Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-31 / 192. szám

2 Sí&rösvttíék ötftéscsúba, 1921. augusztus 31. GONDOLATOK * * Tiltakozó népgyűlés volt va­sárnap a Hunyadi-téren. Fájó ke­serűséggel tiltakoztunk a már meg­változtathatlan szomorú tényen. Nyu­gatmagyarország átadása ellen. So­kan voltak a gyűlésen. Gazdák, munkások, gazdaifjak ezrei lepték el a teret. De az intelligenciának alig láttuk ott egy-két képviselőjét. Előbb azt hittük, hogy sok dolguk van, de aztán ott láttuk őket nagy tömegben hullámozni a Szent István­téri korzón, a katonazenekar körül, a Fiume előtt. Nem jól van ez igy. Hazafias ünnepekben az intelligenciának kell előljárnia, arra kell törekednie min­den müveit embernek, hogy ne csak a kultura kinövéseit, hanem a nemes eszmékért, nagy gondolatokért való lelkesedést is tőle tanulja el a föld egyszerű népe. Az a néhány hivatalnok és „belső ember" aki ott nevetgélt a Himnusz éneklése alatt a népjóléti hivatal egyik nyitott ablakában, éppen nem szolgálta ezt a gondolatot. * Ez is Janiina. Ugylátszik Erzsébethe­lyen nem fogynak ki a panaszbót. Ugyan­csak gazdák emelték a panaszt, hogy oda­kin a Sipos-féle fadepó mellett van egy küt, amely rengeteg bosszúságot, sőt kárt is okoz nekik. Nem is a kut a hiba, mert hiszen a jó kutat minden gazda szereti, hanem az, hogy e körül a kut körül van két hatalmas gödör, amely annyira útba esik, hogy nem is lehet kikerülni. Aki pe­dig keresztül hajt azokon, adjon hálát az Istennek, ha össze nem töri kocsiját. Ha valakinek a kútja környéke gödrös, pocsolyás, megbünteti érte a rendőrség. Itt pedig a nyilt utcán, kikerülhetetlen helyen vizi akadályt épitenek a sokszor nagy te­herrel haza igyekvő gazdák elé. Nem gon­dolják az intéző körök, hogy az akadály­verseny csak kevés gazdának mulatság ? És még az a kevés sem szívesen vergődik az akadályokon keresztül akkor, amikor holt fáradtan, egész napi munka után, ter­helt kocsival kocog hazafelé a nehezen várt pompás fchaluskára", üditő pihenésrn. * A gazdák panasza. Jó dolog az, ha éber a rendőrség, de kelle­metlen, ha tulbuzgó s olyan rendel­kezések végrehajtásara fordítja ener­giájának nagy részét, amelynek indo­koltságát nem egészen lehet belátni. Már pedig ilyen az a rendelkezés is, amely megtiltja az erzsébethelyi Orosházi-uton a nyári ut hasz­nálatát. Az egész városban mindenütt szabad a nyári uton hajtani, csak éppen ott nem, ahol legrosszabb a kövesut s ahol legtöbb kisgazda jár: Jaminában. Hiszen bizonyos, hogy nem árt az, ha a porfelhők felkava­rását igyekeznek megakadályozni, de miért csak éppen Erzsébethelyen, ahol szinte járhatatlanul rossz a kövesut? A gazdák nyáron át nem vasaltatják lovaikat, ugy azoknak lábát, mint kocsijukat védik, amikor a jó nyári utat használják. Miért akadályozzák meg őket ez indokolt takarékosságban? Ha pedig por­mentesiteni akarják Jaminát — hi­szen ez üdvös volna — miért nem gondoskodnak olyan útról, amelyen nem gyötrődés végighajtani? Gon­dolkozzanak ezen az illetékes körök. Mert a mai állapot valahogy nem jó és főként nagyon sok panaszra ad okot. Hyugofincigyararszágon elleni a magyar lakosság / —— Pinkafő környékén már nincs osztrák — Hukmár és Rábor községből kivonultak az osztrák csendőrök Szombathely, aug. 30. Nyugatmagyarországon a lakosság hangulata továbbra is elkeseredett. Minden áron megakarják akadályozni az Ausztriához való erőszakos oda­csatolást. A végletekig felizgatott lakosság kapával, kaszával felfegyver­kezve várja az osztrák csendőröket s csaknem mindenünnen elűzi azokat. Németgrotra 120 főből álló csendőrcsapat vonult be. Mesterséges fogadtatást akartak rendezni, de a ha­zafias lakosság megakadályozta, hogy köszöntsék a bevonuló ellenségei. Sokhelyt komolyabb ellenállásra találtak a bevonuló csapatok. Kukmár és Rábor községbe 30 csendőr vonult be, de a felfegyverkezett lakosok visszaűzték őket. Felsőőr és Pinkafő környékén már nincsenek osztrákok. A hangulat egész Nyugatmagyarországon igen izgatott. inaBMNMBtftEfa laianaociBeusstBBI \ m m e h a i Mi van ma ? 