Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-19 / 157. szám

4 Kérősvíssék Békéscsaba, 1921. julius 2. BQnhaUjan, aki bűnös Igen helyesencselekedettWindischgraetz herceg, mikor a Ház'elé hozta azt a kérdést, hogy nemzeti tönkrejutásunk előidézőit, Károlyi Mihályt és társait vonjuk felelősségre, akiket nyiltan hazaárulóknak kell bélyegeznünk. Micsoda nemzet lennénk a nyugat müveit államai között, ha beteg testünk gyógyításánál az első pillanatban nem gondolnánk a betegség előidézőire, azokra a csiraképes virágtalan szervekre, melyek mycéliumaikkal, penészt előidéző telepeikkel megbénították az állam idegrendszerét, derékba törték ezeréves fejlődését, sárba tiporták legféltettebb kincsé.t: a nemzet becsületét. Micsoda nemzet maradnánk a jövő számára, ha fátyolt dobnánk a közelmúlt eseményeire, ha nem bocsátanánk bölcs bíráink boncoló asztalára azt a szövevényes telepet, mely gyümölcsét az internacionáléban érlelte meg. Micsoda nemzedék lennénk a jövendő generáció előtt, ha ezt a kérdést teljesen nyitva hagynánk és nem bántana a lelkiismeretfurdalás, hogy ennek elintézésére mégis mi lettünk volna hivatottak. Méltán bűnpártolással vádolhatnának. Egyéb okoknál fogva is cselekednünk kell. A destrukció a mai kor társadalmi bacillusa, mely az inficiált szervezetben a narkózis jellegével hat, miközben az egészséges szervezetet megőrli; ős kikristályosodott alapigazságokat befeketíti; elrabolja a családi tűzhely szentségét: a szülői szeretetet; vallástalanságra, hazafiatlanságra nevel. Ennek a destrukciónak fészke abban az ingoványban keresendő, ' mely éltető nedvét a társadalmi kapillárilás alapján még maiglan is külföldről veszi és a legkisebb alkalmat sem mulasztja el a térhódítás bomlasztó munkájában. Le kell csapolnunk az itt-ott még létező ingoványt. Meg kell szakitanunk ezt a kapillaritást, amely a kozmopolita szervecskék között létezik. / * Hogy ezt tehessük, radikális eljárásra, nemzetünk pusztulását előidéző vezérek cselekedeteinek szakértő bírói eljárására van szükség, kik feladatuk nemes magaslatán nyíltan a nemzet színe előtt hozzák meg drákói szigorral bölcs határozatukat, mely elrettentő például szolgáljon azokra nézve, hogy még egyszer kezüket felemelni merészlik szent hajlékunk, ezeréves Magyarországunk elpusztítására. Göröngyös,,hézagos még az ut és igen sokszor ingoványos, melynek süppedékes útvesztőjére nemzeti haladásunk vaspályáját leépíteni kábaság. Terepszemlére, az ingoványos rétegek lecsapolására van szükség, melyet azonban csak ugy eszközölhetünk, ha megvizsgáljuk azt az alapréteget, mely ingoványossá tette ezeréves- államszervezetünk fundamentumát. Csakis az önzetlen nemzeti erők egységes munkája hozhatja meg boldogulásunkat, mely nélkül örök pokol, széthúzás és pártoskodás tanyája lenne nemzetünk. Nemzetépítő munkásságunkban egy pillanatra sem szabad figyelmen kivül hagynunk a munkába fogott erők eredetiségét, a munkába fogott erők szívósságát, azok anyagát, esetleges célját, rendeltetését. Tennünk kell ezt azzal a nagy körültekintéssel és azzal a felelősséggel, mellyel magunknak és önmaguflkban" a nemzetnek tartozunk. Békéscsaba képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése Hosszas vita az árterület hibőuitése és a mozi bérbeadása körül — . Felmondjak négy italmérési helyiség bérletét Békéscsaba, julius 18. Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete hétfőn, 18-án délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlést a polgármester nyitotta meg. Jelentette, hogy a polgári iskola és a kisgazdák sürgős, soronkivüli elintézést igénylő beadványa, továbbá az elintézésre váró más ügyek sokasága tette elkerülhetetlenül szükségessé, hogy a nagy dologidő ellenére is rendkívüli közgyűlésre hívja össze a képviselőtestületet. Az erzséoethelyi adótiszti állásra Uhrin András volt városi napidijast választották meg, aki a hivatali esküt le is tette a képviselőtestület előtt. Az állami elemi iskolai gondnokságba Botyánszky Pált és Such Kálmánt választották meg. A borjurétí szántóföldön (a katonai céllövölde közelében) 30 hóid földet engedett át használatra épületeivel együtt a város a 8 osztályú gazdasági iskolává kifejlesztendő polgári fiúiskolának. Fábry Károly aziránt szólalt fel, hogy a város igyekezzék megszerezni a menekült főiskolák, vagy szakiskolák valamelyikét. Péterfi Lajos kérie, hogy az átengedett épületeket tatarozza ki a város, a földről pedig csatornázással vezesse le a vizet. Névszerinti szavazással egyhangúlag döntöttek a 30 hold földnek és épületeinek átengedése ügyében. Szavazással határozták el azt is, hogy a gazdasági épü.etek kiíatarozására nyilvános pályázatot hirdetnek. Az erdőtelepítésre és fásításra vonatkozó javaslatot elfogadták. A hentesek a vágóhídi dijak leszállítását kérték. Hosszas vita ntán, amelyben Hollander Lipót, Varga Elek, Weisz Mihály, Seliczey Géza és Kiszely Pál szólaltak fel, a polgármester válasza után elhatározták, hogy a vágóhídi dijakat nem csökkentik, ezzel szemben azonban nagyobb összeget fordítanak a vágóhídi ut és felszerelések jókarban tartására. A vi'lamosmü szabályrendeletének a jóváhagyását tudomásul vették. Az. uj szervezeti szabályoknak megfelelően 6 tagu igazgatóságot és felügyelő-bizottságot választottak. Az igazgatóság tagjaivá a volt felügyelőbizottság ö tagját, a felügyelő-bizottságba pedig a főszámvevőt, Kvasz Sáudor számvevőt, Botyánszki Jánost és Róna Gusztávot választották meg. Az Alsófehérkörösi Ármentesitő Társulatnak ártérfejlesztés ügyében benyújtott megkeresése hosszas, heves vitát idézett elő. Az eredeti javaslat a kiterjesztés elfogadását ajánlotta. Beliczey Géza annak a megállapítását kérte, hogy jogos-e az árterület kiterjesztése. Bohus M. György hivatkozott a „Körösvidék"-ben megjelent adatokra és egyhangú tiltakozásra szólította fel a képviselőtestületet az árterület kiterjesztése ellen. Haan Béla a javaslat jogszerűségét magyarázta. Fábry Károly rámutatott arra az oktalanságra, amit az erőszakos bécsi kormány annakidején a Tisza szabályozásakor követett el azáltal, hogy nem vette figyelembe a Tiszavidék rnenedékességének az irányát. Nem szabad ugyanebbe a hibába esnie most a városnak és nem tévesztheti senki szem elöl, hogy a körösmente nem Soprony és Kerok, hanem Békés felé lejt, tehát az Ármentesitő Társulat számításai hamisak. Indítványozta, hogy a város tiltakozzék az uj árterületek erőszakos megállapítása ellen, ami jelentékeny terhet jelent a város tekintélyes számú adózói részére. Kívánatosnak tartja bizottságnak és mérnöknek a kiküldését a Társulat további számításainak és munkájának állandó ellenőrzésére. Korosy László szükségesnek tartja a minisztériumnak a tényleges helyzetről való felvilágosítását. Szeberényi Zs. Lajos az Ármentesitő Társulat egész működését furcsának és időszerűtlennek tartja. Az árterület kiterjesztése véleménye szerint csak a Társulatnak használna, a köznek nem. Fábry indítványát támogatja. Horváth Mihály Ipartestületi jegyző is a Fábry-féle javaslat elfogadását ajánlja. Dr. Szondy Lajos az írásra hivatkozik. Amit magának nem szeretne, azt másnak sem kívánja. Ennélfogva tiltakozik az ármentesitési adónak az ártérfejlesztés utján való kiterjesztése ellen. Befejezésül a Fábry, Szeberényi, Korosy indítványát és — magát ajánlja. Szavazás után kimondták a határozatot : A város tiltakozik az ártérfejlesztés ellen és az Ármentesitő-Társulat ilyen értelmű határozata ellen fellebbez. Fábry Károly pótinditványára elnöklete alatt l4 tagu bizottságot küldenek ki a Társulat munkájának ellenőrzésére. Fehérvári Mártonnak a „Sörház

u megvételére benyújtott ajánlatát (400 ezer korona vételárral) elutasították. R város eláll eladási szándékától és a Sörház, a Vasúti vendéglő, a Próféta és ligeti-vendéglő lejárófélben levő bérletét 1921. évi december hó 31-én megszünteti. R Sörház épületét átalakítással hasznosítja, a másik három italmérési helyiséget pedig nyilvános árverésen adja bérbe. Rz uj mozirendelet következtében elhatározták Szeberényi Lajos Zs., Áchim László, Darida Károly, Ti már Endre és dr. Rell Lajos értékes, hazafias és kulturális szempontból nagy jelentőségű felszólalása után, hogy a városi színház helyiségét a MOVE és TEVÉL részére adják bérbe. R szinügyibizottságot utasították, hogy az említett két társadalmi egyesülettel kössön haladéktalanul részletes megállapodást a színház bérJ lete ügyében és terjessze a képviselőtestület elé jóváhagyás céljából. Az elnöklő polgármester ezután a közgyűlést felfüggesztette. R délutáni folytatólagos közgyűlésen elfogadták a hirdetési szabályrendelet tervezetét és a közgyűlés magáévá tette Szolnok városnak a destruktív sajtó elleni átiratát. Tudomásul vették a belügyminiszter átiratát Gerendás puszta elszakadási, illetve önállósitási törekvése tárgyában. R belügyminiszter a forradalmi kormány intézkedéseit megsemmisítette. Eszerint Nagyderendás továbbra is Békéscsaba város kötelékében marad. Darida Károly kéri, hogy abban az értesítésben, amit Gerendásnak küldenek, emeljék ki a városnak Gerendás'iránt tanúsított áldozatkészségét. R Hadröa-nak 1000 korona alapitói tagdijat és a helyi csoportnak 2000 korona segélyt szavaztak meg. R városi alkalmazottak és nyugdijasok 1921. évi családi pótlékára vonatkozó jelentést tudomásul vették. R Békéscsabai Áruforgalmi r.-t.nak megengedték, hogy a katonaságnak sporttelep céljaira átengedett területen levő hídmérlegét szept. 30-ig üzemben tarthassa. Lizsáky Lászlónak 2000 korona gyógykezeltetés* segélyt szavaztak meg. Piszár Mátyás legelőbér leszállítás iránti kérelmét a pénzügyi bizottság javaslata érielmében elutasították. Korcsok János hajdúnak kegydijat szavaztak meg és felvették a községi kötelékbe a már egyszer elutasított Csillagi Mártont és Hirsch Mózest. Grünwalá Béla a Reisz bútorgyár által is igényelt nagysziktéri területet kéri megterhelési tilalom nélkül gőzfavágó telep céljaira átengedni. R tanács a kérést elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, mert még a már ottlevö falelepet is megszüntetendőnek tartja. Fábry Károly elfogadja a tanács javaslatát, azzal a megjegyzéssel, hogu a város területeit legfeljebb béri. dják, de ne adjanak el semmit, r. art nem lehet tudni, hogy a jövőben milyen célokra kell majd terület. R közgyűlés igy határozott. Kraszkó György és Hagyecz Pál hajdúkat nyugalomba helyezték, amivel a közgyűlés tárgysorozata ki is merült és a polgármester éltetésével véget ért. Csonka Magyarország — nem ország, — mennyországi 8 köztisztviselők kedvezményes ellátása Most jelent meg a minisztérium 4C00—921. sz. rendelete, amely megáliapitjn, hogy a köztisztvise| lők és nyugdíjasok (özvegyek, árvák) 1921. augusztus 1-től kezdve havonként és fejenként: 8 kilogramm lisztet, 10 kilogramm burgonyát, 80 deka zsirt, 60 deka cukrot, 1 kilogramm sót és 1 doboz sacharint kapnak és pedig : Finom tésztalisztet és fözőlisztet klg.-ként 150 K Kenyérlisztet —-70 „ Burgonyát ^ —-50 „ Zsirt ' 16— „ Cukrot ' 3-4f „ Sót l-_ „ árban. R sacharint 68 fillérért dobozonként. R kedvezményt esetleg készpénzben is kifizetik Mi van ma ? 1921. julius 19., kBdd R. kath.: Paulai Vince. Prot.: Emília. Nap kél reggel 4 óra 21 perckor, nyugszik 19 óra 50 (7-50) perckor. Hold kél 19 óra 15 (este 7" 15) perckor, nyugszik 4 órakor reggel. Este 18-30 óra és 2030 óra: Előadás a Városi Mozgóban.