Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-20 / 208. szám

Békéscsaba, 1921 szeptember 20 Kedd II. évfolyam 208. szám. Szerkesztőse^ es> kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szj»j:. A szerkesztőség feiefon száma: 60 Fésggetiess keresztény politikai napilap Előfizetési irak: 1 %y hóra 35 K, negyedévre 100 K. félévre200 K. — Egyes szám ára 2 korona 9 Hepegylet földbérletmozgalma A békéscsabai Népegylet elnöksége mozgalmat indított abban az irányban, hogy addig is, mig a földbirtokreformtörvény végrehajtása megtörténik, azok a törpebirtokosok és vagyontalan földmivelök, akiknek megvan az ereje a föld megműveléséhez — kisbérletek jussanak. Ezzel a szándékkal felkeresték a környékbeli birtokosokat s kérés formájában előterjesztették kívánságukat. Mi is indíttatva érezzük magunkat, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Tény az, hogy az idei aratásból is sok ember kimaradt, az is tény, hogy sok olyan ember van, akinek van 2—3 hold saját földje, van egy pár lova s némi gazdasági felszerelése, amellyel a sajátján kivül gyermekei segítségével még bérelt földet "is tudna művelni. Arról is sokan panaszkodnak, hogy ma nem lehet munkát kapni a dolgozni akaró embernek sem, pedig aki a maga kis földjét már megművelte, örömmel vállalna más munkát is, hogy sorsán, helyzetén könnyítsen. Mi teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a mostani gazdasági nyomorúságnak, a munkanélküliségnek legfőbb oka országunk megrablása, a szűkre szabott Magyarország, ahol a dolgozni akaró ember sem tud elhelyezkedni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy Csonkamagyarországori még a jogos földigényt sem lehet teljesen kielégíteni s hogy a mostan megalkotott földreform sem állotta még ki a tüzpróbát s hogy az élet, a gyakorlat sokat változtathat rajta. Azt azonban nagy örömmel látjuk, hogy a háborúban munkától elszokott népünk kezd visszatérni a munkához s hangos kiabálások helyett dolgozni akar, munkájával akar hozzájárulni a haza felépítéséhez, a békebeli állapotok visszaállításához. Ebben a kijózanodásban népünket segíteni, felkínálkozó munkakedvét'munkabér nyújtásával állandósítani és fokozni, munkaerejének lekötésével a lehetetlenségeken lovagoló politizálás mezejéről visszavezetni a dolgos polgári életbe: önmagunk iránti kötelességünk. Az a mozgalom, mely kisbérletekhez akarja juttatni a kisembereket, ezt a célt szolgáija. Épen ezért foglalkozni kell vele, még pedig a legnagyobb jóindulattal. Nem kérnek ők ingyen semmit, az ingyen szót teljesen kitörülték szótárukból s ez a kijózanodásnak legfőbb jele. Még csak kedvezményes bérletért sem rimánkodnak. Ők rendes árendáért kérnek birtokosainktól kisebb, 5-6-8 holdas földdarabokat, hogy azou dolgozhassanak. Ez a bérlet nem rövidíti meg a birtokost s boldoggá teszi a dolgozni akaró kisembert, éppen ezért a legmelegebben ajánljuk birtokosaink figyelmébe, jóindulatába. A dolgozni akaró embernek hóna alá kell nyúlni, a dolgozó ember nemzeti értékék és erö. Hisszük, hogy felébred a megértés irántuk s a dolgozni akaró, kisbérletet kérő emberek nem hiába kopogtatnak. li] világháborút jósolnak az osztrákok üárják a kisántánt beavatkozását. — S szövetségesek demarsot küldenek Budapestre? liécs, szept. 19. Az antanthatalmak párisi forrásból eredő hir szerint demarsot készítenek elő, amelyet rövidesen Budapestre küldenek. A de mars megszövegezésénél nem mint a népszövetségi tanács tagjai, hanem mint ántánthatalmak szerepelnek a szövetségesek. Az osztrákok abban bíznak, hogy a demars rövidesen megérkezik Budapestre. TJgy vélik, hogy a magyar kormány a demars megérkezése előtt jegyzéket akar átnyújtani Londonban, Párisban és Itómában, loyalis törekvéseinek igazolása céljából. A feszült hangulat könnyen előidézheti a Bethlen-kormány bukását, ami a kisántántnak régen várt alkalmat szolgáltatna a fegyveres beavatkozásba. A kisántánt fegyveres fellépése egy ujabb nagy háború lehetőségeit tárná fel, amelynek kimenetele ma még előre nem látható. Megbízható hir Hegedűs Lóránt távozásáról (Budapest, szept. 