Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-19 / 83. szám

Békéscsaba, 1921. április 83. Csütörtök 11 . évfolyam 85 . szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K. félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Egyesületek Nagyon gyakran halljuk, hogy elé­gedetlenkednek az emberek a sok egyesület miatt. Szinte naponként kijelenti egy-egy embertársunk, hogy több egyesületbe nem lép be. De a sajtóban is különféle formában ol­vassuk elitélését annak az egyesületi láznak, mely ujabban erőt vett a magyar társadalmon. Tagadhatatlan, hogy a nagy meg­rázkódtatás után, melyet a háború­ban s a forradalmakban elszenved­tünk, gombamódra keletkeznek az egyesületek, szövetségek, ligák Cson­kamagyarországon. Mindegyik nagy jelszavakkal, szép eszmékkel indul egy-egy honalapitásra. És nemcsak országos tömörülések tapasztalhatók. Jóformán minden városban alakult két év leforgása alatt egy-két egye­sület egészen sajátos céllal. Igy érthető, hogy az ember — ha csak nem él egészen visszavonultan — azt sem tudja, hány társadalmi körnek a tagja. Ha azután a renge­teg tagsági dij fizetésekor e magas társadalmi adónak tudatára ébre­dünk, természetes a zúgolódás az egyesületi láz ellen. Pedig nem lehet egy lekicsinylő szóval elintézni az egyesületeket. A tömörülési törekvés, mely ma hatal­masabb méreteket öltött, mint va­laha, rejt magában örvendetes jelen­séget is. Mindenekelőtt igazolja azt, hogy felismerte a társadalom az erők tö­mörítésének súlyát. Rájöttek arra, hogy nagy eredményeket csakis ugy lehet produkálni, ha az egy cél felé törekvő egyedeket egy nagy táborba gyűjtik össze s ezzel az egyénekben rejlő anyagi és erkölcsi erőket meg­sokszorozzák. A másik tény, amelyet jóleső ér­zéssel kell megállapítanunk, az, hogy az egyesületek születése élettevé­kenységről tesz tanúságot. Az után a nagy tespedés után, mely a társa­dalmat tétlenségre kényszeritette az elmúlt szomorú évek aiatt, most ter­mészetszerűleg nagyobb arányokban mutatkozik a dolgozni, élni akarás. Ha pedig ez igy van, ha az egye­sületek erők tömörítését s fokozot­tabb társadalmi tevékenységet jelen­tenek, akkor mégis csak örülnünk kell e mozgalmaknak, még ha egy kicsit több is a mozgás, mint amennyi nekünk kényelmes polgá­roknak szinpatikus volna. Kétségtelen, hogy sok felesleges egyesület van. Az is bizonyos, hogy sokszor az egyik akadályozza a má­sikat működésében. De ez nem baj. Amiképen az életküzdelemben ter­mészetszerűleg lemarad a gyengébb az erősebb mellett, ugy az egyesüle­tek küzdelmében is csak azok fog­nak megmaradni, amelyek életképe­sek. Amelyik nem végez produktív munkát, az egészen biztosan el fog pusztulni, még ha megálakulásakor a legsúlyosabb nevek állnak is élén. Amelyikben azonban van életerő, az élni fog, hogy biztosítsa diadalát annak az eszmének, amelyet zászla­jára irt. Mennél több ilyen egészséges vér­keringésü, lelkesen tevékenykedő egyesületünk van, annál biztosabb, hogy társadalmi életünk az egész vonalon mozgalmas és gyümölcsöző lesz. Mert ezek a tömörülések rá­kényszerítik az embereket arra, hogy mindennapi kenyérkereső foglalko­zásuk mellett, hivatásos munkájukon kivül más irányban is buzgólkodja­nak s lelki talentumjaikat gyümöl­csöztessék az egész közélet javára. Minden embernek szüksége van pihenésre, szórakozásra. Ha e pihe­nésnek s szórakozásnak egy része ott folyna le az egyesületek életé­ben, akkor észrevétlen is sok értéket ajándékozna mindenki a köznek, anélkül, hogy maga jelentékeny ál­dozatot hozna. Szórakozva tanulná­nak, szórakoztatva tanítanának itt az emberek. A társadalmi körök kö­zelebb hoznák egymáshoz az ember­testvéreket s közös erővel könnyeb­ben tudnának diadalra segíteni min­den nagy gondolatot. Azért ne haragudjunk az egyesü­letekre. Csak arra ügyeljünk, hogy azok a tömörülések erkölcsi alapon