Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-10 / 176. szám

Höriisviiáék Békéscsaba, 1921. augusztus 10. Mi van ma ? 1921. aug. 10., szerda R. kath.: Lőrinc vt. Prot.: Lőrinc. Nap kél reggel 4 óra 48 perckor, nyugszik 19 óra 22 (este T22) perckor. Hold kél délután nyugszik 22 óra 50 (este 10'50) perckor. Este fél 9 órakor előadás a Nádor Mozgóban. Az antantbizottság 23-án veszi át Baranyát (Szeged, aug. 9.) Gyurgyevics szerb ezredes, a baranyai megszálló csapatok parancsnoka felettes hatóságának rendeletére készen áll a kivonulás megkezdésére. Az antantbizottság augusztus 23-án veszi át Baranyát. Tárgyainak a határkiigazitó-bizottságok [Budapest, aug. 9.) A magyar— cseh határkiigazitó-bizottság Brünnben, a magyar—jugoszláy bizottság pedig Grdcban kezdte meg tárgyalásait. A franciák magukra maradnak katonai terveik végrehajtásában [London, aug. 9.) A „Pali Hall and Globe" jelentése szerint az angolok és franciák között rövidesen ujabb szakadás következik be, ha Briand nein változtatja meg jelenlegi állásfoglalását. Valószínű, kogy Franciaországot szövetségesei magára hagyják és minden intelem ellenére is egyedül hajtja végre katonai terveit. Csökkent a burgonyakiviteli illetők (.Budapest, aug. 10.) A hivatalos lapban rövidesen rendelet jelenik meg, amelg a bürgonyakiviteli illetéket felényire csökkenti. A rendelkezés oka az, hogy az uj burgonya nem birja el a jelenlegi magas kiviteli illetéket. A rokkantak elégedetlenek a „Hadröá" vezetőségével [Budapest, aug. 9.) A budapesti hadirokkantak beadványt intéztek a bnlügyminiszterhez, a melyben a „Hadröá" vezetőségének elmozdítását kérik. A beadványban felsorolt panaszok szerint az egyesület jelenlegi vezetősége nem szolgálja a rokkantak érdekeit. Lengyelföldre menekülnek az éhező oroszok [Varsó, aug. 9.) Az éhező oroszok nagy tömegekben kelnek át a lengyel határon. Vilna környékén egész táborokat alakítottak belőlük. A lengyel lakosság szeretettel gondozza az éhhalál elől menekülő oroszokat. Az osztrákok kereskedelmi flottát építenek (Bécs, aug. 9.) Az osztrák kormány egy különálló kereskedelmi flotta építését határozta el. A flotta építésének tervei már elkészültek. Nem lehet Erdélybe utazni (Budapest, aug. 9.) A Budapesten székelő román konzulátus hivatalosan közli, hogy további intézkedésig nem láttamoz román fennhatóság alatti területekre szóló útleveleket. 9 Sárosi üillamosmü és az ipari áram A községek villamosmüveinek hármas tendeltetéáük van : 1. Á lakosságnak modern, világítást szolgaitatni. 2. A községek területén lev&' műhelyeket és ipartelepeket motorikus erővel ellátni. 3. A két előbb jelzett cél' helyes szolgálásával a községi háztartásnak közvetlen, de főként közvetett hasznot szerezni. Az első pontban jelzett célt a csabai villamosmü kezdettől fogva mindenkor igyekezett közmegelégedésre szolgálni. A növekvő igényekkel mindig lépést tartott a hálózat és a telep bővítése mindaddig, mig a bekövetkezett háború azt lehetetlenné nem tette. E tekintetben sohasem érhette jogos gáncs a csabai villamosmüvet. Sőt az a körülmény, hogy az elmúlt télen is szünet nélkül folyt az áramszolgáltatás, meggyőzően bizonyítja, hogy a villamosmü vezetősége feladata magaslatán állott, mert a hivatkozott időpontban az ország számos nagyobb városában ismételten, heteken át nélkülözték a villamosvilágitást. A nappali, főként ipari motorok hajtására szolgáló áram nem indult meg egyidejűleg a telep üzembehelyezésével. E tekintetben túlzott aggodalomból évekig semmi sem történt, mivel a nappali áram esetleges deficitjétől az egész vállalat jövedelmezőségét féltették. Ez az óvatosság a legelső 1—2 évben bizonyos fokig indokolt is volt, de amidőn már az első évek eredménye megmutatta, hogy a telep életképes, bátran