Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-11 / 201. szám

Békéscsaba, 1921 szeptember 11 Vasárnap II, évfolyam 201. szám ' . ' i i ii i i i i i I •»! I . I III

MIIII Ktsrastiamuan Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szhtn \ szerkesztőséit telefon száma : 80 Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedevre 100 K, félévre 2tK> K. — Egyes szám ára 2 korona I drágaság Irta Cser Frigyes A napról-napra érzékenyebbé váló drágaságot ismét támadási anyagul használja fel a liberális érdekeltség a gazdaközönség ellen. Az ezzel kapcsolatos hirlapanyagot megfigyeltük és a következő érdekes megállapítást tettük: A drágaság okait ma igen kevesen látják tisztán. Az úgynevezett liberális érdekeltség sem tudja pontosan megmondani, melyek az egyre fokozódó drágaság okai. Ezen érdekeltség csak azt tudja, hogy a drágaság elégedetlenséget okoz, miért is siet ezen tényt a maga javára kihasználni. A legjobb védekezés a támadás lévén, az esetleg őt érő gyanút azzal háritja el, hogy minden tétovázás nélkül megtámadja a magyar gazdákat és őket vádolja, mint a drágaság okozóit. Ezen vád logikus indokolását sehol sem találjuk meg. Elfogadható indokolást hiába is várnánk, mert a vád teljesen alaptalan. A zsidó sajtó e téren elért sikereinek magyarázata abban keresendő, hogy a gazdák részéről megfelelő ellenaKció mindezideig nem indult meg. A kérdést szó nélkül nem hagyhatjuk. Én a zsidó érde* kéltség támadására tényekkel kívánok válaszolni, mely tények egyrészt megcáfolják a gazdák ellen felhozott vádakat, másrészt bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy kik okozzák a mai drágaságot és hogy ennélfogva mely okokat kell megszüntetnünk, ha a már tényleg elviselhetetlenné vált drágaságot enyhíteni akarjuk. Ténybeli megállapításaim a következők : 1. Vámvédelmet és állami támogatást a valutaemelkedés okozta árzuhanások idején elsősorban a gyáriparosok és nem a gazdák kértek. A vámokat a gyáripar kérésére emelték fel ismételten és minden bizonynyal a szükséges mértéknél jobban, hogy a gyárak által egyre hangoztatott munkáskérdés fenyegetővé váljon. Ugyancsak a gyáriparosok kérésére hozott a kormány beviteli tilalmakra vonatkozó rendeletet, mely rendelet megjelenésekor a gyáripar nagy hangon hirdette ugyan, hogy a beviteli tilalmak következtében az árak emelését nem engedi, tényleg azonban az ellenkező eredményt láttuk. 2. Nagybankjaink egyikét írásban vádolták meg azzal, hogy a korona árfolyamának esését elősegítette, hogy ezzel a hazai piaci áraknak további esését megakadályozza. A támadásra megfelelő cáfolatot nem olvastunk. E helyen emiitjük meg, hogy nézetünk szerint a bankok a pénzügyminiszternek a valuta javítását célzó intézkedéseit kezdettől fogva nem támogatta a kellő eréllyel. Azt pedig senki sem tagadhatja, hogy a mai drágaság oka főleg a magyar korona árfolyamának hanyatlásában keresendő. 3. A bankok a bank-kartell megalakításában szerzett hatalmukat mértéktelen nyerészkedésekre használják fel és olyan bankkamatláb-politikát folytatnak (amennyiben 2 százalékot adnak és 20—25 százalékot vesznek, hogy ily bankkamatlábpolitika mellett a termelés nem tud megindulni. 4. A drágaság egyik főoka a közvetitőkereskedelem, mely mindenütt a termelő és a fogyasztó közé furakodik és már az általa viselendő valutarizikóra való tekintettel mindenütt mértéktelen nyereségre törekszik. 5. A fogyasztók nincsenek kellőkép megszervezve. A gyáripar karteltjeivel a munkások szakszervezeteivel szemben a fogyasztók megfelelő szervet mindezideig állítani nem tudtak. Bizonyos az, hogy amint a gyáripar és a pénzvilág, valamint a munkásság maga teremtette meg szervezeteit, azonképen a fogyasztók szervezésénél az iniciativának szintén a fogyasztóktól kell indulnia. A szervezés formája már meg van a szövetkezetekben, a fogyasztási szövetkezetek rendszerét tehát csak ki kell építeni. 