Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-01 / 272. szám

2 Kőrös vidék Békéscsaba, 1921. november 25. Négy eves a csabai csecsemögondozó intézet 9 Stefánia Szövetség kérelme Ma négy esztendeje, 1917. de­cember hó 1-én kezdte meg em­berbaráti működését a Stefánia Szövetség békéscsabai csecsemő­gondozó intézete, A legtöbben nem is tulajdonítottak valami különösebb jelentóséget ennek, de akik teljes odaadással s önzetlen lelkesedéssel megteremtették az intézetet, azok tudták, hogy egy nagy horderejű, óriási szociális jelentőségű munka indult meg ezen a napon. Eleinte lassan, szerény keretek közt indult meg a munka. Maguk az anyák is idegenkedtek a cse­csemógondozótól, de amikor meg­tudták, látták, hogy mi az, mind nagyobb hálával vették igénybe an­nak jótéteményeit. A négy esztendő alatt 905 cse­csemőt gondozott az intézet s a múlthoz hasonlítva (pedig ma a viszonyok kimondhatatlanul mosto­hábbak) meglepően szép eredményt ért el. Ez idő szerint 344 gyermek van gondozás alatt Békéscsabán s a gerendási kültelki területeken. Azok a szülök, akik rászorulnak termé­szetbeni és pénzsegélyben is része­sülnek, hogy kicsinyeiket jobban tudják táplálni és gondozni. Sajnos, az intézet állandó segély­forrása olyan csekély, hogy hatal­mas kiadásait abból nem tudja fedezni. Azért ezúton is bizalommal fordul a jószívű emberekhez: legye­nek segítségére nemes munkájában. Ugy pénz, mint természetbeni ado­mányokat (liszt, zsir, tojás, gríz, stb.) egyaránt hálás köszönettel fogad az intézet. De különösen fa segítségért folyamodik. A tél beállta nagy veszedelmet jelent a szegény csecsemők számára. Ahol nem tud­ják fütni a kis gyermek tartózkodási helyét, ott mindig a bölcső mellett áll a halál. Embert ment az életnek az, aki fűtőanyaggal segíti a nagyon szegény ifjú anyákat. Az intézet csak az arra reászorulók közt osztja ki a faadományokat, vagy az erre célra szánt pénzt. A mult esztendőben sokan sze­rető megértéssel nyújtották ki segitő jobbjukat a Stefánia Szövetség felé. Amikor a szövetség régi jóakaróinak s a gyermekek igaz barátainak ezúton is hálás köszönetet mond, kéri a a társadalom jómódú tagjait, ne tagadják meg segítségüket az inté­zettől most sem, amikor működé­sének ötödik évébe lép. Miért nincs tojás 7 A budapesti rendőrség az el­múlt napokban letartóztatta Wil­heim Sándor tojásnagykereskedőt, aki lakásán több mint 50.000 tojást rejtegetett. Megindították a vizsgá­latot ellene és folyamatba tették az internálási eljárást. Szomorú tény­ként kell feljegyeznünk, hogy Buda­pest szinte hemzseg az ilyen Wil­heim Sándoroktól. A tyúkok ma is annyit tojnak mint egy hónappal ezelőtt, a kivitel sem rabolja el az egész tojáskészletet, a pesti piaco­kon mégis csodaszámba megy, ha egy-két apró tojás megjelenik az állványokon. A közönségnek szánt tojás ilyen Wilheim Sándorok ke­zébe kerül, onnan pedig az üzletek feneketlen raktáraiba. Francia textilárut kaptunk mezőgazdasági terményekért 9 francia követség kereskedelmi attaséjának nyilatkozata A francia követség kereskedelmi attaséja fontos kijelentést tett a „Körösvidék" budapestit munkatársa előtt. • Megállapította elsősorban, hogy Magyarországgal a franciák a há­ború előtt sem gazdasági, sem kereskedelmi összeköttetésben nem állottak. Ma különösen Magyarországra nézve káros következményeit látja annak, hogy hiányzott a közvetlen kapcsolat a magyarok és a franciák között. Bizonyára más lett volna a trianoni békeszerződés is, ha a külföld job­ban ismerte volna Magyarországot. Még most sem késő a közvetlen érint­kezés helyreállítása. Az utóbbi időkben különben már nagyobb méretű kereskedelmi ügyleteket bonyolítottak le Magyarország és Franciaország között. A franciák nagy mennyiségű