Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-26 / 188. szám

2 áí&ro&wMék Békéscsaba, íhl augusztus 25. J/i van ma ? 1921. aug. 26., péntek R. kath.: Zefirin p. vt. Prot.: Izsó. Nap kél reggel 5 óra 10 perckor, nyugszik 18 óra 54 (este 6'54) perckor. Hold kél 22 óra 40 (este 10-40) nyugszik 12 óra 20 perckor. Reggel 7 órakor: Bolgár kertészeti bi­zottsági ülés. Délután 5 órakor: Gyógyszerészgyülés. Megindulnak az oroszországi fogolyszálliÉnaányok Berlin, augusztus 25. A német kormány megfelelő erélyességgel kép­viseli az oroszországi magyar hadifoglyok hazahoza­talának ügyét, amelyben közvetítő szerepet vállalt Magyarország és Oroszország között. A német hatá­ron jól felszerelt, nagy táborokat építenek, amelyeket átvételi állomásoknak fognak berendezni az érkező szállítmányok ideiglenes elhelyezésére. Német körök véleménye szerint az első magyar cseretranszport egy-két hét múlva kelhet útra. GONDOLATOK * * * Gosset ezredes, az antant pécsi missziójának angol vezetője kijelen­tette, hogy akkora tömeget és olyan nagy s igaz lelkesedést még nem látott soha életében, mint a magyar nemzeti hadseregnek Pécsre való bevonulásakor. Vájjon tudomást vesz-é erről a nyilatkozatról a nagyvilág, vagy az elmenekült kommunisták hazugsá­gait röpiti szerte az antantsajtó, akik ezóta biztosan tele torokkal kiabálják, hogy gyászol Pécs és nagy az elkeseredés a „fehér terro­risták" bevonulása miait ? És vájjon elhiszik-e Gosset ezre­desnek, hogy boidog, végtelenül boldog a pécsi felszabadult polgár­ság ? Vagy még az ő szen élyes tapasztalata ellenére is azt hazud­ják maguknak és másoknak, hogy az antant Ítélkezése igazságos és a lakosság megnyugvására szolgáló Kolozsváron is, Pozsonyban is és Kassán is ... ? * Az érzékeny élelmiszerárak. Amióta a magyar korona Zürich­ben az 105-ös árfolyamtól a 285-ös árfolyamon át eljutott ismét 2 cen­times alá, az élelmiszerpiac hihetet­len hullámzáson ment át, hűségesen követvén a korona útját. Cammogva kisérte az élelmiszerpiacot a textil és egyéb közszükségleti cikk-keres­keáeletn is, csak valamivel óvatosab­ban. Mert mig az élelmiszerek ára a korona 170 százalékos javulására szép lassan lecsúszott 50 százalék­kal, adáig más cikkeknél csak sze­rény 20—40 százalék volt az ár­csökkenés. Mikor azután koronánk értéke, nem belső értéke, csak a zü­richi piacon esni kezdett és leesett 40 százalékkal, a piaci árak szép lassan visszacsúsztak a régi nivóra, sőt azon felül is. Vájjon mi okozza ezt ? A tisztességes kereskedelem nem, az bizonyos. De hát akkor mi ? Ezen és azon, hogy mikép lehetne mégakadályozni, sőt megtorolni az ilyen kilengéseket — érdemes gon­dolkozni. Bécsújhelyre olasz katonaság érkezett (Bécs, aug. 25.) Bécsújhelyre ma olasz katonaság érkezett. Az antant­hatalmak ezekkel a csapatokkal akarják megakadályozni a bécsi vörösöknek Nyugatmagyarország te­rületére való bevonulását. Véres utcai harcok Saraje vóban (Belgrád, aug. 25.) Sarajevóban két nap óta véres utcai harcokat vivnak a kommunisták a szerb ka­toüasággal. A lázadások az egész vidéken veszedelmes méreteket öl­töttek. Mi van a Felvidéken Erdélyi véreinkről sűrűbben és közvetlenebbül kapunk hirt. Sajnos, nagyon közel van hozzánk a tőlük elválasztó vonal. A Felvidékről azon­ban ritkán kerül erre magyar ember és igy ritkán van alkalmunk köz­vetlenül hirt hallani az ottani álla­potokról. Legutóbb egy honfitársunk hosszabb időt töltött Felsőmagyar­! országon s visszatérése után a kö­) vetkezőket mondotta: I — Az egész megszállott Felső­| magyarországon tótok, németek és ; magyarok hallani sem akarnak a j cseh közösségről. Van párt, mely a j tót autonómiát kivánja, de ezek sem | Csehországgal, hanem Magyaror­szággal kapcsolatban. A