Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-12 / 178. szám

Höriisviiáék Békéscsaba, 1921. augusztus 15

4. Hz inptlonyegpuáltság és a gazdatársadalom Vannak problémák, amelyek akként hatnak' a szervezett társadalom különböző csoportjaira, mint a választóvíz az aranyra, vagy mint a villámlás fénye az éjszaka sötétjétől átkarolt tárgyakra. A vagyonváltság kérdése is ilyen villámlás volt. Nemcsak abban a tekintetben, hogy a gazda, az iparos, kereskedő stb. megbirja-e vagy sem a vagyonváltságot, hanem bevilágított a termelő osztályok, a pártok, a vezető emberek gondolkodásába, politikai játékaiba, jövő terveibe, szóval a nemzetállam legfontosabb problémáiba. A vagyonválíság kiterjed minden termelési ágra, aminek logikus következménye, hogy a különböző gazdasági érdekképviseletek különböző módon iparkodtak maguknak azt a minimumot biztosítani, meiyet egy-egy termelési ág általánosságban viselni kénytelen. Fölötte érdekes volt az a magatartás, ahogyan az egyes érdekcsoportok a tárgyalások alkalmával viselkedtek. Parlamenti képviselete kimondottan csak a mezőgazdaságnak van minálunk, az ipart és kereskedelmet pártok nem képviselik, csupán egyének. Ennek azután az a következménye, hogy a vagycnváltságról szóló javaslat tárgyalásánál merkantil részről teljesen a szakkörök vívták a harcot, illetőleg az érdekképviseletek szakértői. Az első pillanattól kezdve mindenki azt hitte, hogy a parlamenti érdekképviselet gyengesége káros hatással lesz az ipar és kereskedelem érdekeire. Ellenkezőleg történt. Az ipar és kereskedelem ebben a kérdésben egységes frontot mutatott, nem kínálgatta egyik a másik teherbíró képességét, nem licitált a kiskereskedő és kisiparos a nagyobbak nyakára, hanem egyértelmüleg arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a pénzügyminiszter javaslata túllépte az ipar és kereskedelem szolgáltató - képességének határait. Ez az álláspont nem aratott zajos sikereket a parlament ülésein, de érvényesült a törvénnyé vált javaslatban. Gaál Gaszton számításai kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy mennyivel kevesebbet fizet ugyanazon vagyon, ha részvény, áruraktár, készpénz, ékszer, iparüzem, mint ha földbirtok, nemcsak a békebeli érték arányához viszonyítva, de abszolút véve is. Látjuk tehát, hogy az ipar és kereskedelem egységes állásfoglalása, egységes frontja mily jelentékeny előnyöket biztosított ezen termelési ágaknak. Ha most azután gazdatársadalmunk magatartását vizsgáljuk a törvényjavaslattal szemben, sajnosan kell rámutatnunk arra a körülményre, hogy a forradalmi időkből vett jel-' szavak még ma is mennyivel erősebben hatnak a gazdák bizonyos szervezeteinél, mint a saját jól felfogott érdekük. Nem tudjuk, hogy az ügyek mérlegeléséhez szükséges előtanulmányok vagy a szolidaritás hiányában rejlik-e az a titok, hogy egy darabig a földosztás és a progresszió tartalomnélküli frázisával lehetett igen sok képviselőt a kisgazdát életképességében fenyegető tervek mellé sorakoztatni. A kisgazdapártnak eminens érdeke, hogy azt a földbirtokreformot, amelyet elsősorban ő hozott létre, s ami létének majdnem egyetlen alapja, becsmérlő kritikákkal ne illethessék, mert ez végeredményében a párt tekintélyének rovására megy. Az adójavaslatok tárgyalása alkalmával mégis előfordult, hogy sokan a pártban is örültek neki, Békesniepi yitézeh ünnepélyes birtokba helyezése Szombaton alatoil meg a Béitéstnegp Vitézi Szék A Békés—Aradvármegyei Vitézi Szék közli: A Minisztertanács által előterjesztett s államfői megerősítést nyert vitézi rend szervezeti szabályzata alapján a Békésmegyei Vitézi Szék alakuló gyüiését f. hó 13-án, szombaton délután 4 órakor tartják meg a vármegyeháza kistermében. A Vármegyei Vitézi Szék tagjai: Szabó Jernő huszárszázados, várm. id. székkapitány, a vármegye főispánja, dr. Daimel Sándor alispán, Beliczey Géza vm. Gazdo Egyesület elnöke, dr. Hoffmann Károly vm. h. t. főügyész, mint vm. gazd. albizottság képviselője, Lehrer Henrik ezredes vm. katonai parancsnok. Folyó hó 15-én hétfőn a gróf Weinckheim Jenő által felajánlott dobozgerlai vitézi