Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-25 / 213. szám

Körösvidék BéséscsaDa, i •j'>' ! 1 ! S/'OtctTjbíT 25. íl nemzetgyűlés elnopolfo magát ZS interpelláció — Kiadták a megvesztegetéssel vádolt képviselőket Budapest, szept. 24. A nemzetgyűlés uj ülésszakának harmadik napján megrázó izgalmat keltett a Rakovszky István elleni merénylet. Az ülés, mely az inter­pellációs napok szokott viharaitól eltekintve — csendesnek Ígérkezett, ilyen módon izgalmasan végződött. Az előzetes terveknek megfelelően a Ház elnapolta üléseit. A mentelmi bizottság javaslatát is tárgyalták és a panamaváddal terhelt négy képviselőt minden fen­tartás nélkül kiadták. Részletes tudósításunk a követ­kező : Gaál Gaszton elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki bejelentések után felolvasták az interpellációs könyvet, melyben husz interpelláció van bejegyezve. Ezek tárgyalására legkésőbb fél 1 órakor térnek rá. Csizmadia Sándor személyes kér­désben szólal fel, mely után har­madszori olvasásban elfogadták a tisztviselők segítéséről szóló tör­vényjavaslatot. Hadházy Zsigmond, a mentelmi bizottság előadója : A megvesztege­tés bűntettében bűnrészességgel vá­dolt Gaál Endre képviselő ügyében a bizottság javasolja a mentelmi jog felfüggesztését azzal a korlátozással, hogy ha a képviselő személyes sza­badsága korlátozásának szüksége merülne fel, újra kérje a főügyész­ség a kiadatást. Somogyi István kéri, hogy Gaál mentelmi jogát minden korlátozás nélkül függesszék fel. Weisz Konrád csatlakozik Somo­gyi inditváuyához. Gaál Endre kéri, hogy mentelmi jogát függesszék fel. Az ő becsülete van olyan drága, mint bár kié. Ár­tatlanságának teljes tudatában alá­veti magát a biróság Ítéletének. Rakovszky István kéri, hogy mind a négy képviselő mentelmi jogát korlátozás nélkül függesszék fel. Ezután a Ház a mentelmi bizott­ság javaslatával szemben Somogyi indítványát fogadta el, vagyis min­den korlátozás nélkül felfüggesztette Gaál Endre mentelmi jogát, ugy szintén Pákozdy Andrásét is, akinek mentelmi jogát a bizottság ugyan­csak korlátozva kivánta felfüggesz­teni. Zákány Gyula és Zeöke Antal ügyében a mentelmi bizottság ja­vaslatát fogadták el, mely a kor­látlan felfüggesztés mellett szólt. Elnök javasolja, hogy a Ház já­ruljon hozzá a felszabadult terüle­teken a választások megejtéséhez. Rassay Károly indítványozza, hogy egyelőre ne adjon felhatalmazást a Ház a választások megejtésére. Ráday Gedeon gróf belügyminisz­ter közii, hogy a választók névjegy­zékének összeállítása elé nem gör­dülhet semmi akadály, mert a köz­igazgatás helyén van és 12 nap alatt elkészülhet a névjegyzékkel. Szilágyi Lajos csodálkozik, hogy meglepetésszerűen akarnak válasz­tani. A gyülekezési és sajtószabad­ság nélkül nem lehet választás. Bethlen István gróf miniszterelnök szerint az október 30-iki határidő nem korai. A baranyai területeken csend van és a hangulat nyugodt. Szavazással, 65 szóval 40 ellen a Ház az elnök javaslatát fogadja el, tehát felha'almazza a belügymi­nisztert a választások megejtésére. Ráday Gedeon gróf belügymi­niszter két hajóstíirsasagnak l;i,/áf.<­dorlasi engedélyéről tesz jelentést. Elnök ezulán indítványozza, hogy a nemzetgyűlés üléseit napolják el és hatalmazzák fel az elnökséget, hogy a kormánnyal egyetértőiig hívja majd össze a nemzetgyűlést. A Ház az elnök javaslatát el­fogadta. Szünet után áttértek az interpellá­ciókra. Szilágyi Lajos a hadviselt tiszt­viselők előléptetésének ügyét a kor­mány legsürgősebb feladatai közé számítja. Szilágyi beszéde közben történt a Rakovszky elleni merénylet, melyről lapunk más helyén közlünk tudó­sítást. Mikor az elnök a rendet nagy nehezen helyreállította, a következő kijelentést tette: — Az ülés tovább folyik. Ez a zavaró incidens lehet a nemzet szu­verenitása ellen intézett merénylet, lehetett volna áldozata is, de a nemzet és a nemzetgyűlés örökké fog élni. Az ülést felfüggesztem. Szünet után Szilágyi Lajos foly­tatja beszédét és előterjeszti inter­pellációját. Bethlen István gróf miniszterelnök hajlandó magáévá tenni Szilágyi javaslatát és az -1921—22. évi költ­ségvetés után figyelembe venni. Rakovszky István szóváteszi, hogy Egan Imre volt békésmegyei főispánt az osztrákok elfogták és Bécsbe hurcftlták, ahol ma is fogva tartják azzal a váddal, hogy az osztrák impérium ellen lázadt fel. Nyugat­magyarország ma is magyar impé­rium alatt van, ez a vád tehát nem állhat meg. Mi mindenkit szabadon bocsátunk. Kéri a kormányt, hogy intézkedjék Egán ügyében. Bethlen István gróf miniszterelnök a nyugatmagyarországi kérdésről csak akkor nyilatkozhat, ha a helyzet tisz­tázva lesz. Tudomása van Egán ese­téről és a szükséges diplomáciai lé­péseket megtették ugy Egán, mint sok más elfogott magyar állampol­gár ügyében. Rakovszky István a cenzúra ügyé­ben interpellál. Kifogásolja, hogy a cenzúra kivételeket tesz egyes la­pokkal. Bethlen István gróf miniszterelnök ellene van a cenzúrának s a sajtó­törvény módosítása után az meg is fog szűnni. Addig azonban szükség van rá. Pártszempontok nem vezetik. Rassay Károly a délvidéki válasz­tások ügyében interpellál. Ráday Gedeon gróf válaszát tudo­másul veszik. Rassay Károly azt kívánja, hogy a jövőben bármilyen hasznothajtó jogosítványt csak árverés utján ad­janak ki. Kéri, hogy a kiviteli enge­délyeket bizottságilag vizsgálják át. Bethlen István gróf miniszterel­nök megmagyarázza, hogy miért volt szükség a kivitelre. Hosszasan nyilatkozik a kiviteli engedélyek ügyéről, mely nern politikai ügy. Nern igaz, hogy a vizsgálatot po­litikai célzattal folytatták le. Amennyiben képviselők is eljár­tak kiviteli ügyekben, ez az össze­férhetetlenségi bizottság ele tarto­zik. A névjegyzéket a legközelebbi ülésen a Ház elé terjeszti. Szabó István fö'dmiveiésügyi mi­niszter szóiul tel ezután. A vissza­éléseket ugy állítják be, mintha az országot kár ério volna. Ez nem áli. Tiltakozik az ellen, mintha va­lakinek a kenyerét kivették volna a szájából a kiviteli engedélyekkel. Rassay a választ nem veszi tu­domásul, a Ház igen. Tomory Jenő interpellációja után az ülés vége délután 5 órakor. van ma 1921. szept. 25., vasárnap R. kath.: Gelt. pk. Prot.: Kleofás Nap kél 5 óra 50 perckor, nyugszik 17 óra 53 (553) perckor. Hold kél 23 óra 25 (11 "25) perckor. nyugszik 13 óra 46 perckor (1-46) Reggel 9 órakor a Békéscsabai Kis­gadaifjak Művelődési Egyesületének választmányi ülése. Délután 4 órakor footballmérkőzések és az Előre kerékpárversenye. Este 8 órakor Sándor Erzsi operaestje a Városi Színházban. 1921. szept. 26., hétfő R. kath.: Ciprián. Prot.: Jusztina Nap kél 5 óra 51 perckor nyugszik 17 óra 51 (5 51) perckor Hold kél 12 órakor nyugszik 14 óra 34 (2'34) perckor BuÉpesti terményárak Budapest, szept. 24. Buz?\ tiszavidéki 16'80 Buzi!, fehérmegyei 16-30—16 60 Rozs 12-45 Takarmányárpa 14-00—15 00 Sörárpa 15-75—1675 Zab 14-25 Tengeri 1850 Korpa 8 60— 8 70 Csövestengeri 910 Bab fehér 20—21 Tarkabab 14—15 Nullásliszt 32 Főzőüszt 27 Fehérliszt 22 Mák 62—64 Cirok 11—12 Muhar 12-13 Lucerna 100-110 Lóhere 95—105 BKiaiiiBiBEiiBisamsiiaRc&i ,Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Mi van a Városi Mozival? 9 M. N. Sz. és a MOVE mozibizoítsáiáuaft nyilatkozata A Városi Színházban elhelyezett mozgóképszínház engedélyét, mint ismeretes, a belügyminiszter az eddigi engedélyesekről megvonva a Magyar Nemzeti Szövetség (a volt TEV'ÉL) és a MOVE helybeli alakulataira ruházta. A régi engedélyesek aug. hó elsején át is adták a színházat az uj tulajdonosoknak. Azóta azon­ban a színház kapui zárva vannak. A közönség körében érthető fel­j tünést kelt e hosszú szünetelés, mert j az üzem megkezdésének technikai i akadálya nincs s joggai tehető szóvá ! az uj engedményesek látszólagos lassúsága, mellyel az ügyet kezelik, éppen azért a két egyesülettől az ügy intézésére kiküldött bizottság kötelességének tartja a nyilvánosságot ezúton tájékoztatni az ügy állásáról. A bizottság az engedely vételekor azonnal megkezdte a berendezkedés ügyében a szükséges tárgyalásokat s azt a helybeli érdekeltségekkel, a fővárosban levő egyesületi közpon­tokkal és két nagyobb filmkonzor­ciummal hamarosan le is folytatta. Sikerült a bizottságnak a szükséges anyagi eszközöket is megszereznie a mozi-üzem megindításához s hogy mindezen téren mily előzékenység­gel és áldozatkészséggel találkozott, arra csak azt emiitjük fel, hogy a békéscsabai mozi részére szükseges anyagiak biztosítására a Nemzeti Szövetség egy illusztris fővárosi tagja saját magánvagyonát kötötte le. Hiába volt azonban minden buz­góság és áldozatkészség, a bizo'tság minden munkája, az egész ügy elé egy óriási akadály gördült, amely a két egyesület ez ujabb hazafias és nemzetnevelő munkáját még meg­indulása előtt teljes meghiúsulással fenyegeti. Ez pedig a szinügyi bizott­ság azon határozata, mely szerint a szinház épületét november hó 1-től számitott hat hónapon át a szín­társulat részére tartja fenn s csak a fennmaradó nyári hónapokat en­gedi át a mozgóképszínháznak. A teljesen laikus előtt is nyilván­való, hogy egy moziüzem, amelynek részére csak a májustól októberig tartó nyári idény áll rendelkezésére, amelynek azonban egész év/e szóló személyzeti és egyéb kiadásai van­nak — nemcsak hogy rentábilis nem lehet, de egyenesen ráfizetéssel jár, ezt pedig az uj engedményes egye­sületek sem anyagi helyzetük, sem rendeltetésüknél fogva nem tehetik. Súlyosbítja az esetet két körül­mény. Az egyik az, hogy az uj en­gedményes egyesületek sokkal kö­töttebb formában, szigorúbb feltéte­lekkei kapták a koncessziót, olyan feltételekkel, amelyek az ő céljaikkal egyeznek s igen szépek, szüksége­sek és üdvösek, — de üzletileg nem jövedelmezők. Igy pl. kötelesek heienként ifjú­sági és ingyenes népelóadásokat tartani, havonkent többször bizonyos előirt, hazatias és nemzetnevelö filmeket bemutatni, tudományos elő­adásokat rendezni stb., amik, ismé­teljük, mind helyes és a mozi hivatásanak felismerését mutató szükséges kikötések, de az üzleti mégieg aktivitasat nem mozdítják Vasbetonherités, cső, hád és mindenféle betonáru, stukator, nádfonat, betonkavies Belatóa Mihály építész betonáru raktárában flndrássy-uí IS. sz. Telefon 1BZ.

Next

/
Thumbnails
Contents