Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-08-20 / 184. szám
Békéscsaba, 1921 augusztus 20. —BWgBM M IMI n ii wi fn H 1 1 ii iinm HM uaa Szombat II. évfolyam 184. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szení istván-tér 18. sz&rr. A szerkesztőség telefon szá.ma: 60 Független kezsresztény poíitikmé asapilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 290 K. — Egyes szám ára 2 korona Szent István napja Évszázadok óta áhítatos kegyelettel ünnepli a magyar nemzet augusztus 20-át. Volt ebben az ünneplésben mindig valami, ami Szent István napját megkülönböztette minden más ünneptől. A misztériumban való elmerülés, a vallásos áhítat mellett — mely minden igaz ünnepnek természetes velejárója — e napon fokozott erővel érezte Szent István birodalmának minden hü polgára, hogy ő magyar és keresztény. Hiszen ez a nap évszázadok óta a nemzeti és keresztény gondolatnak halleiujás ünnepe volt. Hódolat volt e nap a nagy király emlékének, aki a nemzeti öntudatot fellobogtatta az addig csatangoló, letelepedni nem tudó harcias, nyugtalan magyar népben; hálaadás volt ez az ünnep, melyen áldó imádság szállt a Mindenhatóhoz, aki Istvánban a magyar nemzetet Krisztushoz vezető apostolt adott. Csak néhány éve változott meg ez ünnep. Fénye, külsősége nem volt kisebb, pompája tán' még jobban ragyogott, de hiányzott annak benső értéke, öntudatossága, magyar lelke. Tündöklő körmenet, ünnepi istentiszteletek, zászlódisz, vigalom volt elegendő — de a lelkeket mintha elhagyta volna a nagy király szelleme. Sem a nemzeti érzés, sem a keresztény gondolat nem lángolt fel a magyar szivekben. És ahogy távolodtunk az első magyar király szellemétől, ugy vesztettünk el mindent, ami nemzeti nagyságunk, sőt létünk feltétele: először a keresztény öntudat s vallásosság homályosult el, aztán a nemzeti érzés tompult meg s végre a magyar föld csúszott ki a lábunk alól. Szent István ünnepén Csonkamagyarországon keserű zokogás fojtogatja a magyar kebleket, ha arra gondolunk, hogy csak alig néhány vármegyében ünnepelhetnek ezen a napon, amelynek felvirradását nem is olyan régen a Kárpátoktól az Adriáig minden harang hozsannával köszöntötte. De lehet ez az ünnep még diadalmámoros, lesz is ujjongó, boldog magyar nap — ha a lelkeket újra megragadja, áthatja és ujjászüli az a gondolat, mely Szent István ünnepét megteremtette. Ez a szellem azt követeli, hogy elsősorban is magyarok legyünk, szivben, érzésben, minden törekvésünkben. Irtsuk ki e föld népének lelkéből a nemzetköziség bomlasztó csiráját, azt a veszedelmes kórt, mely csaknem megásta sírunkat. István király lelkét leheljük újra bele minden magyar szivbe, hogy az ne is tudjon, ne is akarjon másként érezni, vágyni, munkálkodni, még dobogni sem, csak magyarul. Ültessük át vérünkbe, minden idegszálunkba azt a gondolatot, hogy ennek a földnek, mely ezer éve magyar volt, nem lehet, nem szabad ezután se' másnak, csak magyarnak lennie. Mindegy, hogy mit akarnak ellenségeink, mindegy, hogy mit akar az egész világ, nekünk csak egyet kell akarnunk görcsös fanatizmussal: Szen t Istvánnak régi magyar birodalmát. E- birodalom azonban nem lehet más; mint keresztény. Vissza kell hát térnünk a Krisztushoz, akihez először az a nagy király vezette a magyar népet. Gondolkozásunkban, erkölcsünkben, minden élettevékenységünkben keresztényeknek kell lennünk. Kilencszázhuszonegy évvel ezelőtt megesküdött az első magyar király, hogy népét a Krisztus nyájába tereli, mert tudta, hogy nemzete jövő életét, boldogulását, üdvösségét csak ez biztosithatja. István király igazsága ma is igazság. Boldog magyar jövő csak keresztény lehet. Hirdessük és terjesszük hát ezt a kereszténységet! De ne csak szóval, hanem élettel, munkával, öntudatos cselekedetekkel. Értsük meg és érezzük át, hogy Magyarországot keresztényié kell tennünk. Elsősorban* a Názáreti szeretetével, alázatos lelkével gyakoroljuk ezt az uj missziót, de ha igy nem megy, akkor szigorral, törvénynyel és erőszakkal is, ugy mint ahogyan azt az első apostoli király tette. Mert Magyarországnak magyarnak és kereszténynek kell lennie. Szent István régi birodalma csak igy jöhet vissza, Szent István ünnepe csak igy lehet újra boldog, magyar ünnep. V. K. A nemzetgyűlés mai ülése ják a vitézi telek céljaira felajánlott birtoktesteket. Berky Gyula is lényegtelen módosítást ajánl. Felszóllalása után a javaslatot részleteiben is elfogadták. 