Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-21 / 85. szám

Békéscsaba, 1921. április 21. Csütörtök wamanammmamm 11. évfolyam 85. szám. Szerkeszíöség és kiatíóhivaíai: Békéscsabán, Szent István-tér 18, szám 'A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény gso/itifosai n&pílap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 k:rona 8 hormánypragpamm Bethlen István grófot ugyanolyan hideg tartózkodással fogadták a pár­tok kedden a nemzetgyűlésen, mint saját köreikben hétfőn este. Meg­hallgatták programmját s aztán — megkezdődik a hozzászólás végtelen folyama. Az aggodalmaskodók bár elismerik a programm helytálló vol­tát, alá is irja mindenki, csak — nem hiszik, hogy keresztülvihető. Ezzel mi is körülbelül ugy vagyunk. Ha a pártok nem szüntetik be az országmentés leple alatt űzött sze­mélyi és pártpolitikát, bizony nagyon hamar bebizonyosodik, hogy Bethlen sem tudja megvalósítani program rfl­ját, amelynek pedig igen sok érté­kes pontja van. Az uj kormány — ezt meg lehet állapítani — nagyjában nem tért el az előző kormányok programmjától, amint nem is tehette és keresztény­nemzeti agráralapon kívánja felépí­teni a jövendő Magyarországot. Uj irányt akar szabni a politikának, de hozzá akarja kapcsolni a mult nagy nemzeti tradícióit is, amelyea az or­szág rendje felépült. Az ország meg­szerzett függetlenségéhez ragaszkodni kell, hiszen olyan árat fizettünk érte, aminőt nem kellett volna. Mai pusz­tulásunk egyik okának az intelli­gencia gazdasági elgyengülését tartja s ezzel kapcsolatba van zsidókérdés < hogy ez főleg gaz dandó meg olyan zsidóság szerepléséi feleslegessé tesz­szük. Ez a kijelentése a miniszterelnök­nek csak helyeselhető. A hangos antiszemitizmus tényleg nem viszi előre a zsidókérdés megoldását, leg­feljebb felszínen tartja azt. Miután a zsidóság gazdasági túltengése és az ebből folyó politikai és társa­dalmi hatalom bitorlása teremtette meg a zsidókérdést, természetes do­log, hogy a megoldás csakis ennelf a gazdasági tultengésnek a meg­szüntetésével, helyesebben arányo­sításával képzelhető el. Hogy aztán az uj kormány milyen intézkedéseket akar tenni a kereszténység gazda­sági versenyének védelmére, azt a miniszterelnök még nem közölte. A destrukció letörése is egyik pontja a kormány programmjának. Ez szorosan összefügg a zsidókér­déssel, mert a destrukció nemzet­rontó működése tulajdonképen a zsidóság világuralmi törekvésének szolgálata. A destrukció és dema­gógia letörésére a keresztény-demok­ráciát állítja szembe a miniszter­elnök; a magyar intelligencia veze­tésével. A programm bő és sok szép re­ményre jogosít fel, ha megvalósí­tása elé nem gördit akadályt az egyéni vagy osztályérdek. Arról meg­feledkeznünk sohasem szabad, hogy a keresztény Magyarország felépí­tése a célja ma minden nemesen gondolkozó magyar embernek s ez a célja Bethlen István grófnak is. Ha az ország mellette áll, a cél elérhető, a programm megvalósít­ható lesz, ha nem, ugy hiába min­den igyekezet. A miniszterelnök is arra kérte a nemzetgyűlést, amit mi is hangoz­tatunk ezen a helyen, hogy tegyen félre minden melléktekintetet s álljon egységes táborba és az egység tör­hetetlen erejével dolgozzék az ország feltámasztásán. Nincs helye semmi más szempont­nak, mint a magyar, nemzeti eszme érvényesülésének s ennek lehetősége adva van, hiszen a magyar nemzet teljesen egységes abban, hogy az uj Magyarország csak magyar és jövendő nagyságának alapja csak a keresztény erkölcs lehet. a kormányzó megsértette Beniczky mentelmi jogát fi Káz viharos ülése iii elismeri, hogy s meg is jelöli, iasági téren ol­órmán, hogy a Budapest, április 20. Beniczky Ödönnek az a bejelentése, hogy a kormányzó megsértette mentelmi jogát, nagy vihart keitetí a Házban.i Az elnök több kitételéért rendre­utasította Beniczkyt, akinek beszéde a folyosót is állandó izgalomban tartotta. A nemzetgyűlés mai ülését három­negyed 11 órakor Rakovszky István nyitja meg. A kormányrogramm vitájához el­sőnek Grieger Miklós szólal fel. Nem