magyarok között nagy összetartás van. Költők teremtek, kiknek versei kézírásban közkézen forognak. Egy ilyen a következő is: vers Mit regél a Tátra? i Más levegő !.. más hang!.. Szomorú e tájék!.. ! Mintha csatamezőn . .. temetőben járnék | Jeltelen fejfák közt, melyek némán állnak , S gyásztollas madarak reá-reá szállnak. I Késmárk felett szél fúj!.. A Tátra könnyezik ! j Havas csúcsairól patakként gyöngyözik. ! Fel-felsóhajt búsan lábánál az erdő, ! Melyet szárnyára kap a sirató szellő . . . ' Fenn a magas csúcson Turul madár vijjog... j Egyre azt sikongja : Hol az igazság ?! s jog 1? i Meghalt Mátyás király, oda az igazság! ;... j Ravatalon fekszik szegény Magyarország. A lesújtó gyászhírt az erdő visszhangja Százszorosan dörgi fájdalmasan vissza .".. Elszorul a szivünk !... Feljajdul a lelkünk !.. Miért ?... oh, miért is kellett ezt megérnünk!? S mig kétségbeesve együtt siránkozunk Gyászos jövendőnkön, hogy milyen lesz [sorsunk ?... Az alatt megszólal a bús tárogató, Reményre gerjesztő s tettre hívogató. Biztató szavával betölti lelkünket . . . S elfeledteti a kínszenvedésünket. Belopja magát a lelkünkbe a hangja: „Lesz még feltámadás!"... egyre fújja... [fújja!!... S elmerengésünkből mire felébredünk ! Hevesen ökölbe szorul mindkét kezünk: j S fogadjuk !. .. esküdjük !... igen !. .. [feltámadunk!... 5 Feltámadásunkért, ha kell, meg is halunk!!... 1 ! És megittasodik e hangtól a lelkünk . . . j Felhevülésünkben a Tátrára nézünk . . . i Mert onnan jött a hang, mely lelkünk felrázta, I Áldott légy érette Te szép Magas-Tátra!... Szállj fel, Turul madár! fel a magas égig!... S repüld be a Hazát egész véges-végig!... Sikongd a fülekbe: „Ki a kard ! ... Ki a [kard!!... Buzdíts cselekvésre minden igaz magyart !... Értsük meg végtére az időknek jelét . . . S hozzuk helyre korunk minden tévedését!.. Szolgálja mindenki az uj honfoglalást, Hogy megérhessük a dicső feltámadást! !... Iglófüred, 1921 augusztus 6. Ezek a versek vigasztalják a ma­gyarságot, ezek adnak nekik erőt a szenvedések elviseléséhez és ezek növelik türelmüket. Biznak, hisznek abban, hogy nem tart már soká . . . 02 EM hulturaiunyja Rz Alföldi Első Gazdasági Vasút, mely keskeny vágányával behálózta Békés és Csanádmegye legtermé­kenyebb vidékeit, igazi gazdasági tényező lesz a környéken. A nagy uradalmak érdekét azál- j tal képviseli, hogg szárnyvágányai- i val sziníe a magtárak elé megy, a j kisbirtokost pedig aránylag olcsón • szállítja messzeesö földjére s módot | ad neki, hogy terményeit fárasztó j gyaloglás vagy kocsizás helyett ké- i nyelmesen szállíthassa a piacra. A jövőre vonatkozó nagyszabású j tervei; mind a gazdasági élet fel- j lendítését célozzák. Ezek közé tar- I tozik a gőzvasuti kocsikra szerelt j száníógépek üzembehelyezése,mely- i lyel a mély szántás áldásait hozná, j De a gazdasági kérdések mellett szociális téren is jelentékeny tevé­kenységet fejt ki a kisvasút. A tanyaközpontoknál egy-egy szatócs boltot létesít a Hangya szövetkezet segítségével. Csak arra vannak hi­vatva, hogy a városoktól, vagy fal­vaktól távoleső íanyai lakosok apró­cseprő háziszükségleteiket kielégít­sék, hogy ne kelljen azoknak min­denért a városba bemenni. De még ennél is nagyobb jelentőségű az a célba vett munka, mely a tanyai népet a kultura eszközeivel akarja nevelni és szórakoztatni. A tanya­központokon — a megállóhelyeken — a szatócsboltok mellé olvasókö­röket létesít, hogy ezáltal kiragadja a tanyai nép szellemi éleiét a des­truktív irányzat karmai közül s a keresztijén nemzeti világnézet u'jára vezesse. Ezeket az olvasóköröket felszereli könyvtárakkal és nemzeti irányú la­pokkal, igy reméli elérni azt, hogy a tiszta keresztény lakosság közül