Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-13 / 152. szám

Séfréscsoba, 1921 julius 13. Köréswssiék 3 vegyek és árvák könnyéből csengő, csillogó aranyat sajtoltak ki! * A szerény ünnepség, mely sok kicsiny szívben gyújtotta meg a hála és megelégedettség mécsesét, csend­ben, minden külső disz és reklám nélkül folyt le. A Move-főosztály nöcsoportját dr. Remenár Elekné, dr. Berthóty Istvánné, özv. Fejér Béláné, Lőrinczy Lászlóné és Pfeif­fer Mária képviselték. Mi pedig rá­vetitjük a nyilvánosság fényét arra a csendes és jótékony munkára, melyet a Move kifejt, amely mun­kának ma sikerült letörölnie negy­venkét árva könnyét . . . Ma még ragyogó napfényes me­leg van. A föld kincsét most taka­rítják be szorgos munkáskezek. Most gondoljunk arra, hogy ködös ősz és havas tél is jön, amely megdermeszti az egész természetet és irtózatos szenvedést igér a nélkülözőknek, Most adjunk, most szervezkedjünk, hogy télen segíthessünk! „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen" ü csabai gőzfürdő — Levél a szerkesztőhöz — Olvasva a „Mese a gőzfürdőről" szóló cikket, engedje meg a Cikkíró, hogy arra néhány észrevételt tehes­sek. Békéscsaba nem az a város, hogy itt egy nag^ obb üzemmel dolgozó gőzmosóda abban a formában, mint azt a t. Cikkíró képzeli, magát ki­fizesse ; először is azért, mert itt annyi másutt mosató ember — le­gyen az bármilyen állású is — uincs, hogy azok egy nagyobb sza­bású gőzmosódát munkával ellátni; azt fenntartani képesek lennének. De ha volnának is, úgysem lehetne az egész összességre számítani. Ami pedig a háztartásokat illeti, bármennyire igazat is kell adni a Cikkírónak a mosatási költség szá­mításait illetőleg, azokra számolni éppen nem lehet. Hogy a csabai lakosság nagyobb része, a gazdák ott mosassanak, azt a Cikkíró sem képzelheti, a kisebb rész pedig, ha többe is kerül az otthoni mosás, annak terhét elviseli, csakhogy ruháik, asztalneműik min­denféle ruhákkal össze ne kevertes­senek s ami fő, ne rongáltassanak. Tehát gőzfürdőt azért építeni, hogy egyúttal mosóda is legyen, alig látszik jó eszmének, különösen a várost ilyen vállalkozásba bele­hajtani, éppen nem lenne okszerű. Hogy gőzfürdő-ügyünk úgyszól­ván tengeri kígyóvá nőtte ki magát, az bizonyos. Fürdőre égető szüksé­günk van, azt közegészségügyünk érdeke miatt már tovább elodázni nem lehet, sürgősen, a lehető leg­rövidebb idő alatt módot kell ke-, resni, tehát arra, hogy a fürdő létre­jöhessen. A Lipták-féle fürdőterv — ugy látszik — „kátyúba" ragadt; tehát más módot kell keresnie a város­nak, hogy lakosságát fürdőhöz jut­tassa. Résznénytársaságra számolni — amint bebizonyosodott — nem lehet, magán emberre — ugy látszik -­szintén nem lehet, hogy maga a város egy nagyobb szabású, a jövő nemzedéknek is megfelelő, modern gőzfürdőt építsen, azt nem teheti meg, mert nincs hozzá anyagi ereje, de ha volna is, az mint városi üzem, jövedelmezőség szempontjából nagyon is rossz lenne. Mit tegyen tehát a város, hogy a bajon lehetőleg gyorsan s amennyire lehet, jól is segítsen? Építsen a város egy szükség für­dőt, amely kivitele szerint hosszabb időre is — alkalmasabb hijján — megfelelhetne. Ugyanis van Csabán a legjobb, e célra is alkalmas helyen egy gőz­malom, a Rosenthal-féle, annak segítségével kellene, ha csak év­tizedig vagy kettőig is a gőzfürdő­kérdést megoldani. Az a malom rendes körülmények között folyton üzemben van, vizzel, gőzzel a malom láthatná el a fürdőt; a Beliczey-féle telekből kellene vá­sárlás, bérlés, kisajátítás, esetleg szí­vesség utján, a hozzá szükséges, nem nagy telket megszerezni. Egyelőre 4—5 kádfürdő, egy na­gyobb terem, felében meleg, felében langyos és hideg medencékkel, egy gőzkamara, ledörzsölőhely, egy na­gyobb terem, körül a kabinok, közé­pen néhány pihenő számára egyelőre teljesen elég volna. Ilyenformában nem is kerülne olyan rengeteg pénzbe s esetleg még a télen üzembe lenne hozható. Persze valami nagyon nem lehet­nénk büszkék a gőzfürdőnkre, de legalább lenne s nem kellene annak, akinek nincs lakásán