Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-11 / 177. szám

Höriisviiáék Békéscsaba, 1921. augusztus 15

0. Mi van ma ? 1921. aug. 11., osütörtók R. kath.: Zsuzsanna. Prot.: Tibor. Nap kél reggel 4 óra 49 perckor, nyugszik 19 óra 20 (este 7-20) perckor. Hold kél 14 óra 1 perckor, nyugszik 23 óra 30 (este 11'30) perckor. 20 órakor székelyest a színházban. Este fél 9 órakor előadás a Nádor Mozgóban. Mesterséges eső Míg a mi érdeklődésünk központjában állandóan a terméketlen politikai események, mentelmi sérelmek és más személyes ügyek állanak és a többtermelésről legfeljebb buzdító cikkeket olvasunk, addig a gyakorlatias németek már megvalósítják a mezőgazdasági többtermelés egyik legfontosabb tényezőjét, a mesterséges esőt. A magyar mezőgazdaság többtermelésének legáltalánosabb és legnagyobb akadálya a csapadék bizonytalansága, az időjárás szeszélyessége, ami gyakran a legszebb reménységeket semmivé teszi s gazdáinkat fatalistákká neveli. Szinte kipusztíthatatlan belőlük az a meggyőződés, hogy hiába minden igyekezet a gazdaságban, ha nincs rá idő, csak nem lehet többet termelni. Képzett gazdáink minden igyekezete eddig oda irányult, hogy a földbe jutó kevés nedvességet minden lehető módon megtartsák s a szárazság idejére a földbe rögzítsék. E téren a föld felületének gyakori föllazitásával, tehát többszöri szántással, kapálással igen számbavehető eredményeket sikerült is elérni, de az esőt akkor, amikor arra legnagyobb szü> ség van, teljesen pótolni ilyen módon még sem lehet. A hiányzó csapadékot eddig öntözéssel igyekeztek pótolni, ott, ahol folyó közelsége és nagytömegű vize azt lehetővé tették. Az ilyen öntözéshez azonban a berendezés költségessége mellett igen sok vízre is van szükség, ugy hogy nagyobb területeket öntözésre berendezni már csak azért sem igen lehet, mert nincs meg hozzá a szükséges mennyiségű vizünk. A mindenben takarékos németek kísérletezései bebizonyitoíták, hogy a csapadék hiányát aránylag kevés vizzel és sokkal eredményesebben lehet pótolni öntözés helyett mesterséges esővel. Egy kis hold földre mindössze 400 köbméter viz szükséges, hogy azt négy hónapon át mesterséges esővel locsolhassuk. Csak a Duna fölösleges vizével 3 millió kataszteri hold földre lehetne mesterséges esőt hullatni, pedig a Dunán kivül itt van még a Tisza, a Körösök, a Maros, a Balaton és sok más folyó- és állóvizünk, melyeket mind fel lehetne használni mesterséges eső csinálásához. A 3 millió hold locsolása 17 milliárd értékű terméstöbbletet jelent egyetlen évben. A mesterséges esőhöz szükséges vizet egy erős nyomású szivattyúval nyomják belé. egy állandó úgynevezett tőrzscsőhálózatba, amelyből azután hordozható csőhálózat ágazik el, amihez viszont a szórócsövek csatlakoznak. Ezekből vagy ugy permetezik azután a vizet, apró lyukakon, mint az utcai öntöző kocsinál, vagy a csöveken lévő szóró készülékek csapják széjjel a vizet 11 méter átmérőjű területre. Minthogy nálunk a terméseredmény mindig attól függ, hogy van-e kellő időben eső, a mesterséges esővel minden évben biztos jó termést érhetünk el, ami kisholdanként 8—10 mázsa búzát, árpát, zabot jelent a csapadéknélküli évek 3—4 mázsás termésével szemben, nem is szólva a tengeriről, cukorrépáról, repcéről és egyéb hüvelyesekről, vagy akár a kölesről, melyeknek termése kellő időben eszközölt ilyen locsolással a száraz évek többszörösére emelhető és minden évben biztositható. Az ilyen esőberendezés a Pester Lloydban közölt számitás szerint 1000 kisholdas birtokon egyetlen