meg lehetett volna kezdeni, ha nem is az egész napi, de legalább a félnapos motorikus áramszolgáltatást. Ez azonban ismételten el lett halasztva azon, látszólag helytálló indokolással, hogy sohasem jelentkezett elég ipari áramfogyasztó. M$r pedig ez teljésen hibás és káros ielfogása ennek a kérdésnek. Ugyanis az ipari áramra sohasém lesz előre elegendő jelentkező, ellenben ha az áramszolgáltatás megindul és annak áílandóságábán bizhatnák az érdekeltek, ugy feltétlenül lesz utólag bőven jelentkező. Hogy ez nem üres feltevés, igazolja a mult tapasztalata, amidőn több évi halogatás után végre szintén kevés jelentkezővel lett az áramszolgáltatás megindítva s csakhamar nagyszámú ipartelep sietett bekapcsolást kérni, ugy hogy rövid idő alatt a nappali áram is nyereséges üzlete lett a telepnek. Az ipari áramszolgáltatás nem csak arra alkalmas, hogy a villamosmü jövedelmezőségét fokozza, hanem számos kis- és középiparosnak gyorsabb fejlődését is elősegíti s ezáltal a város egész ipari termelésére élénkitőleg hat, tehát előmozdítja a közvagyonosodást, aminek előnyeit a községi háztartás szempontjából riem kell bővebben fejtegetni. Állandósítani kell tehát az ipari áramot. Jelentkezésre kell felhívni az érdekelteket, megnyugtatván őket afelől, hogy az áramra állandóan és biztosan számithatnak, mert csak ha ezt a biztonságot képes nyújtani a villamos telep, lehet számítani a fogyasztók nagy számára. Ellenkező esetben éppen a nagyobb fogyasztók saját motorokat fognak felállítani és a villamosmü hosszú időre elesik az ipari áram jövedelmétől. A villamosmünek, a városnak és a fogyasztóknak azonos érdekei kívánják tehát, hogy Békéscsabán állandó ipari áramszolgáltatás legyen. Ma már nincs is ennek semmi akadálya. Csak akarni kell! Gerendás ügye Nagy feltűnést keltett a Körösvidék vasárnapi számában közölt az a hírünk, meiy Nagygerendás-puszta elszakadását és Békésgerendás néven önálló községgé alakítását jelentette. Ami ezzel a hírünkkel kapcsolatban a legérdekesebb, hogy az önállósítást kimondó belügyminiszteri rendeletről, amelyre az igazságügyminiszternek az a rendelete hivatkozik, melyből információnkat meritettfik, a legilleíékesebbnek, a városnak és a vármegyének tudomása nincs. Julius 14-iki számunkban szószerinti szövegében közöltük a belügyminiszter válaszát, mely megállapítja, hogy a forradalmi kormány alatt 1919 március 8-án engedélyezett nagyközséggé való alakulás az 1920. évi I. t.-c. 9. §-a szerint törvénytelen s éppen azért semmis is. Ugyanilyen értelemben tett jelentést az elszakadási akcióról a polgármester is a városi közgyűlésnek, amely egyelőre befejezettnek tekintette az elszakadás ügyét. Érthető meglepetést keltett a Körösvidék híradása mindezek után, arhely semmi esetre sem téves, legfeljebb egy téves miniszteri rendelet reprodukálása. Hogy tényleg megtörtént-e Gerendás önállósítása, azt e percben mi megállapítani nem tudjuk. Talán Budapesten tartózkodó polgármesterünk pontos információkat szerez erre nézve. Az azonban tény, hogy egy igazságügyminiszteri rendelet hivatkozik arra a belügyminiszteri rendeletre, amely az 1886. évi XII. t.-c. 150. §-a alapján megengedte Gerendás-puszta önálló nagyközséggé való alakulását, sőt az uj nagyközség nevét is megállapítja ideiglenesen Békés-Gerendás nevébe.i. Valószínűtlen tehát, hogy az igazságügyminiszterium gyártott volna egy belügyminiszteri rendeletet, amelyre azután hivatkozott. Ha tévedés van, bizonyára a belügyminisztériumban történt, ahol egy rendelet elutasította, egy másik rendelét pedig megengedte Gerendás átalakulását. Minden esetre türelemmel meg kell várni az érdekelteknek ennek a kérdésnek a tisztázását s akkor állapithatjuk meg, hogy hol volt bürokráciái tévedés. QBAN&HIIARIAAIBMIBRBIBAAIII Risgazdaifjal? zászlószentelés ünnepe A Békéscsabai Kisgazdaifjak Művelődési Egyesülete augusztus hó 21-én délután 3 órakor a Széchenyi-ligetben nagyszabású zász'ószentelési ünnepélyt tart. A díszes ünnepség programmja a következő: 1. D. u. 3 órakor az egyesületek küldöttségei, lovasbandérium és kocsikon menő magyar ruhás fiatal párok kíséretében a zászlóanya indul a kisgazdák egyletéből a Széchenyi ligetbe. 