Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-28 / 165. szám

Sékéscsoba, 1921 július 28 KörösvitHók 3 Tőzsde Zürichben a magyar koronát 1-67 és féllel jegyezték Valuták : Napoleon 1120— -1150 Svájci frank 57—61 Leu 455­-4-65 Márka 447­-4-57 Angol font Francia frank 2875 — 29-75 Dollár 355 -365 Lira 15-20—15-40 Rubel 411/2­-421/s Szokol 4-55­-4-65 Korona-dinár 790 -810 Frank-dinár 790 -810 Léva Osztrák bélyegzett 38­-391/Ü Lengyel márka 15V2­-161/2 Nagyatádi Szoba nyilatko­zik az ellene emelt yádakról Budapest, julius 28. Két napja folynak a támadások nagyatádi Szabó István földmivelés­ügyi miniszter ellen a román meg­szállás alatti állítólagos tárgyalásai miatt. R támadásokról a miniszter a következőleg nyilatkozott a Kö­rösvidék tudósitója előtt: — Nem látom szükségét, hogy feleljek az ellenem indiiott táma­dásokra. Az oláhok annak idején több magyar politikusnál kilin­cseltek, hogy együttműködést te­remtsenek. Természetesen hiába. A M. T. I. is foglalkozik ezzel a dologgal a következőkben: Az utóbbi időben élénken fog­lalkoznak egyes lapok nagyatádi Szabó Istvánnak Diamanti oláh tá­bornokkal folytatott tárgyalásával. A miniszter a M. T. I. munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Abban az időben több poli­tikus különböző ajánlattal fordult hozzám. Én meghallgattam őket, de tovább egy lépést sem tettem. llllllatIjllKIKgigBigttflHBaaDB 9 milliárdosok hazája Efly öltözet ruha Z5- 30.000 márka — Egy üveg pezsgő 1Z.000 márka (A „Körösvidék tudósítójától.) Varsó, julius 27. Amikor Lengyelország fővárosába érkeztem, önkénytelenül is annak a néhány tönkrement angol főúrnak világhírűvé vált „poker-partie"-ja jutott eszembe, akik szegénységüket leplezendő, megegyeztek egymás között, hogy a kaszinóban a font sterling jeton-ja csak egy schillinget fog érni. így azután minimális koc­kázattal látszólag szédítően nagy összegeket forgattak a játékasztalon s főúri presztízsüket ismét besugá­rozta a nemlétező aranyak ragyo­gása. Varsóban az élet veszedelmesen hasonlít ehhez a poker-játszmához s kezdetben, amig nem jöttem rá az igazságra, szinte megszédültem a kereskedelmi és napi életben for­gatott összegek nagyságától. Később azonban, amikor megfigyeltem, hogy mindez csak ártatlan szemfényvesz­tés, valósággal annak a a érzésnek a szenzációja vett erőt rajtam, hogy váratlanul dúsgazdag ember lettem. A külföldiek itt úgyszólván ingyen élnek, amit a lengyel márka elérték­telenedése okoz. A városi törvény­hatóság a vendéglőkben kötelezővé tette egy 60 márkás menü felszol­gálását, amely áll előételből, sült­ből és főzelékből. Akinek francia frankja van, annak ez az étkezés összesen 60 centimjébe kerül, de az angolok és amerikaiak még ol­csóbban jutnak hozzá. Az élelmiszerek árát a hatósági rendeletek még meglehetősen kor­látok közé szorították, de a többi áru hihetetlenül magas árakat ér el. A vendéglőben a szomszédos asz­talnál egy ur, aki 60 márkás menüt evett, az étkezés végén egy üveg pezsgőt rendelt, amelyért 12.000 márkát fizetett. Egu kis körültekintés a divatáru üzletekben és a szabócégeknél meg­lepő árakat revelál. Egy zefír férfi­ing 1.600 márka, egy férfi ruha mérték szerínt26.000—30.000 márka egy pár boxcipő 10.000—12.000 márka, a nyári lenge toilettek árai 10.000—20.000 márka között válta­koznak. R varsóiak egyáltalálánnem panaszkodnak e látszólagos meg­fizethetetlen árak miatt, mert jöve­delmük arányban áll azokkal. Az évi 5—6 millió márkás évi fizeté­sek nem ritkák a lengyel főváros­ban s éppen ezért ne csodálkozzék az olvasó, hogy a város tizenöt színházában