Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-20 / 84. szám

Síőrősvidlék Békéscsaba, 1921. április 20. Városi ügyek Néhány szó a fontosabb közgyűlési tárgyakhoz Békéscsaba, ápr. 19. A legközelebbi közgyűlés elé ke­rülnek még az alábbi jelentősebb ügyek: A házhelyek ügye A nemrégen megjelent házhely­rendelet végrehajtásának előkészí­tésére kiküldött bizottság hétfőn dél­után értekezletet tartott. fiz értekezleten megállapították a házhelyigénylők végleges sorrendjét, amelyet jóváhagyás céljából a kép­viselőtestület rendkívüli közgyűlése elé terjesztenek. fi bizottság a közgyűlésen javas­latot tesz az igénybevehető terüle­tekről, javasolja körülbeiöl 28 telek kijelölésére alkalmas városi terület­nek a .felajánlását méltányos térí­tési ár ellenében, fi városi telkek azonban nem elégítik ki az össze­irottak igényeit, önkéntes felaján­lások pedig magánosok részérő! nem történtek. Kéri tehát az Orszá­gos házhelyrendezö bizottságot, hogy intézkedjék a városi telkeken kivül még szükséges területek kijelölése ügyében. fimint látjuk, a közigazgatási ha­tóságok pontosan és lelkiismeretes körültekintéssel végzik munkájukat a rendelet végrehajtásának előké­szítésében. Odafent mégis a köz­igazgatási hatóságokat vádolják a végrehajtás késedelméért. Nyilvánvaló pedig, hogy a rende­let gyorsvégrehajtását azok a pontjai teszik lehetetlenné, amelyek sérel­mes intézkedéseket tartalmaznak az érdekeltekre. Ilyen sérelmes intézkedés például az is, hogy az igénylők meghatá­rozott időn belől kötelesek hr-izat építeni a telekre, amelyet azonban megterhelniök nem szabad. fi mai építkezési költségeket te­kintetbe véve természetesnek tart­juk, hogy a kispénzű, vagy kiváit a pénztelen emberek nem nagyon kapkodnak a házhelyek után. Talán az lenne a kérdés helyes megoldása, ha az állam mindjárt arról is gondoskodnék, hogy az uj telektulajdonosokat valami altruista pénzintézet támogassa az építkezé­sek keresztülvitelében. A Glóbus kérvénye. Glóbus cimen egy részvénytársa­ság alakult, mely betonmüvek készí­tésével foglalkozik. Uj rendszer sze­rint igen előnyös árban állítana elő fontos építkezéshez szükséges anya­got. A részvénytársaság telket kér a várostól a szikesen, A tanács azt javasolja, hogy a kért területet négyszögölenként 100 koronás ár­ban szavazza meg a képviselőtes­tület. Üdvös dolog volna, ha — mint egy cikkünkben nem rég ajánlottuk — kikötné a város, hogy a részvény­társaság egy megállapítandó jöve­delmen felül részesítse a várost nye­reségéből. Ilyen szerződés alapján akár kedvezőbb ajánlatot is adhatna a város a Glóbusnak a kért telket illetőleg. A Glóbus is nyerne, mert a meg­induláskor kevesebb tökére volna szüksége, a város pedig később ta­lálná meg a számítását, mert hisz­szük, hogy a Glóbus üzletnek is jó lesz. Az Előre kérvénye. Az Előre MTE azzal a kéréssel fordul a városhoz, hogy adja át neki azt a területet a Gyulai-ut mellett sporttelep céljaira, amelyen a régi CsAK-pálya volt. A tanács a kérést elfogadásra ajánlja. Örömmel támogatjuk az Előre ké­rését. Mi ugyan sokkal jobban sze­rettük volna látni a két egyesület békességes megegyezését, mert né­zetünk szerint egy kicsit sok két olyan sporttelep Csabán, mely min­den vasárnap szeretné a közönség ezreit tribünjein látni, de ha már ez nem volt keresztülvihető, akkor na­gyon méltányos, hogy telket kapjon ez a sportegyesület is, mely a mun­kásság nagy tömegét tömöríti tábo­rában. Reméljük, hogy a közgyűlésen simán keresztül megy a tanács ja­vaslata s ha így a pályakérdés meg­oldódik, nem lesz, ami a két rivális egyesületben a békétlenséget állan­dóan szitsa s elérjük hamarosan azt, hogy az Előre és a CsAK őszinte sportbarátságban fognak működni, nemes versenyt fejtve ki a tested­zés előrevitelében. Csáki Antal beadványa. Csáki Antal, a csabai színtársulat agilis direktora, látván