Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-16 / 155. szám

2 fáörőswídék Békéscsaba, 1921

. julius 16. GONDOLATOK * * * Jóság és szeretet. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén, mig a hadifoglyok érdekében egy kiáltvánnyal fordult a világnemzeteihez, Prohászka Ottokár gyönyörű beszédet mondott, A nemes püspök igazi keresztyén lélekkel hirdette, hogy csak a jóság, szeretet és magábaszállás segíthetnek rajtunk. Lehetetlen megilletődés nélkel olvasnunk e szavakat, fóság és szeretet . . . Valóban ez az emberi lét boldogságának feltétele. Milyen messze vagyunk ezektől s ép ezért milyen boldogtalanok vagyunk. Ha legalább a jó és becsületes emberek volnának szeretettel egymás iránt! (Hiszen a rosszakat és gonoszokat, egyéni és közös ellenségeinknt csak krisztusi-lelkek tudhatják szeretni.) Ha legalább azok fognának össze testvéri, meleg kézszorítással, akik nem rossz lelkűek, akik tudnak a köz érdekeiért is önzetlenül munkálkodni, akik nem csak az egyéni, hanem az összboldogulást akarják becsületesen — bizony jobb világot élnénk. Hiszen talán mégis csak többen vannak a jók, mint a rosszak ? De a nemes szívűek testvéri szövetkezése soha sem tud olyan lenni, mint a gonoszok cimborasága. Jóság és szeretet . . . Gyönyörű álmok, melyekről kétezer év óta csak álmodik a szegény, gyötödő emberiség. Jó izlés és erkölcs kell, hogy lelki tulajdonsága legyen minden kultur embernek. Minden társadalmi tömörülésnek pedig kötelessége, hogy nevelje a kötelékébe tartozókat arra, lehetőleg szép szóval, de ha kell erőszakkal, a törvény büntető erejével is. Mostanában sokszor hangoztatjuk a tiszta erkölcsöt és sokat szidjuk az elrontott Ízlést. De attól még sajnos nagyon messze vagyunk, hogy az életnek minden megnyilvánulásában látnánk diadalmaskodni a jó izlést és erkölcsöt. Ez onnan jut eszünkbe, hogy a minap kint jártunk a zsilip mellett s ott ugyancsak bosszankodhattunk az emberek ízléstelenségén és erkölcstelenségén. Rengetegen fürödtek a Köröscsatornában. Nem csoda, hiszen ugy szólván ez az egyetlen hely a város közelében, ahol lehűtheti magát a kánikulában eltikkadt polgárság. De vannak a fürdőzők közt olyan szemérmetlen és Ízléstelen férfiak, akik lehetetlenné teszik a jóizlésüeknek az ott való felüdülést (bőséges alkalmat nyújtva a megbotránkozásra) az arra járó hölgyeket pedig egyenesen kinos helyzetbe hozzák. Nemcsak, hogy.fürdőruha nélkül jelennek meg a „strand"-on, hanem egyenesen kérkednek szemtelenségükkel. Itt a rendőrségnek kell közbelépnie. Amúgy sem ártana, ha a meleg napokban kirendelnének a zsiliphez egy rendőrt, hiszen ott valóságos csődület van minden délután. Az pedig egyenesen kötelessége a rendőrségnek, hogy erélyesen megakadályozza az olyan igazán botrányos és szemérmetlen viselkedést, amilyet ott néhány Ízléstelen kamasz elkövet. Az csak a legkevesebb, hogy ne engedjenek egy forgalmas ut mellett, nagyon látogatott fürdőző helyen legalább valamelyes ruha nélkül fürödni senkit. Magyar ollomrendopségi tisztviselő, aki oláh jegyző akart lenni Sajnos, nálunk még mindig akad az ilyen szenzációkból. Ezt az esetet most azzal a hírrel kapcsolatban szellőztetjük, hogy a vármegyei igazolóbizottság Fóliák Géza városi főpénztári ellenőrt és Chrisztián György városi nyilvántartót nem igazolta, sőt indítványozta, hogy ellenük súlyos fegyelmi vétségek elkövetése miatt a fegyelmi eljárást indítsa meg. Ha ezt a hírt csodálkozással fogadjuk, legföljebb azért tesszük, mert különösnek tartjuk, hogy az igazság keze ilyen lassú járású és ilyen szelíden súlyt. A fegyelmi eljárás megindításán nincs mit csodálkoznunk, hiszen