Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-09-17 / 206. szám
Békéscsaba, 1921 szeptember 17 Szombat II. évfolyam 200. szám Szerkesztősig ct> K:„iJot>)v»at Békéscsabán. Szent istvan tér 18. A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikus napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 IC, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona lz ármentesitő és nizszaiiályozo tápsulofoh Az Alsó-Fehérkőrös ármentesitő, viíszabályozó és belvizrendező társulat árvédelmi területének kiterjesztése tette alkalomszerűvé, hogy a Körösvidék is több izben foglalkozott az ármentesitő társulatok ügyével. Az uj árvédelmi területhez tartozó földtulajdonosok nagy ellenszenve a társulathoz tartozással szemben olyan általános ellenkezést váltott ki, hogy Békéscsaba város képviselőtestülete egyhangúlag állást foglalt az ártérfejlesztés ellen. Valamikor, nem is olyan régen, ugyanilyen magatartást tanúsítottak Szarvas és Békés a vasuttervvel szemben és ennek köszönheti Békéscsaba, hogy ma meszsze túlszárnyalta mind a két emiitett községet. Ez jut önkéntelenül az ember eszébe, amikor az általános megriadást látja bizonyos áldozatoktól, melyek pedig megfelelő előrelátással, ma még alig sejtett hasznos befektetéseknek bizonyulhatnak. Az ármentesitő társulatoknak hivatása már ma is széles kört ölel fel, amelybe előbb-utóbb be fog kapcsolódni az az elvitázhatatlan feladat, amely az egész nagy magyar Alföld csatornázásának megvalósításában fog megnyilvánulni. Ha meggondoljuk, hogy a mezőgazdasági többtermelés legnélkülözhetetlenebb tényezője a csapadék, amit mással, mint a folyóvizeknek felhasználásával öntözésre, vagy locsolásra, pótolni nem lehet, ugy nem kételkedhetünk egy pillanatig sem abban, hogy mihelyt Hazánk sorsa csak egy kevéssé is biztosabb mederbe terelődik és a forradalmak rombolásainak eltakarítása befejezést nyer, az újjáépítés nagy munkájának megindulása érdekében fel kell ismernie a kormánynak azt a parancsoló szükséget, hogy az Alföld általános, egységes terv szerint megkezdendő csatornahálózatát ki kell építeni. Ez az óriási munka államköltségen meg nem valósitható, de nem is igy valósítandó meg. A csatornázás még sokkal inkább érdeke a földbirtoknak mint a vasút, mert mig ez csak mint közlekedési eszköz befolyásolja a föld értékéi, addig a csatornázás — mint a többtermelés egyik legfőbb tényezőjének, a víznek továbbitója — magát a föld termését alkalmas fokozni és biztosítani, egyesítve magában e mellett a legolcsóbb közlekedési lehetőség óriási értékét is. Az Alföld csatornázását a földbirtoknak kell megteremtenie az ármentesitő társulatokban és azok vezetése alatt. Ezekben a társulatokban tehát hova-tovább minden földbirtoknak képviselve kell lennie s azt érdekeinek leginkább megfelelően neki kell irányítania, ha belátható időn belül élvezni akarja a csatornázás eiőre alig értékelhető óriási előnyeit. Minél hamarább tömörül a földbirtok a vizszabályozó társulatokba és minél erélyesebben és mennél nagyobb részt vevőkörrel követeli a csatornázás megvalósítását, annál hamarább lesz kénytelen a kormány időt és módot találni a politika és kicsinyes személyeskedésekkel agyonterhelt nemzetgyűlés számára ahhoz, hogy ilyen nagy horderejű közgazdasági kérdések előtérbe állítását kierőszakolja. Ne várjunk minden kezdeményezést a kormánytól, főleg gazdasági kérdésekben, mert ezeknek fontosságát és megvalósításuknak mérhetetlen előnyeit elsősorban mi érezzük és ezek többet használnak minden polgárnak a legáltalánosabb és legtitkosabb választói jognál és más hasonló hangzatos, de tartalmatlan politikai jelszónál. Hz ongoloh nem enged meg a cseh-délszláv korridor megalakítását London, szeptember 16. Az angol kormány csatlakozik a franciáknak ahhoz az álláspontjához, amely szerint a kisantantnak nem szabad beleavatkoznia Nyugatmagyarország ügyébe. Az angol kormány a legerélyesébben tiltakozik a cseh-délszláv korridor megvalósítása ellen, amit meg is akadályoz minden eszközzel. Kényszerítő rendszabályok Magyarország ellen a nyogatmagyarországi események miatt Az antant tiormányoft megegyezted a teendő lépéseket illetőleg Bécs, szept. 