Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-06 / 146. szám

Békéscsaba, 1921 jul iü s 6. Körősvídék 3 — Becserélik a 100 koroná­sokat. Bár a pénzügyminiszter erre vonatkozó rendelete még nem je­lent meg, mint az Osztrák-Magyar Bank fiókja velünk közli, ugy a csabai bankfiók, mint a békésme­gyei és csonka arad-, bihar- és csanádmegyei pénzintézetek teljesen költségmentesen beváltják már most a 100 koronás bankjegyeket. Ezzel a minden dicséretet megérdemlő elhatározással igen sok zavarnak vetnek véget, ami most valósággal megbénítja a kereskedelmet. — A Békéscsabai Keresztény Daloskör nagyszabású dalesté­lye. A Békéscsabai Keresztény Da­loskör régi hírnevét, ragyogó dicső­ségét ismét nagy érdemek árán nö­veli meg. Szombaton (9-én) este a Széchenyi-ligetben dalestélyt rendez, amelynek egyik mult számunkban ismertetett műsora nemcsak Békés­csabán, hanem az ország több kul­turközpontján is méltón keltett fel­tűnést. A műsor legkimagaslóbb pontja Gyóni Géza „Lantos ének"-e lesz, amelyet Galli János karnagy zenésített meg és tanított be. Az elővételre bocsájtott jegyekből korlá­tolt mennyiségben vásárolhat még a dalkedvelö közönség Galli és Wénich drogériájában. — Be kell jelenteni az idegen cselédeket. A rendőrség figyelmez­teti a szolgálatadókat, hogy idegen községből (városból stb.) való cse­lédjeiket és alkalmazottaikat a szol­gálatbaállástól számított 24 órán be­lül okvetlenül jelentsék be a rendőr­kapitányságon. A bejelentés elmu­lasztása kihágás és szigorú bünte­tést von maga után. — AzILSz. válogatottak Csabán. A budapesti Ifjúsági Labdarugó Szövetség válogatott csapata 10-én, vasárnap Csabán az Előre MTE csapatával tart mérkőzést. Az ILSz. válogatottak jelentékeny játékerőt képviseltek mindég s igy erős és igen szép mérkőzésre van kilátás. — Pusztitó jég Vasmegye há­rom járásában. Szombathelyről ir­• ják : Tegnap Vasvármegye szentgott­hárdi, körmendi és németujvári já­rásaiban és a Balaton környékén jégeső hullott. A gyümölcs és gabona teljesen elpusztult. Diónagyságu jég­darabok estek és sok baromfit ver­tek agyon. A kár milliókra rug. — Bámulatba ejtette a szemlé­lőket az a sok művészi produktum, amelyet a Munkások Rokkant- és Nyugdijegyesületének békéscsabai és békési vigalmibizottságai által tobor­zott műkedvelő gárda mutatott be vasárnap délután a békési Bérház nagytermében tartott főpróbáján. A gazdag műsor olyan értékes számo­kat tartalmaz és olyan értékes sze­replőket vonultat fel a közönség előtt, hogy minden biztosíték meg van arra, hogy a 10-én (vasárnap) Békésen megtartandó müvészestély nem csak Békés, hanem az egész környék művészi életében nagy ese­mény lesz és hosszú időkön keresz­tül emlékezetes marad. — Adóköteles a cigaretta-pa­pír és hüvely. A gyulai pénzügy­igazgatóság közli, hogy a cigeretta­hüvely és cigarettapapír a mai nap tói kezdve csak megadózva árusít­ható. Az adózási ragszalagok (adó­bélyegek) az adóhivatalnál kapha­tók. Áz adózatlanul árusított szi­varkapapir és hüvely forgalomba hozóit szigorúan büntetik. — Szakváry Vilma táncestélye. A Városi Színházban ma és holnap este klasszikus művészet látásában lesz része Békéscsaba