7 A belügyminiszter válaszolt Usetti Ferenc és Keresztes Mihály interpellációjára. A válaszukat a Ház tudomásul vette. Az ülés 15 órakor véget ért. Gaál Gaszton elnök délalőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. Folytatják az ingatlan vagyonváltságtörvény részletes vitáját. Madarász Zsigmond indítványozza, hogy az 1000 holdon felüli birtokosok feltétlenül földben fizessék a váltságot. Temesváry Imre azt kívánja, hogy a földben fizetett váltságba betudErdélyben behívták az összes tartalékos tiszteket flomnber közepére fejeződik be a bevonulás — Büntet az oláh hadbíróság Békéscsaba, aug. 19. A „Körösvidék" kolozsvári tudósítója jelenti: Erdélyben az összes tartalékos tiszteknek be kell vonulniok. A VI. hadtest .'területi parancsnoksága alá tartozó tisztekre vonatkozólag a kolozsvári hadkiegészítő parancsnokságnak Bulbuc ezredes által aláirt rendelete most jelent meg. A rendelet a következőket mondja: A D. M.^731—1921. és az ez év 1921. julius 26-án megjelent Monitorul Oficialban közzétett rendelete, illetve a VI-ik hadtest területi parancsnokság 1921. augusztus 12-én megjelent 2869—1921. rendelet értelmében az összes tartalékos tisztek : hadnagyok, főhadnagyok és kapitányok a gyalogság, tüzérség, lovasság és műszaki csapatok kötelékébe tartozók egyaránt, továbbá azok, akik hadifogságban voltak és a segédszolgálatosok is, akik előterjesztették kérvényüket, hogy a román hadseregbe felvegyék őket, kötelesek az alábbi sorrendben bevonulni még abban az esetben is, ha rangjuk megerősítését a Monitorul Oficial nem is közölte: A gyalogsághoz tartozók 1021. szeptember hó 1-től 1921. október l-ig a kiképzési központhoz, Oradia Maréra (Nagyvárad), a lovasság kötelékében állók Sibiuba (Nagyszeben), a tüzérségbeliek Brasovba (Brassó), a műszaki csapathoz tartozók pedig Bukarestbe. Mindazokat a tiszteket pedig, akik e három csapattesthez tartoznak, két csoportban összpontosítják és pedig az I. rész 1921. szeptember 1-től 1921. október 15-ig, a II. rész 1921. október 16-tól 1921. november 16-ig. A más csoportba tartozó tisztek összpontosítása a vezérkar későbbi utasítása szerint fog megtörténni. A fentemiitett tisztek 1921. aug. 24-ig kötelesek jelentkezni a hadkiegészítő parancsnokságnál, a parancs átvétele végett. Ez a rendelet egyúttal az összpontosításnak parancsát is képezi. Akik ennek megfelelőleg nem fognak jelentKezni a hadkiegészítő parancsnokságnál, azokat az összpontosításnak ellenszegülőknek tekintik és a hadbíróság törvényei szerint büntetik. Leszerelték a szerbek a pécai kommunistákat (Pécs, aug. 19.) Gyorgyevics ezredes mára virradó éjjel lefegyverezte az összetoborzott kommunistákat és alakulataikat feloszlatta. Sopronban izgatott a hangulat (Sopron, aug. 19.) Rz izgalom nőítön nő Sopronban, amióta az átadás előkészületei folynak. Mersic plébános több ezer főnyi horvát és német ajkú küldöttséget vezetett az antantmisszió elé és tiltakozott az ellen, hogy Sopront Magyarországtól elszakítsák, Rzt is bejelentette, hogy a város lakossága a tilalom ellenére lobogódiszt ölt és nagy ünnepet rendez Szt. István napján. Az osztrák nép kivánja a monarchia visszaállítását (Bécs, aug. 19.) Innsbruckban IV Károly születése napján nagy ünnepséget rendeztek monarchistá tüntetésekkei és tűzijátékokkal. Rz egybegyűlt ünneplő tömegek előtt beszédeket mondtak. R szónokok hangoztatták, hogy az osztrák nép kivánja a monarchia visszaállítását. R szónokokat megéljenezték. Ülésezik a soproni átvételi bizottság (Sopron, aug. 19.) Az átvételi bizottság, amely egy angol, egy francia és egy olasz tisztből áll, gróf Sigray Antul elnöklete alatt megkezdte üléseit. A szerbek átadják Baranyát (Belgrád, aug. 19.) A szerb minisztertanács elhatározta, hogy Beranya kiürítését haladéktalanul megkezdi. Hiszek egy isteni örök i Ámen"
