Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-10 / 150. szám

2 Kőrösvídók Békéscsaba, 1921. julius 10. Mi van ma ? 1921. julius lO., vasánnap R. kath.: Amália. Prot.: Amália. Nap kél reggel 4 óra 12 perckor, nyugszik 19 óra 57 p. (7'57) Hold kél este 10 óra 29 perckor, nyugszik 22 óra 37 perckor. D. e. 10 órakor Nyomdászgyülés a Koronában, BIME kirándulási értekezlete helyiségében. D. u. 3 (15) órakor HADRÖÁ népünnepélye a Széchenyi-ligetben, Birkózó-verseny az Előre-pályán. D. u. 5 (17) órakor Footballmérközés az Előre-pályán. D. u. fél 8 (19 ó. 30 p.) órakor Előadás a Városi és a Nádor Mozgóban. D. u. 9 (21) órakor Előadás a Városi és a Nádor Mozgóban. 1921. julius 11., hétfő R. kath.: Pius p. vt. Prot.: Lili. Nap kel reggel 4 óra 13 perckor, nyugszik este 19 óra 57 perckor. Hold kél 11 ó. 43 p.-kor, nyugszik 23 óra 7 p.-kor. Este fél 7 és fél 9 órakor előadás a Városi Mozgóban. Este fél 9 órakor elóadás a Nádor Mozgóban. Tőzsde {Budapest, julius 9.) A magyar koronát Zürichben 222 és féllel jegyezték. Valuták magánforgalomban : Leu 3-96, Márka 3 60, Dollár 266 és fél, Szokol 3-68. Uj gyorsvonat Berlin és Belgrád között (Berlin, julius 9.) A mai naptól kezdve Berlin és Belgrád közölt uj közvetlen gyorsvonat járat "indul meg. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hasában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." Gyóni Géza emlékezete) Irta: KOVÁCS SÁNDOR theol. akadémiai igazgató. A képzelet szárnya messze múltba ragad bennünket. Évezredek távolságán át eijut Arábia pusztájára, a hol az Ur választott népe bujdosik köröskörül ólálkodó, vesztére leső ellenségek nyilai között. Mögötte a szétnyílt s ismét összecsapódott vöröstenger, azontúl a kényelem és jólét elhagyott dus Qósen-mezeje;

1 előtte, a kéklő hegyeken tul, az ígéret földje, a függetlenség, gondtalan boldogság kecsegtető ígéretével. De a jelen végeláthatatlan sivatag. A bujdosó nép eleped egy felhőlátásért, mely a tikkasztó ég alatt a felüdülés reményével biztatná; egy forrásért, melynek cseppjei az elszáradt ajkakon elaszott lelkükben uj életet, uj hitet fakasztanának. De a rideg sziklák méhe meddő, a sivó homoknak csupán lankasztó lehelletét érzik. A földjevesztett és hazakereső nép lelke már-már a kétségek ör*) A Pozsonyból Budapestre menekült evang. theol. akadémia Székács Józsefköre évről-évről Gyóni-emlékünnepet rendez. Az idei emlékünnepen az akadémia kitűnő igazgatója, Kovács Sándor tartotta a megnyitó beszédet. A kiváló iró és költő elküldötte beszédét a „ Körösvidék"-nek. Örömmel adjuk a gondolatokban gazdag, ragyogó stilusu irást, Gyóni emlékét szeretettel őrző olvasóinknak. vényébe szédül. Az utolsó pillanatban az Ur megszánja a bujdosókat és szól Mózesnek, az ő szolgájának : „Eredj a nép elé, vedd a te vessződet, amellyel a tengert megsújtottad, én ott állok előtted a Hóre'o hegyének szikláján; sújtsd meg a kősziklát és viz fakad abból, hogy a nép ne szomjazzék többé." Es a szikla méhe megnyílt, az üditő forrás árja megindult. Mi is sivatagban bujdosunk, csüggedékeny, olykor szinte reményehagyott, elfásult lélekkel. Egyik szemünk a múltba néz vissza, az elvesztett Éden eléggé nem gyászolható lugasai felé, — másik szemünk a jövendőt fürkészi bizonytalan, tétova tekintettel, ahogy a kalászböngésző keresgéli a végiggereblyézett tarlón az ott felejtett gyér szálakat. A szemhatárt köröskörül meredek szirtgerinc szegi be; lábunk alatt a puszta forró homokja, a homokból eltiport és uj feltámadásra készülő, szenvedélyek, éhes önzés erőfonynyasztó izzása csap arcunkba. Mindenfelől ellenség leselkedik reánk, a gyűlölet és martalékféités halálos gyűrűjét alkotva. Csonka-országunk nyugati tündérszegélyét most készül letépni a világtörténelem legszemérmetlenebb tolvajkeze. Mi is források után nyomozunk e tétova vándorlásban, hogy lelkünk megerősödjék és el tudja olvasni az égen számunkra felirt isteni igét: „Megostorozlak, de el nem vesztelek." Hol találunk forrásra e sivatagban ? Mózes ugyanazon vesszővel fakasztotta meg a sziklát, amellyel menekülő népe előtt a tenger árjában utat nyitott. Mi sem cselekedhetünk másképen; nemzetünk régi fenntartó erejét, erényeit kell uj életre hívnunk és akkor üditő hit- és reményforrásokra is találunk. Életre hívnunk a hűséget, mely szenvedni tud azért az eszményért, amellyel eljegyezte magát életre-haláira ; az önzetlenséget, áldozni tudást a kósza Biberach-jeliernnek e buja tenyészetében ; a férfias önérzetet, melynek hitvallása szerint az ellenség bilincse tagjainkon — égverő dicsőség, az ellenség pénze markunkban — folthagyó, a sironlul is kisérő gyalázat; a törhetetlen hitet nemzetünk és fajunk örökkévaló világtörténelmi küldetésében, amely azt a mondatot adta a költő Zrinyi ajkára a mi korunkhoz hasonló szomorú korban: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók." E törekvés szülte a mai szerény ünnepet, amelyet évről-évre megülünk egykori társunk, Gyóni Géza emlékezetére, nemcsak addig, mig hamvait idegenből hazahozhatjuk, hanem azontúl is, hogy hazájához, nemzetéhez való hűsége nemzedékek sorát lelkesítse. Az Ur igéjének szolgájául indult el útjára — és papi palást nélkül, de az Ur lelkétől felkenve, lantjával, dalával bátoritója lett nemzete küzdő seregének, HATTYÚ-DALOM Már rajtam is hét kereszt; A tollam is szilken ereszt: Emlékeim ványadt képek, Belőlük ha néha tépek Egy-egy rózsát, egy-egy szálat, Az is nyomja már a vállat; Lelkem, mint a szárnyaszegett Sas, csak nézi a kék eget, S mint beteg légy, csak idelenn Ődöng, szállni már képtelen. Tőlem senki merész szárnyon Röpkedö dalt hát ne várjon: Ha a szivet bánat fúrja, Pattan a lant egy-egy húrja, S pendülése, mint madárdal, Ha száll sirkert csendjén által, Nem zeng' többé vidám tavaszt, De bánatot s könnyet fakaszt: Télre nem jő több kikelet. . . Drága lantom Isten veled! GAJDÁCS PÁL Hz iparostanonc iskola Épül ai A MÁV. villamosítása első villamosmozdony — Tavasszal megindulnak a próbamenetek A „Pesti Tőzsde" munkatársának alkalma volt az államvasutak villamosítási irodájához meghívott szakértővel, Verebély László főmérnökkel beszélgetést folytatni, aki a Magyar Államvasutak vilhamositásának nagyszabású terveiről a következőket mondta: Mikor a megcsonkított Magyarország a szénkérdés legsúlyosabb problémáját nyögte (1919-ben), akkor vetődött fel az államvasutak villamosításának a terve. Keresztülvitelére a Magyar Államvasutak igazgatóságát a mindig súlyosbodó szénkérdés vezette. Az Országos Központi Építkezési Tanács már több izben tárgyalta az első próbavonal megépítését. A próbavonal felépítéséhez szükséges anyagok beszerzésére és a vonal felszerelésére a M. Á. V. 33,000.000 koronát, a villamos mozdonyok beszerzésére, illetve gyártására 85,000.000 millió koronát irányzott elő. Ezen munkálatok az 1921. és 22. évi költségvetésben bentfoglaltatnak. Tehát az első próbavonal felállításának semmi más feltétele nincs, mint, hogy a nemzetgyűlés az előirányzott költségeket helybenhagyja. A próbavonal felállítására nézve a villamosítási iroda a Budapest—Fiume-fővonal Kelenföld Adony-Szabolcs 49 km. hosszú kétvágányú szakaszát szemelte ki. A szükséges villamosenergia termelést ideiglenesen a Helyiérdekű vasutak budafoki áramfejlesztőtelepe fogja szolgáltatni. A villamosítás rendszerére vonatkozólag pedig Kandó Kálmánnak, a Ganz-Danubius vezérigazgatójának uj fázis-váltós rendszerét fogják először alkalmazni. Egy ilyen rendszerű mozdony a Ganzgyárban rövidesen elkészül. Ha nagy Magyarország háboruelőtti viszonyait nézzük, megállapíthatjuk, hogy 1395 km. hosszú fővonal érett meg a villamos üzem bevezetésére. Az általános villamosításra vonatkozólag döntés még nem történt, mivel ezt az illetékes körök akkorrá halasztják, mikorra a próbavonalszakaszon szerzett tapasztalatok és a külföldi villamosítások eredménye beérkezik. A munkálatok még az ősz folyamán megkezdődnek és az első villamos próbamenetek az 1922. év tavaszán megindulnak. A villamosításba befektetendő tőke egyik főamortizációja az a szénmegtakaritás lesz, melyet a villamosvontatásu vonatok a gőzüzemüekkel szemben felmutatnak. E megtakarítás a rövidebb vonalszakaszoknál 40, mig a nagy országos összefüggő hálózatoknál 60 százalékot tesz ki. Ezen nagy szénmegtakaritás lehetővé teszi azt, hogy a MÁV. szénfogyasztását anynyira csökkentsük, hogy a külföldi szenet nélkülözhetjük. A szénfogyasztás teljes egészében megszűnik, ha az energiát vízerőművekben állithatjuk elő. Sajnos, megcsonkított országunk a régi Magyarország vízierőinek 5 százalékát birja. így tehát a villamosítást csak sucsessive kezdhetjük, mivel a villamos energiát csak a megmaradt szénbányák körzetében felállítandó országos hőerőművekben termelhetjük ki. A felállítandó hőerőművek azon silány hulladék-szenek eltüzelésére is alkalmasak lesznek, melyek egyébként gőzmozdony tüzelésnél szóba sem jöhetnek, sőt a szállítás költségeit sem birnák el. Ilyen módon a villamosüzem gazdaságossága nemcsak a fenti százalék szénmegtakaritásban nyilvánul, hanem a megmaradandó jóminőségü szén egyéb célokra is (pl. ipari, kereskedelmi) felhasználható. A Hőerőművek berendezhetők lesznek szénlepárolási termékek (bensői, kátrány-ammóniák) gyártására is. Minthogy a magyar barnaszenek e célra küiönősen alkalmasak, az igy előállított melléktermékek részben ipari, részben földinivelési (műtrágya) célokra felhasználhatók. A forgalom szempontjából a villamosított vasutaknak főleg az a nagy előnyük, hogy nagyobb vonatsulyokat nagyobb átlagsebességgel lehet majd továbbítani. Békéscsaba rt. város ip. tanonciskolájának Felügyelő-bizottsága e héten tartotta Fekete Sándor elnöklete alatt a lefolyt tanévben utolsó ülését. A gyűlés főtárgyát Uhrin Károly, az iskola közszeretetben álló érdemes igazgatójának, az iskola ez évi működéséről szóló jelentése képezte; melyet mindvégig nagy figyelemmel halgatott a bizottság. A lefolyt tanévben, az iskola tanulói nemcsak számban szárnyalták tul, a háború előtti éveket, de előtanulmányaik tekintetében is nagy emelkedést mutattak. A beiratkozott 583 tanuló közül volt 1 egyetemi készüllségü, 4 kereskedelmi és gimnáziumi érettségivel biró, 60 tanuió I—VII. középiskolát, 100 tanuló pedig 1—IV. polg. iskolát végzett. Itt jegyezzük meg azt az örvendetes tényt, hogy népünk, — mely eddig idegenkedett az ipari pály itól s úgyszólván csak a tudományos pályán vélte gyermeke boldogulásat — kezd józanul és reálisán gondolkodni s mind több és több értékes ifjút juttat a kézművességnek, mellyel elősegíti vigasztalója rabtársainak. Mintha élő bizonysága volna a régi reformá.tori tanításnak, meiy szerint a lélek avat az Ur szolgájává, mely Isten lelkéből sugaranként reánk száll. Ez az isten képe ás hasonlatossága a földből való emberen. E kép és hasonlatosság hol ragyogna tisztábban, mint a költő lelkében ? Gyóni emlékének ápolását Pozsonyból száműzött akadémiánk ifjúsága szent kötelességének ismeri. Élte utjának fontosabb állomásai, Békéscsaba, ott az oláh vonal tőszomszédságában, Pozsony, Szabadka, hazánk egy-egy nyílt sebére mutatnak. E sebeknek el kell tünniök az élet- és akaratunk szent parancsára. Hálával és testvéri szívvel köszöntöm akadémiánk Székács-köre nevében azokat, akik kegyeletes ünnepünkre eljöttek,- — akik el nem jöhettek, de velünk éreznek; köszönet eiöre az adományért, mely a költő emlékének szól. Köszöntöm e helyről azokat, akik szellemük fényével, leikök melegével ünnepünknek tartalmat adnak. Köszöntöm legfőkép patriarkánkat, Rákosi Jenőt, a ki mint az őszbecsavarodott Tour, friss ifjú erővel jelenik meg mindenütt, ahol az ősi magyar cimer sértetlenségéért, becsületéén sikra kell szállni. A mi jóságos Istenünk, aki ezer esztendőn át zarándok utunk igazgató Istene volt, áldja meg az ő magvető munkáját a magyar barázdában gazdag aratással!