közönségé­nek. Szakváry Vilma táncmüvésznő, akinek ma legjobb csengésű neve van művészi körökben, Csabára is ellátogatott nyári körútján. A fiatal, még gyermek művésznő első fellé­pésekor, mint 6 éves apróság, a Vígszínházban aratott megérdemelt nagy sikert Szomory Dezső egyik darabjában s feltűnést keltett a Nemzeti Színházban is Szép Ernő mesejátékában. A kis művésznő di­adalt diadalra halmoz és megjele­nése mindenütt igazi művészi ese­mény. Az előadás rendes mozi hely­árak mellett lesz és fél 9 órakor kezdődik. — Munkaalkalom menekült munkások számára. Az Országos Menekültügyi Hivatal közli: Vasút­építési munkálatokhoz munkásokat vesznek fel napi 80—100 K kész­pénzfizetéssel; lakással és kedvez­ményes élelmezéssel. A munkálatok 60—65 menekültnek adnak foglal­kozást. Munkanélküli menekültek jelentkezzenek naponta d. e. 10-12, d. u. 3—6 óráig Gyarmath B. Já­nosnál, a békéscsabai kirendeltség vezetőjénél. (Közkórház) — Anyakönyvi hirek. Kedden (5-én) az alábbi anyakönyvi bejegy­zések töiténtek: Született 1 leány (r. kath.) Házasságot kötött Labuda Ferenc Gécis Jolánnal. — A katonazenekar felszerelése javára Simon József Petőfi-ligeti vendéglős 5CO koronát adományo­zott. — Nem írja alá a trúnoni békét, nem teszi le a fegyvert a magyar nép legvesze­delmesebb ellensége, a minden képzeletet meghaladó módon pusztitó népbetegség : a tüdővész! Több százezer halálraítélt, fiatal élnivágyó magyar, reményei a munka bá­zisán újjászületni akaró Magyarország fel­támadásának, lelkes, elszánt harcosai a magyar iriedentának, pusztuló munkásai a földmüvelésnek, iparnak és kereskedelem­nek, arcukon a halálos itélet piros lázpe­csétjével, hozzátok fordulnak esdő szóval érezni és gondolkodni tudó egészséges ma­gyarok : mentsétek meg őket! 20 év óta folytatja tüdővészelleni küzdelmét a magyar társadalom áldozatkész támogatásával a Jó­zsef kir. her. Szanatórium Egyesület. Szegény tüdőbetegeket ápoló két nagy népszanató­riumát (Debrecenben és Gyulán) s az or­szág nagyobb városaiban létesített tüdőbe­teg gondozó intézeteit majdnem kizárólag jótékonysági alapon építette és tartja fenn. Ezeket most az a veszedelem fenyegeti, hogy az anyagi eszközök teljes hiánya miatt, az ország legnagyobb kárára s a magyar­ság legnagyobb szégyenére, nem tudja to­vább fenntartani. Saját jólfeifogott érdekét védi a magyar társadalom, ha ennek a min­den támogatást megérdemlő nemes és hu­mánus intézménynek, — mely a belügymi­niszter rendelete alapján az ország összes közigazgatási hatóságainak hivatalos támo­gatásában is részesül, — segítségére siet s az egyesületnek e hóban rendezett or­szágos gyűjtését minél fényesebb ered­ményre segiti. A József kir. Herczeg Sza­natórium Egyesület 20 éves eredményes múltja, a Lukács György v. b. t. t. elnök­lete mellett Nékám és Korányi egyetemi tanárokból és a magyar társadalom számos más előkelő tagjából álló vezetőség a leg­jobb garanciája annak, hogy a nagyhözön­ség adományai a gyűjtés kimondott céljára, a szegény tüdőbetegek ápolására fognak fordíttatni. — Az arankairtás. A földmive­lésügyi miniszter szigorú rendelete ! értelmében a hatóságok időnként je­lentést tesznek ezentúl arról, hogy területükön a herefojtó aranka mi­lyen mértékben lépett fel. Ugyan­ezeknek a rendeleteknek alapján el­lenőrzik is a hatóságok az arankair­tást és megbüntetik mindazokat, a kik elhanyagolják az aranka pusztí­tását. — Amit nem lehet előre tudni. Gyulaváriból még májusban 4 drb üszőt hajtottak el az oláhok. A legsürgősebb utánjárás és a hetek óta tartó tárgyalgatás árán sem sikerült az üszőket visszaszerezni. Most egyik oláh „hatóság" kijelen­tette, hogy nincs abban a helyzet­ben, hogy az üszőket visszaadhassa. Az ellopott állatok károsult tulajdo­nosai eleinte bosszankodtak is, meg sajnálkoztak is. Most azonban már bizonyára megvigasztalódtak, mert — (minden rosszban valami jó is van) — nem lehet előre tudni, hogy nem ezek az üszők lesznek-e Má­niuék utódai. — Kanyarójárvány Dobozon. Doboz községben nagy kanyarójár­vány lépett fel, ami miatt nemcsak az iskolákban tartották meg koráb­ban a vizsgákat, hanem most az óvodákat is bezárták. Tőzsde Zürichben a magyar koronát 2'20-al jegyezték Valuták Napoleon Svájci frank Leu Márka Angol font Francia frank Dollár Lira Rubel Szokol Korona-dinár Frank-dinár Léva Osztrák bélyegzett Lengyel márka 815-830 3-871/2-­3-57V2-'•— 20-80 •— 250-260 12-8o—13­47-49 3-62 •— 6-85—-— 6-85—-— 363/4— — 161/4 IRODALOM Horváth János . Aranytól Adyig Iro­dalmunk és közönsége. (Pallas kiadás.) Hor­váth János könyve egy nálank |eddig telje­sen elhanyagolt nemzeti feladatnak, a nem­zetnevelésnek programmja. Kazinczy óta talán senki sem érezte ennek a feladatnak a fontosságát ily határozottan, senki sem volt reá hivatva igazabban, mint Horváth János. Mint Kazinczyban, benne is a világ­irodalmi tájékozottság az, ami legelsőnek tűnik szembe és abban is közös Horváth János a széphalmi vezérrel, hogy a nem­zeti értékhez való SZÍVÓS ragaszkodás kész­tette erre a tájékozódásra. Amikor Horváth 1910-ben első kritikai tanulmányát tette közzé, hogy a modern irodalom hepehu­pája és a konzervatív kritika meggondo­latlan felsemvevése közé odaékelje a maga, talajt ís, fejlődést is, megbecsülő gondol­kodását, éreznie kellett mindenkinek, hogy Gyulai Pál örökét átvett irodalomkritikai harctéren olyan ember jelentkezett, akinek szeme multat és jelent egyenlő józanság­gal lát. Nemzetnevelésre pedig épen ez kí pesiti az irót: ne szakadjon el a múlt­tól, ahol fajának értéke gyökeredzik és ne legyen vak a jelennel szemben, mert a ta­laj alakulása nemcsak a geológiában kér­lelhetetlen igazság. Akkor kritikát adott, most Kemény Zsigmondnak néhány sora, amiben a vihar utáni pillanatot uj lendü­letre és magába szállásra tartja alkalmas­nak, arra készteti, hogy a forradalmak szenvedésein okuló nemzetet megállítsa egy percre, ráébressze arra, amit utolsó félszázada elmulasztott, amit most jövendő évtizedei — ha élni akar — megköve­telnek. Szól a kritikusnak, az irónak, — de vol­taképen minden embernek, mert mind­egyikünknek kötelessége a tájékozódás és tájékoztatás. És kit nem késztetne gondol­kodásra az, hogy az Aranyék nemes klasz­szicizmusa egyre veszíti illatát, hogy he­lyén egy kóros feloszlást sejtető szag csá­bítja szerves-Ízlésűvé vált szaglóérzékün­ket. Könyvéből az