1921. aug. 31., szerda R. kath.: Raimund bib. Prot.: Erika. Nap kél reggel 5 óra 16 perckor, nyugszik 18 óra 43 (6'43) perckor. Hold kél 2 óra 56 perckor, nyugszik 17 óra 21 (5-31) perckor. a » u a fi ! HÍREK Előfizetési felhívás! Szeptember 1-évela „Körösvidék" ­re uj előfizetést nyitunk. Felhívjuk olvasóink nagy • táborából azokat, kik a „Körösvidék"-et számonként vették és eddig" még nem fizettek elő, hogy saját érdekükben teszik, ha lapunkra előfizetnek. Mert a „Körösvidék"-et előfizetve olcsóbban kapják és Békéscsabán házhoz hordva már a kora reggeli órákban min­denki kézhez kapja. A „Körösvidék" tántoríthatatlan harcosa a keresztény nemzeti esz­méknek, küzd a keresztény Magyar­országért és a keresztény magyar nép boldogulásáért. Minden öntu­datos keresztény embernek előfize­tőink táborában a helye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre Negyed évre Egy hóra 400 K 200 K 100 K 35 K Egyben kérjük azon t. előfize­tőinket, kiknek előfizetése szeptem­ber 1-ével lejár, hogy a lap aka­dálytalan továbbítása végett azt idejében megújítani szíveskedjenek. — Házasság. Kovács Lajos és Hrabovszky Mária (Békéscsaba) aug. 30-án házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett). — A kath. Leányegylet elnök­sége felkéri a tagokat, hogy igen fontos megbeszélés céljából 31-én, szerdán délután 6 órakor a Herkely iskolában mindannyian és pontosan megjelenni szíveskedjenek. — Értesítés. A MOVE főosztá­lya értesiti tagjait, hogy a külföldi áruk részben már megérkeztek, u. m. finom férfi gyapjúszövetek, sző­nyegek, ablakvédök, lópokrócok, nyári gyapjutakarók, hencsertakarók, stb. és minden hétfőn, szerdán és szombaton d. u. 3—6-ig a tagok rendelkezésére áll. Elnökség. I — Beiratás a békéscsabai közs. iparostanonciskolába. A békés­csabai iparostanonciskolába a be­iratások a következő napokon tar­tatnak : szeptember 1-én és 2-án d. u. 4—6-ig, szept. 4-éu d. e. 8— 11-ig, szept. 5-én és 6-á;i délután 4—6-ig. Minden újonnan beiratkozó tanuló hozza magával tanoncszer­ződését és végzett tanulmányairól szóió iskolai bizonyítványát, a volt növendékek pedig rnult évi ellen­őrző könyvecskéjüket. A beiratko­zás alkalmával 50 K tanszerpénz és az;el!enőrző könyvért 4 K fizetendő. A tanítás szept. 7-én veszi kezde­tét. Az egy műhelyben doigozó ta­nulók egyszerre jelentkezzenek be­iratás végett és beosztásukra vo­natkozó kívánságaikat ez alkalom­mal adják elő, mert évközben sem­miféle változás nem lesz eszközöl­hető. Az igazgatóság. / — Amerikai protestánsok ál­dozatkészsége. Rendkívül megható módon nyilvánította az elnyomott őshaza iránti szeretetát a cleveland­ohioi első magyar luíeránus egyház. Raffay Sándor dr. püspöktől érte­sült az evang. egyház lelkészkép­zésénék válságáról, mely a pozso­nyi, eperjesi és soproni akadémiák elvesztésével állt elő; a Budapes­ten felállított teológiai akadémia egy egész évi fenntartását teljesen ma­gára vállalta és e célból Raffay dr. püspök kezeihez 300 ezer koronát utalt át, amelyből az első 100 ezer korona már útban is van. A leg­jellemzőbb a dologban, hogy a cle­velandi gyülekezet maga sem tar­tozik a leggazdagabb egyházak közé s igazán csak a lelkész, Rúzsa La­jos és neje által ébrentartott áldozat­készség megnyilvánulásának ered­ménye. — Majláth püspök birtokaiból is rabolnak az oláhok. Az oláh hivatalos lap legutóbbi