telken három már 1 felesküdött vitéz ünnepélyes beültetése fog megtörténni. A beültetés kezdete Doboz községházánál délelőtt 10 órakor. Vitézi telkekben részesülnek: vitéz Déri-Madarász Pál tart. őrmester, nagymajiáti illetőségű, vitéz Köves-Kukucska Pál tart. törzsőrmester, csanádalberti illetőségű és vitéz Palásti Béla abonyi illetőségű hósihalált halt 13 éves árvája. Az ünnepség az alábbi prograrnm szerint fog lezajlani: Augusztus hó 15-én délelőtt 8 hogy mások dobálják ezeket az ablakokat. Pedig a bombázásból nem sok haszon háramlik magára a földreformra, mert az az érték, amelyben a vagyonváltságtörvény a földet átveszi, feltétlenül magasabb lesz, mint amennyit a mai forgalmi ár mellett a birtokrendezés közönséges utján kellene a földszerzőnek fizetni, az állam pedig a birtokába jutott földet becsáron alul el nem adhatja s igy vevő gyanánt előreláthatólag olyan elemek fognak jelentkezni, akiknek sokkal tőkeerősebb kezéből a kisbirtokos és a földmivesmunkás nehezebben kaphatja meg a földet, mint a jelenlegi tulajdonosoktól. A másik ilyen frázis a progresszió kérdése. Évtizedes izgatás folytán megszerette a kisgazda ezt az idegen szót és most nem képes különbséget tenni, hogy a vagyonváltság közszolgáltatás ugyan, de nem állandóan visszatérő adó, amelynél a progresszió jogos és teljesen helyénvaló, mig a vagyonváltságnál az érdek az, hogy a kulcsot az egész mezőgazdaság szolgáltatási képességére egységesen állapítsák meg és ebből csináljanak degressziót, ami magyarán szólva annyit tesz, hogy alkudjanak le a kisebb birtokosok számára, amennyit le birnak alkudni. Kisgazdapárti oldalról dicsekedtek a birtokreform tárgyalása alkalmával azzal, hogy a kisüzem sokkal többet produkál, mint a nagyüzem. Ha most mégis a nagyüzem mondjuk 50 százalékos vagyonváltságot fizet, a kisüzem pedig 8—10 százalékot, könnyen eszébe juthat a jóvátételi bizottságnak, ezen adatokra épitve, ezt a differenciát saját céljaira lefoglalni. Az oktalan és a körülményekkel nem számító politikának tehát könnyen az lehet a következménye, hogy végérvényesen agyoncsapja azt az osztályt, amelyen elméletben segíteni akart. Elméletet mondok, mert gyakorlatban nem lévén megszabva az a végösszeg, amit a mezőgazdaságnak fizetnie kell, nem arról vari szó, hogy a mezógazdzsági termelók egyes kategóriái, a kis és nagybirtokok milyen részt fizessenek a tőlük követelt egységes őszszegből, hanem csak a b."?onutalan szolgáltatási képességet keresték s igy a kisgazdára nézve az az előnyös, hogyha a szolgáltatási képességnek maximumát lehetőleg alacsonyan állapítják meg az egész mezőgazdaságra és ebből 50—100 hóidig lealkusznak bizonyos kedvezményeket. Tudjuk azt is, hogy a kisember milyen nehézkes minden irnivalójával. Ezzel szemben a kereskedő mozgékony. És mégis mit latunk ? A földbirtok tulajdonosa, ha több kataszteri birtokivben vadnak ingatlanai, amit legtöbbször a tulajdonos nem is tud, köteles bevallást adni és ha ezt elmulasztja, jön a 15 százalékos pótlékfizetés büntetésül. Ugyanígy van ez a szőlőnéH, az ingatlan fölszerelésnél stb. Ezzel szemben a javaslat 99. §-a a kereskedőre nézve azt a kedvezményt állapítja meg, hogy bevallást csak az köteles adni, akit erre a pénügyigazgatóság felhív. Szóval a tudatlan kisember magától, a kereskedő ellenbzn csak felhívás folytán köteles bevallást adni, mert különben megbüntetik. Sokkal súlyosabb ennél 2z áruraktárak és az ipari üzemek váltságkulcsónak megállapítása. Mig a föld váltságösszege 20 százalékig emelkedik, az ipari üzemeké, köztük a nagy gyáraké, söt a börzeüzletekkel foglalkozó bankároké is egyformán 10 százalék váltságot fizet. Miért nincs itt progresszió ? Az áruraktár váltságkulcsa ismeri ugyan a progressziót, de érdekes, hogy csak a megállapított összérték kétharmada után fizeti az 5 százalékórakor csendes mise a gyulai plébánia templomban. 8 és fél órakor gyü'ekezés a vármegyeházán. 