kiszoruljanak az „Esf-féle zsidó­lapok. A muzeumok és könyvtárak orszá- j gos tanácsa öt kis könyvtárt bocsáj­tott az AEGV hazafias, keresztény népnevelő propagandájának rendel­kezésére s ezek a könyvtárak az összes kereszténylapokkal ingyen ál­lanak az olvasókörökben a tanyai nép használatára a következő 5 he­lyen: 1. Az ókigyósi őrháznál, 2. a Szalay-kitérő őrháznál, 3. a kaszaper­pusztai alsó megállónál, 4. a csikó­halmi őrháznál és 5. a fásmegyeri megállónál. örömmel üdvözöljük a kisvasút derék vezetőségét s hisszük, hogy velünk együtt örül minden keresz­tény magyar ember, mert itt önzet­lenül tesznek a népért a nép igazi barátai. .Hiszek egy Istenben, hiszek egy bazaban, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I hirek Igazgatósági ülés A „Körösvidék" Részvénytár­saság igazgatósága folyó hó 27-én, szombaton délután 4 órakor ülést tart, melyre az igazgató uraknak teljes számban való megjelenését kéri az Elnökség V — Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Szerettemért vérző szivem sajgó sebének meg­újulásával, de a megnyilatkozó baj­társi részvét és tiszteletadás látásá­nak jóleső érzéséve! is olvasom a 101-esek felhívását, mely a szep­tember 3-iki gyászünnepre vonat­kozik. Nekünk, akik lelkünknek, szi­vünknek egy darabját örökre elvesz­tettük a világháborúban, alig van más megnyugvásunk, mintha azt látjuk, hogy az élők kegyeletesen emlékeznek a mi drága vértanúinkra. Hiszen, ha haláluk boldogabb ma­gyar jövőt teremtett volna, akkor talán könnyebb volna keresztünk, de igy . . . bizony csak az tud meg­megvigasztalni, ha azt tapasztaljuk, hogy a bajtársak sem feledkeztek meg még azokról, akiket mi soha­sem tudunk elfelejteni. Ezért esik nagyon jól nekünk, százegyeseket gyászolóknak az a kegyeletes ünnep, amelyet a bajtársak rendeznek a csardakini vértanuk emlékének. Csak egyet szeretnénk kérni. Nem eszkö­zölhetné-e ki Szerkesztő ur, hogy mi, evangélikusok is elmehetnénk azon a napon emlékezni fiainkra, á mi templomunkba, hogy ott imád­kozhatnánk érettük, ahol annyiszor hullattuk már keserű könyünket utánuk ? Hiszen a csardakini hősök közt nagyon sokan voltak evangéli­kusok. Milyen szép volna, ha aznap minden templom harangja hívogatna ájtatos imára, ha minden templom­ban felbúgna a gyászének s alázatos, megnyugvó imádság keresné az Urat! Ne tessék azt hinni, hogy felekezeti érzékenység szól belőlem, de mi, akik még szoktunk imádkozni, csak ott leljük meg az Istenhez vezető utat, ahol gyermekkorunk óta otthon vagyunk. Tudom, hogy igy vannak ezzel katholikus testvéreink is. Ne­künk van is igen jó szónok katonai lelkészünk, aki bizonyosan méltóan tudna megemlékezni hős fiainkról. Hozzátartozók pedig nagyon sokan vagyunk, akik evangelikus hősöket siratunk. Tisztelettel egy százegyes martirt gyászoló evang. olvasójuk. — Réformátus lelkészek beik­tatása Gyulán. Vasárnap délelőtt 9 órakor nagy ünnepséggel történik meg Gyulán az újonnan megválasz­tott református lelkészeknek, dr. Pallmann Péternek és Sebestyén Bé­lának a beiktatása. Sebestyén Béla Lúgosról menekült, ahol az oláhok halálra Ítélték. A beiktatási ünnep­ségen résztvesz Futó Zoltán esperes is. — Gyógyszerészgyülés. A Ma­gyarországi Gyógyszerész Egylet Békésmegyei Körzete, melyhez Bé­késmegyén kivül csonka Arad- és Biharvármegyék is tartoznak, hol­nap, szombaton délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében gyűlést tart. '— Felhívás. Felhívom mindazo­kat, akik az 1921—22. iskolai év­ben gimnáziumi tanulókat teljes el­látásra, vagy lakásra akarnak fo­gadni, jelentsék be szándékukat a feltételekkel együtt f. hó 20—24. napjain irodámban d. e. 9—11 óra között. A fögimn. igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents