Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-12 / 151. szám

Békéscsaba, 1921. julius 12, Kedd II. évfolyam 151. szánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent Isíván-tér 18. szani A szerkesztőség telefon száma: 60 Fiiggetien keresztény potttik&i napilap Előfizetési árak: 3gy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 Soron a a yogpyáSíság H. Ne ijedezzünk a vagyon váltságtól, nem ugy van az tervezve, hogy abba valaki tönkre mehessen. Vagyonúnk­nak csak egy részét kell áldozatul hozni azért, hogy evvel egyrészt az országot, rííásrészt vagyonunk na­gyobb részét megmentsük magunk­nak. Ha valakinek 10,000 korona értékű vagyona"van, legyen az akár földbe, akár jószágba, akár áruba, vagy akár értékpapírba belefektetve, és abból 1500—2000 koronát oda ad az államnak, még mindig meg­marad 8500—8000 korona értékű vagyona, tehát nem beszélhet tönkre­menésről. Ha valaki 10 hold föld­ből, 10 lóból, vagy 10 részvényből oda ad az államnak 2-őt, ..még mindig meg marad 8 hold földje, 8 lova, vagy 8 részvénye, tehát még nem megy tönkre, csak vala • mivel kevesebbje marad, mint volt azelőtt. De ezt a részét a vagyonnak nem is kell természetben oda adni, ha­nem csak az értékét kell megfizetni. Ha például a lovat vesszük számí­tásba, a javaslat szerint 1 lóért 1000 korona váltságot kellene fizetni, vagyis 10 lóért 10.000 -koronát. Minthogy pedig ma egy lóért is megadnak 10.000 koronát, a 10 ló váltságát 1 ló árából már ki lehet fizetni. És igy volna ez a földdel is. 10 katasztrális középminőségü föld után körülbelül 32 mázsa búzát vagy 32 mázsa búzának az árát kellene fizetni, ami akkor, amikor a buza ára 1000 korona, 32.000 koronát jelent, de ha a buza ára csak 500 korona, a váltság is csak 16.000, ha pedig a buza 100 korona, a váltság 10 katasztrális hold föld után csak 3200 korona, ami egy kis hold után 2100—2200, illetve 1000—1100, vagy 210—220 korona vagyonvált­ságnak felel meg. A föld vagyonváltsága tehát a tervezet szerint a buza ára után igazodik és azt nem is kell most és egyszerre kifizetni. Az sem lenne több a föld értékének 10—15 szá­zalékánál, mert bizony nem igen van ma se 15.000 koronánál olcsóbb föld. Ez pedig annyit jelent, hogy másfél hold föld árából ki lehet ma is fizetni 10 holdnak a vagyon vált­ságát. Nem igy van a részvények vált­sága, amelyeknek értékét nagyobb vállalatoknál ugy állapítják meg, hogy az átlagos osztalékot 3 szá­zalékkal tőkésitik. Ha tehát vala­mely részvény átlagos osztaléka 9 korona, a részvény értékét 300 ko­ronában állapítják meg és ennek kétharmad része, tehát 200 korona után számítják a 15 százalékos vált­ságot, ami 30 koronának felel meg. És ez a 30 korona akkor is 30 korona marad, ha a részvény értéke a pénz javulása folytán akár 100 koronára is leszáll, nem is szólva arról, hogy aligha van olyan rész­vény, amelyért olyan árat lehetne kapni ma, ami megfelel az osztalék 3 százalékos tőkésítésének. Vagyis a részvényváltsága több mint a három évi osztalékát teszi ki a részvénynek. Ez más szóval annyit jelent, hogy 3 évig semmit sem hoz a részvénybe fektetett vagyon. Körülbelül ugyanígy akarja Hege­dűs a föidváltságot is megállapí­tani, elfogadva a gazdák által már általánosan alkalmazott ama szokást, hogy a föld haszonbérét búzában állapítják meg. A javaslat szerint Ugyanis egy kataszteri középminő­ségü föld váltsága 3 máz 5a buza volna, ami 3 évi haszonbérnek fe­lel meg, az évi haszonbért egy má­,zsa búzának számítva kataszteri hol­danként. Hegedűs tehát ugy tervezi, hogy a földbirtokos is földjének 3 évi jövedelméből mondjon le egy kataszteri hold föld haszonbérét il­letve jövedelmét egy mázsa búzában állapítva meg. A mi vidékünkön is jobb minő­ségű földekért gyakran 2 mázsa bú­zát is fizetnek kis holdanként, ami kataszteri holdra átszámítva, közel 3 mázsa búzának felel meg. Viszont az ilyen föld váltsága 6 mázsa buza volna, ugy hogy az ilyen föld vált­ságát 2 évi haszonbérből lehetne ki­fizetni, vagyis a földbirtokosnak csak két évi jövedelméről kellene lemondania, ha a váltságot nem akarja vagyonából kiegyenlíteni, ugy hogy oda adja az államnak termé­szetben földjének 15 százalékát. A nagyobb birtokok váltsága már sokkal súlyosabb. Azoknak 5 évi jövedelmét kéri a pénzügyminiszter. Itt bizonyára azt akarja, hogy ter­mészetben adják oda a földet, mert ezzel körülbelül meg volna oldható az egész földbirtok rendezés is. Ne rémüldözzünk, ne ijesztgessük hát egymást a vagyon váltsággal, ha­nem nyugodjunk meg abba, hogy minden vagyonból fel kell áldozni egy részt, csak azért, hogy a töb­bit megtarthassuk. Ruppert iaterpeiláaiója a Ház mai Másén Budapest, julius 11. A nemzetgyűlés mai ülését há­romnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Ruppert Rezső sürgős interpellá­cióra kapott engedélyt. Az állami kislakások építésére vo­natkozó javaslat folytatólagos vitá­jában Szabó József szólalt fel első­nek. Emeletes házak építését aján­lotta takarékossági szempontból. Csertl József határozati javaslatot terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy a házhelyrendelet értelmében telek­hez juttatott hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek fejenként 2000 ko­ronás építési segélyt nyújtson az állam. Sokorópátkai Szabó keveselte a 2000 koronát. Pákozdi Imre annak a kívánsá­gának adott kifejezést, hogy vidé­ken is kezdjék meg az állami épít­kezéseket. Hegyeshalmi Lajos kereskede­lemügyi miniszter a felszóllalásokra adott válaszában kijelentette, hogy a pénzügyminiszter rendre majd a mostani 300 milliónál nagyobb ősz­szegeket is utal ki állami építke­zésekre. A javaslatot általánosságban elfo­gadták. Az elnök napirendi indítványa után Ruppert Rezső mondja e! sürgős interpellációját, amelyben az alábbi négy kérdést intézi a kormányhoz: 1. Hajlandó-e a kormány Eckhardt Tibor jelenlegi sajtófőnököt állásá­ból elmozdítani ? 2. Hajlandó-e a polgári egyéneket minden téren teljes mértékben ki­vonni a katonai bíráskodás alól ? 3. Hajlandó-e az „Igazság" c. lap megindítására vonatkozó aktá­kat a Ház asztalára helyezni? 4. Hajlandó-e a Bank-gassei mil­liók ügyére teljes fényt deríteni? Tomcsányi V. Pá! igazságügy ­miniszter bejelentette, hogy az inter­pellációra, amelyet Ruppert az egész kormányhoz intézett, a miniszterelnök fog válaszolni. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazáhaa, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ámen." 9 gazdasági felügyelők intézményét kívánja kifejleszteni az a törvényjavaslat, amelyet a földmi­velésügyi miniszter a napokban nyújtott be a nemzetgyűlésen. A ja­vaslat szerint a vármegyei gazdasági felügyelőség mellett járási gazdasági felügyelőségek is szervezendők, me­lyeknek tisztviselői állami tisztvise­lők lesznek és a megyei felügyelő­ség alá fognak tartozni. A javaslatból remélhetőleg hama­rosan törvény lesz és végre történik valami a mezőgazdaság fellendíté­sére, a többtermelés előmozdítására. Mindenki tapasztalhatta, aki nyitott szemmel nézi a világ folyását, hogy milyen gyönyörű eredményt értek el néhány évtized munkájával a gazda­sági felügyelőségek, illetőleg az ál­lattenyésztési felügyelőségek, ame­lyekből az intézmény kialakult. Csak a falvak tehéncsordáit kell végig­nézni megyénkben és visszaemlé­kezni 10—20 évre, hogy értékelhes­sük azt a rendszeres és következe­tes munkát, melye: a felügyelőség végzett, amíg a magyar riskatehe­neket átvarázsolta gyönyörű nyugati fajtájú, bő tejelő hatalmas csordákká. Persze egy központi hivatal egy egész vármegye gazdaságának fel­lendítésére vajmi keveset, tehetett. Legfőbb ideje, hogy a mezőgazda­ság ügyével többet törődjön maga az állam s a járási mezőgazdasagi felügyelőségek létesítésével közelebb vigye a földmivelés szakszerű irá­nyítását a gazdatársadalomhoz. A felügyelőségek feladata ugyanis egy­részt a kormány állandó tájékozta­tása az ország mezőgazdasági hely­zetéről, de másrészt a mezőgazda­ságra vonatkozó intézkedések végre­hajtása is. Ez lehetővé fogja tenni nemcsak a régen meglévő ilyen irányú törvények és rendeletek pon­tosabb végrehajtását, hanem ujabb üdvös rendelkezések tételét is, me­lyeknek szükségességét éppen a gaz­dasági felügyelőségek lesznek hi­vatva feltárni és betartását ellen­őrizni és szorgalmazni. A járás területén működő gazda­sági felügyelő nem lesz annyira tul­halmozva irodai munkával, mint a vármegyei felügyelőség. Tevékeny­ségének nagyobb részét fogja annak szentelhetni, hogy határait járva, szosabb kapcsolatot létesítsen a kis­gazdák tömegével és tartalmat vi­gyen a járási mezőgazdasági bizott­ságok intézményébe is, melyek ma élettelen szervei a még ki nem épí­tett kamara-rendszernek. Ahogy az állattenyésztési felügyelő­ségek meg tudták nemesíteni egész országrészek állatállományát, ugy a gazdasági felügyelőségek remélhető­leg tökéletesbbiteni fogják az egész földművelést, a föld alaposabb meg­mu-kálásának, a rendszeresebb trá­gyázásnak, a vetésforgók betartásá­nak, nemesített vetőmagok haszná­latának általánosításával.

Next

/
Thumbnails
Contents