évben kifizeti magát, sőt a mai árak mellett 4 millió korona nyereségtöbbletet eredményez. Meglévő csatornahálózataink kiegészítésével szivattyútelepeink némi átalakításával a folyóvizektől távolabb eső földeket is el lehetne látni megfelelő mennyiségű vizzel és a mesterséges esőberendezésnél kifizetőbb befektetést aligha lehet elképzelni a mezőgazdaságban. . Szegeden vendégszerepel o Békéscsabai Keresztény Daloskör A Szegedi Polgári Daloskör félszázados jubileumi ünnepet ül, amely alkalomból dalversenyt rendez. A Békéscsabai Keresztény Daloskört is meghívta erre a dalversenyre. Kiváló dalárdánk, amely a közelmúltban két dalestélyen gyönyörködtette értékes műsorral Békéscsaba közönségét, szombaton hajnalban indul el Szegedre, ahol előreláthatólag ujabb dicsőséget szerez messzi földön ismeretes nevének. A szegedi vendégszereplés talán felemészti a békéscsabai estélyek szép bevételét. Természetes azonban, hogy a daloskör áldozatkész pártfogói elősegítik az ügy sikerét. BaBBaaaaaaaaBaBaBaaaaaBBBS Csonka Magyarország — nem ország, Békéscsaba 40 kislakást kap A polgármester budapesti utjának eredménye Nem régen jelentettük, hogy dr. Berthóty István polgármester a nagy lakásínség enyhítése céljából lépéseket tett a kormánynál állami kislakások kieszközlése érdekében. Mozgalma nem maradt eredménytelenül. írásos beadványa alapján a kormány illetékes exponensei közvetlenül is érdeklődtek Békéscsaba lakásviszonyai felől. Megírtuk, hogy a polgármester ebben az ügyben hétfőn Pestre utazott. A lakásügyek miniszteri biztosával és a pénzügyminiszterrel tárgyalt. Hegedűs megígérte, hogy 40 állami kislakás épitésének költségeit titaltatja ki Békéscsabának. Egyelőre ez is valami. Elismeréssel adózunk érte a polgármesternek. Reméljük azonban, hogy a kormány a jövőben is gondol még ránk és nem ez az utolsó segítség, amelyet a lakásínség elleni küzdelemben Békéscsabának szánt. Murgácsék Békéscsabán Murgdcs Káimán és Szilágyi Béla neve fogalom Csonkamagyarországon. Murgács irredentadalai és Szilágyi irredentaversei valósággal lángolnak minden magyar leiekben, amely áttudja érezni a hazájukból kiüldözöttek szenvedéseit. Ezek a dalok, ezek a költemények hangzanak niü fel a székely művészek estélyen szerzőik ajakáról. Egy izben már hallottuk, láttuk őket. Sajnos, akkor nem lanusitott a város közönsége olyan érdeklődést irántuk, mint amilyent méltán elvárhattak volna. Akik azonban ott voltak első estélyükön, azok velük együtt tomboltak, kacagtak és könnyeztek, veiük együtt érezték át a hontalanság fájdalmát és velük együtt vigasztalódtak meg a njgy, az erős székelyiélek szent és törhetetlen hitében, amely ki nem alvó tűzzel hirdeti, hogy Erdély a mienk és szabad lesz nemsokára ! Most, amikor másodszor üdvözölhetjük városunkban lángoló lelkű bujdosó testvéreinket, örömmel látjuk, hogy a közönség minden része látni és hallani akarja őket, osztozni akar bánatukból és táplálkozni akar nagy hitükből. Ez a látogatásuk is, mint az első, örökké élni fog emlékezetünkben ! A menekültügyi hivatal ezúton is felhívja a repatriáltak figyelmét a nagyszerű müvészestélyre, amely 8 órakor kezdődik a Városi Színházban. Tömörülne!; az erdélyi magyar lutheránusok A magyar, tót és sváb ág. evang. hitvallású egyházközségek képviselői gyűlésre jöttek össze Kolozsvárra, hogy megtárgyalják a trianoni béke által szankcionált uj helyzetet. A közgyűlés elnökei báró Foilitzsch Arthur és Frint Alajos lettek. Kirchknopf Gusztáv kolozsvári lelkész imát mondoti és azután a közgyűlés