Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-29 / 166. szám

SíörösvétSúk Békéscsaba, 1921. julius 102. Szabod a liszthiviíd Megállapitottáftaliszt iegmagae&bb árát belföldön — a hafármenti száliitásoliiioz szállítási igazolvány Ircll — Egymillió métermázsa liszt kerül biuitelre Budapest, julius 28. A kormány junius 5-én kibocsájtott rendelete a gabona szabadforgalmát belföldön engedélyezte, de a külfölddel való viszonylatban ugy a gabona, mint a liszjíorgálmat engedélyhez kötötte. Az eddig érvényben levő rendeletek a belföldi lisztforgalmat és a kivitelt illetőleg érvényüket vesztették, éppen azért szükséges volt ennek szabályozása. A minisztertanács tegnap foglalkozott ezzel a nagyfontosságú kérdéssel és megállapodásra is jutott bizonyos kérdésekben. A minisztertanács döntéséről Mayer János földmivelésügyi államtitkár a következőkben nyilatkozott: — A mai minisztertanácsban elfogadtuk azt a rendeletet, amely szeptember 30-ig teljesen szabaddá teszi a liszt kivitelét. A rendelet szerint — amely valószínűen csak holnapután jelenik meg — külföldre szeptember 30-ig métermázsánként 600 korona illeték lefizetése ellenében szabadon szállítható ki a liszt minden kiviteli engedély nélkül és csupán azt kell igazolni, hogy a kivitelre kerülő liszt métermázsája után a 600 korona lefizettetett. A ktvifelre kerülő lisztrnennyiséget a minisztertanács egymillió métermázsában állapította meg. Ez a rendelet természetesen csakis a lisztre vonatkozik, a gabonára nem. A rendelet elhatározó lépés a szabadforgalom felé. A külföldön, Németországban, Bajorországban, Franciaországban még mindig fönnáll a kötöttség, mig nálunk most már teljes lesz a szabadforgalom. A rendeletnek jótékonyhatása van külföld felé és lehetővé teszi, hogy lisztünket ott értékesítsük, ahol arra éppen pillanatnyi szükség van. Ezzel a kormányrendelkezéssel egyidejűleg a hivatalos lap mai száma közli a kormányrendeletét a közfogyasztás céljaira szánt terményekből előállított liszt árának megállapítása tárgyában. A rendelet szerint a közfogyasztás céljaira szánt búzából, rozsból és kétszeresből előállított hatósági lisztért a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalmon kivül követelhető legmagasabb árak métermázsánkint a következők: Búzadara és finom tésztaliszt 2000 K. Főzőliszt 1400 K. Buza kenyérliszt, egységes rozsliszt vagy ezek keveréke 500 K. Az árak ab rakodóállomás métermázsánkint zsák nélkül, készpénzfizetés esetére értendők. Zsák ára külön felszámitható. A vételár hitelezése esetében a legmagasabb árakon fölül 6 százalék kamat követelhető. A földmivelésügyi miniszter állapítja meg, hogy a közfogyasztás céljaira rendelkezésre álló árpából készült liszt és árpagyöngy, továbbá kölesből, tatárkából és tengeriből készült kása, illetve liszt milyen áron legyen forgalomba hozható. A hatósági lisztéri a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalomban a követelhető legmagasabb árakat a törvényhatóság első lisztviselője állapítja meg. Azt, hogy a Futura a malomvállalatoktól átvett őrleményekért milyen árt térit meg, a kereskedelemügyi és földmivelésügyi miniszterek egyértelműen áilapiíják meg. Ugyancsak ma jelent meg a határmenti gabonaforgalomra vonatkozó miniszteri rendelet is. Eszerint az ország jelenlegi határától befelé számítandó 15 km. széles határzónában mindennemű gabona és annak őrleménye tengelyen, továbbá