Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám
1921-10-04 / 220. szám
Békéscsaba, 1921. október 4. Kedd II. évfolyam 220. szám. Szerkesztőség es Kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Istvan-tér 18. szt?n A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona lyugatmagyarország és oz olaszok A nyugatmagyarországi ellenállás első jelére megindultak a találgatások, hogy vájjon milyen álláspontot fognak . elfoglalni e kérdésben az egyes európai hatalmak, A jóslatokat az események többé-kevésbé igazolták, kivéve az olaszokra vonatkozó jövendölést. Az általános felfogás csaknem kivétel nélkül az volt, hogy amennyiben Olaszország kellő garanciát lát Ausztriában arra nézve, hogy Nyugatmagyarországot simán birtokba tudja venni s azt meg is tudja védeni a cseh és délszláv aspirációkkal szemben, akkor a trianoni szerződés alapjára, vagyis az osztrákok mellé áll. De ha ezt a garanciát Ausztria nem tudná mega.ini, vagyis Nyugatmagyarország osztrák fenhatóság alatt annak a veszélynek lenne kitéve, hogy a szlávok szerezhetik azt meg korridor céljaira, ugy — ezt eleve megakadályozandó — mellénk íog állani Olaszország. Ezt a diplomáciai gondolatot szabatosan igy fogalmazhatjuk meg : Ha már a trianoni szerződés be nein tartható, akkor inkább Magyarországé maradjon ez a földdarab, mint sem olyan terület, mely bármely percben kardcsapás nélkül juthat szláv kezekbe. Az események azt mulatják, hogy ez a külpolitikai jóslat egy igen fontos momentummal nem számolt, melyet pedig, mihelyt Olaszországról volt szó, fokozott figyelemmel kellett volna tekintetbe venni. Ez a momentum az olasz nemzeti érdeknek s a Habsburg-háznak egymáshoz való viszonya. Az olaszoknak ellenünk való fordulása véleményünk szerint kizárólag annak a körülménynek tudható be, hogy a felkelés első perceiben olyan személyek igyekeztek ott szerepelni — vagy legalább is oly színezetű szerepben feltűnni, mintha ők lennének a felkelés vezetői — kik többszörösen és nyomatékosan hangsúlyozták túlzó legitimista voltukat. Mi sem természetesebb, minthogy az az Olaszország, mely közel másfél század óta állott elkeseredett, hol nyílt, hol lappangó harcban a Habsburg-dinasztiával ; az első jejnél, mely arra mutatott, mintha a nyugatmagyarországi felkelés a Habsburg-restauráció kezdő lépése volna: félretette minden magyar szimpátiaját s a legenergikusabb modorban fordult ellenünk. Diplomáciája erre I a vezérgondolatra helyezkedett s igy • természetesen arra a belátásra jutott, hogy a Habsburg-monarchia feléledésének veszedelme csirájában fojtható e!, ha sikerül oly éket verni ' Magyarország és Ausztria közé, mely ; akétállamothálálosellenségekkéteszi. E gondolat megvalósítására az volt az egyetlen ut, ha a két állam közé koncul odadobja Nyugatmagyarországot, vagyis Olaszország, mint a győztes hatalmak egyike, nyiltan az osztrákok mellé szegődik. Ez a nyitja annak a természetellenes diplomáciai lépésnek, melyet Olaszország tett s melynek látszóHarcias a belgrádi sajtó {Belgrád, okt. 2.) Egyik belgrádi lap éles hangon birálja a nagy ántántnak Nyugatmagyarország kérdésében tanúsított magatartását. Hangsúlyozza, hogy ennek az ügynek az elintézése a kisántánt feladata volna. A szerb és cseh csapatok nemcsak Burgenlandnt, hanem Budapestet is szivesen megszállanák. ÁH a harc a bulgár—szerb határon 9 magyar kormány megkezdte Nyugatmagyarország kiürítését Elhalasztották Senes és Schober neuhaussi találkozását Gróf Bánffy Miklós külügyminiszter képuiseli Magyarországot a római tanácskozáson Bécs, október 3. Schober és Benes neuhaussi találkozását bizonytalan időre elhalasztották a római tanácskozásra való tekintettel. Bécs, oki. 3. A N. Fr. Pr. jelenti: Hir szerint a magyar csapatok ma kiürítik Nyugatmagyarországot. Az Osztenburg-féle csendőrzászlóaljat Sopronba összpontosítják és a szövetségközi katonai bizottság rendelkezésére