városszerte ismeretes a fenntebb emiitett két idegen származású egyén páratlanul finom alkalmazkodóképessége, amely ugy a kommunizmus, valamint az oláh megszállás ideje alatt „felszínen" tartotta őket. Érdekes megemlékezni ezzel kapcsolatban az alábbi ügyről, amely bizonyítékul szolgálhat arra a szólás-mondásra, hogy a vér nem válik vízzé. Az oláh kormányzótanács a megszállás idején rendeletet adott ki, amelyben felszólította a városok és községek elöljáróit arra, hogy irják össze azokat a 6 középiskolát végzett közalkalmazottakat, akik „román" jegyzői vizsgát óhajtanának tenni. Békéscsabára 1920. január elején érkezett meg a rendelet, amikor is a Városházán öt olyan egyén dolgozott, aki a jegyzői tanfolyamra való felvételre képzettségénél fogva megfelelt volna. A rendeletet mindannyiukkal aláíratták. Ai öt városi kistisztistviselö közül azonban négyen ráírták a körözvényre, hogy nem kívánnak oláh jegyzők lenni. Az egyetlen, aki azt irta neve mellé, hogy a román kormányzótanács által szabályozott módon jegyzői vizsgát tenni kíván, ifjú Chrisztián György akkori rendőrségi írnok volt. Ifjú Chrisztián György a most fegyelmi eljárás előtt álló Chrisztián György fia. Békéscsabán 1900-ban született. Iskolai képzettsége 6 polgári osztály. Ezt az ifjú Chrisztián Györgyöt valakinek a különös pártfogása segítségével átvette az államrendőrség és kinevezte segédfogalmazónak. Azok között az önérzetes és hazafias gondolkozású tisztviselők között, akik visszautasították az oláhok által kínált „nagy előmenetelre" való lehetőséget, családos emberek és hadirokkantak is voítak. Ha ezek kinálták volna fel magukat az oláhoknak, azon még nem botránkoztunk volna meg ennyire. Hagyotadi Szabó visszavonul Mayer Inos lesz a földmivelésügyi miniszter r Az Uj Nemzedék írja: A második 7e/efa'-kormány alakulása óta migdinkább kiéleződött a helyzet a kisgazdapárt úgynevezett guvgrnementális elemei és a liberális pártokkal kacérkodó balszárny között. Az öszszekötő kapocs a kisgazdapártnak Romladozni készülő részei között nagyatádi Szabó István egyénisége volt, aki, mint a kisgazdapárt vezére, a kormányzat biztos támaszának bizonyult. A legutóbbi hetek politikai küzdelmei azonban teljesen elkedvetlenítették nagyatádi Szabó Istvánt. Legközvetlenebb híveinek az ellenzéki sajtóban elhelyezett nyilatkozatai csak fokozták elkedvetlenedését. Pápán tartott beszédében nyíltan 'bevallotta ezt. — Nem egészen egyezik meg érzéseimmel, hogy bele vagyok szorítva a miniszteri székbe, amely minden erőmet leköti. Pedig a pártot is kell vezetnem . . . Már gondolkoztam is azon, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat leteszem. Mert a kettőt még az én erőm sem birja. Beavatottak előtt egy percig sem volt kétséges, hogy nagyatádi Szabó István a miniszteri tárcától meg akar válni, nemcsak azért, mert pártjának renitenskedő tagjai miatt elveszti azt a talajt a kormányban, amelyen eddig olyan szilárdan állott, hanem a hivatali munka is teljesen kimerítette. Előfordul, hogy napokon át nem tud senkit sem fogadni és hivatali szobájában kénytelen pihenni. Az ellenzéki sajtó, amelynek természetesen legfőbb vágya," hogy Nagyatádit egy plattformra hozza a radikálisokkal és elemeire bontsa a kisgazdapártot. Sokorópátkai Szabó István nevét kürtöli világgá és a volt kisgazdaügyi miniszterről azt írja, hogy a földmivelésügyi tárca élére tör. Legbeavatottabb helyről nyert értesülésünk szerint erről szó sem lehet. Sokorópátkai Szabó István tegnap maga is megcáfolta munkatársunk előtt ezeket a híreszteléseket és kijelentette, hogy még ha felkérnék, sem vállalná a földmivelésügyi miniszterséget. Nagyatádi