zabot és más mezőgazdasági termé­nyeket vásároltak, amelyekért textil-, selyem- és trikóárukat szállítottak Ma­gyarországnak. Erdélyben nem szabad a hun-magyar mondakört tanítani Kolozsvár, november 30. Erdélyben a felekezeti iskolákon napról-napra súlyos sérelmeket követ­nek el az oláhok. A sérelmek legtöbbje ma is orvosolatlan, sőt ezekhez éppen az utóbbi időben egy ujabb járult: a tankönyvkérdés elintézése. Prie államtitkár kijelentette, hogy nem engedheti meg a felekezeti iskoláknak azt, hogy a hun-magyar mondakört tanítsák az iskolában és igy azokat az oldalakat, amelyeken a tankönyvekben ezek a mondák szerepelnek, a könyvekből ki kell vágni. E mondák helyett Mihály és Ghelu vajdákról szóló olvasmányokat kell majd felvenni az olvasókönyvekbe. Prie újólag kijelentette az egyházak képviselői előtt, hogy a tankönyvek elkobzására ugykn nem adott ki rendeletet és amennyiben a felekezetek annak a követelménynek, hogy hun-magyar mondakör a könyvekben ne szerepeljen, eleget tesznek, tankönyveiket tovább is használhatják. Az egyházak képviselői tudomásul vették az államtitkár rendelkezését és megígérték a rendelet végrehajtását. Azonban még ezzel az intézkedéssel nem merültek ki az iskolák elé tornyosuló akadályok. Az összeférhetetlen­ségéről és erőszakosságáról ismeretes Chirilla aligazgató már jóelőre ki­jelentette, hogy a magyar egyházak minden igyekezete meddő marad a tankönyvek elfogadtatására vonatkozólag. Nem fogja még az államtitkár rendeleteit se respektálni és meg fogja akadályozni, hogy azok a könyvek még megcsonkitottan is az ifjúság kezébe kerüljenek. Ki használhatja a hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva megjelölést 1 A hivatalos lap mai száma ren­deletet közöl, mely szerint hatósági engedély nélkül tilos a hadirokkant, hadisérült, hadiözvegy vagy hadi­árva megjelölésnek ipari vagy ke­reskedelmi vállalat cégébe vagy va­lamely ' egyesület cimébe felvétele, úgyszintén nem használható ez a megjelölés nyomtatványokban, hirde­tésekben, ügyletkötésre szóló felhí­vásban stb. A hatósági engedélyt az emiitett jogok gyakorlására ipari vagy keres­kedelmi vállalatok részére a keres­kedelemügyi-, egyéb vállalatok és egyesületek részére a belügyminisz­ter a népjóléti és munkaügyi minisz­terrel egyetértve adja ki. Akik eddig használták a fenti megjelöléseket, azoknak is kérni kell a további használatra való jogot. Aki engedély nélkül él a hadi­rokkant stb. elnevezéssel, kihágást követ el s 15 napig terjedhető el­zárással és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. E rendeletet azért bocsájtották ki, mert a hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva elnevezéssel igen sok visszaélés történt éppen az emiitet­tek rovására. Mi van ma ? 1921. dec. 1., csütörtök Róm. kath.: Elig. pk. hv. Prot.: Elza. Nap kél 7 óra 26 perckor, nyugszik 16 óra 12 (4'12) perckor. Hold kél 8 óra 57 perckor (reggel) nyugszik 18 óra 13 perckor (este) Este 6 órakor a róm. kath. templomi énekkar próbája. HIREK — MUNKATÁRSAINKHOZ! Ezúton is kérjük munkatár­sainkat, hogy a karácsonyi számba szánt cikkeiket decem­ber hó 15-ig küldjék be szer­kesztőségünkbe, mert a később érkező kéziratokat nem tudjuk leközölni. (Kéziratokat nem adunk vissza.) — Piets vezértanácsos Békés­csabán. Piets Sándor vezértanácsos, a szegedi menekültügyi kirendeltség vezetője Békéscsabára érkezett, ahol a vagonlakók elhelyezése ügyében tárgyal a hatóságokkal. — Képviselőtestületi gyűlés Kondoroson. Kondoros község kép­viselőtestülete 1921 december hó 2-án délelőtt fél 10 órakor rendkí­vüli közgyűlést tart. A tárgysorozat fontosabb pontjai között szerepel an­nak a kérelemnek az ügye is, ame­lyet a község által a gróf Bolza Gé­zától bérelt