Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-24 / 162. szám

Békéscsaba, 1921. julius 24. Kőrőavidék VEGYES Ujabb számadás a háború költségeiről Newyorki jelentés szerint Ernest L. Bogart, az illinoisi egyetemen a közgazdaság tanára, kiszámitototta, hogy a világháborúban résztvett államok háborús kiadása kettőszázgyolc milliárd háromszázöt millió nyolcszázötvenegyezer és kettőszázhuszonketiő dollár volt. Ebből az összegből több mint negyvennégy |milliárd dolláros kiadásával Anglia áll első helyen. Tízezer méter magasságban a föld fölött. Párisból jelgntik: Kirch repülő a bourgeti repülőtéren uj magassági rekordott állított föl. Háromszáz lóerejü motorral ellátott repülőgépével 10.600 méter magasságot ért el. A hendoni légi derbyben John Herbert James maradt a győztes, aki a 200 kilométeres utvonalat 1 óra és 14 perc alatt tette meg. Agglegények veszedelme Törökországban A Daily Mail jelenti, hogy az angorai török nacionalista parlamentben törvényjavaslatot terjesztettek elő, amelynek az a célja, hogy Törökország elnéptelenedését megakadályozzák. A törvény elsősorban az agglegények ellen irányul. Minden huszonöt éves férfinek kötelességévé teszik a megházasodást. Aki nem házasodik meg, vagyonának negyedrészét kénytelen az államnak átszolgáltatni. Ezt az adót a mezőgazdasági állambank veszi át és azokra ruházza, akik anyagi okokból nem tudnak megházasodni. Állami szolgálatba agglegények nem alkalmazhatók a törvény értelmében. Azok pedig, akik megházasodtak, kölcsönökben,, pénzbeli támogatásban s egyéb kedvezésben részesülnek, támogatják őket gyermekeik nevelésében is. Az agglegények ellen viszont egyéb szigorú rendszabályokat is léptetnek életbe. A törvényszéki eljárásoknál a házasok enyhébb elbánásban részesülnek, mint az agglegények, akiket gyakran igen szigorú munkára is Ítélnek. Az ötven éven aluli férfiaknak megengedik, hogy két esetleg több feleséget is tartsanak. Törökországban a poligámia elméletileg meg volt eddig is engedve, de költségessége miatt csak gazdag emberek engedhették meg maguknak azt a fényűzést, hogy több feleséget is tartsanak. Az uj törvény a többnejüséget ismét lehetővé teszi. SZÍNHÁZ A csabai szinház sorsa A fővárosi lapokból, kerülőuton, elkésve értesült í csabai napisajtó arról, hogy a csabai sziniidényre pályázatot írtak ki. Meglepetés volt ez a hir nemcsak nekünk, újságoknak, de a szinházjáró közönségnek is és méltán gondolkozóba ejthet mindenkit. Különös elsősorban a pályázat kiírásának titokzatos formája, de még különösebb az, hogy a színügyi bizottság cimü, ugylátszik exkluzív intézmény, mely a nyilvános ellenőrzésnek is felette áll (?), dacára az utólag sebtiben és titokban kiirt pályázatnak, még májusban valósággal elkötelezte magát Csáky Antalnak, akinek tavalyi működése — hogy enyhén fejezzük ki magunkat, olyan sok kivánni valót hagyott maga után. Békéscsaba ma Csonkamagyarországnak jelentős városa és semmit, tehát a színészet ügyét sem lehet ugy kezelni, mint történt a múltban. Ez alól még a szinügyi bizottság sem kivétel, melynek tehát nincs joga, hogy a közönség, a nyilvánosság hozzászólása, ellenőrzése nélkül döntsön művészi kérdésekben, mert azok után, ami a csabai színháznak Csákyék kezébe való átjátszása körül történt, ehhez való hozzáértését, vagy legalább is elfogulatlan jóhiszeműségét tisztelettel kétségbevonni vagyunk kénytelenek. Azzal, hogy ez a Békéscsaba kulturnivója szempontjából nem közömbös színházi puccskísérlet sikerülni nem fog, mindenkinek tisztában kell lennie, tehát Ja hivatalos köröknek is. Ha a rövid és elkésetten kihirdetett pályázati határidőre megfelelő pályázatok be nem 'érkeznek, a pályázat határidejét ki kell tolni, mert Csáky-féle kísérletezéseket eltűrni nem lehet. Békéscsaba inteligens, áldozatkész szinházjáró közönségének joga van arra, hogy amúgy is lefokozott igényeinek megfelelő társulat kapja meg a csabai színházat, olyan társulat, amelynek a 'megfelelő együttesen kívül díszletei és ruhatára is van. Csákiéknál pedig mindhárom kellék hiányzik A szinház sem nem üzlet, sem pedig nem magánügy, hanem közügy és fontos kulturérdek. A szinház nevel, kulturát fejleszt és terjeszt, tehát legelsősorban művészi értéket kell nézni a pályázatnál. Ebben a tekintetben pedig a közönségnek is van szava, mely az elmúlt szini idényben feltétlenül Csákyék ellen szavazott. Elvárjuk a szinügyi bizottságtól, hogy minden további lépését a nyilvánosság legteljesebb ellenőrzése mellett teszi meg. Megkérdeztük ez ügyben dr. Beri thóty István polgármester urat is, ; aki ugy nyilatkozott, hogy eddig 3 I pályázó és több érdeklődő van a ; csabai színházra, de a szinügyi bí| zottság májusban Csáky kérelmét l nem utasította el, hanem bizonyos i kikötéseket állított fel vele szemben, amiből joggal vélelmezheti Csáky, | hogy a színházat megkapja. A színí