Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-08-28 / 190. szám
Békéscsaba, 1921 augusztus 28 . J^SS^ff, 190. szá m* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István tér 18. szara A szerkesztőség telefon száma: 60 Féi§ggeilan kor&Bstésty politikai T Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Reziíliif az iskola (vk.) Itt van szeptember, az iskolai év kezdete. A vakációban kigömbölyödött és lesült gyermekek uj kis ruhájukban itt járkálnak már a poros város járdáin. És ahogy a szülők mellett, hozzájuk simulva, kezüket szorongatva, megszeppent arcccskájukkal sietnek a kitakarított, hűvös iskolák felé, vagy ahogy boldogan szorongatva könyves-füzetes csomagjaikat, vidáman lépnek ki egy-egy könyves bolt forgalmas ajtaján, százszor is megnézve a ráadásul kapott kis noteszt — lehetetlen meghatottság nélkül néznünk e kis emberpalántákra. Hiszen már ezek is megkezdik az életküzdelmet, az ő kis szivüket is megsebzik már az első csalódások, hogy az első szeptembertől fogva szakadatlan láncolatban kisérjék őket egészen a sirig. Mert hiszen az az első küzdelem, az az első keserves életharc, amikor kell irni azt az „i" betűt, kell olvasni azokat a rövid szavakat, pedig milyen nehezen fordul kis kezük a betűvetésre, mennyivel keservesebb kibetűzni azt a rövid mondatot, mint szaladgálni kacagva, gondtalan 1 És az az első csalódás, amikor tapasztalniok kell, hogy az iskola nem egy újfajta játék, hanem börtön az ő pajkos, rakoncátlan, szabad kis leiküknek. Korlátozó és fékező hatalom, amely még a kacagást is tiltja s csendben való ülést parancsol akkor, amikor pedig kinn a napsugaras őszben olyan jó volna még egyet játszani 1 És mégis abba kell hagyni a játékot, és mégis vinni kell a gyermeket a fa-ló mellől az iskolába, ahol már a fa-lóról is olyan mesét mondanak, mely arról szól, hogy még ezt a játékot sem hagyták meg a jó gyermekeknek a rossz emberek, hanem ravaszul öldöklő fegyverek, marcona katonák elrejtésére használták fel. Igen, mert a játék ideje hamar elmúlik. Az öregek egymásután elhagyják az életet, ezt az örök küzdőteref s helyükbe a gyermekeknek kell lépniök. És jaj annak az ifjúnak, aki nem készült el erre a harcra jóelőre. A harc hevében már nehéz megtanulni a fegyverforgatást, aki tudatlanul iép a porondra, hamar elesik. Ezért kell az iskolába vinnünk a gyermekeket, mert az életben attól függ boldogulásunk, hogy mennyire vérteztük fel magunkat a harcra az iskolában. Mennél komolyabb küzdelem vár reánk, annál komolyabban kell fegyverkeznünk. Már pedig olyan komoly küzdelem egy nemzedékre sem várt soha, mint a mai magyar ifjúságra. Másoknak csak meg kell tartaniok az örökséget, a magyar ifjúságnak még vissza is kell szereznie azt, amit az apák bűne eltékozolt. Csoda, vagy szerencse nem adja vissza ősi földünket, munkával és harccal kell azt visszavennünk. Értse meg ezt minden magyar szülő. Ha nem voltunk elég erősek hazánk megtartására, legalább neveljük ugy gyermekeinket, hogy ők erősek legyenek a visszaszerzésre. Ezt pedig csak ugy tehetjük meg, ha munkára szoktatjuk az uj nemzedéket s tudást és műveltséget adunk nekik. Testi erőben megfogyatkoztunk, lélekben és szellemben I kell különbeknek lennünk minden szomszédunknál, hogy értelmi fölényünk, magasabb műveltségünk foglalja vissza azt, amit a nyers erő elrabolt. Ne mondjuk, hogy sok a tanult ember. A tudásnak nincsen határa. Mennél több a tudományunk, annál kevesebb számunkra a lehetetlenség. Nekünk pedig szinte magával a lehetetlenséggel kell szembeszállnunk. Hogyan győzhetnénk e küzdelemben sok, sok tudomány nélkül ? 1 Ne nézzük hát le az iskolákat! Ne érzékenyedjünk el, ha látjuk a kora ifjúságban harcba indulókat. Vezessük minden gyermekünket a tudás csarnokaiba, mert a mi harcunkra jó fegyvert csak ott szerezhetnek. Ott az iskolákban vannak elrejtve azok a legyőzhetetlen fegyverek, amelyek visszaszerzik a régi, nagy, magyar, keresztény Magyarországot. HatárkügazStást követőinek a vendek A szerbek is Igazságtalannak tartják a mostani határt. — Jugoszláv lapok a vendek visszacsatolásáért. Szombathely, augusztus 27. A vendek szomorú helyzetéről számolnak be az alábbi jugoszláviai ujságközlemények. A „Slovenec" 22-iki számában irja: — A lakosság csak kinnal tudja elviselni a