területeknek házhelyek céljaira való átengedése iránt nyúj­tottak be a képviselőtestülethez. — A megyei vendéglősök bálja. Jelentettük már, hogy a megyebeli Vendéglősök, Szállodások, Kávésok és Italmérők Ipartársulata f. évi de­cember hó 10-én este 8 órai kez­dettel Békéscsabán, a Vigadó összes termeiben nagyszabású zártkörű me­gyei vendéglős bálát rendez. A bál jövedelmét részben a szegény gyer­mekek karácsonyi felruházására, részben a létesítendő vendéglős ta­nonciskola javára fordítják. Az elő­jelek bizonysága szerint ez a bál egyike lesz az idei téli szezon leg­sikerültebb mulatságainak. — A román főispán sajátke­züleg csinál rendet. A bukaresti Dimineata írja: Dimbovica megye főispánja politikai mulatságot ren­dezett az egyik községben. A mu­latság helyéül az iskolát jelölték ki. Az állami tanitó a törvényre hivat­kozva, az iskola helyiségét nem adta át, hanem azt bezárta. Meg­érkezett a főispán és kísérete s ren­deletére az elzárt ajtókat feltörték. A mulatság után az iskola olyan volt, mintegy csatatér, minden ösz­szerombolva és bepiszkolva. A ta­nitó a felelősséget nem akarván viselni, a járási orvost felhivatta, hogy vizsgálja meg az iskola helyi­séget s az eredményről vegyen fel jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyv a fő­ispán elé került. Magához rendelte azonnal a járásorvost s azt meg sem hallgatva, sajátkezüleg össze­verte. A szegény orvos panaszt tett az inzultus miatt, de a Dimineata előre megjövendöli, hogy a dolog vége az orvos elcsapása lesz. — Meghosszabbítják a liszt­kiviteli engedélyeket. Tekintettel arra, hogy a közelmúltban nagyobb fgrgalmi akadályok voltak, a folyó évi november 30-ig kiadott és még teljesen ki nem használt lisztkiviteli engedélyek érvényességét 1922. évi január 31-ig meghosszabbíthatja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. — Szárnyrabocsátás. A Körös­vidék R. T. kedves módon szaba­dította fel első nyomdász tanulóját, Andor Lajost. Tegnap, nov. 30-án, d. u. a munkaidő végeztével a rész­vénytársaság tisztviselő kara, az egész személyzet s az igazgatóság képviselői megjelentek az egyik munkateremben, ahol Koppányi Gyula alelnök szivreható szép be­szédet intézett a felszabadult ta­nulóhoz, figyelmeztetvén öt azokra a munkás-, hazafiúi- és polgári kö­telességekre, amelyek reá, mint ma­gyar munkásra várnak. Majd ünne­pélyesen kijelentette, hogy a fel­szabadult tanuló mától kezdve a részvénytársaság rendes munkása s szeretettel ajanlotta őt szaktársai jóindulatába s barátságába. A meg­hatóan szép, komoly szavak után a Körösvidék r. t. igazgatói és alkal­mazottai meleg kézszorítással fo­gadták munkatársukként Andor La­jost. — Meghurcolt tábornok. Új­vidékről jelentik: Még 1914-ben történt, hogy egy zombori szerbelle­nes tüntetés alkalmával Radoszlavje­vics szerb gyógyszerész bele lőtt a piacon a tömegbe. A merénylőt nyomban letartóztatták, bevitték a helyőrségi fogházba, ahol néhány nap múlva Ybl akkori osztrák­magyar ezredes egy segédtisztjének parancsára főbelőtték. A köztudatba ugy ment át az eset, hogy Ybl tá­bornok parancsára lőtték agyon. Amikor a szerbek 1918-ban bevo­nultak Ybl tábornokot felelőssőgre vonták, törvénytelen kivégzés miatt. A tábornok azonban a katonai bíró­ságnál igazolta ártatlanságát és fel­mentették. Később újra letartóztatták, az előző ítéletet megsemmisítették és a zombori törvényszék 10 évi fegyházra változtatta át az ítéletet. A tábornokot, aki súlyos beteg, saját házában fegyveres őrökkel őriztették. A felebbezés folytán az ügyet az újvidéki ítélőtábla most tárgyalta és megsemmisítette az íté­letet, amelynek alapján Yblt a vád alól felmentette és azonnali szabad­lábra helyezését rendelte el.

Next

/
Thumbnails
Contents