Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-04-19 / 83. szám
Békéscsaba, 1921. április 83. Csütörtök 11 . évfolyam 85 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K. félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Egyesületek Nagyon gyakran halljuk, hogy elégedetlenkednek az emberek a sok egyesület miatt. Szinte naponként kijelenti egy-egy embertársunk, hogy több egyesületbe nem lép be. De a sajtóban is különféle formában olvassuk elitélését annak az egyesületi láznak, mely ujabban erőt vett a magyar társadalmon. Tagadhatatlan, hogy a nagy megrázkódtatás után, melyet a háborúban s a forradalmakban elszenvedtünk, gombamódra keletkeznek az egyesületek, szövetségek, ligák Csonkamagyarországon. Mindegyik nagy jelszavakkal, szép eszmékkel indul egy-egy honalapitásra. És nemcsak országos tömörülések tapasztalhatók. Jóformán minden városban alakult két év leforgása alatt egy-két egyesület egészen sajátos céllal. Igy érthető, hogy az ember — ha csak nem él egészen visszavonultan — azt sem tudja, hány társadalmi körnek a tagja. Ha azután a rengeteg tagsági dij fizetésekor e magas társadalmi adónak tudatára ébredünk, természetes a zúgolódás az egyesületi láz ellen. Pedig nem lehet egy lekicsinylő szóval elintézni az egyesületeket. A tömörülési törekvés, mely ma hatalmasabb méreteket öltött, mint valaha, rejt magában örvendetes jelenséget is. Mindenekelőtt igazolja azt, hogy felismerte a társadalom az erők tömörítésének súlyát. Rájöttek arra, hogy nagy eredményeket csakis ugy lehet produkálni, ha az egy cél felé törekvő egyedeket egy nagy táborba gyűjtik össze s ezzel az egyénekben rejlő anyagi és erkölcsi erőket megsokszorozzák. A másik tény, amelyet jóleső érzéssel kell megállapítanunk, az, hogy az egyesületek születése élettevékenységről tesz tanúságot. Az után a nagy tespedés után, mely a társadalmat tétlenségre kényszeritette az elmúlt szomorú évek aiatt, most természetszerűleg nagyobb arányokban mutatkozik a dolgozni, élni akarás. Ha pedig ez igy van, ha az egyesületek erők tömörítését s fokozottabb társadalmi tevékenységet jelentenek, akkor mégis csak örülnünk kell e mozgalmaknak, még ha egy kicsit több is a mozgás, mint amennyi nekünk kényelmes polgároknak szinpatikus volna. Kétségtelen, hogy sok felesleges egyesület van. Az is bizonyos, hogy sokszor az egyik akadályozza a másikat működésében. De ez nem baj. Amiképen az életküzdelemben természetszerűleg lemarad a gyengébb az erősebb mellett, ugy az egyesületek küzdelmében is csak azok fognak megmaradni, amelyek életképesek. Amelyik nem végez produktív munkát, az egészen biztosan el fog pusztulni, még ha megálakulásakor a legsúlyosabb nevek állnak is élén. Amelyikben azonban van életerő, az élni fog, hogy biztosítsa diadalát annak az eszmének, amelyet zászlajára irt. Mennél több ilyen egészséges vérkeringésü, lelkesen tevékenykedő egyesületünk van, annál biztosabb, hogy társadalmi életünk az egész vonalon mozgalmas és gyümölcsöző lesz. Mert ezek a tömörülések rákényszerítik az embereket arra, hogy mindennapi kenyérkereső foglalkozásuk mellett, hivatásos munkájukon kivül más irányban is buzgólkodjanak s lelki talentumjaikat gyümölcsöztessék az egész közélet javára. Minden embernek szüksége van pihenésre, szórakozásra. Ha e pihenésnek s szórakozásnak egy része ott folyna le az egyesületek életében, akkor észrevétlen is sok értéket ajándékozna mindenki a köznek, anélkül, hogy maga jelentékeny áldozatot hozna. Szórakozva tanulnának, szórakoztatva tanítanának itt az emberek. A társadalmi körök közelebb hoznák egymáshoz az embertestvéreket s közös erővel könnyebben tudnának diadalra segíteni minden nagy gondolatot. Azért ne haragudjunk az egyesületekre. Csak arra ügyeljünk, hogy azok a tömörülések erkölcsi alapon történjenek s ideális célt szolgáljanak. Támogassunk minden nemes társadalmi törekvést, még ha áldozatba kerül is az, mert egyetlen közösségbe belevinni minden embert nem lehet. Nekünk pedig, tönkretett magyaroknak minden magyar testvérünket bele kell vonnunk az épitő munkába. A hivatásos munka pontos végzése legértékesebb része az építésnek, de ha az egyesületek révén lehet többet termelni bármely irányban, akkor szeressük az egyesületeket, mint amelyek a maguk körében is hathatósan szolgálják Magyarország megerősödését. Bethlen István gróf programmbeszéde a nemzetgyűlés keddi ülésén Budapest, ápr. 18. Bethlen István gróf a miniszterelnöki szék elfoglalásakor kijelentette, hogy a nemzetgyűlés már kedden megkezdheti munkáját. A kijelentésnek megfelelőleg a Ház kedden délelőtt tényleg ülést tart, amelyen Bethlen István gróf programmbeszédjét fogja elmondani. A programmbeszéd már is élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Elsőnek nagyatádi Szabó István szól Bethlen programmjához a kisgazdapárt nevében. Gömbös körül megoszlanak a vélemények Bethlen programmbeszéde — Minisztertanács Budapest, április 18. Ma délelőtt minisztertanács volt, amelyen Bethlen István gróf bemutatta programmbeszédét. A minisztertanácson történt megállapodások szerint este 6 órakor a kereszténypártokkal, este fél 8 órakor pedig a kisgazdákkal tárgyalt a miniszterelnök. A keresztény pártokban még mindég megoszlanak a Gömbös Gyula államtitkári kinevezésére vonatkozó vélemények. Némelyek a leghatározottabban tiltakoznak kineveztetése ellen, mig a higgadtabb elemek véleménye szerint kár felborítani a helyzetet egy államtitkárságért. Az az általános vélemény politikai körökben, hogy Bethlen István gróf nem fog elállani Gömbös kinevezésétől, még akkor sem, ha a kereszténypártiak megismétlik ez ellen irányuló kívánságukat. IV. Károly Svájcban maradhat Bern, április 18. A svájci szövetségtanács bizottsága befejezte a vizsgálatot annak a kiderítésére, hogy IV. Károly milyen körülmények között hagyta el Svájc területét. Minthogy a távozás módjában semmi nagyobb szabálytalanságot nem talált a bizottság, a szövetségtanács megengedi IV. Károlynak, hogy továbbra is Svájcban maradhasson. A bécsiek tüntettek a franciák ellen Bécs, ápr. 18. Vasárnap nagy tömegek vonultak végig az osztrák főváros utcáin és a. német birodalomhoz való csatlakozást követelték. A francia követség előtt egybeolvadtak a különböző irányból összetorlódott csoportok és „pfujj!" kiálltással tüntettek a franciák ellen. A törökök üldözik a görög csapatokat Paris, április 18. Kemál pasa csapatai állarfdóan nyomon követik a lassan visszavonuló görögöket. Mai harctéri jelentés szerint három kilométernyire vannak Ismid városától. Az angol munkanélküliség London, ápr. 18. A munkanélküliek száma még mindig növekedést mutat. A legutóbbi kimutatás szerint most 1 millió és 600 ezer. A baranyai szerb alispán álma Pécs, ápr. 18. A pécsi kommunisták végső kétségbeesésükben ismét a szerb hatóságok védelméhez folyamodtak, hogy a fétrevezetett lakosság dühét kikerüljék. Radicscsal, a baranyai szerb alispánnal nyilatkozatot tétettek közzé, amely szerint a szerbek csak 5 év múlva üritik ki a „baranyai köztársaság", (?) területét. Bleyer Jakab értekezletet tartott Nagyfaiván Szentgotthárd, ápr. 18. A nagyfalvi paplakban bizalmas értekezletet tartott Bleyer Jakab, Szentgotthárd nemzetgyűlési képviselője (volt nemzetiségi miniszter), amelyen dr. Huber János és Nitsch Mihály nemzetgyűlési képviselők, valamint a környék társadalmának vezető alakjai vettek részt. Az értekezlet tárgya az a kérdés volt, hogy miként érvényesítsék Nyugatmagyarország lakosainak igényeit kielegitő mértékben a német nyelvet, a kormány ígérete alapján.
