Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-04 / 249. szám

Békéscsabdy 1921. november 4. Péntek II. évfolyam 249. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-lén 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre 1O0 K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. „Magyarország Miiében" Lassan-lassan az egész világ kénytelen lesz elismerni, hogy az erős Magyarország nemcsak Magyarország érdeke, de érdeke az egész világnak is, mert a békének a legmegbízhatóbb biztositéka. A világsajtóban mind gyakrabban hangzanak felszólalások Magyarország mellett, amelyek mind sűrűbben ismerik el, hogy Magyarországgal szemben igazságtalanságok történtek és Magyarországot nem lehet alacsonyabb rendű népeknek kiszolgáltatni. Különösen a mai helyzetben figyelemre méttó a Morning Posí legutóbbi számában, fenti cim alatt, vezető helyen megjelent cikk, melyet az alábbiakban ismertetünk: — Tisztán látható, hogy Középeurópában oly országok vannak, a melyek egyenesen leselkednek Magyarországnak valamely elhibázott lépésére, hogy azután előnyét lássák ennek a lépésnek a maguk szempontjából. Mindenesetre káros volna, ha az antantkormányok egyenesen azok ellen a monarchisztikus intézmények ellen törnének, amelyekben Európa józanul gondolkodó és egészséges elemei a legbiztosabb védelmet találják a bolsevik veszély ellen. Azt a nemzetközi fikciót, amely mostanában oly népszerűvé vált mindenütt, hogy Középeurópa egyes uj államainak mindig igazuk van, semmiesetre sem irjuk alá. Magyarország ellenségünk volt, de tudjuk, hogy az ország nagy államférfia, Tisza István gróf és általa maga az ország is, ellenezte azt a hires ultimátumot, amely kirobbantotta a háborút. Magyarország lojálisán végigküzdötte a harcot és a végén borzalmas árat fizetett küzdő társainak rosszaságáért. A magyarok, ez a bátor, büszke és életrevaló nemzet, most kényrekedvre vannak kiszolgáltatva oly fajoknak, amelyek egész bizonyosan nem felsőbbrendűek náluk, sem kultura, sem kormányzati tehetség tekintetében. A magyarok bebizonyították, hogy gátat tudnak vetni a bolsevizmusnak és azoknak a desintegráló áramlatoknak, amelyek egy nap talán a teutonokénál is súlyosabb iga alá hajthatják Európát. Mindezeknél fogva bizunk abban, hogy a nagyhatalmak nem felejtik el mindezeket és valamikor legjobb barátai lesznek Magyarországnak. Az erős Magyarország az összes nagyhatalmak érdeke. Franciaországnak azért érdeke, mert a gyönge Magyarország könynyen a pángermánoknak eshetne áldozatául. Olaszország sem sokat nyerne annak az államnak az elgyengülésével, amely az ő számára előnyösen ellensúlyozhatja azoknak az uj erőknek eredő vonalát, amelyek az Adriai tenger túlsó partján uralkodnak. Angliát hosszú és tisztes tradíció szálai fűzik a magyarokhoz. Természetszerűleg következik ebből, hogy a szövetségeseknek Magyarországgal kíméletesebben kell bánniok. Igen, természetes az, hogy Magykrországgal kíméletesen kellene bánni, sőt mi nem is kérünk kíméletet, csak egyszerűen igazságot. Ha a világ Magyarországgal igazságosan bánt volna, akkor ma nem volna csonka országunk, nem volna milliószám magyar idegen rabságban, nem volnának százezrével menekültek s nem volna semmiféle „kérdés" mely az antantnak súlyos gondot okoz. Addig nem is lesz végleges nyugalom Közép-Európában, amíg a Magyarország elleni igazságtalanságokat jóvá nem teszik, mert az állandó békének s ezáltal a kultura fejlődésének egyedüli biztositéka az erős, független Magyarország. a szövetséges hatalmak helytelenítik a kisántánt pénzbeli követeléseit Holnap nyújtják át Prágában a szövetségesek oálaszjegyzikét Páris, nov. 3. Holnap délután nyújtják át Prágában a szövetséges hatalmak válaszjegyzékét. A nagykövetek tanácsa a kisántánt jegyzékére válaszolva, megelégedéssel veszi tudomásul, hogy se Jugoszlávia, se Csehszlovákia kormánya nem tett volna semmiféle megtorló lépést a saját kezdeményezése alapján a szövetséges hatalmak megkérdezése nélkül. Kifejezetten hangsúlyozza a jegyzék, hogy a kisántánt pénzbeli követélései méltánytalanok és nem teljesíthetők. Magyarország népe nem fizetheti meg a kisántánt mozgósítási költségeit. Semmi sem kényszeritette Csehszlovákiát és Jugoszláviát a mozgósításra, amit mindkét állam kormánya a szövetséges hatalmak megkérdezése nélkül hajtott végre. 