elfogadta a határozati javaslatot, mely szerint a lecsatolt részek sváb, tót és magyar egyházközségei kimondják a külön szervezkedést és Kolozsvár székhellyel uj egyházkerületet alakítanak. Az erdélyi szászok ágostai hitvallású egyházi főr hatóságával békében kívánnak élni és ennek a kérdésnek a szabályozására bizottságot küldenek ki. Egyebekben a közgyűlés határozata szerint a magyar kisebbségekkel kívánnak egy uton haladni és a lelkész, meg tanárképzés tekintetében a református egyházkerülettel keresnek összeköttetést. Felsöszílózia a lengyeleké (Pdris, aug. 10.) Briand a legfelsőbb tanács ülésén kijelentette, hogy teljesen meg van elégedve a békével. Azt látja, hogy azok bűnhődnek, akik a háború felidézésében bünések. (?) Azt is igazságosnak tartja, hogy Felsősziléziát Lengyelországnak ítélte oda a tanács. 3 drágaság oka A rövidéletű olcsósági hullám után az életlehetőség lassan, de fokozatosan előrehaladva nap-nap mellett rosszabbodik. A panasz, mint a lavina nő és — sajnosan kell megállapítanunk, — hogy jogosjis, mert az elsőrendű élelmicikkek ára lassanként elérhetetlen magasságba jutott el s teljességgel lehetetlenné válik a megállapított jövedelemből való megélés. R legkényelmesebb, mikor a megélhetés drágaságának okát kutatjuk, hogy a gazdát, a termelőt állítják oda, mint a bajok kutforrását. Pedig a drágaság a gazdák hatalmiközén kivüleső eseményekben leli magyarázatát. A piac drágaságát majdnem teljes egészében az időjárás terhére írhatjuk Ez bizonyos. Az abnormis időjárás felperzselt mindent és csupán a csatornás öntözésre berendezett kertgazdaságok azok, amik valamit produkálni tudnak. Ez azonban a keresletnek csak olyan kis részét képes kielégíteni, hogy a természetes aránytalanság a kereslet és kínálat közölt és az, hogy egy bizonyos osztálynak semmi sem elég drága, — önként adják a drágaságot. Az időjárás azonban nemcsak a jelent, de a jövőt is jelentékenyen befolyásolja. A gar.datársadalomra hárul az ország eltartása, majdnem teljes egészében. ók vállaltak a legnagyobb részt az állandó terhekből, az adókból és most a vagyonváitság is őkei: taiáija meg teljes vagyonukkal, mert hiszen a pénzlebélyegzés, kicserélés, a bankbetétek váltsága, minden ingóvagyonváltság és minden ingó vagyon adóztatás olyan szerencsétlen sorrendben történt, hogy a legnagyobb részének lelkiismeretlenül ugyan, de sikerült kivonnia magát minden teher alól. Most aztán egy külön adó, a szárazság mindent elsorvasztó adója is sújtotta a gazdákat. A legelők, a kaszálók tönkrementek, szarvasmarhából tehát pénzt nem csinálhat. Az árpa gyengén adott, tehát nem ! lesz mivel malacot nevelni; igaz, I hogy felesleges is volna, mert kukorica sincs és igy disznót sem lehet hizlalni. Mi maradt tehát a gazdának, amiből az ország terheiből magára vállalt részt viselheti? Egyedül a gabona. Csoda-e ezek után, ha az egyetlen pénztérőjét a gazda drágán adja? De még ezek dacára sem irható a gazda terhére a kenyér drágasága, hiszen a gazda nem spekulált, hanem eladta feleslegét akkor, amikor pénzre volt szüksége, annyiért, amennyiért vitték. A spekulációt elvégezték — a kereskedők, akik a háborús évek kiéhezettségével vetették rá magukat a szabad gabonára. Körülbelül itt van tehát a drágaság oka. Ha nem is teljesen, de körülbelül ezek az okai annak, hogy a megélhetés megnehezült. Mikor pedig az elemekkel is küzdeni kell, akkor nincs más hátra, mint munkaszaporulattal pótolni azt, ami hiányzik. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök ig Ámen."