vasúti kézipodgyászként vagy más módon csak külön engedéllyel lesz szállítható. Az engedélyt törvényhatósági joggal fölruházott és rendezett tanácsú városokban a polgármester, egyéb helyen pedig a járási főszolgabíró adja meg, — saját termésnek vagy munkabér fejében kapott mennyiségnek 10 q súlyig való szállítására, nagyobb mennyiség szállítására az engedély a földmivelésügyi minisztertől kérelmezendő. Ezek a rendeletek immár teljessé teszik a szabadforgalmat a kenyérmagvakban. Most csak az a fontos, hogy a spekuláció annyira el ne ragadtassa magát, hogy ne tudjon különbséget tenni a svájci frank és a magyar korona között. A dán kommunistáknak nem kell hadsereg (Krisztiania, jul. 29.) A storthingban a kommunisták zajos jelenetekkel próbálták elvetni a hadügyi költségvetést, mert az általános sztrájknál a katonaságot igénybe vették a munkásság ellen. A városi közgyűlésen hasonló jelenetek játszódtak le. A kommunisták vezére Stang ügyvéd. A szovjet-kormány megegyezést keres a pártokkal (Reval, julius 28.) Moszkvában, aho! kihirdették az ostomállapotot, a szovjettekiníélyek tanácskozást tartottak, amelyen a többi között Kameneff, Maxim Gorkij és Tolsztoj Alexandra grófnő is résztvett. A tanácskozáson a helyzetet rendkívül kritikusnak mondották mindnyájan. Kameneff a kormány nevében közölte, hogy hajlandó minden párttá! együttműködni, hogy Oroszországot a halál karmaiból kiszabadítsák. M öli népszámlálás koholt atíotol / Kolozsvár, Nagysárad és Brassó lazasága tiz éu előtt és ma Békéscsaba, julius 28. Többszőr foglalkoztunk már a nem régen megejtett oláh népszámlálás adataival. Most abból az alkalomból emlékezünk meg róluk ismét, hogy a bukaresti kormány megbízásából ^egnap nyújtották át a népszámlálás eredményeiről szóló akták másolatát Párisban a népszövetségi tanács elnökségének. Ezúttal arra akarunk rámutatni, hogy miiyen szemérmetlenül valótlan adatokat tüntettek fel az oláhok az átnyújtott statisztikában. Közöljük három erdélyi városunk 1910. évbeli helyes és mostani hamisított népszámlálási adatait: Kolozsvár Az 1910. évi magyar népszámlálás adatai: Összlakosság katonaság nélkül: 58481. Ebből magyar 50704, német 1676, román 7562. A maradvány kisebb, vegyes töredékeké. A mostani adatok: összlakosság román magyar zsidó I. ker. 5055 1040 2489 1297 II. ker. 15874 3574 9810 1644 III. ker. 12023 2511 6559 2636 IV. ker. 17153 3525 10372 2580 V. ker. 11624 3521 6629 849 VI. ker. 5768 2845 2471 181 * Összlakosság 67497 10728 38330 9188 Százalékokban kifejezve tehát magyar kereken 60, román 30 és zsidó 10 százalék. Nagyvárad 1910-ben özszlakossága 61024 és ma mindössze 67000. A katonaság nincs beleszámítva. Százalékokban magyar 60, román 12, zsidó 23, vegyes 5 százalék. Brassó Összlakossága 1910-ben 38999, ma 39994, tehát a szaporulat tiz év alatt alig ezer lélek. Ebből magyar 15036, román 12185, német 11137, zsidó 1499. 0 Magyarország képviselete müncheni dunohojózási liiáliífáson | fl magyar osztályt a francia vendégek is megbámultál!. — flurstria kudarca A görögök ismét vereséget szenvedtek {Konstantinápoly, julius 28.) A görög csapatokra a török lovasság Seir Ghrasi kerületében ujabb érzékeny csapást mért. Munkaalkalom {Budapest, julius 28.) A budapesti hatósági munkaközvetítőnek (VIII., József-utca 33.) a legutóbbi heti kimutatása szerint foglalkozást kaphat 118 ipari és 3 kereskedelmi alkalmazott (ebből vidékre 71), foglalkozást keres 2211 ipari és 304keresk. alkalmazott. Iparostanonc számára kínálkozik 111 hely, kereskedőlanonc részére 4 hely. Tanoncnak ajánlkozik 171 fiu és 25 lány. Háztartási munkára keresnek 22 nőt, ilyen munkát keres 33 nő. Szükségmunkára keresnek 30 munkást. Közelebbi tájékozást adnak: Budapest, VIII. József-u. 33. sz. alatt. .Hiszek egy Istenben, hiszek egy (lazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek "" München, julius 28. (A „Körösvidék" németországi levelezőjétől.) Kissé elkésve érkezett a nagy müncheni viziépitkezési kiállításról szóló beszámolónk. Minthogy azonban érdekességéből semmit sem vesztett és igen alkalmas arra, hogy önbizalmunkat erősítse, örömmel közöljük: A bajor főváros a hatalmas dimenziójú kiállítás színhelye. Az alapos német technika diadala, a mérnöki zseniálitás győzelme, a nagyszabásút alkotó emberi munka koronája ez a kiállítás. Ha más nem, ugy e kiállítás tereli rá az embereket a viziforgalomnak, mint legolcsóbb közlekedési módnak fellendítésére s a természet nyuiioíta vizi energia források kihasználására. Németországban már újólag megindult az alkotó munka. E kiállítás is ezt bizonyítja. Hatalmas akció indult meg Németországban, hogy a német forgalmat a Balkán és Kisázsia felé intenzívvé tegyék. Ezt akarják elérni a Rajna-Majna-Duna csatornának a kiépítésével, ennek az akciónak (az Északi tengernek a Fekete tengerrel való összeköttetésének) a legfőbb propaganda eszközéül rendezték épen a müncheni kiállítást. Magyarországot is meghívták Münchenbe. Be is vonult Magyarország a kiállító csarnokokba. Jött, megbámulták és győzelme teljes volt. Gyermekies dolog lett volna Magyarország részéről ugy tenni, mint ahogy Ausztria tett, amelynek ipara mellett szánakozva mentek el azok, akik már a német csarnokokban jártak. Magyarország ezúttal valódi mivoltában akart bemutatkozni: agrárjeliegében. A magyar csarnok fölött a magyar királyság felírás és a tündöklő magyar korona. A royalista érzelmű bajorok előtt nagyon rokonszeves benyomást kelt. Aki a magyar kiállítás területére lép, nyomban meglátja, hogy egy mezőgazdasági államról van itt szó, amely rengeteg olyan terméket tudna a Dunán szállítani, amelyre a kiéhezett Európának szüksége van. A sörárpa érdekli nagyon a sörimádó bajorokat. A magyar árpa jobb, mint a többi sjobb exportsört tudnának belőle a bajorok készíteni. Nincs olyan tényező a magyar gaídasági életben, amely itt képviselve nem volna. A selyemipar, a szőlőtermelés, borászat, paprikatermelés, balatoni halászat, állattenyésztés, tejtermékek feldolgozása, gyógynövénytermelés, méhészet és az ezekkel kapcsolatos iparágak, mint például a konzervgyártás, halászati cikkek, méhkasok gyártása. A^.vizrajzi rész tudományos volta mellett szemléltető is. A budapesti rakpartok fejlődését bemutató nagyszerű térképek fogalmat nyújtanak Magyarország kultúrájáról, ügyszintén a modernül berendezett s a régi Magyarország egész folyamrendszerére kiépített vizállásmérők is, amelyek megbecsülhetetlen szolgálatot tettek árvízveszély esetén. A grandiózus német kiállítás mellett valóságos oázis volt a magyar osztály. Nem is volt hiány látogatókban sem. A bajor miniszterelnök és miniszterek fél órán át tartózkodtak a magyar csarnokban s a sok előkelő látogató közt ott voltak a francia Rajna-bizottság tagjai s Izabella főhercegnő is.