a szinész­gyermekek neveltetésének rengeteg nehézségét, azzal a tervvel foglal­kozik, hogy illetékes körök támoga­tásáyal internátust létesit, ahol — különösen a vidéken folyton ván­dorló — színészek gyermekei része­sülnének gondos nevelésben. Tekin­tettel Csaba központi fekvésére és sok jó iskolájára, szeretné ezt az internátust itt felállítani. Arra kéri a közgyűlést, mondja ki, hogy az in­ternátus felállítása esetén telekado­mányozással segítené annak létesü­lését. A tanács elvileg nem emel kifogást e kérés ellen. Nagyon helyesen teszi a város, ha elősegíti ennek az intézménynek megalapítását, mert igazán méltá­nyos, hogy a kultura lelkes aposto­lainak lehetővé tegye a társadalom gyermekeik neveltetését. Mert bizony a városról-városra járó színészeknek óriási gondot okoz az, hogy nem mindig tudják gyermekeiket biztos, jó helyen, amikor ők sokszor nehéz körülmények közt élnek, szép hiva­tásuknak. A polgári leányiskolái tanárnők kérvénye. A polgári leányiskola néhány ta­nárnője 1919-ben nem kapott hábo­rús segélyt, lévén akkor itt egyrészt bolsevizmus, másrészt oláh meg­szállás. E segély őket törvény szerint megilleti. Kérik, hogy a város utólag téritse meg nekik azt, amit nem is lett volna joga tőlük elvonni. A ta­nács teljesitendőnek véli a kérést. A közgyűlés sem határozhat másként. A hadirokkantak kérvénye. A hadirokkantaknak tálikokat adott a város 10 korona évi bérért. Mqst azzal fordulnak a közgyűléshez, hogy ezt az összeget engedjék el. Nézetünk szerint a már elkönyvelt és részben befizetett nagyon mél­tányos bérletdijak elengedése, illető­leg visszafizetése sokkal több dol­got és gondot adna, mint amennyi jótétemény volna ez intézkedésben. Ezt a csekély összeget különben is egy marék krumpliból megszerezheti minden táliktulajdonos. Az ilyen kérvényekkel nem kellene molesztálni a várost, mert bármilyen elintézése csak bosszankodást ered­ményez. Ha nem engedik el a 10 koronákat, sok rokkant igazságta­lanságot lát benne, ha elengedik, sokan megszólják a rokkantakat, szerénytelenségük miatt. Csökkentik az oláh tisztek fizetését Az oláh parlament elé javaslat kerül, amely Nagyrománia dicső had­seregének tisztjeit fájdalmasan érinti. A pénzügyminiszter minden téren nagy lendülettel (s talán későn) megkezdett takarékosságában a hadseregről sem felejtkezik el. Le akarja szállítani a tisztek fizetését. Azok a hazaáruló erdélyi politikusok, akik Erdélyt eladták Bukarest­nek és most se éjjelük, se nappaluk a rémlátásoktól, kétségbe estek a javaslat miatt. A „Románul" cimü aradi oláh újságban, amely immár tizedik esz­tendeje végzi az oláhositás derekas munkáját, vasárnap hangos vezércikk látott napvilágot, melynek irója minden dühével a bukaresti kormány ellen fordul. fi tisztek fizetésének a leszállítása (irja a bölcs képviselő) egyenlő értelmű Nagyrománia haderejének felbomlásával. A tisztek tömegesen fogják elhagyni állásukat. Ennek természetes következménye a csapatok megbízhatatlansága és szétzüllése lesz, holott egész Európa válságos helyzetében is épen Nagyrománta az az állam, amelynek külső és belső ellenségei minden pillanatban olyan viszonyokat teremthetnek, hogy erős kézben tartott fegyverek nélkül nem állhat meg bennük Bukarest ha­talma. Menetjegyiroda Csabán A Nemzeti Hitelintézet, az ország egyik legnagyobb pénzintézete, mely az első tiszta keresztény tőkével s keresztény vezetés alatt álló magyar pénzintézet, nemcsak a szorosan vett bank- és takarékpénztári ügyletek végzésével foglalkozik, hanem vidéki fiókjai utján igyekszik mindenütt a helyi lakosság igényen gazdasági téren előmozdítani. Ennek a keresz­tény intézetnek nem az a célja, hogy takarékbetétek gyűjtésével s az eset­leges hiteligények kielégítésével gyűjt­sön óriási vagyont, mint azt a zsidó pénzintézetek tették és teszik, ha­nem pénzügyi és