Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-24 / 162. szám

Békéscsaba, 1921. julius 24. Mi van ma ? 1921. Julius 24., vasárnap R. kath.: Krisztina. Prot.: Krisztina. Nap kél reggel 4 óra 27 perckor, nyugszik 19 óra 45 (este 7-45) perckor Hold kél 21 óra 29 (este 829) perckor, nyugszik 8 óra 55 perckor reggel. Délután 17 órakor Footballmérkőzés az Előre-pályán. Este 20 óra 30 perckor BIME tüzijáté­kos népünnepélye és sportbálja a Széchenyi-ligetben. Este 18 óra 30 és 20 óra 30 perckor mozielőadás a Városi Színházban és a Nádor-mozgóban. 1921. julius 25., hétfő Róm. kath.: Jakab. Prot.: Jakab. Este fél 7 (18-30) és fél 9 (20-30) óra­kor Mozielőadás a Városi Színház­ban. ! Rabol a szerb katonaság * .„ ., Egy vonat kifosztása GONDOLATOK * * * Felekezeti béke. Az uj budapesti re­formátus püspök, Ravasz László most érkezett meg rövid tartózkodásra a fővá­rosba Kolozsvárról. Felkeresték az újság­írók, kiknek nagyon megfontolandó nyilat­kozatot adott ki. Minket, akik szüntelenül hangoztatjuk a keresztény felekezetek testvéri együtt­működésének szükségességét, legjobban megragadott nyilatkozatának az a része, melyben az erdélyi keresztény felekezetek ideális jóviszonyáról mondott. Igazságtalanok volnánk, ha azt állíta­nánk, hogy Csonkamagyarországon nincs meg a felekezeti béke, de kétségtelen, hogy itt-ott voltak érzékenykedések az utóbbi időkben, melyek e békét fel akarták borítani. Nem kutatjuk, mi volt ennek az oka, de hangsúlyozzuk, hogy minden ilyen kísérlet, akár rosszakaratú, akár jóhiszemű, súlyos bün az egyetemes kereszténység és magyarság ellen. A főpásztoroknak az a legmagaszto­sabb hivatásuk, hogy a felekezeti békére ügyeljenek. Minden keresztény legyen hű­séges gyermeke saját egyházának, de épen ez a hűség zárja ki azt, hogy másfeleke­zetü testvérének hitbeli érzékenységét bántsa. Meg kell értenünk, hogy ne azt kutassuk, ami bennünket dogmailag el­választ egymástól, hanem örvendjünk az evangéliumnak, amely minden keresztény embernek egyaránt drága kincse. Ez az evangélium mindig összehoz bennünket testvéri szeretetben. A főpásztorok erre fektessék a súlyt s akkor nem lesz itt soha felekezeti viszálykodás. Ugy gondoljuk, hogy Ravasz László méltóan fog beilleni a csonkamagyarországi püspökök karába, akik közül néhányan (Prohászka, Raffay stb.) már gyakran adták jelét azon törekvésüknek, hogy a felekezeti békét tökéletessé tegyék. Micsoda gyönyörű jövő várna a keresz­tény Magyarországra, ha ez a béke őszin­tén, bensőségesen gyökeret verne minden keresztény, magyar ember lelkében! * A hadjárat. Mostsnáoan nem volt semmi ok arra, hogy Magyar­országba belekössenek ellenségei. Pedig sürgős volt az ok, hiszen itt az ellenőrző-bizottság, itt a jóváté­tel .. . Elő hát a Habsburg-mu­mussal 1 A francia hivatalos Havas­ügynökség megindította Károly ki­rályt Hartensteinből a magyar ha­tár felé. Csak az a kár, hogy ez a kisántánt izü pedárda nedves fejből pattant ki s igy nem sült el. A svájci kormány erélyesen megcá­folta a hirt s megállapította, hogy a király lakóhelyét egy percre sem hagyta el. Vájjon a jövő héten mi­lyen hízott kacsa röppen fel, amely­nek magyar földön kell robbannia? Csak a fantasztikus detektivre­gényekben lehet találni olyan hát­borzongató véres jelenetet, mint a milyen a mult hét csütörtökjén Szer­bia déli részén játszódott le. Fel­fegyverzett banditák a legrémesebb kegyetlenkedések között kifosztották egy vonat utasait. Esti hét órakor a Zelenika—Skoplje-i vonalon Glavsko falu közelében hegynek fel, szük völgyben haladt a vonat. Egyszerre két fülsiketítő dördülés