2. D. u. 3 és fél órakor az ünnepély megkezdése a következő sorrendben : a) Himnusz. Énekli a Kereszt. Daloskör. b) Elnöki megnyitó. c} Ünnepi beszéd, mondja dr. Kiiment Z. Pál d) Magyar hiszekegy. Énekli a Keresztény Daloskör. e) Zászlóbontás, átadás és átvétel. f) Szózat. Énekli a Keresztény Daloskör. g) Szegek beverése. 3. Az ünnepély után 7 órákor bankét. 4. Este 8 órakor kezdődik a kisgazda bál. Belépődíj a kisgazdabálra: Családjegy 80 korona, személyjegy 40 korona. Osztrák—cseh tárgyalások (Béts, augusztus 9.) Hainisch és Massarylfc elnökök szerdai találkozásával kápcífelafoan itteni jólértesült helyen jelentik, hogy a többi között Ausztriának a kiSántanthoz való viszonya is szóba kerül. Ezenfölül tárgyalni fogják a Habsburg-kérdést is. HIJREK — A polgármester Budapesten. Dr. Berthóty István polgármester hétfőn este Budapestre utazott. Utazásának az a célja, hogy kieszközölje Békéscsaba részére is az állam támogatását kislakások építéséhez. Utjának eredményéről visszatérése után részletesen számolunk be. — A pénzügyminiszter Békésen. Mint értesülünk, Hegedűs Lóránt pénzügyminisz'er szeptember hó első felében Békésre érkezik, ahol résztvesz a Békési Szeszgyár megnyitásán és Kolozsy Endre beszámolóján. A pénzügyminiszter a beszámolón beszédet is fog mondani, melynek során országos jelentőségű kijelentéseket tesz. A miniszter látogatását megyeszerte nagy érdeklődés előzi meg. — Meghalt Riedl Frigyes. Riedl Frigyes dr. egyetemi tanár tegnap este 10 órakor Budapesten, a Verebély-klinikán hosszas szenvedés után elhunyt. A tudós professzort szerdán d. u. 5 órakor temetik a Kerepesi -uti temető halottasházából. Vele egy nagytudásu irodalmi essayiró dőlt ki az élők sorából. Tanítványai és tisztelői könnyes szemmel állnak a férfiú ravatala mellett, aki egy nehéz, küzdelmes élet minden munkáját a magyarságnak szentelte. Riedl Frigyes 1856. szeptember 12-én született Barsmegyében, Ladoméron. Budapesten végezte középiskoláit, majd a tudományegyetemen Greguss Ágost és Gyulai Pálnak a tanítványa iett és itt avatták doktorrá és tanárrá. Párisban és Berlinben folytotta tanulmányait. Taine, Renan, Caró Coissier, Janet, Scherer és Grimm Hermann itt a mesterei. 1S8l-ben a IV. kerületi reáliskola tanára, majd az Országos Zeneakadémián irodalomtörténetet tanít, később pedig az Eötvös Kollégium tanára lesz. Gyakran keresi fel Olaszországot, hol a képzőművészeteket tanulmányozza. Irodalomtörténelmi, kritikai, művészeti és pedagógiai dolgozataival, főleg essay formájában tűnik ki. 1887-ben jelenik meg első nagyobb munkája: Arany János, majd „A magyar irodalom főbb irányelvei" (1897), „A magyarok Rómában (1900) stb. Tankönyvei a maguk nemében páratlanok voltak, így Rhetorikája (1887) és Poétikája (1889). Az Akadémia 1890-ben levelező tagjává választja, a közoktatásügyi tanácsnak előadótanácsosa lesz, mig néhány évvel később a tudományegyetemen az irodalomtörténetnek lesz rendes tanára. A magyar irodalomra kimondhatatlan csapást jelent elvesztése. Az egész ország osztatlan részvéte állott betegágyánál, aggódva figyelve betegségének minden fázisát, amíg hosszas szenvedéstől ma a halál megváltotta. — Az uj időszámítás a hadseregnél. A honvédelmi miniszter a huszonnégy órás időszámítást augusztus 11-én kezdődő hatállyal minden katonai közigazgatás alatt álló szervnél elrendelte.