Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-28 / 91. szám

Békéscsaba, 1921. április 28. Csütörtök 11. évfolyam 85. szám. Szerkesztőség és kiadóhivata!: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény poütikaS napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona 3 Pénz Valamikor, amikor Magyarország pénzügyminiszteri székében a min­dég s mindenre diplomatikusan mo­solygó Wekerle Sándor ült, az ál­lami költségvetés tárgyalásának ide­jén az újságok, vicclapok s kávé­házi főszakértök cirkuszi zsonglőrhöz hasonlították, sőt annak nevezték is a zseniális pénzügyi szakembert. Erre a meglisztelésre azért szolgált rá, mert az expozé, a pénzügyi ja­vaslat képviselőházi ismertetése so­rán olyan könnyedséggel dobálózott a milliós számjegyekkel, mint a cir­kuszi akrobata a mázsás vasgolyók­kal. De mig a cirkuszi akrobaták mázsás súlyai esetleg üresek voltak, sőt a vas is papírmasé volt, addig a Wekerle számadatai mindég tömö­rek és igazak voltak, ha néha kese­rűen fogadtuk is. A magyar politikának és a pénz­ügyi életnek most újra van cirkuszi mutatványosa Hegedűs személyében. Ez a zseniális pénzember, aki a két­szerkettő alapján állva mindég reális és — hinni akarjuk s hinnünk is kell — mindég igaz, szédületes szá­mokat, a ma sanyaruságához képest hihetetlen jövendőt mutat akkor, ami­kor a ma pénzének, a magyar pénz­nek születése napját jelenti be. S ami­kor megszédül a fejünk a hihetetlen mutatványok, a nem is álmodott való­ságok káprázatos tömegétől, mint a nagy bűvészek, megfordul és bemu­tatja : — íme, tisztelt Közönség, Ma­gyar Nép, amit mondtam, amit mu­tattam, nem csalás, nem boszor­kányság, nem bűvészet, hanem ter­mészetes tudomány, gyakorlat, igaz­ság .. . Hegedűs, aki ismeri a pénzügyi életet, annak minden megnyilvánu­lását, sebezhető és sebezhetetlen pontjait, sokszor igen érzékeny csa­pásokat osztogatott, amikor kímélet­len operatőrnek mutatva magát, nyíl­tan hirdette, hogy simogatást nem Ígérhet, mikor tudja azt, hogy vágnia kell. Harcot hirdetett a magyar pénz érdekében s vallotta, hogy ebben a harcban nemcsak osztunk, hanem kapunk is sebeket. Amit eddig tett, az mind igazolta reális feltevéseit és bizonyos, ie nem tagadható javulá­sát eredményezte a fedezetlen ma­gyar pénznek. Most uj, hatalmas lépést tett előre. Ezt a magyar pénzt, amely a régi monarchikus közösügyböl az egyet­len, de nagyon terhes örökségül ma­radt ránk, reális értékű, a magyar állam minden értékével, földdel, meg­fogható vagyonnal fedezett pénzzé, államjegygyé változtatja át s bizo­nyítéka pénzügyi helyzetünk fokoza­tos és fel nem tartóztatható javulá­sának, hogy még a becseréléssel járó mintegy négyszáz miilió koronát sem hajtja be, hanem teljes értékben cse­réli be a relatív értékű közös bank­pénzt, a tényleges értékű, fedezett pénzre. Még tovább is ment a pénz­ügyminiszter. Lelketlen és lelkiisme­retlen gazemberek, a túlsó oldal faj­magyarjai, Galícia virágai külön ipart teremtettek: a pénzhamisítás iparát. A primitív pénzbélyegzöt könnyű volt hamisítani és ilymódon néhány száz millióval megkárosítani az államot, az adózók összességét. A kényszer­kölcsöntől mentes ezresekkel aztán könnyű volt vásárolni, az árakat fel­hajtani s ilymódon a népnél óriási összegű olyan pénz van, amely nem adta la ötven százalékát az állam­kincstárnsk s igy jogilag ezek érté­keért nem is felelhetne a magyar áilam. A pénzügyminiszter még ezt az áldozatot is elvállalta és igy a pénzkicserélésnél különösebb akadá­lyok nem lesznek s a közönség nem károsodhatik. Milliárdok repülnek a nemzetgyű­lés termében Hegedűs körül s ezek a milliárdok mind az ő zseniális akaratának vannak alárendelve. A pénzügyi erőművész pedig csudákat mutat, csudákat, amiknek reális alapjuk van s amikből teremtődik a magyar pénz, az ismét értékes, érc­nél jobban fedezett magyar korona! cb. Felszabadult a gabonakereskedelem Megszűnt az elszámoltatás - 9 termelő ssé az államnak adhatja el főlösligÉt A hivatalos lap holnapi számában rendelet jelenik meg a gabona­forgalom szabaddátétele ügyében. A rendelet értelmében a termelők a rájuk adógabona fejében beszolgáltatásra kirótt készleteken felül még meglévő buza- és rozs feleslegüket eladhatják szabadkereskedelem utján, de csak az állam ré­szére. Az eladás kizárólag a hivatásos gabonakeres­kedelem utján történhetik. A gabonakészletek felszámoltatása megszűnik és az összes felesleges készletek felajánlhatók az állam részére szabadkereskedelem utján leendő eladásra. Ez az intézkedés csak átmeneti jellegű és az ellátatlanok szükség­letének fedezéséhez még hiányzó készletek beszerzésére irányúi. Harmadszori olvasásban is elfogadták a pénzbecserelési javaslatot Budapest, április 27. A nemzetgyűlés mai ülésén a költ­ségvetésről szóló javaslatot nyújtotta be a pénzügyi bizottság, majd a pénz forgalmának ideiglenes szabá­lyozásáról szóló javaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadták. A miniszterelnök javaslatára elha­tározta, a Ház, hogy május hó 3-án, kedden tartja legközelebbi ülését, amelyen a költségvetési javaslatot veszi tárgyalás alá. A miniszter­elnök válaszolt Drózdy Győzőnek a Magyar Távirati Iroda ügyében be­nyújtott interpellációjára. Usetti Ferenc interpellációjára Bernolák Nándor népjóléti miniszter bejelenti, hogy minisztériumának kilencedik ügyosztályában tényleg 25 ezer elintézetlen aktát vett át, amelyeknek elintézése folyamatban van már. Ruppert Rezső a veszprémi szín­társulat bojkottálása ellen szóllalt fel. Mózer Ernő a szabolcsmegyei le­gelők ügyében interpellált. Zákány Gyula kérte az interná­lások ügyében bejelentett interpellá­ciójának elhalasztását. Az ülés délután fél 3 órakor ért véget. Ujabb affér a Beniczky -Károiyi ügy következtében Budapest, április 27. A Beniczky Ödön és Károlyi Imre gróf között felmerült lovagias ügyből kifolyó­lag most ujabb afférje támadt Ká­roiyi Imre grófnak Windischgrciiz Lajos herceggel, akinek az ügyre vonatkozó nyilatkozatai lapok utján a nyilvánosság elé kerültek. Károlyi Imre gróf Almássy Lászlót és Dani Balázs tábornokot bizta meg az af­fér elintézésével, akik Windiscfo grátz herceg megbizottaival ma hosszas tárgyalásokat folytattak, Az affér békés uton intéződött el. Slbrtf főherceg levele alapján történt Benickyék feltartóztatása Budapest, április 27. A mentelmi bizottság már részben tisztázta Beniczky feltartóztatásának ügyét. Annak a megállapítása még nem sikerült, hogy Szmrecsányi és Be­niczky szombathelyi utazásukat meg­előzőleg tettek-e olyan kijelentése­ket, amelyekből azt lehetett volna következtetni, hogy puccsra ké­szülnek. A tanuk nem hallottak ilyen ki­jelentéseket közvetlenül Beniczkyék szájából. Egyetlen terhelt bizonyíték tehát, amely a bizottság kezében van, Albrecht főhercegnek Tomcsányi V. Pál volt belügyminiszterhez intézett levele, amelyben azt állitja, hogy Beniczkyék saját bevallásuk szerint azért mennek Szombathelyre, hogy rábírják IV. Károlyt a hadsereg fel­esketésére, a Budapestre való be­vonulásra és a kormányzás átvéte­lére. Beniczky kivánta Albrecht lőher­cegnek a tanuként való megidézé­sét és a szembesítést. A főherceg azonban jelenleg nem tartózkodik Budapesten. Ratifikáltak Londonban Ezúttal az angol parlament hagyta jóvá a trianoni békének nevezett brutális csonkítást és nemzetgyilko­lást. A Londonból érkezett hirek szerint érzékeny magyarbarát beszé­dek hangzottak el az angol alsó­házban, tiltakozások az ellen, hogy a békeszerződésnek a kisebbségek védelméről szóló határozatait az „utódállamok" nem hajtják végre; akadt felszóllaló, aki tiltakozott Po­zsony, Kassa elszakítása ellen, s aki népszavazást követelt. Még Asquit is, akinek van valamilyen kis része Magyarország sorsának rosszrafor­dulásában, azt hangoztatta, hogy hiábavaló dolog Magyarországtól kártérítést várni s nem szabad meg engedni, hogy az utódállamok meg­semmisítsék azt a gazdasági egy­séget, amely valamikor Magyarország erejét alkotta. Elismerte, hogy az oláhok napról-napra megsértik a békeszerződés határozatait a nem­zeti kisebbségeket, magyarokat, szá­szokat illetőleg. A kormány képviselője csak annyit tudott a javaslat védelmére felhozni, hogy a magyar határokra vonatkozó döntést lehetetlen most áttörni s elégedetlen azzal a módszerrel, ahogy az uj államok a határaikon belül élő idegen nemzetiségekkel — ma­gyarokkal — bánnak. A következő szónokok elitélték, hogy Magyar­országtól magyaroklakta területeket

Next

/
Thumbnails
Contents