8 óra 4é perckor indulás kocsikon Doboz községbe. Dobozon délelőtt 10 órakor díszközgyűlés a községházán. A főbíró megnyitója után egy küldöttség meghívja a díszközgyűlésre a törzskapitányt és kíséretét, vitézeket, polgári hatóságokat, a vitézi szék tagjait stb. Himnusz eléneklése, helyi szónok üdvözli a kormányzó képviselőjét, törzskapitány beszéde. Gazdaközönség egy tagja üdvözli az uj birtokos vitézeket, biztosítja jóindulatukról és szerencsét kiván. Törzskapitány meghívja az egész közönséget Szt. István napi eskütételre Budára. Kormányzó távirati üdvözlése. Hiszekegy elmondása. Éljen a kormányzó. 11 órakor tisztelgés az adományozó családnál, ünnepélyes átadása a vitézi telkeknek a helyszínen. Fél 1 órakor villásreggeli gróf Wenckheim Gézánál. Az ünnepségre minél szélesebb ; körben meghívja az érdeklődőket 1 a vitézi szék. A? ünnepélyes beültetést vitéz Siménfalvy Tihamér vezk. test. ezredes, a 7. sz. vitézi törzsszék törzskapitánya, mint a kormányzó ur őföméltóságának, a vitézek főkapitányának képviselője eszközli. tói 15 százalékig terjedő váltságot, ami nemcsak annyit jelent, hogy tízmillió koronánál megáll a progresszió és nem megy 20 százalékig, mint a földbirtoknál, hanem azt is, hogy a kétharmadérték után fizetett 15 százalék ténylegesen csak az érték 10 százaléka, tehát éppen fele annak, amit a földbirtok fizet. Azt pedig mindenki tudja, hogy a háború alatt, sót a legutóbbi időkig a földbirtok legfontosabb terményei maximálva és rekvirálva voltak, ezek az áruraktárak pedig a 30 filléren beszerzett rizst 70—80 koronáért árusították,"épugy a 30 filléres kartont is 100—120 koronáért. De van ennél még érdekesebb intézkedése is a javaslatnak. A 106. §. ugy szól, hogy a kereskedőnek még, ha egy és ugyanazon helyen van is telepe, üzlete, raktára, a vagyonváltságot mindegyik tejep, üzlet vagy raktár után külön-külön kell fizetni. Ezzel szemben a gazda összes vagyona egységes kivetés alapjául szolgál, szóval még a progresszió látszólagos alkalmazásánál is nagy előnyt élvez az áruraktár, mert aligha éri el ily külün-külön számítás n.ellett a tízmillió korona maximumot egy-egy raktár, hanem a leggazdagabb kereskedő is egykét millió koronás készlet után fog kisebb kulcs szerint adózni. Folytathatnók még a szemlét tovább is. Ha az eredeti javaslat vált volna törvénnyé és abból ki nem küszöbölték volna az alapkulcsnál a mezőgazdaság teherviselöképességével arányban nem álló súlyos terheléseket, még rikítóbb lett volna az az ellentét, amely az ingó és ingatlan tőke megterhelése között ma, az úgynevezett kisgazda-uralom idején is mutatkozik. Hogy ennek azután a végrehajtásnál milyen következményei lettek volna a kisgazdapártra, arról tessék utólag elmélkedni. Szakadék széléről rántották vissza az utolsó pillanatban a kisgazdapártot, de ilyen szakadék még számtalan található Csonka-Magyarországnak gazdasági sebektől eléktelenített területén. Évtizedes politikai tapasztalatokat, szakismereteket, a viszonyoknak nemcsak az adott pillanatban, de a jövőre is kiható mérlegelését akármily jóakarat dacára is, pár hónap alatt elsajátítani nem lehet. Az a párt, amely kormányzásra hivatott és uralkodni is akar, nem nélkülözheti a hozzáértést és nagyon meg kell fontolnia, hogy magántudósok és más hasonló kapacitások után igazodjék-e, avagy ugy, mint a kisiparosok és kiskereskedők, ott keressen tájékozódást, ahol a politikai események pergésére súlyt nem helyeznek ugyan s igy hatalmi törekvések sem jelentkeznek, de megvan a becsületes elszántság, a becsületes tudás és minderre garanciát nyújtó több évtizedes mult, hogy a mezőgazdaság egyetemes érdekét előbbre vigyék. A birtokreformmal befejezést nyert az évtizedes per a nagy- és kisbirtokos között. De ugyanakkor egy ujabb per kezdődött az ingó tőkével szemben a mezőgazdaság életképességének biztosításáért. Első beadvány volt a vagyonváltság, majd jön több is, amint az agrárkrízis elér hozzánk. Ha ezt a pert a megbékélt családtagok nem együtt vívják meg, hanem minden alkalommal egymás elien tanúskodnak, egészen ugy járnak, mint a régi magyar pörösködő famíliák, hogy nekik semmijük nem maradt, mig egyéb közbenjárók és szószólók kövérre híztak. Ez a tanulság és egyszersmind komoly figyelmeztetés is a jövőre az ingatlan vagyonváltságból.