Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-03 / 144. szám

Békéscsaba, 1Q2L julius 3, Vasárnap II. évfolyam 144. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség teíefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Hz áfóisgazdáh Mint minden hasonló esetben, a kisgazdapárt hatalomrajutásakor is túlontúl sok volt azoknak a száma, akik lépcsőnek vélték az érvényesüléshez a kisgazdapártiságot és ráragadtak a pártra, súlyosan akadályozva annak kormányzási munkáját. Nem akarjuk ezeknek az uraknak a jóhiszeműségét kétségbevonni, de bizonyos, hogy ez az ellenzéki vérmérséklet egy kormányzópártban nincs helyén és homlokegyenest ellenkezik a pártfegyelemmel, ami nélkül a párt a kormányban részt nem vehetne. Ezek az elvből ellentmondó párttagok semmi önmérsékletet nem tanúsítanak s saját vezéreiket hozzák ferde helyzetbe, mert a miniszter soha nem tudhatja, hogy az örök elégedetlenek mikor indítanak az egész ország által helyeselt kormányzati ténykedésük ellen titkos — esetleg nyílt — mozgalmat. A minden áron való kormánybuktatási igyekezet nyilt ellenzéki harcifegyver, de lehetetlen a kormányzópártokon belül annyira semmibevenni országos érdekeket, hogy csak a pillanatnyi, sőt sokszor csak vélt politikai (inkább népszerűség hajhászó) siker kedvéért hátba támadhassa a „párttag" azt a kormányt, amelyben vezérei ülnek. Ezek az örök-elégedetlenek most ivet köröznek a kisgazdapártban, mert már régen nincs válság s ők régen haragudtak. Most kivételesen nemcsak egyes miniszterek fejét kívánják, de az egész kormány életére törnek. A belügyminiszter főispán-politikája sehogy sincs ínyükre. Nem akarja észrevenni, hogy érdemes hazafiakkal, hozzáértőkkel kellene felcserélni a kipróbált főispáni kart. El kell halasztani a vagyonváltságról, a sajtótörvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalását is, mert ha nem: a hűséges párttagok nem lesznek abban a helyzetben, hogy támogathassák a kormányt. Sajnos, azt hisszük, hogy az elégedetlenek fenyegetése csak fenyegetés marad ezúttal is és azok a kisgazdák, akik kisgazdábbak akarnak lenni nagyatádi Szabó Istvánnál is, ismét leszerelnek és végül, ha a bűnösen keltett zavar elsimul, továbbra is bentmaradnak a pártban és — várnak ujabb zavarkeltési alkalomra. Ez az éremnek az egyik oldala. A másik, ami nem látszik, az a tendencia, hogy elégedetlenséget támasszanak s fontos, életbevágó tervek törvénnyéválását elodázzák. Az elv kétségkívül az, hogy az időnyerés valószínűsíti a győzelmet s igy talán még sem lesz törvény a javaslatokból. Mert ki tudja, mi lesz ősszel ? . .. Ez az állapot azonban egészségtelen s éppen azért tűrhetetlen is. A kisgazdapártnak, mely az ország többségére támaszkodik, ki kell szorítani a pártból mindazokat, akik válságos időkben más szempontokat és más érdekeket is tartanak szem előtt, mint amit a külső és belső politika diktál. Akik minduntalan kifogásolják a kormány ténykedéseit, azoknak a helyük az ellenzéken van, ahol a kritika, az ellentmondás szükséges és helyénvaló. A kormányzópárton belül azonban nem szabad robbantásokkal próbálkozni s az ilyen próbálkozásokat megtűrni, mert ez lehetetlenné teszi a komoly, zavartalan és eredményes munkát, amire pedig az országnak mindenekfelett szüksége van. üz oroszok a ftemalistákftal akarnak szövetkezni a nyugati hatalmait ellen Konstantinápolyban bolsevista agitátorokat fogtak el az angolok Paris, julius 3. A szovjetkormány legújabban minden erejével arra törekszik, hogy uralmát Turkesztánra és Afganisztánra is kiterjessze és igy a keleti hatalmakhoz is közelebb férkőzhessen. Az orosz külpolitikának egyik fontos programmpontja ma is ugyanaz, ami a cárizmus idején volt: Konstantinápoly irányában, illetőleg Kisázsiában kaput építeni az orosz birodalomnak. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy Konstantinápolyban nagy erővel igyekeznek megvetni a lábukat az oroszok. Tervük, az, hogy a kemalistákkal szövetkezve, gyakoroljanak elháríthatatlan nyomást a nyugati hatalmakra. A kemalistákkal való szövetkezés munkája már nagyon előrehaladott stádiumba jutott és könynyen meglepetésszerű eredményeket hozhatott volna, ha idejében le nen leplezték és meg nem akadályozták volna. Konstantinápoly angol katonai parancsnoka felsőbb utasításra elrendelte a városban és környékén működő bolsevista agitátorok felkutatását és letartóztatását. A letartóztatottak között 3 bolsevista népbiztos is szerepel, akik a konstantinápolyi kereskedelmi misszió vezetői voltak. Három nyelven irott kiáltványokat találtak náluk, nagymennyiségű más propagandairat között. Lengyelország fegyveresen támogatja Romániát (Varsó, jul. 2.)Ma fogadta el a lengyel országgyűlés azt a szerződést, amelyet Lengyelország és Románia megbízottai még március 3-án irtak alá Bukarestben. A szerződés szerint az oláhok és a lengyelek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy kívülről jövő támadás esetén támogatják egymást. Ez a szerződés különösen Besszarábia ügyére nézve fontos. Tizenöt évi börtönre ítélték a kommunista röpiratterjesztőket (Budapest, julius 2.) Ma délben hirdette ki a rögtönitélő bíróság a kommunista röpiratterjesztők ellen hozott ítéletét. Andics Erzsébetet, Berger Andort és Weinberger Zoltánt lázadásra való szövetkezésért 15—15 évi börtönre, többi tirsaikat pedig 12 — 12 évi börtönre ítélte. Erdélyben visszafogadják a magyar tisztviselőket 7 (Kolozsvár, julius 2.) Szavú Konstantin erdélyi képviselő kijelentette egy küldöttség tagjai előtt, hogy az elbocsájtott erdélyi magyar tisztviselők ügyében foníos javaslatot tárgyaltak és fogadtak el Bukarestben. Az elfogadott javaslat szerint az állam visszafogadja az elbocsájtott magyar tisztviselőket, ha hűségesküt tesznek. A „ Temps" ujabb hazugsága (Budapest, julius 2.) A Temps egyik legutóbbi száma „Cseh-szlovákiai levél" címen cikket közöl, amelyben többek között azt állítja, hogy a magyar kormány elismerte a népszövetség tanácsa előtt, hogy Csehszlovákia kormánya a magyar kisebbséggel szemben az igazságosság alapján jár el. A Magyar Távirati Iroda ezzel szemben hivatalos közlés alapján jelenti, hogy ez a hir teljesen alaptalan. B nemzetgyűlés Budapest, julius 2. A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök 11 órakor nyitotta meg. A munkásbiztositási biráskodástól szóló javaslat vitájának ma Perényi József az elfő résztvevője. Hangoztatja) hogy a munkáskérdéseket csak szeretettel lehet megoldani. Az állam feladata az, hogy a gyengéket védelmébe fogadja és óvja meg a kizsákmányolástól. A szakbiróságot és a kinevezési rendszert nem helyesli. A javaslatot általánosságban elfogadja. Pető Sándor rámutat arra, fcogy milyen fontos közgazdasági érdekeket szolgál a munkásbiztositási törvény. Az intézmény munkájának fontosságát és eredményességét bizonyítja, hogy még 1908-tól 1910-ig 200 millió koronát fizettek ki biztosított munkások segélyezésére. A javaslatot általánosságban elfogadja. Boltlik József alelnök napirendi indítványt tett, amelynek értelmében a Ház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órakor tartja. Áttértek az interpellációkra. Giesswein Sándor áz eszperantónyelv fontosságát hangsúlyozta általános derültség közepette. Huszár Károly a sárvári müselyemgyár üzembehelyezését sürgette. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelentette, hogy ő is azon van, hogy a gyár mielőbb ismét megkezdje üzemét. Ezért 10 millió koronát oocsájtott a gyár rendelkezésére. Gróf Bánffy Miklós külügyminiszter válaszolt Schandl Károlynak az ujszegedi állapotok ügyében benyújtott interpellációjára. A külügyminisztérium által tett lépések alapján a népszövetségi tanács jegyzéket intézett a belgrádi kormányhoz, amelyben ismételten nyomatékosan felszólítja a békeszerződésben foglaltak betartására. Szalánci József a hazatérő foglyok internálása ügyében interpellált. Belitska Sándor honvédelmi miniszter bejelentette, hogy eddig öszszesen 250 foglyot internáltak súlyos indokok alapján. Usetti Ferencz a külügyminiszterhez intézett interpellációt az útlevelek megszerzésének egyszerűsítése ügyében. Az ülés 14 órakor ért véget. Tőzsde (Budapest, julius 2.) Budapesten a valuták árfolyama a magánforgalomban : Napoleon arany 266-50, Leu 3-94, Márka 3*58, Szokol 3*68, Osztrák korona 0'37, Zürichben a magyar koronát 2'20-szal jegyezték.