hangzott fel, kézi gránátok robbantak fel. Az ab­lakok csörömpölve zúzódtak össze. A rémült utasok segitségéri kiáltoztak. A völgy kanyarulatából közben fegyveres emberek jöttek elő, lehet­tek 25—30-an és megállították a vonatot. Az útonállók katonaruhában voltak, vezetőjükön tiszti egyenruha volt. A vonatot két mozdony húzta. A rablók sortüzet adtak a moz­donyra, ugy, hogy a mozdonyve­zetők kénytelenek voltak a vonatot megállítani. Egy asszony és egy leány holtan esett vissza az abla­kokból, ahonnan rémülten nézték, hogy mi történik. A vonat megállása után kezdetét vette a fosztogatás. A rablók kocsi­ról-kocsira jártak, mindenkit kiku­tattak és mindent, aminek csak a leg­csekélyebb értéke is volt, elvittek magukkal. A mozdonyvezetőket, akik a vo­natot nem állították meg az első felszólításra, kegyetlenül agyonlőtték. A postakocsiban két tisztviselő tar­tózkodott, az egyik az első felszó­lításra rémülten ugrott ki a kocsiból, a másik — Heinrich Ottónak hívták a szerencsétlent — a mozgó posta pénztára előtt állott és azt mon­dotta, hogy ő élve nem hagyja el a pénztárt. A következő pilla­natban holtan rogyott össze: homlokon lőtték. Az utasokat közben tovább fosz­togatták. Miután minden utas zse­bét is kikutatták, a nők ékszereire került a sor, ütötték, verték a nőket, a fülbevalókat kitépdesték fü­lükből. A rablók borzalmas munkájukat bizonyára tovább is folytatták volna, de katonazene hangja harsant fel, menetelő katonaság közeledett, mire gyorsan elmenekültek. A rablótá­madás egész Délszerbiában és Mon­tenegróban óriási izgalmat keltett és általában az a vélemény, hogy a mig a hatóságok a legszigorúbb vizs­gálatot nem indítják meg, ilyen és hasonló esetek többször is megis­métlődhetnek. A jóvátételi bizottság kiküldöttje Békéscsabán Megvizsgálják az oláhok által okozott károkat Békéscsaba, julius 23. Ma az alábbi hivatalos távirati értesítést kaptuk: Eminger csehszlovák őrnagy, az antant jóvátételi bizottság tagja, a román megszállás alatt okozott károk felvétele céljából báró Kazy Károly miniszteri tanácsos, Dobrovits Sándor miniszteri segédtitkár és Lányi Géza százados, összekötőtiszt kíséretében folyó hó 25-én 4 órakor érkezik Budapestről Békéscsabára, 26-án 8 órakor indul Békésre, 27-én 20 óra 30 perckor visszaérkezik Békéscsabára, 28-án 8 órakor indul Gyulára, 29-én 6 óra 45 perckor érkezik Ókigyósra, 18 órakor indul Orosházára. Az ország különböző vidékeiről érkezett jelentésekből megállapítható, hogy a Magyarországra kirendelt antant jóvátételi bizottság mindenütt egy­egy kiküldött tagjával ellenőrzi a bejelentett oláh károk valódiságát. Még az antant is csaknem hihetetlennek találja azt a rabiást, amit a megszálló oláhok hordái elkövettek. Hát még ha pontosan bevallotta volna mindenki mindennemű károsodását! Bora zdsihodns^ o szerbek 0 Mura mentén Rablógyilkos szerb katonák Oláh jelentés a szerb-oláh összetűzésről Két szerbet agyoalűttek az oláhok A valkányi határon véres össze­tűzés játszódott le oláh csendőrök és szerb katonák között. A meg­lepő esetről a valkányi csedórórs által bevallott sdatok alapján ma az alábbi hivatalos jelentést adták ki: Junius 29-ről 30-ra virradó éj­jel a valkányi csendőrség Bere­govác es Valkány határában őrjá­raton volt, amikor velük szemben feltűnt két szerb katona, akik a csendőrökre lövöldözni kezdtek és összesen tizenöt lövést adtak le. Az egyik lövés megsebesítette Munteanu csendőrt, aki vérét látta ésfolyni,elkeseredésésében felkap­ta fegyverét, majd kétszer a szerb katonák felé lőtt. Mindkét golyó talált és a két szerb katona el­esett. A csendőrök