történjenek s ideális célt szolgálja­nak. Támogassunk minden nemes társadalmi törekvést, még ha áldo­zatba kerül is az, mert egyetlen kö­zösségbe belevinni minden embert nem lehet. Nekünk pedig, tönkretett magyaroknak minden magyar test­vérünket bele kell vonnunk az épitő munkába. A hivatásos munka pontos végzése legértékesebb része az épí­tésnek, de ha az egyesületek révén lehet többet termelni bármely irányban, akkor szeressük az egyesületeket, mint amelyek a maguk körében is hathatósan szolgálják Magyarország megerősödését. Bethlen István gróf programmbeszéde a nemzetgyűlés keddi ülésén Budapest, ápr. 18. Bethlen István gróf a miniszterelnöki szék elfoglalásakor kijelentette, hogy a nemzetgyűlés már kedden megkezdheti munkáját. A kijelentésnek megfelelőleg a Ház kedden délelőtt tényleg ülést tart, amelyen Bethlen István gróf programmbeszédjét fogja elmondani. A programmbeszéd már is élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Elsőnek nagyatádi Szabó István szól Bethlen programmjához a kis­gazdapárt nevében. Gömbös körül megoszlanak a vélemények Bethlen programmbeszéde — Minisztertanács Budapest, április 18. Ma délelőtt minisztertanács volt, amelyen Bethlen István gróf bemu­tatta programmbeszédét. A minisz­tertanácson történt megállapodások szerint este 6 órakor a keresztény­pártokkal, este fél 8 órakor pedig a kisgazdákkal tárgyalt a miniszter­elnök. A keresztény pártokban még min­dég megoszlanak a Gömbös Gyula államtitkári kinevezésére vonatkozó vélemények. Némelyek a leghatá­rozottabban tiltakoznak kinevezte­tése ellen, mig a higgadtabb ele­mek véleménye szerint kár felborí­tani a helyzetet egy államtitkár­ságért. Az az általános vélemény poli­tikai körökben, hogy Bethlen István gróf nem fog elállani Gömbös ki­nevezésétől, még akkor sem, ha a kereszténypártiak megismétlik ez ellen irányuló kívánságukat. IV. Károly Svájcban maradhat Bern, április 18. A svájci szö­vetségtanács bizottsága befejezte a vizsgálatot annak a kiderítésére, hogy IV. Károly milyen körülmé­nyek között hagyta el Svájc terü­letét. Minthogy a távozás módjában semmi nagyobb szabálytalanságot nem talált a bizottság, a szövet­ségtanács megengedi IV. Károlynak, hogy továbbra is Svájcban marad­hasson. A bécsiek tüntettek a franciák ellen Bécs, ápr. 18. Vasárnap nagy tö­megek vonultak végig az osztrák főváros utcáin és a. német biroda­lomhoz való csatlakozást követel­ték. A francia követség előtt egy­beolvadtak a különböző irányból összetorlódott csoportok és „pfujj!" kiálltással tüntettek a franciák ellen. A törökök üldözik a görög csapatokat Paris, április 18. Kemál pasa csapatai állarfdóan nyomon követik a lassan visszavonuló görögöket. Mai harctéri jelentés szerint három kilométernyire vannak Ismid váro­sától. Az angol munkanélküliség London, ápr. 18. A munkanélkü­liek száma még mindig növekedést mutat. A legutóbbi kimutatás sze­rint most 1 millió és 600 ezer. A baranyai szerb alispán álma Pécs, ápr. 18. A pécsi kommu­nisták végső kétségbeesésükben is­mét a szerb hatóságok védelméhez folyamodtak, hogy a fétrevezetett lakosság dühét kikerüljék. Radics­csal, a baranyai szerb alispánnal nyilatkozatot tétettek közzé, amely szerint a szerbek csak 5 év múlva üritik ki a „baranyai köztársaság", (?) területét. Bleyer Jakab értekezletet tartott Nagyfaiván Szentgotthárd, ápr. 18. A nagy­falvi paplakban bizalmas értekezle­tet tartott Bleyer Jakab, Szentgott­hárd nemzetgyűlési képviselője (volt nemzetiségi miniszter), amelyen dr. Huber János és Nitsch Mihály nem­zetgyűlési képviselők, valamint a környék társadalmának vezető alak­jai vettek részt. Az értekezlet tárgya az a kérdés volt, hogy miként érvé­nyesítsék Nyugatmagyarország lako­sainak igényeit kielegitő mértékben a német nyelvet, a kormány ígérete alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents