagy zaj. Felkiáltások: Nem igaz, rágalom I) Gróf Apponyi Albert: ... az ember azt hinné, hogy a kormány fájdalommal, tesz eleget kötelességének. Ezután a következő deklarációt olvassa fel: A napirendre kitűzött javaslat szakit jelenlegi ősi alkotmányunkkal s a koronás király trónvesztésének kimondásával annak legerősebb pillérét, a magyar nemzeti királyság intézményét támadja meg. A király és a nemzet megegyezése alapján megállapított trónöröklési rendnek egyoldalú megszüntetésével bizonytalanságba sodorja a nemzet jövőjét. Az 1920. évi I. tc. erre nem ad jogot, mert kifejezetten nem erre irányul, de semmi esetre sem birhat azzal a joghatállyal, hogy ezer éves alkotmányunk folytonosságát megszakítsa, annak törvényes intézkedéseit megdöntse és merőben is az eddigi független jogfejlődés kiinduló pontja legyen. Arni pedig ezen a területen alkottatott, az, ha törvény alakját nyeri is, jogilag hatálytalan. Jogi meggyőződésünk folytán a törvényjavaslat megvitatásában és az efelett való határozathozatalban részt nem vehetünk, hanem tiltakozásunk bejelentésére szorítkozunk. A deklarációt aláírták: gróf Apponyi Albert, Szmrecsányi György, Sándor Pál, Weiss Kondrád, Friedrich István, Szilágyi Lajos, Milotay István, Pallavichinyi György őrgróf, Vázsonyi Vilmos és még többen. Elnök: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az előbb a nagy zajban nem hallottam, hogy Apponyi Albert gróf ur azt a kijelentést tette, hogy ez a törvényjavaslat nem birhat hatállyal. Az 1920. évi I. t.-c. kifejezetten kimondja, hogy a nemzetgyűlés szuverén, tehát minden törvény, amit hoz, törvény és tagadásba nem hozható. Kószó "István. Elismeri tényként, hogy a javaslatot a külső kényszer szülte, de ez csak időre szól, nem pedig a lényegre. A lényeg a szivünk szerint való. Politikai és gazdasági megnyilatkozása a nemzetnek, mely 400 év sérelmét teszi jóvá. Ausztria volt Magyarország gátlója, mely gazdasádi téren állandóan el volt nyomva. Pártjának kifejezetten meggyőződése, hogy Ausztria é« Magyarországnak gazdasági és politikai kapcsolata a régi formában nem tartható fenn. Nem időszerű ugyan a kérdés felvetése, de tény, hogy amint a hivatalos jelentés is mondja, a puccsot két osztrák század is segítette. Nem tudhatjuk, nem a régi lakájpolitika kezdetének jele volt-e ez. Nem annak a trónnak a megszerzésére irányult-e a kísérlet, amit egyszer már visszautasított. Tiltakozunk, hogy bárminő tekintetben és bárki beavatkozzék legsajátosabb belügyeinkbe. A javaslatot elfogadja. Haller István szintén a kényszer ellen tiltakozik. Kovács J. István: A miniszterelnök rámutatott, hogy a nagyhatalmak beavatkozása leginkább azt a pártot érinti, mely nem kényszerből szavazza meg a javaslatot. Mi, akik azt vallottuk eddig is, hogy IV. Károly jogai megszakadtak, tiltakozunk ellene, hogy belső ügyeinkbe beleavatkozzanak. Szünetet kér. Szünet után Kovács I, István : A nemzetgyűlés ezzel a törvénnyel nem gyakorol semmi jogfosztást, sem erőszakot nem alkalmaz. Ilyen a magyar nemzet lelkületétől távol állott. A törvényjavaslat csak a pragmatika szankció megszűnését nyilvánítja ki, vagyis azt a tényleges állapotot, hogy IV. Károly uralkodása megszűnt, miután a közös birtoklás és védelem kötelességét nem teljesiti s ezáltal megszűnt magyar király lenni, — törvényesiti. A 3. §. kijelenti, hogy feltétlenül a királyság alapján állanak. A törvényjavaslatot elfogadja. (Éljenzés és taps a jobb oldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Ruppert Rezsó felszólalása után Elnök napirendinditványt tesz, mely szerint a Ház holnap folytassa a mai napirend vitáját. Ehez hozzájárulnak, mire az ülés d. u. 2 órakor véget ért. Ausztria a velencei egyezmény alapján áll Bécsből jelentik : A Neues Wiener Tagblatt azt fejtegeti, hogy a nagyköveti konferenciának az a határozata, amely a velencei egyezményt jóváhagyja, itteni értesüléseink szerint érdekes és fontos pótlással egészítendő ki. Azt mondja a határozat még, hogy a nagyköveti konferencia hozzájárulása „semmiképen nem prejudikál a két állam (Ausztria és Magyarország) ama népjogi és természetes jogának, hogy a jegyzőkönyvet ratifikálja vagy elvesse." Ausztria változatlanul a velencei egyezmény megvalósításának becsületes szándékát tápláljo, csak megfelelő biztosítékot követei és ebben most Olaszország támogatja, amely a soproni népszavazást ugyanugy akarja végrehajtani, mint Karinthiában, vagyis hogy a népszavazás területén ne magyar, hanem az antanthoz tartozó rendfentartó közegek működjenek.