bocsájtják. Hegedűs altábornagy és Heim fókonzui is Sopronban marad. Budapest, okt. 3. A magyar kormány hivatalosan közli, hogy Nyugatmagyarország második zónájának a kiürítése ma veszi kezdetét. Az Osztenburg-csendőrzászlóalj feietti parancsnokságot a soproni tábornoki bizottság veszi át. Hegedűs Pál altábornagy Sopronban marad a szövetségközi bizottsággal való érin'kezés fenntartására. Budapest, okt. 3. A római tanácskozáson előreláthatólag gróf Bánffy Miklós külügyminiszter fogja képviselni Magyarországot. Magyar kormánykörök véleménye szerint a római tanácskozás csak akkor lehet eredményes, ha Ausztriát is a békés s/o nszedság szükséges vo.tának tudata tölti el. Vitézek hirtokbaiktatása Szegeden (Szeged, okt. 3.) Vasárnap Szeged öt vitézét ültették be a város által adományozott vitézi telkekbe ünnepélyes gazdagyülés keretében. Szeged városa 15 vitéznek összesen 225 hóid földet adományozott vitézi telkekként leendő kiosztásra. A tiranai kormány uj csapatokat szállít — Sándor király visszatér Belgrádba — Jugoszláv—román határkiigazitás Belgrád, október 3. A tiranai kormány minden fegyverfogható embert harcba szólított. A bevonulások állandóan folyamatban vannak. Naponta ujabb csapatokat szerelnek fel, amelyeket mind a határra szállítanak. A harcok mind nagyobb erővel ujulnak meg. A szerbek lázas sietséggel építik ki védelmi állásaikat. Belgrád, október 3. A bulgárok heves támadásai állandóan izgalomban tartják a szerb kormányköröket és észrevehető befolyást gyakorolnak az egész politikai életre. A külső események hatása alatt a szerb /^tegbizottak megegyezést keresnek az oláh határkiigaziíó bizottsággal, a vitái területi kérdések ügyében. Románia Orsova körül ad át kisebb területeket a szerbeknek más engedményekért. Belgrád, október 3. Sándorszerb király október első felében visszatér Belgrádba. lagos érthetetlensége éppen váratlansága miatt megdöbbentett mindenkit, aki ismerte az olaszok fékezhetetlen osztrák-gyűlöletét. Az olasz álláspont kell, hogy gondolkozóba ejtse mindazokat, kik a királykérdést csak a nyilvánosság előtt kapcsolták ki, de titokban nagyon is észrevehető propagandát folytatnak IV. Károly személye ellen. Hisszük, hogy az Ausztriával való közös monarchia olyan agyrém, mely minden jóérzésű magyar emberben bizonyos didergő csömört kelt s ha komolyan kisértene, ugy egészséges undorral utasítanák vissza. Ötszáz éves végnélküli pőréink fájdalmas, soha nem orvosolt gravameneink tiltó mementóként állanak közöttünk s meggyőződésünk, hogy ebben az undorban ugy a legtulzóbb legitimisták, mint a szabadkirályválasztók teljesen megegyeznek. De ezt hiába hangoztatjuk az olaszoknak mindaddig, mig a magyarországi politika hangzavarából tenorként emelkednek ki egyesek szájából a túlzó legitimista jelszavak. A külföld előtt IV. Károly ma is egyenlő a régi áldatlan összetételű monarchiával. Ismételjük, hogy a külföld előtt — vegyük akár a német, akár a többi nyugati orientációt — tulajdonképen a Habsburgmonarchia antipatikus s ily vonatkozásban tartja^csak veszélyesnek a magyar királykérdést. Elképzelhetetlen, hogy az olasz pálfordulás akkor is bekövetkezett volna, ha az önálló Magyarországnak tegyük fel a következő szövegű törvénye lett volna : Magyarország királya — legyen az IV. Károly vagy bárki más — Magyarországon kívül semmi más ország uralkodója nem lehet. A külföld felfogása ma az, hogy a magyar trónkérdés reá nézve teljesen közömbös, mindaddig, mig az a régi monarchia feléledésével, illetve IV. Károly személyével nincs kapcsolatban. Az olasz politika pálfordulása a nyugatmagyarországi kérdésben ismét kiáltó bizonyítéka annak, milyen fájdalmas s esetleg végzetes következményekkel járhat egyeseknek az a nemtörődömsége, mellyel túltéve magukat az ország érdekein és kívánalmain, nemhogy kikapcsolnák a királykérdést, de azt bizonyos irányban állandóan napirenden tartják. F. Gy.