Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-08-03 / 170. szám

Békéscsaba, 1921 augusztus 3. KörősvísSék 3 HIREK — Magyarországból 27 wag­gon tojást szabad kiszállítani. A földmivelésügyi miniszter meg­engedte, hogy megszállott területről a magyar kereskedők tojást és ba­romfit hozhassanak be s azt minden további engedély nélkül a külföldre szállíthassák. A rendelkezéssel azt a célt akarja elérni, hogy a valutát megjavíthassa. A földmivelésügyi miniszter a belföldi tojás fölösleg kiszállítását is biztosítani kivánja s megengedte, hogy a Magyarország­ból kiszállítható tojás mennyiséget 27 waggonra emeljék fel. Ezzel kapcsolatban áll a francia bevá­sárlók Budapestre érkezésének a híre is. — Dalestély. A Békéscsabai Ke­resztény Daloskör közkívánatra aug. 6-án este 9 órakor Galii J. karnagy vezetése mellett a „888" vendéglő­ben, saját pénztára javára dales­télyt rendez. A dalestély műsora: 1. Hiszekegy . . . (Szabados B.) 2. Ali füstölög népdal. (Doppler K) 3. Lantos ének P. bevételéről. (Gyóni G. zenéjét szerezte Galli János.) 4. Futó bolond, népdal. (Férfikarra Galli J. 5. A Banditák bordala az »Ernáni« operából. (Verdi G.) 6. Ba­latoni nóták. (Gaál Ferenc.) 7. Pepi tant. (Genee Richárd.) 8. Szabadság dal. (Huber Károly.) Belépődíj sze­méiyenkmt 20 K, pártolótagoknak 10 K. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rende­zőség. Jegyek előre válthatók Gally és Wénich drogériájában. Küiön meghívót nem bocsátanak ki. — Ékszerek vagyonváltsága. Amint jelentettük, rövidesen tárgya­lás alá kerül az a vagyonváltsági javaslat is, amely az ékszerek meg­adóztatása ügyében intézkedik. A tervezet szerint az ékszerek vagyon­váltságát az alábbiak szerint álla­pítják meg: Ha az ékszer 75.000 koronánál nem több, 5 százalék, 150.000 koronánál 6 százalék, 250 ezer koronánál 7 százalék, 350 ezer koronánál 8 százalék, 450 ezer koronánál 9 százalék, 500 ezer ko­ronánál 10 százalék, 1 millió koro­nánál 11 százalék, 2 millió 500 ezer koronánál Í2 százalék, 4 millió koronánál 13 százalék, [5 millió korouánál 14 százalék, 10 millió koronánál 18 százalék, 100 millió koronánál 20 százalék fizetendő. Az ékszerek 12.000 koronáig váitság­mentesek, az öröklött ékszerek pe­dig kétharmadrészben váltságmen­tesek. Ugyanez a kulcs áli fenn az autókra nézve is. A versenylovaknál abban állapodtak meg, hogy ha a ló értéke nem több 100.000 koro­nánál, ugy 10 százalék, egymilllió koronáig 15 százalék, egymillió ko­ronán felül pedig 20 százalék fize­tendő. — Mozgalom utak építése ér­dekében. A hódmezővásárhelyi gazdasagi egyesületek Békés-, Csa­nád- és Csongrádmegye elöljárósá­gának, gazdasági testületeinek, nagy­birtokosainak meghívót küldtek egy augusztus 20-án Hódmezővásárhe­lye', í tartandó értekezletre. Az érte­kezlet legfontosabb tárgya a vas­utak és müulak épitésí módozatai­nak megbeszélése lesz. Az értekez­leten résztvenni akarók augusztus 10-ig levélben jelentkezzenek Szat­máry Tihamérnél, a hódmezővásár­helyi Baross Szövetség elnökénél. Rabolnak az oláh marialócok Brassónál kifosztották a bukaresti expreszt — A kirabolt utasok legnagyobbrészt angolok és franciák Békéscsaba, augusztus 2. Hajmeresztő hirek érkeznek egyre-másra Jugoszláviából azokról a rablásokról és fosztogatásokról, amelyeket kóbor szerb bandák követnek el a Délvidéken és Szerbia területén. A kalandos rablások hire Nagyromániába is eljutott és a jó példa a havasi oláhság körében is csakhamar köve­tésre talált. Ma egy vakmerő havasi martalócbanda kalandos vállalkozása tartja izgalomban egész Nagyrománia közönségét. Augusztus 1-én a brassói határon katonaruhába öltözött, jól felfegyverzett oláhok élénk kézigránát és fegyvertüzzel rontottak elő erdei rejtekhelyükből a robogó bukaresti expresszre, amelyet megállásra kényszeritettek. Az utasok rémülten ugrottak az ablakokhoz, mig a martalócok el­állták a kocsik ajtóit, egy részük pedig az ablakokra irányzott fegyverrel akadályozták meg az utasok menekülését. Minden fülkét sorra jártak. Az összes csomagokat és poggyászokat felforgatták és tartalmukat maguk­hoz vették. Az utasokat pedig a szó szoros értelmé­ben meztelenre vetkőztették és mindenükből kifosztották. Munkájuk elvégzése után eltűntek a közeli erdőkben. Az expressz nagy késéssel folytatta útját Budapestre, ahol a kisérő személyzet jelentést tett a nagyromániai közbiztonságra jellemző szenzációs kalandról. Szerencsére történetesen az utasok legnagyobb része angol és francia volt, akik a budapesti antantmisszióknál valamennyien feljelentést tettek kirabol­tatásukról és jegyzőkönyvbe vétették a rémregényekbe illő történetet. » u ts 53 m UÍ a i — Másfélmilliós tűzkár. A békési malomégés által okozott kár nagy­ságáról tudósítónk az alábbi jelen­tést közli: Pénteken, julius 29-én leégett Békésen a csabai ut mentén levő Konsitzky-ié\e gőzmalom. A gépházat sikerült megmenteni, de a kár igy is meghaladja a másfél­millió koronát, amely leginkább Konsitzkyt és Kátayt sújtotta. — Nagyobb baj az, hogy a malom biztosítása régen lejárt és nem újí­tották meg, igy tehát a tulajdonosok semmi kártérítésre sem számithatnak. — Ferenc Ferdinánd gyermekei visszakapják birtokaikat. A prágai kormány elhatározta, hogy a kono­pisti és krimi birtokokat, amelyeket 1919-ben zár alá vettek, visszaadják Ferenc Ferdinánd gyermekeinek. — Ujabb három hónapra kiutal­ták a tisztviselők rendkivüli se­gélyét. Az 1921—22 költségvetési év augusztus 1-töl december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 192UXXXIV t.-c. 2. §-ában ngert fölhatalmazás alapján a kormány a közszolgálat­ban álló tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak rendkívüli segély­ben való részesítése tárgyában 1921 április 1-én kiadott rendelet hatá­lyát 3 hónappal, vagyis ez év julius, augusztus és szeptember hónapjaira meghosszabbítja. Eszerint az emlí­tett rendpletben fölsorolt tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdija­sok, özvegyek és szülötlen árvák) az ugyanott megállapított föltételek és módozatok melleit 1921 julius, augusztus és szeptember hónapjai­ban is részesülnek az ugyanott meg­állapított összegű rendkivüli segély­ben. — Lapbetiltás Csehországban. A gömörmegyei „Magyar Kalász" cimü hetilap megjelenését bizonyta­lan időre eltiltották, mert egyebek közt bebizonyította, hogy az agrá­rius érdekeket Magyarországon job­ban védik, mint a cseh köztársa­ságban. — Elitélték a rákospalotai di­rektórium tagjait. A pestvidéki kir. törvényszék Surgoth Gyula dr. táblabíró elnöklete alatt működő ta­nácsa kétheti tárgyalás után ma hir­dette ki a rákospalotai direktórium tagjainak bűnügyében az ítéletei. A törvényszék a direktórium elnökét, Polldk Károlyt, továbbá Spiegelhai­ter Sándort, Frankovics Mihályt 10—10 évi fegyházbüntetésre, Ga­berden Rezsó tanárt és Bakács Ig­nác ügyvédet 7—7 évi börtönbün­tetésre, Prohászka János gimnáziumi tanárt 4 évi börtönbüntetésre, Fe­kete Gyulát 5 évi börtönbüntetésre, Gáberden Rezsónét 2 évi és 6 havi börtönbüntetésre, a többi vádlotta­kat pedig kisebb börtön- és fogház­büntetésre ítélte el. — A szerbek megsarcolják az idegeneket. Szabadkáról jelentik : Julius 21-én lépett , éietbe az a ren­delet, mely az idegenek megadóz­tatására vonatkozik. Az adó felnőt­tek után napi tíz korona, 15 éven aluliak naponta hat korona adót fizetnek. — A szovjet kormány ezüst pénzt veret a cár arcképével. A stockholmi újságok írják ezt a hihetetlenül hangzó hírt, hogy az orosz szovjet kormány a cár képével ezüst pénzt hozott forgalomba. Az ezüst pénz értéke 10.000 rubel. A régi cári 15 kopekes ezüst pénzek ezenkivül, melyek ma 1000 rubel értékűek, szintén forgalomban van­nak Kelet-Szibériában. A szovjet kormány most ilyen pénzek vere­tését is megkezdette. Állítólag azért, mert a parasztoknak nem kell a papírpénz és a vert pénzt pedig csak a cár képével fogadják el. Tu­lajdonképeni oka azonban az lehet, hogy azt könnyebben lehet kicsem­pészni s a vert pénz mindig mesz­szebb gurul. — „Sumurum" 6 felvonásos ke­leti történet a Nádor Mozgó szerdai és csütörtöki műsora. — Egy erdélyi járásbiró véres tragédiája. Vérlázító eset tartja iz­galomban Fogarasvármegye intelli­genciáját : Fehér Gyula fo^arasi volt járásbiró idegbajával a nagyszebeni elmegyógyintézetbe került. Itt az első osztályban helyezte el családja és egy hónapi ápolási dijat le is fizetett érte. Másnap, annak ellenére, hogy állapota nem volt súlyos, váratlanul meghalt. Halála gyanús volt, azért a hatóság vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat során kiderült, hogy a sze­rencsétlen betegnek az volt a rög­eszméje, hogy ő Horthy megbízottja és állandóan erről beszélt. Az oláh ápoló saját bevallása szerint — ha­zája iránti szeretetből — nekiesett az elgyengült, magával tehetetlen be­tegnek és olyan súlyosan megverte, hogy sebeibe belehalt. Először fejbe­ütötte, aztán mikor összeesett, cipő­sarokkal összetiporta. A holttest nya­kán és mellén a látlelet szerint a cipősarok nyomai tisztán kivehetők voltak. A vizsgálat még folyamatban van és remélhetően szigorú bünte­téssel sújtják a magáról megfeled­kezett gonosztevőt, aki embertelen érzését hazafiúi érzése mögé buj­tatta. * Téli hidegben, nyári hőség­ben egyaránt megbecsülhetetlen a Palma-sarok. SZÍVÓS, olcsó, csinos. VEGYES Mit vesztett az orosz ipar a szocializálás következtében ? A szovjet ipari termelésének tel­jes kudarcáról végre megjelent az első autentikus beszámoló, a péter­vári szovjet iparfelügyelőség statisz­tikai évi jelentése. Ezek a számadatok valószínű szé­pítő beállításaikban is egyszerűen siralmas csődjét jelentik az orosz gazdálkodásnak. A szovjet összesen 4000 gyárat szocializált s ezekből most már csupán csak 2000 van működésben. 1914-ben a textiltgyárak 10.500,000 pud gyapotot dolgoztak fel, most összesen 207,000-et, 20,000 szövő­székből csak 5000 működik jelen­leg. A bőrgyárak 767,000 pud bőr helyett csupán 135,000-et produ­kálnak, holott bővében vannak a mérhetetlen mennyiségű nyersanyag­nak. A papírgyártás 10.000,000 púd­ról leszállt 2.205,000 re. Ezek az ipartermelési adatok nem terjednek ki a mezőgazdasági ered­ményre, ami nem kevésbé gyászos. - Hogyan védekeznek Párisban a kánikula ellen A párisiak ugyancsak védekeznek ruházatukban a kánikula ellen. A férfiak általában nyitott gallérú puha fehér inget hordanak, nyakkendő nélkül, még a frakkhoz is; a höl­gyek kivágott, lenge ruhája alatt aiig néhány szallagot tesz ki a fe­hérnemű. Az áttört harisnya és a j szandál szintén divatos. Az egészen ! közönséges jelenség, hogy a férfiak | és a nők kalap nélkül járnak. i Főszerkesztő: VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelős szerkesztő: CSORBA BÉLA * . Kiadja és nyomatja: A Körösvidék Békésmegyei Keresztény i Nyomda és Lapkiadó R.-T. Békéscsaba Szent István-tér 18. szám. GABOMAJAT NE ADJA EL, mig a BÉKÉSMEGYEI ÁLT. TAKARÉKPÉNZTÁR ÁRUOSZTÁLYÁNAK fel nem ajánlotta, mely azért a legmasabb árakat fizetit

Next

/
Thumbnails
Contents