helyébe csak hűséges tanítványa, Mayer János léphet. Mayer János egyéniségét minden oldalról rokonszenvesen fogadják. A kisgazdapártnak nagyatádi Szabó István mellett ő a hívatott alvezére. A földmivelésügyi minisztériumban eltöltött hivatali ideje egyengette útját a miniszteii székbe. Mayer Jánosnak meg van az a nagy előnye is, hogy állandóan érintkezett a külföldi agrár vezérekkel. Csak nemrégiben járt Svájcban és Németországban, most pedig Párisban vesz részt a földművesek világszövetségének előkészítésére egybehívott értekezleten és onnan Hollandiába és Berlinbe készül. Nagyatádi Szabó Istvánnak távozása után Mayer János lesz a földmivelésügyi miniszter. Nagyatádi Szabó Istvánnak a miniszteri széktől való viszszavonulása azonban nem jelenti azt, hogy megválik a politikai élettől, ez az ország érdekében sem volna kívánatos, nert Nagyatádi lelkes híve a keresztény és nemzeti eszmének. 'Mint a kisgazdapárt vezére, ismert mérsékletével csak a leghasznosabb szolgálatot teheti az országnak. Mi van ma ? 1921. julius 16., szombat R. kath.: Kárm. B: A. Prot.: Valter. Nap kél reggel 4 óra 18 perckor, nyugszik 19 óra 53 p. (7'53) Hold kél 17 óra 04 perckor, nyugszik 1 óra 39 perckor Délelőtt 11 óra : Pénzügyi szakosztály ülése. 18 óra 30 perckor és 20 óra 30 perckor Mozielőadás. Feisősziléziáról julius 17-én döntenek (London, julius 15.) A legfelsőbb tanács julius 17-én ülést tart, hogy a felsősziléziai kérdésben döntsön. Sforza gróf felosztási tervéi nagy • mértékben figyelembe veszi a tanács és az angol álláspont is közeledett az olaszhoz. A szövetségesek az előzetes tanácskozáson véglegesen megáltapodtak s a tizenhetediki ülés már csak formális lesz. A németek és franciák megállapodtak a jóvátételről és az árucseréről (Páris, julius 15.) Loucheur francia újjáépítő- miniszter vezetésével folytatott francia-német tárgyalás tegnap fontos megállapodással járt. A megállapodás két főkérdéssel foglalkozik, az egyik a jóvátétel technikai keresztülvitele, a másik az' árucsere forgalom felvétele Franciaország és Németország között. Németország késznek mutatkozik arra, hogy nemcsak pénzben, de áruban is eleget tesz jóvátételi kötelez'ettségének. A megállapodás csak akkor lép életbe, ha mindkét kormány ratifikálta. Kun Béla fökolomposái Berlinben letartóztatták (Bécs, julius 15.) A berlini rendőrség tegnap letartóztatta Fischer Ruth kommunistanőí. Kihallgatása után kiderült, hogy azonos Friedlaender Elzával, a hírhedt becsi kommunistával.

v Friediaender Elza és férje Kun Béláék bécsi tartózkodása idején nagy szerepet vitt az osztrák fővárosban. A tervezett becsi kommunistapucsnak is főrészesei voltak és Kun Béía milliói jórészt a ó kezükön tűntek el. Friediaender Elza ezután kiutazott Berlinbe, ahol hónapokig tartózkodott, mig végre most sikerült elfogni. Azzsl is vádolják, hogy a németországi egyesült kommunista pártoknak egyik gyűlésén lázító beszédet mondott, amelyben Hindenburg és Ludendorff meggyilkolására szollilotta fel az egybegyűlt kommunistákat. Néhány nappal beszéde után ismeretlen tettesek meggyilkolták Scheer német tengernagy feleségét. Azt hiszik, hogy ez a gyilkosság is kapcsolatban van Friediaender Elza izgatásával. ü Tisza-per Budapest, julius 15. Sándor László volt kapitány vallomásában elmondja, hogy meggyőződése szerint alkalmilag összeverődött katonák követték el a gyilkosságot. Tudomása szerint Fényes László sokat lázított. Beszédei mindég izgatóak voltak. Hittel és meggyőződéssel a haza ügyét akarta szolgálni, de rosszul választotta meg az eszközöket. Fényesnek volt legnagyobb szerepe a forradalom, előidézésében.