Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-01 / 142. szám

//. évfolyam142. szám. —- —-i— —•— Szerkesztőség és kiatíóírivata!: Békéscsabán, Saent István-tér 18. szán; A szerkesztőség teiefon száma: 60 Független keresztény poiitskm saaipil&tp Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Hz aratás Az idén legalább egy héttel hamaább csendült meg a kasza az aranysárga kalászokkal ékes rónákon, íogy meghozza a mi áldott földünkíek és annak a verejtékes munkának gyümölcsét, melyet egy év gondtel,es elmúlása megérlelt. A mostoha időjárás ezer aggodalommal töltötte meg a gazda szorongó lelkét, mig odáig jut, hogy biztosítottnak tudhatja az elmúlt év munkájának eredményét. És az elért eredmény nem csak a gazdának megérdemelt jutalma, hanem az egész kis Csonkamagyarország jövendő évének kialakítója, ínségének, vagy jólétének legbiztosabb fokmérője. A megmaradt Csonkamagyarország még inkább mezőgazdasági állam, mint volt az egész Magyarország és igy nemcsak a gazdatársadalomnak, de mindrn osztálynak boldogulása elsősorban attól függ, milyen az aratás. Ez szabja meg a lakosság legnagyobb részének fizetőképességét és ettől függ a fogyasztás, tehát az ipar és kereskedelem teljesítő képességének kihasználása, forgalma és boldogulása igen nagymértékben. Ezért olyan nagyjelentőségű, ezért olyan közérdekű az, hogy mit hoz az aratás. A mai íendkivüli megterheltetés elviselhetőségét a legnagyobb mértékben az biztosithatja, ha gazdáink fokozni tudják föidjüknek termését, bőségesebbé tudják tenni az aratást.. v Hálát kell adnunk az Istennek, hogy a nemzetet ért súlyos megpróbáltatás olyan időben ért minket, amidőn még ennek a termésfokozásnak bőséges lehetősége van, amikor még messze vagyunk az elérhető legmagasabb terméseredmények végső határától, mert ez azt jelenti, hogy minden erőnk és miuden tudásunk megfeszített kihasználásával meg fokozható az ország teljesítő képessége és semmiféle ujabb csapásnak sem szabad a kétségbeesés végzetes örvényébe sodorni Hazánkat. Ha csak egy mázsával tudjuk szaporítani holdanként átlagos termésünket, ez az egy mázsa teljes egészében fölöslegünket szaporítja. Már pedig a közepes termés holdankénti átlagos 6 mázsás termését Magyarországon még meg lehet kétszerezni, ami fölöslegünknek több mint megkétszereződését jelenti, mert a vetőmag és termelési költségek emellett a régiek maradnak. Ha el tudjuk érni a holdankénti 12 mázsás termésátlagot, ez a 6 mázsás termés mintegy 3 mázsás fölöslegének megháromszorozását jelenti, mert a 6 mázsán felüli termés már mind fölöslegként jelentkezik, abból se vetőmag, se njiegmunkálási költségre nem kell semmit sem fordítani, tehát 9 mázsát tesz nélkülözhetővé. Ez az egyszerű számadás kell, hogy rávezesse gazdáink figyelmét azokra a biztató eredményekre, melyeket a magnemesitők legutóbb Hatvanban megtartott összejövetele tárt szemeink elé. A hatvani hat és félezer holdas birtok átlagos búzatermése kataszteri holdanként 13 mázsát eredményezett, avval a magnemesitéssel, melyet a magyar búzának egy amerikai fajú búzával való keresztezése révén sikerült kitenyészteni. Egyes nemesitett magfajok ugyanitt 20 mázsát meghaladó termést hoztak, ugy hogy az átlagos terméseredményt sem lehet még a fejlődés legvégső határának tekinteni. És ezeken aszámadatokon semmi okunk sincs csodálkozni, amikor tudjuk, hogy Németország sovány talaja is kétszeresét teremi meg a I televényes magyar föld átlagának, tisztán a munka, a vetőmag megválasztás, a föld megművelése és a rendszeres trágyázás következményeként. Kérve-kérjük ezért gazdáinkat, tekintsék saját jól felfogott érdeküket, tekintsék a Haza és édes mindnyá!* junk nagy szükségét és forduljanak teljes érdeklődéssel a többtermelés minden tényezője felé és vessenek jól trágyázott, jól megmunkált, áldott földjeikbe lehetőleg legjobban bevált nemesitett magvakat, amit csak egyszer kell kis mértékben beszerezniük, hogy azt mielőbb elszaporithassák s termésüket fokozhassák. Régi magyar közmondás, ami soha nem bizonyult igazabbnak, mint most: „Ki mint vet, ugy arat." Orosz hajók az oláli partok előtt Felderítő csatározások a Fekete tengeren Bukarest, junius 30. Szerdán este két orosz motoros hajó közeledett Bugás felé. A partot mintegy 6—7 száz méternyire közelitették meg. Az oláh határőrség felszólította a hajókat, hogy kössenek ki. R felszólításra a bolsevista tengerészak ágyúzással és gépfegyvertüzzel feleltek. A parton felfejlődött őrség is heves tüzelésbe kezdett, mire a hajók az ukrán parton, levő Carolina irányába távoztak. Az egyik hajón fényszóró is volt, amely végig világított Bugás vidékén. Az oláh határőrök közül négyen megsebesültek. Elfogadták a népiskolai törvényt \ A nemzetgyűlés mai iiléso Budapest, junius 30. Boitlik József alelnök háromnegyed 11 órakor nyitja meg a nemzetgyűlés mai ülését. Bemutatja Drózdy Győző pocsai képviselő megbizó levelét. Bejelenti, hogy három képviselőnek sürgős interpellációra adott engedélyt, melyre egy órakor térnek rá. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadták. Iklódy-Szabó József előadó ismertette a népiskolai törvényjavaslatot és elfogadásra ajánlotta. Cserty József a középfokú és'főiskolákkal szemben a népiskolák fejlesztését kivánja, mert a népmüvelődést tartja fontosnak. Gerencsér István: Az 1888. évi XXXVIII. t

:-c. jeles alkotás, de azok a nagy eszmék, melyek ott lefektetve vannak, elsikkadtak. Nem állítottunk fel elegendő iskolát. A gazdasági szaktanitásra szolgáló iskola is megdöbbentően kevés. Vass József miniszter válaszol részletesen az elhangzott beszédekre.' Kéri a tanszemélyzetet, hogy legyenek egy kevés türelemmel, mint ahogy másoknak is várni kell. A — Sürgős interpellációk tanyai internátusok kérdését napközi otthonokkal oldják meg. Arra kéri a nemzetgyűlést, hogy adja meg az eszközöket* a korszerű reformokhoz. A javaslatot ezután általánosságban elfogadják. Elnök javaslatára a részletek tárj gyalását, valamint a Munkásbiztositóról szóló javaslatot a hoinapi ülés napirendjére tűzték ki. Cserty József sürgős interpellációt intéz a pénzügyminiszterhez a boradó kivetésénél tapasztalt visszaélések tárgyában. Hornyánszky Zoltán a váci fegyházban történt szabálytalanságok ügyében interpellálta az igazságügyminisztert. TomcsányiV.Pál igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a Hornyánszky által említett szabálytalanságok miatt a fegyház igazgatóját már megfosztotta állásától. A választ a Ház tudomásul vette. Az ülés 14 órakor ért véget. „Hiszekegy Istenben, hiszek eg; hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Ámen" Kettős tiz éves találkozó Kedves ünnepe volt junius hó 29-én a békéscsabai ág. h. evang. Rudolffőgimnáziumnak. Régi növendékeinek két csoportja kereste fel az intézetet, hogy egyrészt az iskola falai között szövődött barátságukat felújítsák és megerősítsék, másrészt hálájukat fejezzék ki volt tanáraik s az őket nevelő főgimnázium iránt. Az 1911. évben érettségizett s ugyanezen évben a IV. osztályt végzett tanulók jöttek össze tízéves találkozóra. A "tiz évvel ezelőtt érettségizett ifjak közül megjelenlek, — d. e. fél 11 órakor a volt VIII. osztály tantermében : Bagyinka Béla máv. tisztviselő (Békéscsaba), Búcsy Géza banktisztviselő (Gyoma), Baukó András mérnök (Békéscsaba), dr. Gally Miklós rendőrfogalmazó (Békéscsaba), dr. Gyöngyösi János hírlapíró (Békéscsaba), dr. Kiiment Z. Pál banktisztviselő (Bénéscsaba), Mahács Pál joghallgató (Békéscsaba), Ormai János kereskedő (Békéscsaba), Papp László mérnök (Gyoma), ifj. Réthy Béla gyógyszerész (Békéscsaba), Szász Samu bányamérnök (Berenta), Tollas Béla ref. lelkész (Törtei), Vaday József hadnagy (Budapest), Weisz István textilrnérnök (Békéscsaba). Az egybegyűltekhez a tanárikar nevében dr. Rell Lajos főgimnáziumi igazgató tartott tartalmas szép beszédet, melyre a volt növendékek nevében dr. Gyöngyösi János válaszolt igen szépen. Délután 5 órakor a találkozásra egybegyűltek megkoszorúzták volt osztályfőnöküknek Fest Lászlónak sirját. A sir mellett Tollas Béla ref. lelkész mondott könnyekig megható gyönyörű imát. Azok közül, akik tiz éve a IV. osztályt végezték el, délelőtt 11 órakor a következők jelentek meg volt tantermükben: Áchim András gazdálkodó (Békéscsaba), Harsdnyi György hadnagy (Budapest), Kalmár Miklós műegyetemi hallgató (Békéscsaba), Kiiment Endre hadnagy (Békéscsaba), Kvasz Béla magántisztviselő (Békéscsaba), Kvasz Jenő főkönyvelő (Békéscsaba), Kurilla Mihály városi adótiszt (Békéscsaba), Machács Lajos csendőrhadnagy, (Kiskunfélegyháza), Petrovszky S. György földbirtokos (Békéscsaba), Réthy István vegyészmérnökhallgató (Békéscsaba), Tarnöczy Ferenc műszaki tisztviselő (Kispest), Wilhelm Ferenc banktisztviselő (Békéscsaba), Zsiros János gazdálkodó (Brassó). Az egybegyűltekhez volt osztályfőnökük, dr. Rell Lajos szólott, mély meghatottsággal emlékezvén meg a háborúban elesett osztálytársakról. Délután 5 órakor a jó barátok felkeresték a Hősök temetőjét, hogy kegyelettel áldozzanak hősi halált halt osztálytársaik emlékének, kik közül Propper István zászlós