számában hirdették ki az oláh koronázási épít­kezések céljaira lefoglalt helyek jog­erőre emelkedését. A törvény sze­rint lefoglalták gróf Majláth püspök 797 négyzetméter területű üres és 435 négyzetméter területű beépített telkét, valamint a kath. egyházmegye tulajdonát képező 757 négyzetméter üres és 176 négyzetméter területű beépített ingatlant. A kisajátításnál az 1864. évi kisajátítási törvényre hivatkoztak. A törvénycikk a kisa­játítási árat nem állapítja meg, ha­nem kimondja, hogy azt egy gyula­fehérvári polgárokból álló bizottság állapítsa meg. — A békési Nőegylet népünne­pélye. A békési Nőegylet szeptem­ber hó 4-én, délután 2 órakor nagy népünnepélyt rendez az Erzsébet­ligetben, Veres Gábor zenekarának a közreműködésével. Belépődij fel­nőtteknek 5, gyermekeknek 2 korona. Az ünnepély műsorán szerepel : karikadobás, lepényevés, kifliver­seny, zsákbafutás, utazás a föld kö­rül 1 óra alatt, csodajósnő, állatse­reglet, muzeum, szerencsehalászat, szabad színpad, konfetti- és szer­pentincsata, cukrászda, gyümölcs­sátor, trafik, korcsma, tánc. Kedve­zőtlen idő esetén a népünnepélyt elhalasztják. — A méhészet felkarolása kö­zépiskolákban. A kultuszminiszter és a földmivelésügyi miniszter a . méhészkedés felkarolását óhajtja az ország azon vidékein, amelyek a méhészetre alkalmasak. Több kö­zépiskola már a háború előtt is kapóit méhészeti felszerelést, köz­tük a kecskeméti kegyesrendi fő­gimnázium. Mielőtt ujabb és teljes felszerelést kapnának az egyes in­tézetek, a miniszter ezek viszo­nyairól óhajt tájékozódni. Ezért je­lentéstételre hívta fel a főigazgató­ságokat. — Tiltakozó népgyűlés Nagy­kanizsán. A Magyar Nemzeti Szö­vetség Nagykanizsa .és vidéke köre vasárnap délelőtt 11 órakor Nyugat­magyarország elszakítása ellen impo­záns tiltakozó népgyűlést tartott, melyet Hajdú Gyula dr., a Terület­védő Liga helyi elnöke nyitotta meg. Utána Hegedűs György dr. nemzetgyűlési képviselő tartott nagy­hatású beszédet. Beszéde után a népgyűlés lelkesen tiltakozott az elszakítás ellen. A népgyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el, hogy a kormányzó őfőméltósá­gától és kormánytól azonnal kérni fogja, hogy a diplomáciai viszonyt szakítsák meg Ausztriával s a ma­gyar határt Ausztria felé zárják el. — Tönkre megy Erdély ipara. Az erdélyi gyáriparosok szövetsége felterjesztéssel fordult a bukaresti iparügyi minisztériumhoz, melyben sürgős orvoslását kérik azoknak a fenyegető bajoknak, melyek ipari téren mutatkoznak. A felirat statisz­tikai adatokkal igazolja az összes iparágak teljes visszafejlődését s rá­mutat arra a termelési anarchiára, mely Erdély iparát végrontással fe­nyegeti. — Magyarul tanulhatnak a csehek által megszállott terüle­ten a siketnémák. Egyik felvidéki újságban olvassuk a következő hirt: Magyar paralielosztályok áliittattak fel az ungvári állami siketnéma intézetben, melyekben csupán ma­gyar tanerők látják el a tanítást. — Magyar nemzetiszin a ro­mán autón. A román királyi pár Sinajában üdül s magyar követsé­günk tagjaival együtt gyakran tesz­nek Erdélybe kirándulást. A magyar követség részére rendelt udvari autón ilyenkor is ott van természetesen a tenyérnyi nagyságú magyar lobogó. Bus magyarok irják nekünk, hogy amikor a falvakon át, városok utcáin robog a nemzetiszin zászlós autó, itt is, ott is felcsendül egy-egy kurta kis éljenzés és szegény szomorú magyarok lengetik a kalapjukat az autó után. — Méhészek figyelmébe! A méhek etetésére jegyzett méz nem volt beszerezhető, az előleget vissza ­adjuk. Méhészegylet. GABONAJAT NE ADJA EL, mig a BÉKÉSMEGYEI ÁLT. TAKARÉKPÉNZTÁR ÁRUOSZTÁLYÁNAK fel nem ajánlotta, mely azórt a legmasabb árakat fizeti.

Next

/
Thumbnails
Contents