Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-10-04 / 220. szám

Békéscsaba, 1921. október 4. Kedd II. évfolyam 220. szám. Szerkesztőség es Kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Istvan-tér 18. szt?n A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona lyugatmagyarország és oz olaszok A nyugatmagyarországi ellenállás első jelére megindultak a találgatá­sok, hogy vájjon milyen álláspontot fognak . elfoglalni e kérdésben az egyes európai hatalmak, A jóslatokat az események többé-kevésbé igazol­ták, kivéve az olaszokra vonatkozó jövendölést. Az általános felfogás csaknem ki­vétel nélkül az volt, hogy amennyi­ben Olaszország kellő garanciát lát Ausztriában arra nézve, hogy Nyu­gatmagyarországot simán birtokba tudja venni s azt meg is tudja vé­deni a cseh és délszláv aspirációk­kal szemben, akkor a trianoni szer­ződés alapjára, vagyis az osztrákok mellé áll. De ha ezt a garanciát Ausztria nem tudná mega.ini, vagyis Nyugatmagyarország osztrák fenha­tóság alatt annak a veszélynek lenne kitéve, hogy a szlávok szerezhetik azt meg korridor céljaira, ugy — ezt eleve megakadályozandó — mellénk íog állani Olaszország. Ezt a diplo­máciai gondolatot szabatosan igy fogalmazhatjuk meg : Ha már a tria­noni szerződés be nein tartható, ak­kor inkább Magyarországé maradjon ez a földdarab, mint sem olyan te­rület, mely bármely percben kard­csapás nélkül juthat szláv kezekbe. Az események azt mulatják, hogy ez a külpolitikai jóslat egy igen fon­tos momentummal nem számolt, melyet pedig, mihelyt Olaszország­ról volt szó, fokozott figyelemmel kellett volna tekintetbe venni. Ez a momentum az olasz nemzeti érdek­nek s a Habsburg-háznak egymás­hoz való viszonya. Az olaszoknak ellenünk való for­dulása véleményünk szerint kizáró­lag annak a körülménynek tudható be, hogy a felkelés első perceiben olyan személyek igyekeztek ott sze­repelni — vagy legalább is oly szí­nezetű szerepben feltűnni, mintha ők lennének a felkelés vezetői — kik többszörösen és nyomatékosan hang­súlyozták túlzó legitimista voltukat. Mi sem természetesebb, minthogy az az Olaszország, mely közel más­fél század óta állott elkeseredett, hol nyílt, hol lappangó harcban a Habs­burg-dinasztiával ; az első jejnél, mely arra mutatott, mintha a nyu­gatmagyarországi felkelés a Habs­burg-restauráció kezdő lépése volna: félretette minden magyar szimpátia­ját s a legenergikusabb modorban fordult ellenünk. Diplomáciája erre I a vezérgondolatra helyezkedett s igy • természetesen arra a belátásra jutott, hogy a Habsburg-monarchia feléle­désének veszedelme csirájában fojt­ható e!, ha sikerül oly éket verni ' Magyarország és Ausztria közé, mely ; akétállamothálálosellenségekkéteszi. E gondolat megvalósítására az volt az egyetlen ut, ha a két állam közé koncul odadobja Nyugatmagyaror­szágot, vagyis Olaszország, mint a győztes hatalmak egyike, nyiltan az osztrákok mellé szegődik. Ez a nyitja annak a természetel­lenes diplomáciai lépésnek, melyet Olaszország tett s melynek látszó­Harcias a belgrádi sajtó {Belgrád, okt. 2.) Egyik belgrádi lap éles hangon birálja a nagy án­tántnak Nyugatmagyarország kérdé­sében tanúsított magatartását. Hang­súlyozza, hogy ennek az ügynek az elintézése a kisántánt feladata volna. A szerb és cseh csapatok nemcsak Burgenlandnt, hanem Budapestet is szivesen megszállanák. ÁH a harc a bulgár—szerb határon 9 magyar kormány megkezdte Nyugatmagyarország kiürítését Elhalasztották Senes és Schober neuhaussi találkozását Gróf Bánffy Miklós külügyminiszter képuiseli Magyarországot a római tanácskozáson Bécs, október 3. Schober és Benes neuhaussi találkozását bizonytalan időre elha­lasztották a római tanácskozásra való tekintettel. Bécs, oki. 3. A N. Fr. Pr. jelenti: Hir szerint a magyar csapatok ma kiürítik Nyugatmagyarországot. Az Osztenburg-féle csendőrzászlóaljat Sopronba összpontosítják és a szövetségközi katonai bizottság rendelkezésére bo­csájtják. Hegedűs