9 miniszterelnök beterjesztette a detronizálásról szóló javaslatot B Ház megkezdte uj ülésszakát Budapest, nov. 3. Történelmi nevezetességű ülése volt ma a nemzetgyűlésnek. Olyan ülése, aminőre nem igen nyújt példát a magyarság ezer esztendős történelme. Volt már eset, hogy magyar királyt a nemzeti akarat, a nemzet teljessége, arra hivatott törvényes képviselői utján megfosztott trónjától, de hogy idegen akarat parancsára tegye meg azt, hogy koronás királyát elűzze, arra példa nem volt. Sajnos, Triánon után ennek is be kellett következnie. A kálváriának még nincsen vége és ki tudhatná, milyen megpróbáltatásoknak nézünk még elébe. Erről az ülésről részletes tudósításunk a következő: A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Az interpellálók névjegyzékének felolvasása után bemutatta az újonnan megválasztott baranyai képviselők megbízólevelét, majd ismertette a budapesti királyi ügyészség átiratát, amelyben a Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula és gróf Sigrai Antal mentelmi jogának felfüggesztését kéri, hogy a lázadás ügyében a vizsgálat lefolytatható legyen ellenük. Bejelenti, hogy a kormány október 28-án tartott ülésén utasította az igazságügyminiszter utján az ügyészséget, hogy Rakovszky István, Friedrich István, gróf Andrássy Gyula és gróf Sigrai Antal ügyében indíttassa meg és szorgalmazza a bűnvádi eljárást és helyeztesse őket előzetes letartóztatásba. Ezekért az intézkedésekért a kormány viseli a felelősséget. Az elnöki bejelentések tudomásul vétele után Gieswein Sándor mentelmi jogának megsértését jelenti be. Bdnffy Miklós gróf az EgyesültÁllamokkal létrejött békeszerződést terjesztette be becikkelyezésre. Bethlen István gróf benyújtja a IV. Károly uralkodói jogainak megszüntetéséről és a Habsburg-ház detronizálásáról szóló törvényjavaslatot. Kérte a Házat, hogy az osztályok mellőzésével egyenesen a közjogi bizottsághoz terjessze be a javaslatot s a bizottság a holnapi ülés elé nyújtsa be jelentését. A miniszterelnök javaslatát szavazás utján többséggel elfogadták. Az indokolásban a miniszterelnök ismerteti az általános külpolitikai helyzetet. Utal arra, hogy a javaslat elutasítása esetére a szövetséges hatalmak fegyveres iniézkedésekkel fenyegetik az országot. A hosszú háború és a forradalmak után a kormány nem viselheti egy uj háború következményeiért a felelősséget. Az ország fejlődéséhez és talpraállásához békére, békés fejlődésre van szükség. Ezért a kormány kénytelen alkalmazkodni a súlyos körülményekhez, amikor eleget tesz a szövetséges hatalmak kívánságának. A javaslat első szakasza IV. Karoly uralkodói jogának megszüntetését mondja ki. A második szakasz a pragmatika szankciót érvényteleníti minden olyan törvénnyel együtt, amely a Habsburgháznak a magyar trónon való örökösödési jogát biztosítja. Kimondja, hogy a királyválasztás joga visszaszállt a nemzetre. A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja. A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverénitás megtestesítője, az államhatalom további gyakorlásának módját is jogosult eldönteni és továbbra is a királyság ősi intézménye mellett foglal állást. A miniszterelnök szavait a Friedrich-párt és a kereszténypárt soraiból elhangzott tiltakozások zavarták meg időnként a detronizálási javaslat ismertetése közben. Friedrich István bejelenti, hogy a baranyai választásokon detektívek letartóztatták. Mentelmi jogának megsértéséért elégtételt kiván. Mentelmi jogának megsértését jelenti be Weisz Konrád és Zákány Gyula is, akiket szintén detektívek tartóztattak le. Az elnök 5 perc szünetet rendel el, amely alatt a mentelmi bizottság tárgyalja az újonnan bejelentett ügyeket. Szünet ut n Rubinek István beterjeszti a IV. Károly és a Habsburgház trónvesztéséről szóló javaslatot, amelyet szótöbbséggel elfogadnak. Az elnök napirendi indítványára kimondja a Ház, hogy legközelebbi ülését 4-én délelőtt 10 órakor tartja. A szerbek félnek a németektől (Laibach, nov. 3.) R szlovén lapok felhívják a belgrádi kormány figyelmét a folyton erősödő német veszedelemre. A belgrádi sajtó a figyelmeztetésre válaszolva közli, hogy a szerb kormány mindenre el van készülve és megtett minden szükséges óvintézkedést, habár a védelmi eszközök állandó készenlétbentartása igen tekintélyes összeget emész fel.