6. Számtalan olyan eset fordul elő, mikor a termelő maga nem kívánja áruját a forgalmi ériéknek megfelelő áron értékesíteni, az ügynökök és a közvetítő kereskedők raja azonban egymást túllicitálva hajtja fel az árat. Hogy a gazda ily esetben a legtöbbet ígérő közvetítőnek adja el áruját, csak természetes és ezért senki a magyar gazdát jogtalan nyerészkedéssel nem vádolhatja meg. E tények felsorolása után nem kívánunk további hosszas fejtegetésekbe bocsátkozni, csak arra kérjük a közönséget, hogy mikor a drágaság okairól ítéletet mond és orvoslást sürget, az itt felhozott érveket is vegye tekintetbe. Az úgynevezett liberális sajtó pedig jobban tenné, ha a magyar gazdaközönség ellen intézett igen átlátszó támadások helyett azokat buzdítaná hazafiságra és az alkotómunkában való részvételre, akik az elmúlt években ugy látszik annyira hozzászoktak a minden eszközzel való mértéktelen pénzszerzéshez, hogy erről a szokásukról még a mai viszonyok között sem tudnak letenni. magyar Hpiiniszfer jep^af intézeti a Ipszoyetségliez fi hormány minden Erijénél a békeszerződés végrehajtására Mszih Gróf Bánffy Miklós külügyminiszter jegyzéket intézett a Nemzetek Szövetségéhez. A jegyzék az alábbiakat tartalmazza: Mielőtt Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételéről megkezdődnék a vita, a magyar kormány le akarja írni, hogy mennyiben hajtotta végre a békeszerződés intézkedéseit. Megfelelt a szerződés katonai következményeinek. Hadseregét az előirt szabályok szerint szervezi át. Tengerészetét megfelelően átalakította. Katonai iskoláit az egyetlen egy engedélyezett kivételével feloszlatta, tényleges tisztjeit és altisztjeit, akik a megengedett létszámon felüliek voltak, polgári állásokban helyezte el. A szerződés egyes pontjainak végrehajtása ügyében az érdekeltekkel való közvetlen tárgyalások váltak szükségessé. Ezek a tárgyalások folyamatban vannak. A belügyminiszter egyik legutóbb kelt rendeletével feloszlatta azokat a társadalmi egyesületeket, amelyeknek működése nem volt teljesen összhangban a békeszerződés szellemével. A magyar kormány 4044—1919. sz. rendeletében megállapította azokat a jogokat, amelyeket nemzetiségi kisebbségeinek biztosit. Sok intézkedést még ezután tesz meg a kormány, még sok intézkedése most van megvalósítás alatt. Magyarországon a halál és a romlás vihara szállott végig. Ez a legyengült ország a világ egyik államára se jelenthet veszedelmet. A világosság és a reménység egyetlen sugarát várja. Hadik gróf Bécsbe utazik (Budapest, szeptember 10.) Gróf Bethlen István miniszterelnök, magához hivatta Hadik János grófot, aki holnap Bécsbe utazik és fontos tárgyalásokat kezd a magyar kormány nevében az osztrákokkal. Csak GO kommunista akar Oroszországba utazni (Budapest, szept. 10.) A külügyminisztérium hadifogolyosztályának a vezetője kijelentette, hogy a hadifoglyainkért kívánt cserekommunisták közül mintegy 300-at adhatunk át az oroszoknak. Ezek közül azonban csak hatvan jelentette azt, hogy szándékszik kiutazni Oroszországba. Az olaszok nem avatkoznak Nyugatmagyarország ügyébe (Róma, szept. 10.) Az olasz katonaság beavatkozásáról — olasz hivatalos jelentés szerint — szó sem lehet Nyugatmagyarország ügyében. Egész Olaszország rokonszenvet tanusit a magyar lakosság szabadságharca iránt Ausztriával szemben. Az angolok remélik, hogy Ausztria megkáp/a Nyugatmagyarországot (Bécs, szept. 10.) Keelyug angol ügyvivő, aki jelenleg Bécsben tartózkodik, kijelentette, hogy az angol kormánynak az az álláspontja, hogy a trianoni békeszerződés minden pontját végre kell hajtani. A szerződés szerint pedig Ausztriának igénye van Nyugatmagyarországra, tehát meg is kapja. Magyarország aMillerandféle kísérőjegyzékben foglalt engedményeket csak akkor kérheti, ha a nyugatmagyarországi területek átadása már megtörtént. Kommunista társaságot fogtak el Rákosszentmihály on (Budapest, szept. 10.) A rendőrség letartóztatott egy kommunista bandát, amely rákosszentmihályi központjából agitaciós és szervező munkát fejtett ki. A titkos társaságnak 18 tagja van, akik már mind rendőrkézre kerültek. Munkájukat Becsből irányították az emigránsok. Oláh püspökséget állítanak fel Kolozsváron (Bukarest, szept. 10.) Az oláh kormány intézkedést tett egy kolozsvári görög keleti, oláh püspökség felállítása érdekében. A franciák ítélkezni akarnak a német háborús bűnösök felett (Berlin, szept. 10.) A francia hadügyminiszter kijeientette, hogy Franciaország fog ítélkezni mostantól fogva a német háborús bűnösök felett.