Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-09-21 / 209. szám
Békéscsaba 1Q21 szeptember 21 Szerda II. évfolyam 209. szám. Szerkesztőse^ ts Kiadóiméin'. : Békéscsabán. Szent lsTva:i-iér lts. a/....: A szerkesztőség telefon száma : 60 FiigswetSen I keresztény jpoíHikai napilap Előfizetési árak gy hóra 35 K, negyedevre 100 X, félévre 200 K. - Egyes szánj ára 2 korona ! 1.05 Január 15-én volt ezen a nivón a magyar korona Zürichben, amikor kétségbeestünk pénzünk ilyetén elértekfelenedése miatt és bizva vártuk Hegedűs csodatételét. Ettől kezdve emelkedett a "koronánk, előbb lassan, majd ugrásszerűen, öíven ponttal is egy nap alatt, amig el nem érte a 2.85-ös nivót május 4-én. Ez a nagy javulás bizakodóvá tette az embereket s bizony mindnyájan hittük ennek állandósulását, sőt aratásra további emelkedését is. S most, néhány hónap muiv;-: ismét ott áll a magyar korona, ahol az év elején volt, a legalacsonyabb árfolyamon és Hegedűs, akinek pénzügyi zseniálitásához olyan sok szép reményt füztünk, kénytelen elismerni, hogy pénzügyi terveibe valahol hiba csúszott be s ezért nem is tölti ki az igért egy esztendőt a pénzügyi diktátor, hanem elmegy alig 9 hónapi miniszterség után. Amikor Hegedűs távozásával beismeri, hogy rajta kivüi eső erők is vannak befolyással Magyarország pénzügyeire, meg kell állanunk és kutatnunk azokat a titkos erőket. A pénz nemzetközi viszonylatban való értékét elsősorban annak fedezete adja meg, amely rendszerint arany. Ennek hiányában a belső, úgynevezett vásárló érték határozza meg a pénznek idegen, aranyvaiutáju pénzekhez való viszonyát. Miután Magyarország pénzének csupán a nem mobil államvagyon s az adózók fizetőképessége az alapja, viszont ezt a két értéket békéből fentmaradi, háboruban keletkezett adósságok és az államháztartás óriási folyó kiadásai terhelik, csak természetes, hogy a külfoid bizalmatlan a magyar koronával szemben, amely az ő szemében és az ő szempontjából — sajnos — nincs kellően fedezve. Hozzájárul még a magyar korona alacsony árfolyamához az a körülmény is, hogy a belső vásárló ereje a folyton fokozódó drágaság miatt leromlott. Ez már a mi hibánk és csakis belső intézkedésekkel lehet rajta segíteni. A kormánynak kötelessége volna minden nélkülözhető külföldi árucikk behozatalát lehetetlenné tenni s ezzel párhuzamosan arról gondoskodni, hogy mindenünk, ami kivihető, a legalkalmasabb pillanatban kerüljön kivitelre, amikor a nemzetközileg legelőnyösebb árat érhetjük el. Egyedül ez a módja annak, hogy a magyar koronát megállapodott értékűvé tegyük. Mert hiszen nem az a legnagyobb baj, hogy koronánk a svájci frankhoz viszonyítva igen keveset ér, hanem az, hogy az értéke labiiis. Ma koronánk értéke körülbelül egy százaléka a békebeli értéknek, holott az átlagos árdrágulás nem éri el a százszorosát. Tehát a koronának csupán labilissága az, mely bénitólag hat a kereskedelemre és a nemzetközi devizapiacon a legelhanyagoltabb értékek közé került. Az adózás és a vagyondézsmák terén elmentünk már a lehetetlenség határáig. Ezen az uton tehát el nem érhetjük a koronának sem javulását, sem stabilizálódását. A kormánynak tehát miné! előbb fel kell állítani a jegybankot, amely nemzetközi viszonylatban elfogadható módon fedezett bankjegyeivel egyedül lesz képes pénzünknek állandó értékét biztosítani s ezáltal az egész pénzügyi helyzetet nyugvópontra helyezni. S akkor nem érnek bennünket olyan meglepetések, mjnt a mai, mikor a korona 1.05. Nyugaűsnagyarorszúg kiüHiés@ Angol-olasz—francia megszállás következik - 24-lkére kell átadnunk Nyugatmagyarországot Az „Abend" diplomáciai oldalról ma a nyugatmagyarországi kérdés állásáról a következő ismertetést kapta: A nyugatmagyarországi kérdés minden jel szerint íontos fordulathoz közeledik. Nem lehet tudni, hogy ez meghozza-e az Ausztria által óhajtott döntést. Holnap, vagy legkésőbb holnapután megteszik Budapesten azt az antantlépést, amelyről annyi szó esett. Angolország, Franciaország és Olaszország képviselőik utján félreérthetetlenül röviden és határozottan felszóilitják a magyar kormányt, hogy azonnal ürítse ki egész Nyujatmagyarországot. Az antantállamok egyike azt a javaslatot tette, hogy e felszóllitásban háromszor huszonnégyórás határidőt állapítsanak meg. Ha tehát Nyugatmagyarország átadása nem következnék be e hó 24-én, ugy ezen a napon megkezdődik Magyarország ellen a teljes forgalmi zárlat. A záriat kiterjedne a vasúti, levélposta, távbeszélő és táviróíorgalumra. Ha a zárlat Magyarországot egy héten belül nem kényszerítené engedékenységre, akkor kellene a katonai beavatkozásnak bekövetkeznie, amelyben a nagyantant mindhárom állama résztvenne. Az még nincs megállapítva, hogy az antant lépése a javaslatnak megfelelően ilyen éles lesz-e. Bizonyos azonban, hogy holnap vagy holnapután bekövetkezik a lépés. Az „Abend" megjegyzi, hogy bármint alakuljanak a viszonyok, az osztrák korrnány a szenvedett vereségek és súlyos balsikerei után remélhetőleg lesz olyan okos, hogy a feltétlen be nem avatkozás álláspontjára helyezkedik. Nyugatmagyarország a kis- és nagyantant ügye. Ellentétes bécsi hirek az ultimátumról (Bécs, szept. 20.) A nyugatmai gyarországi kérdéssel kapcsolatos i antant ultimátum, amelynek elküldését már a mult hét folyamán várl ták, illetékes bécsi körök értesülése | szerint a legközelebbi napokban , Budapestre érkezik. A bécsi lapok 1 ezekkel a jelentésekkel kapcsolat. ban megállapítják, hogy a demars halogatása már eddig is rendkívül ; kedvezőtlen hatást keltett, bár a : késedelmezés magyarázatául utaltak j arra a kétségkívül nyomós okra, ». hogy ezúttal nemcsak nagyköveti | konferencia foglalkozik az üggyel, : hanem hogy a trianoni békeszerzőj dés megsértése az egyes antantkormányok kebelében is élénk megvitatásra adott alkalmat. Az általános rosszalás, amellyel a magyarok eljárását mindenütt fogadták, kétségtelenné teszi, hogy az antant részéről közös ultimátumot intéznek a magyar kormányhoz. Ebben a szellemben foglalkozott ma valamennyi bécsi estilap a nyugatmagyarországi kérdéssel. A miniszterelnök a nyugatmagyarországi ellenállásról (Genf, szept. 20.) A Gazetta de Lausenne magyarországi levelezője előtt Bethlen István gróf miniszterelnök kimerítő nyilatkozatot tett a nyugatmagyarországi kérdésről, melyben az ottani lakosság kemény hazafiságának tulajdonítja az ellenállást. Ez az elleníállás sajnálatos a mi szempontunkból — mondotta a minisztereinak — mert azt a vádat keltheti, hogy Magyarország játszik a szavával és háborús érzelmeket táplál akkor, amikor az egész világ békére áhi ozik. D'Annunzió és Korfanty ellentállása idején az olasz és a lengyel kormányt hasonló gyanúval illették, de ezek az államok a nagyhatalmak barátságos támogatását élvezik és tudták, hogy nem fenyegeti őket támadás. Á magyar kormány részéről ilyen kaland teljesen reménytelen lenne. A miniszterelnök ezután megmutatta a hírlapírónak azokat a szigorú rendeleteket, imelyeket a magyar kormány Nyugatmagyarország megtisztítására tett. Ninos kormányválság (Budapest, szept. 20.) A kormányválságról szóló hirek nem felelnek meg a valóságtiák. Tomcsdnyi V. Pál és nagyatadi Szabó lemondása nem valószínű. Három szerb hadosztály a magyar határon (Szeged, szept. 20.) A magyarszerb határon Heisler tábornok vezetésével három jugoszláv hadosztályt összpontosítottak, amelyek feladata Nyugatmtgyarország esetleges meg szállása volna. Küldöttség nagyatádi Szabó előtt (Budapest, szept. 20.) A jászapáti kerület 60 tagu küldöttsége Peihes Lászió nemzetgyűlési képviselő vezetésével felkereste ma nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert, akinek a ' kerület bizalmát tolmácsolták. A miniszter örömmel fogadta a küldöttség tagjait. Kijelentette előttük, hogy minden tekintetben távol áll a kiviteli panamák ügyétől. Ellenségei mindent megkíséreltek, hogy tönkretegyék, de indíthatnak akar száz vizsgálatot is, sohase állapithatják meg, hogy ő vaiaha akár egy fillérrel is megkárosította volna az államot. Trocky lemondott (Riga, szept. 20.) Trocky lemondott az orosz szovjetkormányban ' viselt hadügyi népbiztosi állásáról, i Utódja Frunze tábornok, akit ez; előtt 2 héttel csalásért elitéltek. Kivonultak a franciák a Ruhr-vidékről (Beriin, szept. 20.) A francia kormán ; i arró! értesítette hivatalosan a német birodalmi kormányt, hogy a Ruhr-vidéken állomásozó csapatait visszavonja. i Interpelláció Nyugatmagyarország ügyében (Budapest, szept. 20.) Andrússy Gyula gróf kérdést intéz a külügyminiszterhez a Ház csütörtöki ülésén Nyugatrnagyarország ügyében. A külügyminiszter részletes válaszával kapcsolatban Friedrich István és Lingauer Albin személyes kérdésben szólal fel. Hét milliárddal szaporítja Hegedűs a bankjegyforgalmat (Budapest, szept. 20.) Hegedűs Lóránt, a távozó pénzügyminiszter a Ház csütörtöki ülésén nyújtja be utolsó javaslatát, amelyben felhatalmazást kér utódja számára, hogy a bankjegyforgalmat hét milliárddal szaporíthassa.