fürdőszobája, fürdés végett a szomszéd városokba utaznia, ami sok pénz és időveszte­séggel jár. Az eszmét felvetettem, gondolkoz­zanak rajta azok, akiket illet, ha jobb eszméjük van hozzák nyilvánosságra, de iparkodjunk a bajon segíteni ad­dig, mig a fürdőhiányból nagyobb bajok nem származhatnak. Egy fürödni vágyó. * Szívesen közreadtuk ezt a hozzá­szólást is, mert nem lehet tudni, hogy mikép születik meg a fürdő. Bizonyos az, hogy ha ragályok nem lépnek fel az állandó epidemiák mel­lett, ezt csak isteni csodának köszön­hetjük s nem a város gondosságának. HIREK — Megvizsgálják az iskolákat. A népjóléti minisztérium elrendelte az összes iskolák egészségügyi fe­lülvizsgálását azzal, hogy a szük­séges javítások legkésőbb aug. 29-ig eszközlendők. — A hétfői közgyűlésről. Teg­napi számunkban ismertettük annak a rendkívüli közgyűlésnek a tárgy­sorozatát, amelyet hétfőn (18-án) tart a város képviselőtestülete. A tárgy­sorozaton kevés általános érdekű pont szerepel. Olyan kérdés pedig nem is kerül szóba, ámely körül el­térő nézetek kiegyeztetésére lehetne szükség. Az első pont az erzsébet­helyi adótiszti állásnak helyettesítés utján való betöltése. Minthogy az adótiszti teendőket ezideig Erzsé­bethelyen Uhrin András látta el ki­fogástalan hozzáértéssel és szor­galommal, tehát ellenjelöltje nem is lehet ennek az állásnak a betöltésé­nél. — Városunk gazdasági életének a szempontjából fontos dolog a pol­gári fiúiskolának gazdasági középis­kolává való kifejlesztése. Erre a célra még 1912-ben 30 hold földet szava­zott meg a képviselőtestület. Most ennek a területnek az átengedése esedékes, Tiogy az iskola megkezd­hesse idejében a gyakorlóterület hasz­nosítását. — Érdekes és a hirdetőkre is, a városra is előnyös az a javas­lat, amely a hirdetések ügyének vá­— Deák Lőrinczék vendégjá­téka. Deák Lörincz, a békéscsabai közönség által régóta jól ismert színigazgató ma kezdi meg három­napos vendégszereplését társulatá­val. Nagy érdeklődéssel várt műso­rán „A buta ember" (vígjáték 3 fel­vonásban), „A gyémániköszörüs" (vígjáték 3 felvonásban) és „A Hattyú" (vígjáték 3 felvonásban) ke­rül bemutatásra Deák Lörincz ki­tűnő .rendezésében. Az előadások naponta fél 9 órakor kezdődnek. Helyárak: Páholy 1. 2. 3. szám és földszinti páholy 100 K. Páholy 4. 5. 5. 7. 8. szám 80, Erkély-páholy 60, Zsöllye 25, Támlásszék 20, Zárt­szék 15, Páuolyszék 25, Erkélyülő I. sor 20, II. és III. sor 15, Karzat­ülő 10, Karzátálló 5, Erkélyálló 7 K. Jegyek előre válthatók a szín­házi pénztárnál d. e. 10—12-ig, d. u. 3—5-ig és este 7 órától. Színlap ára a pénztárnál 2 K. — A kereskedelmi csarnok vá­lasztmányi ülése. A kereskedelmi csarnok választmánya ma (szerdán) este 6 órakor a városháza kis tanács­termében ülést tart. — Felvétel katonai iskolákba. A katonai állomásparancsnokság közli: A m. kir. Honv. Miniszter ur 95806/9—1921. számú Körrendelete, a m. kir. reáliskolai nevelőintéze­tekben és a m. kir. tiszti leány­nevelőintézetekben való elhelyezésre, azonkívül a 95805/9—921. számú Körrendelet, a m. kir. Ludovika Akadémia I.-évfolyamában az 1921 — 922. iskolai év kezdetén betöltendő helyekre szóló pályázati hirdetmé­nyek és egyéb felvilágosítások a m. kir. katonai állomásparancsnok­ságnál délután 3—5 óráig betekin­tésre bárkinek rendelkezésre álla­nak. — Igazolvány kell a gyulai vásárba. A gyulai országos vá­sárra, amely pénteken, szombaton és vasárnap lesz, szabályszerű marha­levéllel vésztnentes helyről minden­nemű jószág felhajtható. Minthogy Gyula az úgynevezett semleges­zónában fekszik, a vásárra menők utazási igazolvánnyal szereljék fel magukat. — Fegyelmi Ítéletek négy ta­nító ügyében. Békésvármegye tör­vényhatósági bizottságának fegyelmi választmánya szombaton délután ülést tartott, melyen több tanítói fe­gyelmi ügyet intéztek el. A bizott­ság Kiss István és Kiss Istvánné orosházi felfüggesztett tanítókat fel­mentette. Zagykó Lajos polgári is­kolai tanárt hivatalvesztésre ítélte, Végül Breznai Imre vésztői tanítót fizetésének 10 százalékáig pénzbün­tetéssel sújtotta. Nevezettek a kom­mün alatti szereplésük miatt voltak vád alatt. — Gyümölcstermelés az öntö­zött réten. Régi terv a város tu­lajdonát képező öntözött rétnek gyü­mölcstermelés által való hasznosí­tása. Minthogy az öntőzőtlrét talaja szikes, szükség volt termékeny­ségének az előzetes megvizsgálá­sára. A budapesti kertészeti főiskola két kiküldött tanára (dr. Ballenegger Róbert geológus és Machács Má­tyás tanár) kedden reggel tartottq meg az első vizsgálatot, melyen a külső jelekből különböző megfigye­léseket tettek. Ballenegger bejelen­tette a polgármesternek, hogy szep­temberben talajpróbákat végez, ame­lyek alapján pontosan megjelöli az öntözöttrét földjének gyümölcster­melésre alkalmas darabjait és meg­állapítja a különböző területrészek rllltartolmáH.I. o — A BIME kirándulása. A Bé­késcsabai Iparosifjak Művelődési Egyesülete 17-én, vasárnap reggel 5 órai indulással a Veszely-hidhoz családias kirándulási rendez, amelyre ezúton is meghívja az egyesület tagjait. Hölgytagok az elnöknönél, férfitagok pedig a pénztárnál jelent­kezhetnek. , — Anyakönyvi hirek. (Julius 12., kedd.) Születések száma: 2. (1 fiu, 1 leány, 2 róm. kath.) Meg­halt: Susánszki Ádám ág. ev. 80 éves. — Lecsapolják az alföldi vad­vizeket. A földmivelésügyi minisz­térium már évtizedek óta foglalko­zik a Duna-Tisza közi belvizek le­csapolásának kérdésével. Végre most rövidesen megkezdik ezeket a mun­kálatokat, melyek több százezer ka­tasztrális holdnyi területet tesznek termékennyé. A munkálatokat Ud­ránszki József miniszteri tanácsos" kormánybiztos vezeti. — A Pesti Tőzsde uj számában Po­povics Sándor nyilatkozik a pénzügyi kér­désekről, Ghillány Imre báró a mezőgaz­dasági helyzetről. Információkat közöl a lap a dunai hajópark felosztásáról, a vagyonváltságbank megalakulásáról, a bu­dapesti, bécsi, berlini tőzsdékről. A főbb cikkek: A Danica részvényeseinek kálvá­riája. 360 ezer magyar Foresta-részvényes várja az osztalékot. A Phöbus-részvénye-,. sek panasza. A gazdasági depresszió Sze­geden, Meglepő kudarc a gyapjuaukciókon. A lap szerkesztősége minc'?nfele sorsjegy­és értékpapirügyben díjtalanul ad felvilá­gosítást. A 16 oldalas lap előfizetési ára: Egy évre 300, félévre 150, negyedévre 80 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu­dapest, VI. Izabella-u. 43. Telefon 121-04. VEGYES Harding újságírói tízparancso­lata. Az Egyesült Államok elnöke politikai pályája elején ujságiró volt. Megalapította és éveken át szer­kesztette a Marion Stsr cimü lapot. Minden tudósítója elé, akit lapjá­hoz szerződtetett, a következő új­ságírói tízparancsolatot terjesztette, amelynek betartását szigorúan meg­követelte : 1. Fontold meg, hogy minden éremnek két oldala van és kötelességed mindkettővel törődni. 2. Légy igaz. Ragaszkodj 3 tények­hez. 3. Tévedést alig lehet elke­rülni, de minden adatodban töre­kedjél pontosságra. 4. Légy min­dig tisztességes és nemesszivű. 5. Mindenben van valami jó. Találd meg mindenben a jót és ne sértsd ok nélkül mások érzéseit. 6. Poli­tikai gyűlésekről beszámoló tudósí­tásokban ird le a tényeket, ne pe­dig a magad nézetei'. Minden pár­tot egyformán kezelj. 7. A politikát bizd a vezércikkíróra és a politikai rovat szerkesztőjére. 8 Ha csak el­kerülhető, soha ne hozz szégyent egy ártatlan emberre, ha rokoná­nak bűnéről vagy hibajárói szá­molsz be. 9. ügyelj arra, hogy tu­dósításodba a tisztességet sértő do­log be ne csússzon. 10. Újságo­mat ugy szeretném megíratni, hogy minden házba bejuthasson és a gyermek ártatlanságát se sértse meg. Ahol két almáért egy bárányt adnak. Ausztráliában jelenleg nagy szárazság uralkodik, Eminek követ­keztében az állattenyésztők mindent elkövetnek, hogy jószágaiktól meg­szabaduljanak. Utóbbi időben a bá­rány tucatját kiienc schillingért kí­nálták. Jgy tehát Ausztráliában egy nagy báránynak nyolc korona az ára, sőt olykor még ennél is olcsóbb. Jellemző a következő eset, amelyről az ausztráliai lapok irnak: Valaki kiutazott a mezőkre s találkozott egy pásztorral, akitől hat almáért — UI UI

Next

/
Thumbnails
Contents