ügyi bizottság azonban másként is ! dönthet. Igen. Máskép is kell döntenie, ! mert lehetetlen, hogy a színházat ki| sérletezések céljaira adják ki. Közgazdaság. Szabadforgalom. Irta: Mázor Pál oki. gazda. A legutóbbi piacon ismét sajnálatos események játszódtak le, amelyek semmiképen sem alkalmasak arra, hogy a termelök és a fogyasztók között szükséges egyensúlyt fentartsák, sőt ellenkezőleg: olyan hatást váltottak ki a termelő kisgazdák részéről, amelyek alkalmasakarra, hogy a hetipiacról visszariassza őket, mert hiszen nincsen a kisgazda által előállított terménynek szabott ára; a gazda pedig nem tudja megállapítani esetenként azt a határt, amelyen túllépnie nem szabad. — A legutóbbi időben a jelenlegi kormány szabadforgalom mellett döntött," lévén az a meggyőződése, hogy azon esetben, ha a kisgazdát különféle korlátozó rendeletekkel, rekvirálással stb. tovább már nem molesztálják, ugy intenzívebben indul meg a termelő munka s nagyobb lévén a kínálat, természetes, hogy az árak lejebb fognak lassanként szállni. Igaz, elismerem, az árak még ma is tul magasak, de ennek nem a kisgazda az oka, hanem ' legelsősorban a háború, továbbá azok, akik Magyarország megcsonkítását előidézték, a hazaárulók és mert ennek a szomorú állapotnak eredménye az lett, hogy ma kisebb területen sokkal több fogyasztót és olyan egyéneket kell táplálni, kik önhibájukon kivül produktív munkát egyáltalán nem végezhetnek ; s ez — sajnos — nemcsak Békéscsabán van igy, de az egész országban. Itt tisztelettel jegyzem meg, hogy ezen az állapoton sajnos, semmiféle kormányrendelet és rendőri aszisztencia segíteni nem fog, mert hiszen akkor, amidőn a kisgazda egyéb életszükségleti cikkeit szintén tul magas, 100-szoros áron kénytelen a helybeli piacon megszerezni, természetesnek találhatjuk, hogy ő sem adhatja termékeit olcsóbban, mint az iparos és kereskedő. A legvilágosabb példa erre, hogy a mult évben statisztikailag lett kimutatva, hogy kevesebb területet vetettek el búzával a kisgazdák, mint annak előtte; ennek oka abban rejlett, hogy a gazda nagy fáradtsággal, sok utánjárással előállított portékája felett nem rendelkezhetett ugy, mint azon iparos, aki megvette a keréktaiphoz, küllőkhöz stb. valót, avagy a rőfös kereskedő a szatin, a grenadin, crep, muszlin, avagy mit tudom én miféle műnyelven elnevezett bécsi rongyot s ugy adhatta, amint az neki jólesett; nem vonta felelősségre senki, mert nem is értett hozzá. Továbbá ezek a fentnevezett üzletemberek nem állottak ki egész éven át olyan rettegést, mint a kisgazda, aki egész éven át szakadatlanul ki van téve az időjárás szeszélyeinek, a növényi és állati paraziták légióinak s legvégül a tőzsdének. De menjünk tovább. Az a kisgazda, — mert hiszen ezekről van szó — kora hajnaltól, késő éjjelig fárad, izzad, véres verejtékkel munkálkodik, hogy a legszükségesebb munkát a földnek megadja s hogy a magas munkabérek, a nagy adók s egyébb terhek mellett vénségére egy pár garast szerezzen. Egy 20 holdas kisgazda csak ugy tud megélni, ha a felesége és egész családja állandóan a talpon van, ha elég korán tud a csirkéivel a piacon megjelenni. Meggyőződhet mindenki aki akar arról, hogy sok kisgazdának felesége már december hónapban költetett csirkét a szobában, azokat ott tartja, együtt él velük, ápolgatja s mindezt azért, hogy az Andris fiának tudjon venni inget vagy lábravalót, mert szorgalmas férje szerezménye másra kell. Arról is meggyőződhet;bárki, hogy a kisgazda az, aki a legkevesebb csirkehúst fogyasztja, egyszerűen azért, mert nem telik neki s lévén az ő gyomra heti 18 leveshez 'hozzászoktatva, mely bár egészséges eledel, de mégsem csirkehús ! Igy van ez s amikor szerény véleményemet én mint gazda, de teljesen földnélküli, nem osztom a fogyasztókkal, azért nem, mert nagyon régen ismerem a kisgazdát s megtudom érteni — dacára hogy én is a piac/ól élek 1 Amidőn a fentieket előadni bátor voltam, egyben nem mulaszthatom el, hogy a vezető rendőjkapitány ur figyelmét fel ne hivjam arra, hogy a kisgazdákkal a piacon tapintatosan járjanak el s igyekezzenek a termelők és a fogyasztók érdekeit egyformán megvédeni. egy Istenben, hiszek egy bazában, egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen" Takarékpénztárak, Szövetkezetek és Részvénytársaságok részére minden üzleti könyvet pontosan készít fővárosi mintára berendezett vonalozó intézetében a Körösvidék Rt. ÉS ÉPÍTÉSI HMÍIHT9R BETONÜRU BELANKA MIHÁLY ÉPÍTÉSZ, BÉKÉSCSABA, ANDRÁSSY-UT 18. SZ. Raktáxon tart és szállít: Vasbeton kerítéseket, kádakat, kntgyíirüket, csöveket, vályúkat, cementlapokat stb. Továbbá cementet, meszet, téglát, cserepet, épületfát, üveget, nádfonatot, kátránypapirt stb. építési anyagokat. — Tervez és vállal: Lakóházakat, gazdasági épületeket, vasbetonszerkezeteket és bármilyen építkezéseket TERVEZŐ ÉS VÜLLilLím ifiOOü!