Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-09-03 / 195. szám
Békéscsaba, 1921 szeptember 3. Szombat II. évfolya m 195. szám. Szerkeszíőseg es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szánt István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma : 60 -T~ y; ;nsn* • — Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Drágaság (vk.) Ha a mai lapokat kezünkbe vesszük, csaknem mindegyiknek vezető cikkében a drágaságról olvasunk. Régi probléma ez. Mióta újság van, azóta minden esztendőben újra i és újra felvetik e kérdést. Különösen | ugy az u. n. uborkaszezonban, az i országgyűlési vakáció, a politikai j fegyverszünet idején szoktak irogatni a drágaságról, jobb témát nem lelő ujságcsinálók. Most is vakációja van a Háznak, de azért nem lehet azt állítani, hogy témahiány termi a drágaságról szóló vezércikkeket. Hiszen politikai válságról suttog a fáma, életbevágó, nagy nemzeti jelentőségű dolgok folynak Nyugatmagyarországon. Forrong és nyugtalankodik az egész világ. Volna hát miről töprengeni az első hasábon. Ha mégis a drágaság szó leírására kanyarodik minden újságírói toll, ennek az a magyarázata, hogy alig van kérdés, mely annyira foglalkoztatná és izgatná a közvéleményt, mint az árak ijesztő emelkedése. Sok súlyos időt átéltünk már mi e történelmi idők boldogtalan gyermekei, sokat nélkülöztünk, sőt éheztünk is már, de a drágaságnak ijesztő réme még bennünket sem fenyegetett soha olyan kegyetlenül, mint manapság.-Különösen a készpénzfizetésből élők vannak kétségbeejtő körülmények közt. Maholnap annak, aki két keze, vagy dolgozó agya munkájából él s akinek verejtékezését papirbankóval fizetik meg, még arra sem fog telni, hogy egy jó darab kenyeret vegyen magának és családjának. Ezért érthető, ha minden újság felnyög, felsikolt és segítségért kiált. Mert a fekete betűkből milliók sóvárgása, panasza és jogos követelése zokog ki. Még alig mult el a cséplés, még süt, melegít az őszi nap, még nem adták le a fák gyümölcseiket -és máris nyomor és csüggedés van mindenütt. Mi lesz a télen ? Ha majd zúzmarás fákra, csonttá fagyott földre, gyümölcsöt nem adó, csak a készet emésztő időszak jeges vidékeire dermed a reggel első tekintete? Honnan veszünk fát, ruhát és cipőt, ha még az ennivalót is alig tudjuk megkeresni ? Irtóztatóan komoly kérdések ezek. Hiszen millióknak lelkéből fakadnak. Meg kell ezeket hallgatnunk, nem szabad ezek előtt füleinket bedugnunk, de igenis arra kell törekednünk, hogy a gyötrő kérdésekre megnyugtató feleletet adhassunk. A kormánynak, a vezető köröknek nem szabad nézniök sem politikai, sem társadalmi érdekeket. Baj van, sulvos, nagy baj. Segíteni kell rajta. És pedig nem egyoldalúan, nem a régi, gyűlöletes rekvirálással, csak a termelőket sújtó ármaximálással. Az olcsóbbodást az egész vonalon meg kell teremteni. A piacon, a gazdaságokban is, de nem csak ott. Bele kell nézni a kereskedők, gyárosok, főként pedig az áruhalmozók és árdrágitók könyveibe és kamráiba is. Ott is le kell törni az árakat, hogy az olcsóbbodás általános legyen. De ne ugy törjék le az árakat, hogy megint az állam fizesse a kereskedők deficitjét! Azok pedig, akiknek érdekében történik az a munka, ne vessenek gáncsot, ne legyenek tipikus (mindig többet igérő) árdrágitók, hanem komoly akarattal, ha kell lemondással is legyenek munkatársai a drágaság ellen hadat izent kormánynak. Eeirangye volt főispánja HyugoíinogyoroFszog . lovasságinak a parancsnoka Bécs, szeptember 2. A Neue Freue Presse jelenti : „A Pinkafő és Szentelek közti hatalmas fenyveserdőkbe bevette magát egy vagy 2000 főből álló csapat. Éz a csapat gépfegyverekkel, kézigránátokkal bőven fel van szerelve. Lovasságukat báró Lehár, a hadseregből nemrég kilépett ezredes és Egán volt főispán vezeti. Szenteleknél ez a lovasság megtámadta csendőrosztagainkat, melyek a túlerő elől visszavonultak a határra". \ Gyula, szept. 2. Dr. Egán Imre, Békésvármegye volt főispánja az alábbi táviratot intézte egg gyulai ismerőséhez : „Szabad lovascsapatok élén operálok. Egán". Az osztrákok elfogadhatatlannak tartják a magyar kormány javaslatát (Bécs, szeptember 2.) Az osztrák lapok ma foglalkoznak pólitikusok nyilatkozatai alapján azzal a javaslattal, amelyet a magyar kormány Nyugatmagyarország ügyében intézett az osztrák kormányhoz. A javaslatban foglaltakat elfogadhatatlannak tartják. i e H K 8 K • K I Lázadnak a szerb parasztok {Belgrád, szept. 2.) A szerb kormány ismeretlen okokból elrendelte Szerbia állatállományának az összeírását, a lakosság körében az a hir terjedt el, hogy katonai rekvirálás készül. A megrémült parasztok kaszával és vasvillával támadták meg az összeirókat. A nyugtalanság már annyira fokozódott, hogy a mai napon több vidéken komoly lázadás tört ki. A forgalmi adó és a kereskedelmi krizis (Budapest, szept. 2.) Kereskedelmi körök véleménye szerint a forgalmi adó a mostani kereskedelmi krizis idején nagy megterhelést jelent. A budapesti kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz, amelyben arra kéri, hogy a forgalmi adó életbeléptetését halassza el a krizis elmultáig. Angol hajók a Keleti tengeren (Páris, szeptember 2.) Szikratávíró utján érkezett jelentések szerint a Keleti tengerre 19 cirkálóból álló angol hajóraj érkezett. Jászi Oszkár Pasicsnál (Belgrád, szept. 2.) Jászi Oszkár ma Pasicsnál másfélórás kihallgatáson volt. R szerb miniszterelnök előtt hangoztatta, hogg Jugoszláviának leghűségesebb barátja. Közvetlen vonatjáratok Bukarest és Belgrád közt (Bukarest, szept. 2.) A szerb és az olah kormány megbízottai tárgyalásokat folytatnak közvetlen bukarest—belgrádi vasutforgalom létesítése ügyében. Közvetlen repülőjáratokat is akarnak létesíteni Páris, Prága, Belgrád, Bukarest és Konstantinápoly között. A magyar kormány tiltakozik Schoher kancellár kijelentései ellen (Budapest, szept. 2.) Schober osztrák birodalmi kancellár a nyugatmagyarországi helyzetről elmondott expozéjában alaptalan vádakkal illette a magyar kormányt, amely a vádakat a leghatározottabban visszautasítja. Magyar részről minden intézkedés megtörtént az idegen elemeknek és a katonaságnak a kiürítendő területekről való eltávolítása érdekében. GONDOLATOK * * Gazdák panasza cimen leadtak néhány nappal ezelőtt több gazdának ama felszóialalását, mely sérelmesnek tartja azt az intézkedést, hogy nem szabad Erzsébethelyen az Orosházi-uton a nyári utat használni, E gondolatunkra tömegesen kaptuk a levelet Jaminábói. Vannak köztük nagyon mérgesek is. Egyet — a szelídebbek közül valót — máshelyen közlünk. Minden levélnek körülbelül ugyanaz a gondolatmenete. Mi igazat adunk azoknak a jaminaiaknak, akik tiltakoznak a por felverése ellen. (Bár az egész Csabát mentesíteni lehetne a portól!) De viszont a gazdáknak is igazuk van, ha nem akarnak a járhatatlan uton hajtani, amikor egy lépéssel odébb jó ut van. Mi hát a megoldás? Vagy csináltassák meg az országutat, hogy az azon való járás ne veszélyeztesse a kocsit, lovat egyaránt, vagy öntöztessék azt a forgalmas utat. És mindenekelőtt fásitsák be az ut szélét. Ha ott a járda mellett lombos fák volnának, mindjárt nem zuhanna Jamina pora közvetlenül a szegény lakosság tüdejére. No de hát fásítás, locsolás . . . erről még gondolkozni sem szabad Csabán, ha jóba akar lenni az ember a várossal. * - Nyugatmagyarország ellenállását, elkeseredését nagyon könnyű megérteni. Hiszen az osztrákok nemcsak arra nem akarnak garanciát nyújtani, hogy nemzeti érzésükben nem bántják a törzslakosságot, hogy a régi exiztenciákat nem teszik tönkre, hanem egyenesen veszélyeztetik az ott lakóknak emberi életét, egyéni nyugalmát is. Sokhelyt, ahova az osztrák csendörök benyomultak, rabolnak és fosztogatnak. Brennbergben pedig az odaözönlött kommunisták kikiáltották a proletárdiktatúrát. A szénbányában megszűnt a munka. A sztrájkoló munkások trualizálják a házakat. Hát csoda, ha Nyugatmagyarország lakossága a végletekig ellen áll?! Hiszen a halál is jobb talán, mint az a rendszer, ami a bécsi kommunisták nyomába jár. A halálban legalább végtelen nyugalom van. Az osztrák kézre való jutás azonban állandó rettegést, szüntelen zaklatást, keservesen szerzett vagyon elrablását, a nemzeti érzésnek szakadatlan megcsúfolását, éhezést, — végtelen testi és lelki nyomort jelent. A bajor király Sárvárra érkezett (Szombathely, szept. 2.) Sárvárról jelentik, hogg Lajos bajor király szeptember 4-én családjával eggütt hosszabb tartózkodásra Sárvárra érkezik. — R jószágkormángzóság nagyban készülődik a fogadására.