közgazdasági té­ren, az élet mindennemű megnyil­vánulásában tanácsadója, segítője kíván lenni a keresztény közönség­nek, hogy ily módon kivonja őket a harácsoló idegen tőke érdekköréből. A Nemzeti Hitelintézet most is­mét olyan újítással lép a közönség elé, amely régi hiányt pótol. E hó 21-étől, csütörtöktől kezdve megnyí­lik a Nemzeti Hitelintézet Andrássy­ut 6. szám alatti helyiségében a Menetjegyiroda. Ettől a naptól kezdve a Hitelintézetnél válthatók menet­jegyek minden osztályra a MÁV összes állomásaira, a szomszédos ás távolsági forgalomban egyaránt, már az utazás előtt két nappal, minden ráfizetés nélkül, ugyanolyan árért, mint a vasúti pénztáraknál. Hogy ez mit jelent, azt csak az tudja, aki félóraszámra ácsorgott s tolongott a vasúti jegypénztár előtt. Előjegyezhetők a Nemzeti Hitel­intézetnél a külföldi utazásokhoz szükséges jegyek, sőt az Amerikába való utazásnál is lehet felvilágosí­tást és jegyeket kapni, kivéve a ki­vándorlókat. Örömmel adunk hirt a Nemzeti Hitelintézet uj vállalkozásáról, mely kizárólag az utazó közönség érde­keit szolgálja, megkímélvén őket a jegyváltás keserveitől. Ugyanebben az időpontban nyíl­nak meg a Menetjegyirodák a Nem­zeti Hitelintézet egri, hódmezővá­sárhelyi, kecskeméti, kiskunhalasi, paksi, szolnoki, szentesi és szom­bathelyi fiókjaiban is. Mi van ma ? 1921. április 20., szerda R. kath.: Tivadar hv. Prot. : Tivadar A nap kel reggel 5 óra 3 perckor, nyugszik délután 6 óra 56 perckor. A hold kél d. u. 4 óra 5 perckor, nyugszik reggel 3 óra 55 perckor. Este 7 órakor : BIME dalárda női karának próbája Este 8 órakor: A Keresztény daloskör próbája Este 8 órakor színházi előadás HÍREK — Szeged — Egyetemi város. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter rna értesítette Szeged városát, hogy a kolozsvári egyetemnek Sze­geden való elhelyezéséhez hozzájá­rult. Közli a miniszter azt is, hogy a vonatkozó törvényjavaslat a kor­mányzó előtt fekszik előzetes jóvá­hagyás végett s a legközelebb a nemzetgyűlés elé kerül. — Iparosok vásárlátogatása. A kereskedelmi és iparkamara, vala­mint az ipartestület az érdekelt iparosság kerelmére felterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi minisz­terhez, valamint felkérte a főkapi­tányságot is, hogy az iparosok ér­dekében a vásárok hatályosabban el­lenőriztessenek és az igazolvánnyal nem rendelkező árusítók a vásárról ki­tiltassanak. Ezt az ellenőrzést legei­sőbben is a dorozsmai államrendőr­ségi kirendeltség foganatosította, mely arról győződött meg, hogy az ipa­rosok, kik pedig maguk kérték azt az ellenőrzést, semmiféle iparigazol-' vánut nem visznek magukkal és csak a kirendeltség belátásán és tapintatán múlott, hogy a vásáron megjelent iparosok, kellő ipariga­zolvánnyal ellátva nem lévén, a to­vábbi árusítástól el nem tiltattak. Ugy a kamara, mint paciig az ipar­testület nyomatékosan felhívja a vá­sárokat látogató iparosság figyel­mét, hogy a vásárra kellő ipariga­zolvánnyal (iparigazolvány, hatósági engedély) ellátva jelenjenek meg, mert a hatósági közegek az ellen­őrzést szigorúan foganatosítják és azokat, kik a szükséges iparigazol­vánnyal nem rendelkeznek, a vá­sárokról kitiltják. — Halálozás. Mázán Pál gaz­dálkodó e hó !8-án délután 2 óra­kor életének 60. évében elhunyt. Halála kiterjedt rokonságot borított gyászba s őszinte részvétet keltett a város lakosságában. Temetese kedden délután 5 órakor volt. — Cukorkiosztás. A népjóléti hivatal figyelmezteti a közönséget, hogy a III. számú cukorszelvények csak április 23-ig válthatók be. Azon tul érvényüket vesztik. Az április havi cukrot a IV. számú szelvényekre a jövő héten kezdik kiosztani. — A cukorkiosztással megbízott keres­kedők legkésőbb 23-ig feltétlenül számoljanak el szelvényeikkel, mert különben nem részesülnek az ujabb cukormennyiségből.

Next

/
Thumbnails
Contents