19.) Hegedűs Lóránt ma hosszas kihallgatáson volt a kormányzónál. Távozásakor kijelentelte a „Körösvidék" budapesti munkatársa e őtt, hogy elhagyja helyét. Erre az elhatározásra nem csak politikájának a sikertelensége, hanem f'kcnt uz a körülmény kényszeritelte, hogy a kormány oluan intézkedésekre készül, amelyeket ő nem írhat alá. Lemondását már a Ház csütörtöki ülésen nyilvánosan is bejelenti. Együtt marad a nemzetgyűlés (Budapest, szept. 19.) A pártokban aitalában az a meggyőződés van elterjedve, hogy a szünet alatt igen sok izgató anyag gyűlt össze, amely lehetetlenné teszi, hogy a Ház első ülésén elnapolja magát. A nagy kü! - és belpolitikai események a Ház együttmaradását teszik szükségessé. Szerdán délután pártközi értekezlet lesz az ellenzék bevonásával. Az értekezleten megállapodnak arra vonatkozólag, hogy meddig maradjoi együtt a nemzetgyűlés. Rigában tárgyalnak a magyar hadifoglyok ügyében (Budapest, szept. 19.) Jungert Mihály, az oroszországi hadifoglyok ügyének magyar képviselője rövidesen Rigába érkezik, ahol tárgyalásokat kezd a lett kormánnyal a fog, lyok hazaszállítása érdekében. Tiltakozó népgyűlés Magyarcsanádon i (Gyula, szept. 19.) Magyarcsanád j lakosai, akik között nagy számmal ; vannak oláhok is, nagy népgyűlést • tartott Kardos Noé nemzetgyűlési képviselő jelenlétében. A község! nek és környékének lakói törhetet( len magyar hazafiságukról tettek tanúbizonyságot és tiltakoztak az elszakitásnak még a gondolata ellen is. < í Budapesti terményárak A törökök megverték a görögöket (Szófia, szeptember 19.) A török csapatok 11 napos harc után döntő győzelmet arattak a görögök felett. Buza Rozs Sörárpa Takarmányárpa Zab Repce (Budapest, szept. 19.) 15-30 -15-80 11-80—12-— 15 25—16 25 14- 15 — 13 85—14-25 19- 20-Az árak budapesti paritással értendők. íitézavatás flésztőn Vésztő, szept. 19. Vasárnap, 18-án folyt le a békésmegyei vitézek második csoportjának birtokbaültetése a szokásos hivatalos ünnepségek közepette Vésztő és környéke lakosságának résztvétele mellett. Az ujabban beültetett négy vitéz — mint már megírtuk — Wenckheim Ferenc gróf felajánlásából részesült vitézi telekben a Vésztőhöz tartozó Mágor-pusztán. Az ünnepségre, Vésztőre érkezett a kor-; mányzó ur Őfőméltósága képviseletében vitéz Sitnénfalvy Tihamér vezérkartestuletbeli ezredes, a Vitézi Szék törzskapitánya és széktartója, Szügyi Zoltán főhadnagy kíséretében. A vármegye képviseletében dr. Hoffmann Károly főügyész, CsonkaBiharvármegye részéről Hollósy István okányi szolgabíró, a szeghalmi járás részéről Kiss László főszolgabíró, Vésztő, Okány és Körösladány községek elöljáróságai jelentek meg s kivülök a vármegye minden részéből voltak vendégek, kik közül Szokolyi Pál alezredes, Mirgay Sándor uradalmi főintéző, Tóth Emil, Mihály József Kiss Béla, Gönczy Béla ref. pap, Nagy János községi biró, Petry József, dr. Katona Gábor, Kovács Lajos táblabíró, Pákozdy Elek tanár, dr. Tóth Béla szolgabíró, Szabó Tibor postamester, Mihalek István főmérnök, Szabó Sán^ dor plébános, Bertly Jánosné és Bertly János százados, Blascsok Károly őrnagy, Lehrer Henrik ezredes, vitéz Szabó Jernő huszárkapitány, a vármegyei vitézi szék kapitánya, Armandola csendőrszázados, Csorba Béla hírlapíró nevét sikerült feljegyeznünk. Az adományozott vitézek hányi Mihály népf. őrmester, László (Laurinyecz) János törzsőrmester, Katona István törzsőrmester és Horváth István t. szakaszvezető. Iványi 1918. évben az olasz harctéren a Tómba magaslat alatt tábori őrségen volt. Az olaszok május 19-én heves ágyutüzet indítottak. Iványi két emberét jelentéssel küldte el, három embere megsebesült s hetedmagával tartotta meg állását. Közben egy olasz század a hátukba került. Iványi hat emberével megtámadta az olaszokat s egész napon át, vasárnap reggel 4 óráig kitartott, az olasz századot szétugrasztotta s maradékát — köztük több tisztet elfogta. László János csak rövid ideig volt harctéren, mert betegség folytán rokkant lett. Ez alatt a rövid idő alatt a vitézi tettek egész sorát követte el. Ezek között legkimagaslóbb az, hogy 1916-ban az olasz harctéren, a Hétközség fennsíkján egész napi menetelés után tábori őrs szolgálatra önként jelentkezett. Másnap támadás előtti kémszolgálatot vállalt s személyes bátorsága egész szakaszát magával ragadta. Az olasz