15. (R MTI magánjelentése.) A Mittagszeitung jelen'.i: DjIIö Torretta márki olas^ külügyminiszter ma este elhagyja Bécset. Itt léte alatt tisztázták a nyugatmagyarországi kérdést, amennyiben az a nagyantantot érinti. Az antant hatalmak a Magyarország ellen folytatandó további eljárásról tökéletesen egyetértenek. A római, párisi és londoni kormányok autentikus értesités szerint a következőkben egyeztek meg: 1. Bevárják Magyarország válaszát a második antantiegyzékre. 2. Ha ez a válasz kitérő lesz, ultimátumot intéznek a magyar kormányhoz. 3. Ebben az ultimátumban egész határozottan kényszerrendszabályokgt helyeznek kilátásba. 4. Ezeket a kényszerrendszabályokat igy csoportosítják: Kezdetben gazdasági szankciókat terveznek, még padig magyarország teljes blokádját, amit az utódállamok hajtanának végre. Magyarországra kimondanák a teljes forgalmi zárlatot. 5. Ha ezek a g-izdgsági kényszerrendszabályok eredménytelenek maradnának, katonai lépíseket tennének Magyarország ellen. Ennek az ultjm-VnUTinak az átadását még e hét yamán várjákVégérvényes szöveget a nagyköveti tanács állapjija m^g- Az antant államok változatlanul megmaradnak azon az állásponton, hogy nem engedik meg a jugoszlávoknak és cseheknek Nyugatmagyarországra való bevonulását, minthogy ezáltal óriási háborús veszély támadna Európa számára. Szünetel az áruforgalom Ausztriával (Budapest, szept. 16.) Szeptember 6-án lejárt az a gazdasági szerződés, amelyet a magyar kormány Ausztriával kötött. A szerződés megújításáról egyelőre szó sem lehet. Tegnap már szünetelt a teherforgalom. Semmi küátás sincsen arra, hogy Magyarország és Ausztria között meginduljon az áruforgalom. Nem tárgyalják a kiviteli panamát a Ház 23-iki ülésén (Budapest, szept. 16.) A kormány nem hajlandó megengedni, hogy a Ház 23-iki illésén tárgyalás alá kerüljön a kiviteli engedélyek panamájának az ügye. A nyugatmagyarországi eseményekre való tekintettel nem tartja alkalmasnak az időt a kormány ilyen ügy pertraktálására. Minisztertanács ' (Budapest, szept. 16.) Ma délután minisztertanács lesz, amelyen elsősorban Nyugatmagyarország ügyével, másodsorban pedig a kisgazdapárt határozata folytán előállott belpolitikai helyzettel foglalkozna'?. Kormánykörök megállapítása szerint téves az a hir, min ha a szövetségesek már foglalkoztak volna a magyar jegyzékre adandó válaszszal. A magyar jegyzék még csak idők multán kerül az első fórumnak kezéből a nagykövetek tanácsa elé, amely döntésre hivatott. — A kiviteli engedélyek ügyéről az a kormány véleménye, hogy a politikai konzekvenciákat addig nem lehet levonni, amig a rendőri vizsgálat be nem fejeződik. Ez a jövö hét végére várható. Közmunkát kapnak a kisiparosok (Budapest, szept. 16.) A kormány mintegy 100 millió Ií értékű uj közmunkát indit meg, amelyet kizárólag kisiparosoknak oszt ki. Bethlen az egységes párt megalakításán fáradozik (Budapest, szept. 16.) Bethlen István gróf miniszterelnök minden eszközzel az egységes kormányzó párt megalakításán fáradozik. Az uj párt a két kamarás ház megalakításának és, az országgyűlés visszaállításának progtammjával kezdené meg működését. Az egységes párt ellenzékét nagyatádi Szabóék, Rassayék és demokraták alkotnák. Apponyi Albert gróf elhalasztotta genfi útját (Budapest, szept. 16.) Török Béla genfi magyar követségi tanácsos levelet intézett o népszövetség tanácsához, amelyben azt kéri, hogy Magyarország felvételi kérelmének a tárgyalására uj, későbbi időpontot tűzzenek ki. Eízel összefüggésben van az a tény, ho]y Apponyi Albert gróf, aki a fe vetel tárgyalásánál a részletkérdések előadója ; lesz, Genfbe való utazását el| halasztotta. i Megszűnik a Zita-kórház | (Budapest, szept. 16.) Budapest ! székesfőváros tanécsa legutóbbi ülé! sén elhatározta, hogy a Zita-kórhá[ zat okt. 30 tói kezdve bezáratja s | csak járványkórháznak veszi igénybe szükség esetén. Harminc napig szabad az arany kivitele Erdélyből (Kolozsvár, szept. 16.) Az oláh kormány 30 napra engedélyezte Erdélyből az arany kivitelét.