altábornagy és Heim fókonzui is Sopronban marad. Budapest, okt. 3. A magyar kormány hivatalosan közli, hogy Nyugatmagyarország második zónájának a kiürítése ma veszi kezdetét. Az Osztenburg-csendőr­zászlóalj feietti parancsnokságot a soproni tábornoki bizottság veszi át. Hegedűs Pál altábornagy Sopronban marad a szövetségközi bizottsággal való érin'kezés fenntartására. Budapest, okt. 3. A római tanácskozáson előreláthatólag gróf Bánffy Miklós külügy­miniszter fogja képviselni Magyarországot. Magyar kormánykörök véle­ménye szerint a római tanácskozás csak akkor lehet eredményes, ha Ausztriát is a békés s/o nszedság szükséges vo.tának tudata tölti el. Vitézek hirtokbaiktatása Szegeden (Szeged, okt. 3.) Vasárnap Sze­ged öt vitézét ültették be a város által adományozott vitézi telkekbe ünnepélyes gazdagyülés keretében. Szeged városa 15 vitéznek összesen 225 hóid földet adományozott vitézi telkekként leendő kiosztásra. A tiranai kormány uj csapatokat szállít — Sándor király visszatér Belgrádba — Jugoszláv—román határkiigazitás Belgrád, október 3. A tiranai kormány minden fegyverfogható embert harcba szólított. A bevonulások állandóan folyamatban vannak. Naponta ujabb csapatokat szerelnek fel, amelyeket mind a határra szállítanak. A harcok mind nagyobb erővel ujulnak meg. A szerbek lázas sietséggel építik ki védelmi állásaikat. Belgrád, október 3. A bulgárok heves támadásai állandóan izgalomban tartják a szerb kormányköröket és észrevehető befolyást gyakorolnak az egész politikai életre. A külső események hatása alatt a szerb /^tegbizottak megegyezést keresnek az oláh határkiigaziíó bizottsággal, a vitái területi kérdések ügyé­ben. Románia Orsova körül ad át kisebb területeket a szerbeknek más engedményekért. Belgrád, október 3. Sándorszerb király október első felében visszatér Belgrádba. lagos érthetetlensége éppen várat­lansága miatt megdöbbentett min­denkit, aki ismerte az olaszok fékez­hetetlen osztrák-gyűlöletét. Az olasz álláspont kell, hogy gon­dolkozóba ejtse mindazokat, kik a királykérdést csak a nyilvánosság előtt kapcsolták ki, de titokban na­gyon is észrevehető propagandát folytatnak IV. Károly személye ellen. Hisszük, hogy az Ausztriával való közös monarchia olyan agyrém, mely minden jóérzésű magyar emberben bizonyos didergő csömört kelt s ha komolyan kisértene, ugy egészséges undorral utasítanák vissza. Ötszáz éves végnélküli pőréink fájdalmas, soha nem orvosolt gravameneink tiltó mementóként állanak közöttünk s meggyőződésünk, hogy ebben az un­dorban ugy a legtulzóbb legitimis­ták, mint a szabadkirályválasztók teljesen megegyeznek. De ezt hiába hangoztatjuk az olaszoknak mindaddig, mig a ma­gyarországi politika hangzavarából tenorként emelkednek ki egyesek szájából a túlzó legitimista jelsza­vak. A külföld előtt IV. Károly ma is egyenlő a régi áldatlan összeté­telű monarchiával. Ismételjük, hogy a külföld előtt — vegyük akár a német, akár a többi nyugati orien­tációt — tulajdonképen a Habsburg­monarchia antipatikus s ily vonat­kozásban tartja^csak veszélyesnek a magyar királykérdést. Elképzelhetetlen, hogy az olasz pálfordulás akkor is bekövetkezett volna, ha az önálló Magyarország­nak tegyük fel a következő szövegű törvénye lett volna : Magyarország királya — legyen az IV. Károly vagy bárki más — Magyarországon kívül semmi más ország uralkodója nem lehet. A külföld felfogása ma az, hogy a magyar trónkérdés reá nézve tel­jesen közömbös, mindaddig, mig az a régi monarchia feléledésével, il­letve IV. Károly személyével nincs kapcsolatban. Az olasz politika pálfordulása a nyugatmagyarországi kérdésben is­mét kiáltó bizonyítéka annak, milyen fájdalmas s esetleg végzetes követ­kezményekkel járhat egyeseknek az a nemtörődömsége, mellyel túltéve magukat az ország érdekein és kí­vánalmain, nemhogy kikapcsolnák a királykérdést, de azt bizonyos irányban állandóan napirenden tart­ják. F. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents