Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-17 / 156. szám

2 Siörösviesék Békéscsaba, 1921. julius 17. íflpasi Hözgyülés előtt Figyelmeztetés a földbirtokosokhoz — Riasztó szó a felöégi gazdákhoz A holnap (hétfőn) tartandó városi közgyűlés 22 tárgypontja között szerény ártatlansággal húzódik meg. az „Alsófehérkörösi Ármentesitő Tár­sulat megkeresése ártér fejlesztés ügyében". Ebből a szerény megkeresésből ki gondolna nagy veszedelemre ? Ke­gyetlen csapásra 1 Pedig hát egy egész nagy határt nagy veszedelem, szörnyű sáska­csapás fenyeget. A szerény kis ármentesitő társulat nem akar egyebet, csak a csabai fél határt bekapni, ugylátszik kipó­tolni akarja azt, amit a másik olda­lon — az oláhoknál — elvesztett. Összezsugorodott a jövedelmi forrás, rántsunk be helyette másokat. Ébredjünk csak tudatára, mit je- j lent az, ha ártérbe kerül megint ha- I tárunk egy nagy része és olyan j része, amelyik még soha árvizet nem ! látott és nem is fog látni, amelyik j körülbelül 15—20 méterrel maga- ; sabban fekszik, mint a Körös vize. í ' i Hogy mit jelent az, ha ártéri adó alá veszik, legjobban tudják és na­gyon is fájdalmasan érzik azok, akik már az ártéri adót szenvedik, mert az ártér-adó van annyi, mint az ál- j lami adó, néhol pedig sokkal több j is. Az ártér-adó nagyobb csapás, ! mint a tatárjárás, az oláh invázió, j az egyptomi sáskacsapás, mert a j tatárok, az oláhok elvonultak, de az ' ártéri adó örökre nyakunkon marad í és soha sem fogy, hanem csak nő, j nő, szaporodik, amig csak bele nem j fuladunk az — árvizbe. Most, mikor az állami adó tizsze- \ resére emelkedett, mikor a községi i adó az állami adónak háromszorosa, | most még ártéradóval is sújtani olyan j földeket, amelyek éppen azért, mert \ nem estek ártérbe, sokkal magasabb kataszteri jövedelmezőséggel és igy sokkal nagyobb adókkal is lettek megterhelve, ezeket még ujabb adó­val is terhelni, valóságos csapás volna ezekre a fenyegetett terüle- í tekre. Ezt minden áron meg kell akadá- j lyozni, vagy akkor kérni kell, hogy i ezeknek a földeknek a kataszteri • osztályozása szállíttassák le. Mert ! első osztályú kataszteri adót is fizetni j és tetejébe még ártér-adót is — az : már nagyfokú igazságtalanság volna. Ezt nem birja ez a föld. Hát mit is akar tulajdonképpen az alsófehérkörös vizszabályozó társu­lat? Nem kevesebbet, minthogy bevo­nassanak az ártérbe: Kerekegyháza, Fürjes, Felsőnyomás, Nagymegyer, Szentmiklós, Kamut és még hozzá Sopron-puszta nagyrésze, sőt még ki akar terjeszkedni egészen a bé­késföldvári pusztá" :s. Halljátok ti kereki, fürjesi, nagy­megyeri, szentmiklósi és soproni bir­tokosok, hogy a jti földjeiteket akarja az ármentesitő társulat árviz ellen védeni ? Hát nem nevetséges ez? És hivatkozik ez az ármentesitő társulat az 1885. évi XXIll. t. 79. §-ára, amely abban az esetben jugo­sitja fel a viztársulattft, hogy olyan területeket is bevonhat köteiékébe, „melyek a társulati munkálatok által megvédettek vagy jövedelmezőbbé tétettek". Hát szorulnak Szentmiklós, Nagy­megyer, vagy a Sopronyi-tanyák ár­viz ellen megvédésre ? vagy valami­vel jövedelmezőbbé tétessék általa? •J Hisz ha odáig mehetne el árviz, akkor már a kis torony teteje sem látszanék ki. Azt mondja az árvizmentesitő tár­sulat, hogy az 1919. évi legnagyobb árviz felszíne egészen oda érne. Hiszi — a piszi! Pénz kell a t. társulatnak, hogy az nagyon meg­duzzassza kiapadt pénztárát, ha még, 14940 katasztrális holddal szaporít­hatná adózóit, mert amit most kiván behabzsolni, elárasztani, körülbelül ennyit tenne ki. Eddig a város határából körül­belül 14460 katasztrális holdat „men­tesít" a t. árvizmentesitő társulat, most meg akarná duplázni. Hát erre nem lehet egyéb felelet, minthogy tiltakozzunk ellene. A város közgyűlésének kell tiltakozni a város közgyűlésének bizottságot kell kiküldeni az érdekeltekből, hogy min­dent tegyenek meg ezeknek a hatá­roknak a megnyomoritása ellen. Egyesek nem védhetik meg magokat, egyesek gyengék ahhoz, a köznek kell segélyükre menni. De ha a város erre nem vállal­koznék, akkor az érdekelteknek kell összeállani, permanens bizottságot alakítani és nemcsak tiltakozni, ha­nem panasszal, felebbezéssel élni minden darabka föld bekapása, le­harapása ellen. Erre a törvény mó­dot ad és azt igénybe kell venni, de nem egyenként, hanem közerővel! lehető leggyorsabb módon odairá­nuitani, ahol azokra szükség van, amiben a reform nagy közgazda­sági jelentősége rejlik. Á postai pénzforgalomba bevont pénzintézet, valamint jelentkezés ese­tén a többi helybeli pénzintézetek számlatulajdonosainak cimére érkező postautalványok és csekk fizetési utalványok összegét a posta — a számlatulajdonos kérelmére — nem készpénzzel vagy csekkel, hanem a pénzintézetnél levő számlán való jóváírás utján egyenlíti ki. A jóvá­írás az utalványok érkeztétől szá­mított 24 óra alatt megtörténik, amiről a számlatulajdonos az utal­ványszelvények kézbesítése mellett nyomban értesítést nyer s igy a jóváírt összeg felett késedelem nél­kül rendelkezhetik. A jóváírás s az arról való értesítés díjmentes. A megbízott vidéki pénzintézet számlatulajdonosai,azonfelül minden­nemű postai befizetéseiket (utalvány, utánvétel, postai megbízás, táv­beszélő előfizetésidij,) a saját szám­lájuk terhére kibocsátott csekkekkel teljesíthetik, a postahivatalnál. Távi­rati utalványt ekkép befizetni nem lehet. A csekk, ha az illető szám­lán fedezet van, korlátlan összegről szólhat. A csekkel fizető felek a postahivatalban soron kivül elégít­tetnek ki. Mindez a készpénzforga­lom kívánatos apasztására vezet. S amellett növeli s fellendíti a vi­déki pénzintézetek forgalmát. Az újításnak más irányban való cél­szerű kihasználása is folyamatban van. Így megfontolás tárgyát képezi, hogy a pénzintézetek és vállalatok postai készpénzbefizetéseiket a meg­bízott pénzintézethez avagy a jegy­bank fiókjához teljesítsék s az ott nyert elismervénnyel jelentkezzenek a postahivatalban, ahol az elismer­vényt befizetésül (készpénz gyanánt) elfogadják. Hasonlóan tervbe van véve oly esetekben, amidőn a postahivatal pénzkészlettel nem rendelkezik, az így érkezett utalványok összegeinek a megbízott pénzintézet utján való kiegyenlítése. Ekkép a pénzössze­gek ismételt megolvasása kézről­kézre való átadása s az ezzel járó kockázat lesz kikerülhető. Joggal hisszük és reméljük, hogy az érde­kelt körök a reform pénzügyi hord­erejét s az életviszonyokra kiható jelentőségét belátva, annak terjesz­téséhez és teljes kifejlesztéséhez a posta intencióinak megfelelően teljes erejükkel hozzá fognak járulni. Mi van ma ? 1921. julius 17., vasárnap R. kath.: Elek hv. Prot.: Elek. Nap kél reggel 4 óra 18 perckor, nyugszik 19 óra 53 p. (7"53) Hold kél 17 óra 54 perckor, nyugszik 2 óra 16 perckor D. e. 10 óra: Iparosok adóügyi érte­kezlete a Városháza nagytermében: D. e. 10 óra: MOVE elnöki tanácsa a főgimnáziumban. D. e. 11 óra: MOVE választmányi ülése a főgimnáziumban. D. u. 15 és 17 óra: Footballmérkőzés a CsAK pályán. Este 19-30 óra és 21 óra: Előadás a Városi és a Nádor Mozgóban. Hétfó, julius 18. Róm. kath. Frigyes pk., Prot. Frigyes. Nap kél reggel 4 ora 20 pere, Nyugszik 19 óra 42 perckor. A hold kél 18 óra 38 perckor Nyugszik 3 óra 6 perckor. Délelőtt 9 órakor városi közgyűlés 18 óra 30 perckor és 20 óra 30 perc­kor Mozielőadás. Pusztul a lakosság délkeleti Oroszországban Gorkij Maxim segítséget kér a müveit népektől Pdris, jul. 16. Gorkij Maxim szikraíáviratot intézett Anatole Francéhoz, amelyben borzalmasan irja le délkeleti Oroszország kétségbeejtő helyzetét és sürgös&n orvosságot és élelmiszert kér. To­vábbá megható szavakkai arra kéri Anatole Franoet, hogy járjon közbe haladéktalannl a világ minden müveit népénél a pusztuló dél­keleti Oroszország megmentése érdekében. A távirat szerint a pusztitó járvány következtében hullanak az emberek a megfertőzött vidéken. naponta ezrével ScMemann Fülöp egy érdekes táviratról Most van sajtó alatt Scheidmann Fülöp emlékiratainak második kötete, amely többek között az alábbi ér­dekes részreteket tartalmazza: A német császárság utolsó bécsi nagykövete, gróf Weidelsifer távira­tot küldött a berlini külügyminiszté­riumnak, amelyben a Bécsben űzött titkos békepropagandára figyelmez­tette feljebbvalóit. A távirat fontos­ságánál fogva az akkori német csá­szár elé került, aki azt sajátkezüleg látta el széljegyzetekkel, azonkívül megjegyezte, hogy neki Plessen ve­zérezredes a-dologról egy névtelen levélben már említést, illetve jelen­tést tett. A kérdéses táviratot szó­szerinti fordításban alább közlöm azzal a megjegyzéssel, hogy a meg­jegyzések Vilmos excsászárnak szél­jegyzetei „12. VII. 17. 12. U. nachts. We­del nagykövet Bécs. A külügyminisz­tériumnak. Berlinbe érkezett ugyanaz napon. Figyelemreméltó és rendsze­rint bevált forrásból közlik velem. Svájcban propaganda indult meg azzal a céllal, hogy közvetíti a bé­két. (Nekünk már régen ez a gya­núnk. Vilmos jegyzete.) A propa­gandával a legmagasabb helyen egyetért. Franciaország hasonlókép­pen. Utóbbi követeli, hogy Bécs csi­náljon rendet a saját portája előtt és elégítse ki a népek kívánságait, hogy a békére igy készült lehessen. Ez magyarázza meg a bécsi amnesz­tia rendeletet és Károly császár siet­ségét, hogy uj kabinetalakulatot ta­láljon, amely az uj orientációt a nemzetiségek autonomiája értelmében viszi keresztül. (Tehát a mi gyanúnk helyes volt. Vilmos jegyzete.) Az akciót a papság vette a kezébe, amit a Vatikán békeszükségletével lehet magyarázni. A központ Svájcban van s innen szövik a Bécsbe és Párisba vivő szálakat. Erzberger képviselő­nek. (A' kutya gazember! Vilmos jegyzete) összeköttetései vannak Svájc­cal. Az ő akciója párhuzamos a má­sik akcióval, hogy Németországot is éretté tegye a békére. Czernin azon­ban távol áll a dologtól. Az ő be­folyása gyengítése céljából eltitkolták előtte az amnesztia tervezetet. Ez utóbbi különben is, amint megbíz^­ható helyen értesülök, az utóbbi idő­ben felnlőtlen tanácsadók részéről feltűnő módon háttérbe szorittatik. Wedel. Vilmos császár még a következő­ket jegyezte meg: Egy titkos, West­fáliából aláirás nélkül Plessen tábor­nokhóz beérkezett jelentés az én cimemre küldve jelenti, hogy Lloyd George a Vatikánhoz titokban aján­latot tett az annexió és kárpótlás­nélküli békére. A Vatikán nunciusai meg teszik a javaslatot a középhatal­maknak. Ugy látszik, Erzberger ki­rohanása ennek az akciónak elő­készítése, hogy a német föld érett legyen az akcióra, mint ahogy a monarchia már eddig is engedé­kenynek mutatkozik a francia és angol kívánságokkal szemben. Ez a pár sor mindennél többet bizo­nyít. 3 postai pénzkezelés uj rendje A posta folyó évi junius hó ele­jén pénzfeleslegeinek kezelésébe a vidéki pénzintézeteket bevonta s et­től az időtől kezdve a postahivata­lok pénzfeleslegeiket többé nem a távolfekvő postaigazgatósági pénz­tárakhoz, illetve a budapesti kézbe­sítő postahivatalhoz, hanem a vi­dék összes városaiban e célra ki­jelölt pénzintézethez küldik be. A postai pénzforgalomba bevont pénzintézetek, mint a Pénzintézeti Központ szervei, ennek szavatos­sága mellett működnek s a P. K. a befizetett összegeket folyószám­lán a posta javára irja. Ekkép le­hetővé vált, hogy a posta pénzfe­leslegei minden időveszteség nélkül jutnak el azokba a vidéki közpon­tokba, ahol azok újból való fel­használása lehetővé válik. A postapénzek ekkép hozzájárul­nak a vidék pénzigényeinek kielé­gítéséhez s a szervezet központjá­nak módjában áll a pénzfeleslege­ket a közvetlen közelből, a köz­pontból való küldés mellőzésével, a

Next

/
Thumbnails
Contents