ítéli el IV. Károlyt, amiért a forradalom alatt családjával együtt elhagyta az országot. Az orosz cári család sorsa lebegett szemei előft. A választójog kérdésében kétség­telenül demokratikusabb álláspontot képviselt, mint az akkori kormány. Minden eszközzel igyekezett véget­vetni a vérontásnak. Kérdi, hogy a szabadkirályválasz­tók választhatnak-e tényleg szabadon, ha az ántánt megtiltja azt, hogy Habsburgot válasszanak. Az uj kormányt a maga és pártja nevében bizalommal üdvözli. Beniczky Ödön a második fel­szóllaló. Elmondja, hogy amikor az uralkodó család egyik tagjának az üzenetét akarta IV. Károlynak köz­vetíteni s ezzel a szándékkal autón Szombathelyre akart utazni, Hajmás­kéren feltartóztatták. Kötél volt az országúton keresztülfeszitve és szu­ronyos katonák állták útját az autó­nak. A katonák parancsnoka tudtára adta, hogy „a kormányzó nevében" letartóztatja. — Megkérdezte, hogy tudja-e, hogy öt mint nemzetgyűlési képviselőt mentelmi jogánál fogva nem lehet letartóztatni. A parancs­nok azt válaszolta, hogy tudja, de mégis egy őrszobába kisérte, ahol szuronyos katonák őrizték. Reggel 6 órakor egy százados kereste fel és azt mondta, hogy már nem a kormányzó, hanem a belügyminisz­ter rendeletére tartják fogva. Délután egy alezredes kereste fel. Azt mondta, hogy szabadon bocsájtja, ha becsü­letszavát adja, hogy azonnal vissza­utazik Budapestre és másnap reggel 9 órakor kihallgatáson jelentkezik a kormányzónál. Azt válaszolta az alezredesnek, hogy „koronás kirá' lyán" kivül senkinek sem adja be­csületszavát. A kormányzó ur — folytatja — megsértette mentelmi jogomat. Nagy zaj támad erre a kijelen­tésére. A kisgazdák a padokat ver­desik. Elnök tehetetlen a kiáltozókkal szemben. . ( A zaj csillapodtáva! Beniczky foly­tatja : — Ami országunkban a világ leggyávább és leggyarlóbb katonai diktatúrája van! Nagy zaj. Indulatos kiáltozások : Habsburglakáj ! Elnök : Rendreutasítja Beniczkyt. Beniczky : Elvi okokból bejelen­tem, hogy a kormányzó ur meg­sértette mentelmi jogomat. Elnök az ülést felfüggeszti. A Ház folyosóját kisebb-nagyobb csoportokba verődve özönlik el a képviselők és izgatottan tárgyalják a Beniczky által mondottakat. Andrássy kijelenti, hogy Beniczky ebben a percben már nem tagja a keresztény pártnak. Kilépését tudo­másul vették. Szünet után Beniczky szót kér, hogy megmagyarázhassa beszédé­nek azokat a kitételeit, amelyeket sokan célzatosan értelmeznek. Kijelenti, hogy egyeden szava sem irányult a nemzeti hadsereg ellen, csak „az ellen a katonai kamarilia ellen, amely rátelepedett az ország nyakára és amelyei sürgősen el kell távolítani onnan." Ezt a kijelentését is rendreutasi­tás és nagy zaj követi. Bethlen István gróf miniszterelnök visszautasítja a Beniczky által hasz­nált kifejezéseket. Rakovszky elnök a mentelmi bizottság elé utalja Be­nicky mentelmi jogi sérelmének ügyét. Az interpellációk során Ruppert Rezső az ünnepi forgalomkorláto­zások és a politikai internálások megszüntetése érdekében szól. A kereskedelemügyi miniszter be­jelenti, hogy előreláthatólag rövide­sen módjában lesz megszüntetni az ünnepi forgalomkorlátozásokat. Az ülés d. u. 3-kor ért véget. A görög főhadiszállás Szmirnába költözött Szmirna, április 20. A görög fő­hadiszállás elhagyta Brusszát és uj állomáshelyen, Szmirnában rendez­kedett be. Orosz ezredes — zentai jegyző Temesvár, április 20. A szerb kor­mány Majbodrov Wladimir orosz ez­zedest' aki még nem régen Odessza katonai parancsnoka volt, a zentai járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. A németországi meg­szállások kiterjesztése London, április 20. Május elsején kerül sor Essen és Solingen meg­szállására. A belga c&apatok ugyan­akkor a Ruhr-vidéken helyezkednek el. A lengyel delegáció tagjai Budapesten Budapest, ápr. 20. A lengyel de­legáció Budapestre érkezett tagjai ma délelőtt misét hallgattak a vár­templomban. Majd elmentek a Pe­tőfi-szoborhoz, amelyet megkoszo­rúztak. Csonka Magyarország — nem ország,

Next

/
Thumbnails
Contents