igaz magyar művészi érték izzó szeretete sugárzik : nem fejte­geti, belénk szuggerálja Arany János Ke­mény Zsigmond kultuszát, az igazi Gyulai Pál szellemi kincsét; de szól lapjairól a művészeti továbbfejlődés szükségességé­nek a tudata is, amit nemes magyarlelké­nek féltő gondja nemzetnevelő programm megszövegezésére késztette. A könyve iz­léstisztulás nagyértékü kézikönyve. MOZI. Szakváry Vilma táncmüvésznő előadása közben a Vá­rosi Moziban a Szerenád (Nocturno) c. olasz filmtragédiát mutatják be. Egy zeneköltő finom megértéssel megirt szerelme a darab tárgya, mely méltó háttere lesz Szakváry Vilma, a kivételes tehetségű táncmüvésznő felléptének. A mai előadást csütör­tökön megismétlik. Közgazdaság. BépÉszmérnöhőti e mezőgazdaságban A többtermelés jelszava ugyan elhangzott, de eddig sajnos semmi­féle jelét sem látjuk a hangzatos ige megvalósulásának. A többter­melésnek nálunk a mezőgazdaság­ban kellene megkezdődnie, hogy biztos és olcsó élelmezést biztosít­sunk a tömegeknek és lehetővé te­gyünk a háború alatt erős fejlődés­nek indult, részben igen jól felsze­relt gyáriparunk intenzív munkáját. Ma első a kenyérkérdés. Amely ál­lam olcsó kenyérrel tudja ellátni a munkásokat, az küszöböli ki legha­marabb a legégetőbb szociális kér­déseket, leghamarabb lép a teljes konszolidáció útjára és'legkivána­tosabbá teszi az ott való élést. Ne­künk, akiktől a termőföldön kívül majdnem minden földi kincset elra­boltak, kétszeresen fontos gazda­sági megerősödésünk, hogy ezeket a kincseket békés uton, de annál biztosabban visszaszerezzük. Megmaradt termőföldünkből any­nyi terményt kell elővarázsolnunk, amennyit az a tudomány mai állása mellett megteremni képes. A termés fokozása a chemiai anyagok köz­vetlen adagolásán kivül, a talaj he­lyes és kellő időbér, való megmun­kálásától függ. Gyakran napokon múlik csak a jó megmunkálás lehe­tősége, ha ezt az időt elmulaszt­juk, be nem hozható kárt szenved­hetünk. Ilyen nagytömegű munkának gyors és olcsó elvégzésére csak gépek alkalmasak. Annyi igás állatot jól vezetett gazdaságban nem lehet tartani, hogy a rövid idő alatt vég­zendő tömegmuuka iíején, más el­kerülhetetlan állandó munka halasz­tást ne szenvedjen. De vannak olyan természetű tömegmunkák is, melye­ket kézi munka helyett gépekkel nem csak olcsóbban, de tökélete­sebben is lehet végezni. Azonkívül a géppel való munkának azért is nagy jelentősége van, mert az em­bert a legnehezebb testi munkától mentesítheti és csak sokkal kisebb fáradságot, de nagyobb tudást kí­vánó gépkezelésre használja fel. A gazdaközönség bár ma már kiterjedt mértékben használ gépe­ket, még gyakran idegenkedik azok alkalmazásától, mert fél a bekövet­kezhető üzemzavarok okozta ká­roktól. Pedig hova tovább az inten­ziven vezetett gazdaságban, annyi a gépészeti berendezés, hogy na­gyobb birtokon egy gépészmérnö­köt teljesen tud foglalkoztatni. Igy a mezöhegyesi kincstári uradalom­nál ugy a gépek karbantartására, mint a javítóműhely vezetésére gé­pészmérnökök régen vannak alkal­mazva. Kisebb, néhány ezer, vagy éppen száz holdas birtok nem tart­]önü Xa-Xa a világ legnagyobb állatfilmje ]önü

Next

/
Thumbnails
Contents