rnár órákkal az elő­adás megkezdése előtt bezárják a pénztárakat s a legkisebb is fél­millió márkás napi bevételt köny­vel el. Egy év múlva talán egy zöllye 5—6.000 márkába fog kerülni, de bizonyos, hogy a színházak csak­úgy telve lesznek, mint ma, mert végeredményben mindenki ráesz­mél, hogy a számoknak egyáltalán nincs jelentőségük Varsóban. A la­kosságnak csak egy speciális ka­tegóriája panaszkodhatik joggal a drágaság miatt; ezek a háztulajdo­nosok. Á törvény ugyanis meggá­tolja őket abban, hogy a lakbére­ket akár egy fillérrel is emeljék, aminek a következménye, hogy az, aki 12.000 márkát fizet egy üveg pezsgőért a vendéglőben, hatszobás lakásában évi 8—10.000 márkáért lakik. Varsóban a mai fogaltnak szerint milliomosnak lenni csaknem egyet jelent a szegénységgel. Aki a gazdagok közé akar számítódni, annak iegalább is milliárdokkal kell rendelkeznie. Lengyelország Ame­rika rovására a milliárdosok igazi hazája lett. Budapesti gabona- és állatának Budapest, julius 27. A sertéspiac helyzete változatlan. R kinálat kicsiny, minden áru el­fogyott. I. r. sertés élősúlyban 73—78 K Oreg, nehéz 70—72 „ Könnyebb 65—70 „ Sózott szalonna 96 „ Zsir 107 „ Hus 70-87 . Szalonás hus 76—87 „ Gabonapiac Uj buza Elsőrendű áruért többet is fizettek Uj rozs Régi zab ab. Bpest Uj zab ab. állomás Takarmány árpa Sörárpa Tengeri R tengeri pi^c igen szilárd Repce Bab fehér „ tarka Korpa 1230—1250 K 935—940 1200— 1200­1050—1100 1300­1075—1200 1400—1450 1250— 950—1200 750— HÍREK Eső után epedünk ismét napok óta. A termőföld kiszáradtan várja az életet adó nedvességet, mely által valóra válhat a gazda reménysége, mert a hosszú szárazság lesárgitotta a ha­tárt s megakasztott fejlődésében min­dent. S a hosszú szárazságra nem esőt kaptunk, de néhány nap óta olyan hőséget, amilyenre régen nem volt példa. Ez a rettenetes hőség a következményektől eltekintve, a min­dennapi életet is elviselhetetlenné tette. Kihalt a város; az emberek besötétített szobák hüvösségébe hú­zódtak vissza s csak a tanyák körül van élet, ahol a szikrázó napsugár­özönben verejtékezve dolgozik a sok munkáskéz, hogy kenyerünk legyen... Élet csak egy helyen van : a jami­nai strandon. De ott aztán van! A város minden épkézláb ráérője, faj és nemi különbség nélkül ott tolong s a tenyérnyi vizet majd kiszorítják helyéből. A „beérkezettek" díszes fürdőző toalettekben vesznek órákat abból, hogy „jövőre" hogyan visel­kedjenek Siófokon, majd pedig a francia Riviérán. Az állomások: Vasut-utca, Jamina, Siófok, Nizza!... S mig ma még Erzsébethelyen hab­zsolják a jóllakottság örömeit telhe­tetlen falánksággal, addig ezernyi­ezer munkás ember verejtékezik és keres: nekik. Mindenható Isten, adj esőt, csen­des, hűsítő, éltető esőt a termőföld­nek, enyhülést a munkás ezreknek. Lásd, nekünk valahogyan sokkal fontosabb, hogy a kukoricára, krum­plira bő eső essék, miut az, hogyha esik, odahaza maradnak a Vasut­utca és kapcsolt részeinek népei. Ők ugy is „kint vannak a vízből" mi pedig benne vagyunk nyakig a munka verejtékében!... — A polgármester budapesti utja. A pénzügyminiszter eredeti tervezete ki akarta vonni a városo­kat a vagyonváltság alól. A városok kongresszusi bizottsága* most arról értesítette a városokat, hogy a nem­zetgyűlés pénzügyi bizottsága amel­lett foglalt állást, hogy a városok is váltságkötelesek legyenek. Ez ügyben a városok kongresszusa julius 26-án Budapesten ülést tartott. A városok a vagyonváltság alól való mentesí­tésüket kérték. Az ülésen Békéscsaba városát dr. Berthóty István polgár­mester képviselte, aki több hivatalos