erre oda­mentek a két holttesthez és el­szedték fegyvereiket, melyeket a közeli határházba vittek, ahol azo­kat átadták a határőrségnek. Ke­véssel azután egy szerb járőr gépfegyverrel lőni kezdett a ha­tárházra, r.elyre mintegy ötszáz lövést adott le. A lövések sze­rencsére senkiben sem tettek kárt. RH9RBl>lftfta»>ia>DBIiailMlia Hadifoglyok hozzátartozó! Huszárnál (Budapest, julius 23.) Huszár Ká­roly nemzetgyűlési képviselőnél ma az oroszországi hadifoglyok hozzá­tartozóinak 100 tagú küldöttsége , tisztelgett. Huszár kijelentette, hogy I az állam minden áldozatot meghoz | a foglyaink hazahozatala érdekében. A magyar-osztrák j határbizottság első ülése (Pdris, julius 23.) A nagykövetek tanácsa a magyar-osztrák határki­igazitó bizottság első ülését julius 27-ére tűzte ki. Harding elnök szentesitette az uj beván­dorlási törvényt (Washington, julius 23.) A tegnapi nap folyamán Harding elnök alá­irta az uj bevándorlási törvényt. Az elnök nem követte Wilson példáját, aki tudvalevőleg, kormányzásának utolsó óráiban tagadta meg a tör­vény szentesítését. Az uj törvény, mely az elnök aláírásától számított 15 nap múlva lép életbe, kimondja, hogy ezentúl mifiden országból any­nyi bevándorlót enged partralépni az Egyesült Államokban, amennyit az illető ország már ott élő bevándor­lottjainak három százaléka tesz ki. Nemrég Rédics községben ravasz körmönfontsággal tették el láb alól a szerbek a rédicsi határőrség osz­tagának parancsnokát, Vrana György hadapródőrmestert. Tegnap csaknem ugyanez az eset ismétlődött meg a murakereszturi hídon, sőt a keresz­tül vitele még kegyetlenebb volt, mert Kukecz János nagykanizsai polgárt először halálra sebesítették és aztán rabolták el. A felháborító esetet szemtanuk a következőképen mondták el tudósítónknak: — Kukecz János rokonai látogatá­sára át akart menni a Mura-hidon Muraközbe. Amikor már közel volt a túlsó parthoz, több lövés dördült el a posztoló szerb katonák puská­jából és Kukecz halálosan inegbese­sülve a földre esett. A szerb kato­nák ekkor Kukeczre rohantak. Le­fogták és egy várakozó automobil­hoz vitték, amely aztán elrobogott vele. — Alig pár perc telt el a bestiális merénylet után, a szerb hidőrség ujabb gaztettet követett el. Egy Nagy­kanizsán szolgáló katona, Kasza gyalogos, aki civilruhába volt öl­tözve, ugyancsak Muraközbe akart átjutni rokonai látogatására és ezért neki indult a hidnak. Alig tett azon­ban pár lépést a hídon, a szerbek őt is célba vették. Kaszát több lö­vés érte. Súlyosan sebesülve szál­lították be a nagykanizsai kórházba, ahol ápolják. Mint értesülünk, Kukeczre a szer­bek már régóta leselkedtek és mint hire jár, nagy jutalomdijat, 20 ezer dinárt tűztek ki fejére. A Muramentén a felháborító eset nagy izgalmat váltott ki. Csonka Magyarország — nem ország, — mennyország! BsaasaBBaösaasaMüHBBBíBSiB ü Tisza-per mai tárgyalása Dr. Sztupka alezredes kihallgatá­sát folytatták. Véleménye szerint Sztanykovszky nem készíthetett és nem is kaphatott jegyzeteket Hütt­ner vallomásáról. Arról azonban tud, hogy Hüttner oktatta ki Sztang­kovszkyt, hogy milyen módon vonja vissza vallomását. Gertner egy izben azzal dicseke­dett, hogy ó is részes a gyilkosság elkövetésében. Ezért ellene is foly­tatott vizsgálatot. Heltainak is tudomása volt bizo­nyos dolgokról, ót is kihallgatta. Arról csak utólag szerzett tudomást, hogy a vádlottak a Roheim-villában tartott helyszíni szemle megtörtén­tekor egy budai vendéglőben voltak. • A védő több kérdése után a tér­I gyalást hétfőn délelőtt 10 órára ha­' lasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents