Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-20 / 208. szám

Cé^éscsabű, 1921 szeptember 20 £i örosvaűék — Tanyai olvasókörök. Az A. E. G. V. igen szép példáját adta annak, hogy nemcsak gazdasági érdekeit viseli szivén a vasúti hálózat körébe eső vidéki lakosságnak, hanem kulturális érdekeit is. A megállóhelyeken olvasóköröket létesit, melyeket a tanyai lakosságnak ingyen bocsát rendelkezésére. A könyvek és újságok részére csinos szekrényeket csináltattak, ami maga is tetemes pénzbeli áldozattal járt. A nép kezébe átadott olvasmányok, különösen a napi sajtótermékei a nemzeti keresztény felfogásnak szószólói, ott tehát destruktív sajtóterméknek nincs helye. Ilymódon igyekszik az A. E. G. V. a falusi nép gondolkodását helyes irányba terelni, egyultal a falusi néppel való érintkezést a középosztály részéről lehetővé tenni. A néppel való közvetlen érintkezéssel pedig sok káros befolyásnak lehet idejekorán elejét venni Á szép áldozatkészségért teljes elismerésünKet fejezzük ki az AEGV-nek. Az első három tanyai olvasókört vasárnap délelőtt adták át a közhasználatnak és , Kaszaperen, Szalaykitérőn és Ókigyóson. Az AEGV felhívására az ÉME kiküldöttei is résztvettek, akik az összegyűlt falusi népet felvilágosították az olvasókörök céljairól, egyúttal pedig arra intették, hogy a nemzeti keresztény eszme mellett állandóan tartson ki. — A Sociális Missió 1921. jun. 26-iki mulaíság elszámolása: Bevétel. Belépőjegyekből 11.317-60 K. Tombola-jegyekből 9500 K. Confetti, kifli stb. 2146 K. Összesen 22.963-60 K. Kiadás i Zene 2000 K. Rendőrség 1210 K. Nyomda, szegényaiap 3341 K. Összesen 6551 K. Tiszta jövedelem 16.412-60 K. — A nyilvános elszámolás megejtését a tombola jegyekkel való elszámolás késése akadályozta meg mostanáig. — A csehek elveszik a magyar földet. Hivatalos jelentés szerint a Felvidéken még az ősz folyamán 40 ezer katasztrális holdat vesznek el a magyar nagybirtokosok földjeiből. Ebből 6000 holdat telepítésre fordítanak. Svájci lop a nyugatmagyarországi eseményekről Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozata a svájci sajtó számára Genf, szeptember 19. Egyik' előkelő svájci lap Cuno Nofer nevü levelezőjének jelentése alapján hosszasan közli Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozatát, amelyet a svájci sajtó számára a nyugatmagyarországi eseményekről tett. A nyilatkozat szerint a kormány intézkedése alapján a magyar polgári és katonai hatóságok utolsóig kivonultak az „A" zónából. Az ellentállást a lakosság fejtette ki, amelynek törhetetlen hazafiságára vall, hogy semmi áron sem akar elszakadni Magyarországtól és fegyveresen tiltakozik az ellen, hogy szűkebb hazáját, Nyugatmagyarországot Ausztriához csatolják. Megmutatta a miniszterelnök azokat a szigorú rendeleteket is, amelyeket a kormány Nyugatinagyarország kiürítése ügyében kiadott és foganatosított i ! „ i ts u u ts u a i Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen" Hogy bánnak iz osztrákok a túszokkal Nagykanizsáról írják : Az osztrákok kegyetlenkedéseiről élénk képet fest az alábbi tudósitás, ameiy a Kismartonból elszállított túszok káiváriajárását tárja elénk. Szerdán este kezdték beszállítani a csendőrök a kismartoni várba a túszokat Szentmargitbányáról, Vulkapordányról, Kismartonból, Rusztról. Vagy 18 intelligens embert — tanítók, papok, gazdasági intézők, városi tisztviselők — egy harmadik emeleti szobába zárták, ahol a legnagyobb bizonytalanságban, álmatlanul töltötték az éjszakát. Tizennyolc ember számára egy ágy és egy divány volt a szobában Reggél aztán tudtukra adták a foglyoknrk, hogy túszok és a déli vonalra ültetve, átszállították őket Ebenfurihra, onnan pedig Untereggendorfba. Untereggendorfban már szitkozódó és fenyegetőző tömeg fogadta a magyar túszokat. A vagonjukra valóságos kő~ápor zuduit, egy suhanc beugrott a kocsiba és oly erővel ütötte arcba az öreg Kovács esperest, hogy annak orrán-száján megindult a vér. Pedig előbb már egy súlyos követ is kapott az ölei alá bn. Az igán veszedelem azonban Bécsújhelyben várakozolt a magyarokra. A kisérő erős csendőrkordon csak addig tudta megvédelmezni őket, amíg a rendőrfőnök által számukra kijelölt barakkba nem érkeztek. A barakkban botokkal felfegyverezeit csőcselék várta n szerencsétleneket és össze-vissza verte őket ; kötélért, késért hiáltozlalc és keresték az alkalmas helyet, ahol kivégezhetik őket. A kísérő csendőrség látva a komoly veszedelmet, puskatussal ütött szét a támadók között, azonban nem bírván a túlerővel, meghátrált és félsz litotta a magyarokat, hogy fussanak utánuk. Felkapaszkodtak a esendői-autóra és berobogtak a varosírzára, azonban itt sem adtak számukra helyet, hanem utasították n csendőr-szakasz vezetőjét, hogy s. atsa be foglyait Bécsbe, a a L^ndesgerichtre. A túszok csapatát most két részre osztották; az egyiket zárt autó vitte be Bécsbe, ezeknek semmi bajuk nem történt. A m "isik csoportra — köztük volt a inár sebesült vulkapordányi esperes is — az annál kálv^riasabb vonatban utazás várt. A bécsújhelyi állomáson újból megtámadt i őket a csőcselék. Kovács esperest és a cinfalvi gyógyszerészt ugy megverték, hogy ájultan estek össze a kupéban, maid mikor magukhoz tértek, tovább is eszmeletienek tetették magukat, hogy a további bántalrnaklól megmeneküljenek. A csőcselék halottnak vélve őket megijedt és elhordta magát ai állomásról. Megindult a vonat és a támadás egész Bécsig minden állomáson megismétlődött. A csőcselék mindenütt felugrált a vonatra, a védtelen magyar túszok arcába ököllel ütöttek, leköpték, megrugdosták és leírhatatlan szitkokkal illették őket, ugy, hogy valóságos megváltás volt számukra a megérkezés Bécsbe, ahol pedig nagyon barátságtalanul fogadták őket. A magyar urak, akiknek egyetlen bünük volt, hogy magyarok akartak maradni, sötét tömegzárkába kerültek, együvé a közönséges gonosztevőkkel, betörőkkel. Harmadnap aztán hirtelen megjavult a sorsuk, tiszta, világos szobába kerültek, vasárnap pedig szabadon eresztették őket. Igazolványt is kaptak a hazautazáshoz azzal a meghagyással, hogy a határátlépés előtt Bécsújhelyen jelentkezzenek a rendőrségen. (!) A magyarok természetesen okulva a bécsújhelyi tapasztalatokon, má? utat választottak és nagy kerülővel hétfőn megérkeztek Sopronba, halálos kimerülten az izgalmaktól. Tőzsde Zürichben a magyar koronát 1'10-el jegyezték Valuták : Napoleon Svájci frank Leu Márka Angol font Francia frank Dollár Lira Rubel Szokol Korona-dinár Frank-dinár Léva Osztrák bélv. Lengyel márka 18-20-18-40 6- 6-15 580-6 — 20-80 -21-— 39—40 562—5-72— 22-90 391/2-40 6-57-6-67 9-70-9-90 9-70—9-90 371/4-38 121/2 Ingyen kapja egy negyed évig a Körösvidéket, ha beküld a kiadóhivatalba 900 K értékű használt levéibélyeget. Közgazdaság. HIRDETÉSEKET ÍI. u. 5 óráig vesz fel' a kiadóhivatal SPORT FOOTBALL Csabai Move—Aquincumi Move 0 : 0. Kornerará- y 4 : 1 A Csabai Move mindvégig uralja a pályát, de még sem tud eredményhez jutni A pesti csapat is lelkesen dolgozott, azonban a Kvasz—Szedaglovics bekkpár bravúrosan verte vissza csatáraikat. Leopold igen jó ! volt egyénileg, csak még nem tudott j a csapatba beilleszkedni. Előre MTE—Vásárhelyi Vivók 3 : 2 (0 : 0). CsAK—Csorvási AK 12 : 0. (Pályamegnyitó.) A CsAK ellenfél nélküli iskolajátékot mutatott a kevés számú közönségnek. „13" EFC—BIME 5:1. Gimn. válog.—CsAK II. 5: 1(3 :1). A diákok fölényesen végeztek a II. csapattal szemben. Fájclalommal tudatjuk rokonainkkal és jóismerSseinkkel, hogy felejthetetlen jó feleség- és anya Csendes Lászlóné, szül. Povázsay Mária 1921. szeptember hó 19-én jobblétre szenderült. Temetése 1921. szeptember hó iO-án d. u. 3 órakor fog az Inkey-utca 79. sz. alatti gyászház- ifóf i ] ból az alsóvégi temetőbe. A gyászoló család Németországban ezidő szerint, hogy a vesztett háború után álatállományuk megfogyván, istálótrágyával földjeik termő erejét fokozni nem képesek, a zöldtrágyázást karolták fel. Eddig ezen fontos és hálás taiajjavitási eljárással nálunk csak kevesen és csak a ho nokos vidéken foglalkoztak, mert klimatikus viszonyaink e célra nem oly kedvezőek, mint a nyugati országokban és mégis, hogy foglalkozni kívánok ezzel is, teszem azért, hogy gazdatársaim figyelmét felhívjam arra, mint tudjuk a mai szomorú körülmények között addig is, mig álatállományunk a megfelelő számra emelkedik, nagyobb terméshozamhoz jutni — ugyanis bebizonyosult tény, hogy termőföldeink már jól kihasználva lettek és a trágyát igen igényelik hogy csak a közepes termést is biztosítjuk, mi Cserháti szerint ez részben a zöldtrágyázással és kapcsolatosan műtrágyával könnyen elérhető. Zöldtrágyának elsősorban csakis a pillangós virágú növények alkalmasak, mert ezek a talajban a nitrogént gazdagítják, mig Gyárfás szerint, Schulz gyakorlati észleleteit a bernburgi kísérleti állomás vezetője Hellriegl fektette tudományos alapra, mert kimutatta, hogy a pillangósok bizonyos feltételek mellett, de főleg akkor, ha a talaj nitrogénben szegény, a levegő nitrogénjét a gyökérzetükön lelhető gumókban bacillus radicicola által asszimilálhatják és a gyökérzetben raktározhatják s a talajt gazdagítják. A zöldtrágyázás háromféle módon vihető keresztül: tarlóbavetés, alávetés, a harmadik a legdrágább, de legbiztosabb eljárás a tavasszal e célra való vetés, melynek termése korábban lekaszálható, utána még csalamádé, muhar, köles vethető. A tarlóba való vetéshez gyors növésű kalászosok learatása után (rozs v. őszi árpa) kapjuk a legmegfelelőbb talajt, ha annak a learatás után, még a behordás előtt, tehát a keresztek között való tarló buktatásával kell már megejtenünk, hogy a talaj az elvetendő pillangós növény alá rendesen elkészíthető legyen a legnagyobb munkaidőben. Az alávetés olcsób, mert a zöldtrágyának szánt növény, egy fejlődésben levő hamar letakaruló főnövényre lesz kézzel rávetve rendesen rozsbá, ennek elvirágzása után, igy semmi előmunkálatot nem igényel. Tekintve azonban szeszélyes klímánkat, mind a két metódus reszkírozott, ezért legcélszerűbb a zöldtrágyának szánt növényt mint főnövényt alkalmazni. Kötöttebb talajokon tavaszi vetésre börsó, bükköny és babfélék valók tisztán vagy keverve, Merker szerint 50 kg. lóbab, 25 kg. közönséges bükköny, 25 százalék Viktória borsó. Zöldtrágyázás által nemcsak tápanyagot jultatunk vissza a már kizsarolt földbe, hanem fizikai tulajdonságát is javítjuk a növények gazdag növényzete által a talaj porhat^óbbá lesz és structur/ija jobb.