különböző rendelkezéseket. A közlekedési viszonyok borzasztók. Az egyetlen direkt összeköttetés Szlovéniával: aregedei vasút, elveszett. (Megjegyezzük, hogy ez a vasút sem megy át a vendvidéken.) Uj vasút építésről pedig szó sem lehet. A szomszéd Magyarországgal és Ausztriával való összeköttetés el van zárva. Az országutakat a nehéz katonai közlekedő eszközök felszántották, ugy, hogy teljesen alkalmatlanoka közlekedésre. Javításukkal nem törődik senki. A postai közlekedés annyira elégtelen, hogy például a közönséges levél Laibachból Muraszombatba a legkedvezőbb esetben öt nap alatt jut el. Mindezen közlekedési nehézségek miatt a drágaság elviselhetetlen magasra emelkedett, amit legjobban a vend paraszj érez meg, mert amig kevés terményét az előirt maximális áron kénytelen eladni, adeig a kereskedőknek szabad keze van. Az óriási károkat, melyeket a katonaság csinált, meg ma sem téritették meg. Sok rokkant és hadiárva közül egyik sem kapja meg az állami segítséget. A Prekmurski Qlasnik egyik számában a következő őszinte kijelentéseket teszi : — Nem lehet kimondani, mennyit szenved Prekmuje (a vendvidék) mert nincsen vasútja. A vasút annak a testnek ére, amelyen élünk. Ha ez az ér nem ver, az egész test halott. Prekmurjéban már két év óta nem ver ez az ér és csakugyan minden halott. Nem lehet itt beszélni a kereskedelemről, nem lehet gondolni közlekedésre, mindent gyalog kell elvégezni, aki pedig kocsin akar menni, annak 4—5000 koronát kell kiadni, amig egy vasúti állomást talál a mi Szibériánkban. Ugyancsak a Prekmarski Grasnik irja a május 22-iki számában: — Prekmurje lakosainak kínszenvedése nem tarthat soká. Prekmurje most ugy el van vágva Szlovénia többi részétől, hogy ezen vidéknek Szlovéniával és a Jugoszláv állam többi részével való bármilyen közeledéséről még csak beszélni sem lehet. Klekl a „Novine" című újságja 40-ik számában őszinte vallomással tárja fel a vendség helyzetét, amidőn igy ir: — Kérdezzük, nem elég-e Prekmurje lakosainak, hogy gazdasági tekintetben minden oldalról ugy körülzáratott, hogy mozdulni sem tudunk. Szegény prekmurjei nem mehet sehova sem. Ausztriába nem eresztik, Magyarországról pedig még nem is beszélhetünk, ők pedig (tudniillik a jugoszlávok) nem adnak semmit, ellenben kifosztottak. Szerencsétien és lehetetlen helyezetünk nem elegendő, ebben a kis sarokban kinoz, kifoszt a katonaság. Kérdezünk titeket, mit hoztatok a Murán túlról. Ezeket az óriási adókat, amelyekkel minden oldalról nyuzlok, amelyekkel tönkretesztek. Ezek az őszinte vallomástételek az igazságtalanságokról a vendségnek álláspontját bizonyítják, hogy az ő megélhetésük csak Magyarországgal k-'ocsolatban lehetséges. A határkiigazitó bizottság, amelytől a vend nép sorsa függ, nem mehet el szó nélkül azok mellett az igazságtalanságok mellett, amelyeket a jugoszláv vezetők is beismernek. Ffiég nem döntött az osztrák külügyi bizottság (Bécs, aug. 27.) Az osztrák nemzetgyűlés külügyi bizottságának mai ülésén Schober kancellár expozét tartott, amelyben többek között bejelentette, hogy a bizottság döntését Nyugatmagyarország ügyében még augusztuz 29. előtt közlik a magyar kormánnyal. Rendkívüli minisztertanács (Budapest, aug. 27.) Szombaton minisztertanács volt, amelyen a lakasügyi reformtervezetet fogadták el. Vasárnap délelőtt Nyugatmagyarország ügyében rendkívüli minisztertanács lesz, amelyen már Schober osztrák kancellár expozéjával is foglalkoznak. Személyforgalom Szeged és Horgos között (Szeged, aug. 27.) A szegedi MÁV üzletvezetőség hivatalos értesítése szerint augusztus 28-tól kezdve az alábbi személyvonat járatok indulnak meg Szeged és Horgos között : 1. Szegedről indul 10 órakor (délelőtt), Horgosra érkezik 11 óra 53 perckor. Horgosról indul 12 óra 20 perckor, Szegedre érkezik 14 óra 15 perckor. 2. Szegedről indul 13 óra 41 perckor (délután), Horgosra érkezik 17 óra 34 perekor. Horgosról indul 18 órakor, Szegedre érkezik 19 óra 53 perckor. A vonatoknak közvetlen csatlakozásuk van Szabadka felé és Szabadka felől. A vonaton csak útlevéllel és hatósági igazolványokkal lehet utazni. Apponyi Genfbe utazik {Budapest, aug. 27.) Apponyi Albert gróf három nap múlva Genfbe utazik, hogy a népszövetségi tanácsnál kieszközölje Magyarországnak a Népszövetvégbe való felvételét.