ügye elintézése után ma érkezik vissza Budapestről. — Szterényi balesete. Szterényi József bárót autóbaleset érte. A sváb­hegyről lejövet gépkocsijának fékje elromlott s a kocSi felborult. Szte­rényi a jobb karján szenvedett zú­zott sebeket. — Postán is szabad lisztet szállítani. Ma tették közzé a keres- j kedelemügyi miniszter rendeletét, j amelynek értelmében szabad a ga­bonanemüeknek lisztnek és egyéb őrleményeknek posta utján való szállítása. — Előadás a postai pénzfor­galom uj rendjéről. Dr. Nagy Endre postaigazgató ma délután 3 órakor a Városháza nagytermében kereskedők és iparosok részére elő­adást fog tartani a postautalvány és postatakarékpénztári pénzforga­lom uj rendjéről. Tudvalevő dolog, hogy julius hó 1-ével életbe lépett az a miniszteri rendelet, amely a postai pénzforgalmat bankfolyó­számla, illetve bankcsekk utján bo­nyolítja le, ami által lehetővé vá­lik nagyobb készpénzkészlet nélkül is korlátlan összegű forgalom lebo­nyolítása. Sajnos, kereskedőink és iparosaink nem méltányolják ennek az intézkedésnek nagy fontosságát és csak igen kis mérvben veszik igénybe a bankok szolgálatait. Dr. Nagy Endre előadása azt célozza, hogy az iltetékesekkel megismer­tesse a postai pénzforgalom uj rendjének nagy nemzetgazdasági :ontosságát. — Esett. Ma délután 4 órakor néhány percig tartó zápor vonult el Békéscsaba felett. Nagyszemü, me­leg eső hullott alá, melyet a poros utca mohón nyelt el. A hőség nem enyhült és más haszna a pár per­ces esőnek nem volt, mint a port verte le és vágyainkat fokozta egy kiadós csendes nyári eső iránt. — Kézrekerült katonaszökevé­nyek. A szegedi kerületi börtön még a mult év nyarán mezőgazdasági munkára több száz foglyot küldött ki vidékre. Mezőkovácsházára 24 fog­lyot küldtek ki, megfelelő számú őrkisérettel. A foglyok még a bör­tönben előzetesen megbeszélték szö­késük terveit. Az előre pontosan meghatározott időben, 1920. szep­tember 12~én délután 5 órakor Prés Jenő adta ki a jelszót: „Emberek, kapára, kaszára, itt a szabadság ideje !" A rabok felhagytak munká­jukkal és az őrszobába tódultak be, ahol a csekélyszámu őrséget rövid ellentállás után lefegyverezték. A fel­szabadult rabtársaság a román de­markációs vonal környékére vonult, ahol rablásból tengették életüket, mig a rendőrség el nem fogta őket. A szegedi törvényszék szüneti taná­csa ma tárgyalta a zendülő rabok ügyét, de a tanuk nagy száma miatt ítéletre csak a holnapi nap folya­mán kerül a sor. — Székely Jelkész nem fél az oláhoktól. Karcagról jélentik : Egy karcagi ügyvédnek szüksége volt egy Székelyföldön levő anyakönyvi hiva­tal kivonatára egy menekűlt'fele ügyében. Minthogy a kiállítási dijat és a bélyegre való pénzt postán el­küldeni nem tudta, megkérte az il­lető község lelkészét levélben, hogy küldje el neki a kért okmányt s irja meg, hogy melyik pesti bankhoz küldje be javára a pénzt. A lelkész a szükséges okmányt , elküldte. A kisérő levélben azt irta, hogy „majd akkor fizessen ügyvéd ur, ha a Ma­gyar-Székely földön fogunk találkoz­ni." Érdekes, hogy az oláh cenzúra ellenére a levél megérkezett. A lel­kész részéről mindenesetre valóság­gal vakmerőség volt, hogy ilyen nyíltan adta írásba az oláhoknak, hogy reméli rövid időn belül el­következendő bukásukat. — Hangverseny. A Falu-Szö­vetség szenzációs hangversenye e hó 30-án, szombaton este fél 9 órakor lesz a Városi Színházban. Közre­működnek a m. kir. Operaház és a Nemzeti Szinház művészei. Jegyek már kaphatók a pénztárnál. A rész­letes műsort holnapi számunkban ismertetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents