Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-02 / 70. szám

Békéscsaba, 1921. április 2. Szombat II. évfolyam 70. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabati, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60" Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedevre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Dolgozzunk! „Az unalom a rosszra hajló embert rosszá, a jó hajlamút pedig boldogtalanná teszi. Az emberekkel azért az tesz jót, aki foglalatosságra szoktatja őket. Szánakozásra méltó, akinek az életben dolga nincs". Ezek gr. Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak szavai. És milyen igazak ! A több mint egy évig tomboló forradalomnak és az azt betetőzött kommunizmusnak legnagyobb bűne éppen az volt, hogy tervszerűen istápolta a dologtalanságot a munkanélküli segélyekkel. És ime, hiába fizették a naplopást, hiába szaporították a nemdolgozók számát, ebből semmi áldás nem fakadt, csak elégedetlenség és bün. De az esztelen pénzpocséklás megmételyezte a lelkeket, elhomályosította a tiszta lelkiismeretet, megzavarta a józan gondolkodást és az emberek nagy része nem ismerte fel, mi hiányzik elégedettségéhez, boldogságához. Nagy államférfink már évtizedekkel ezelőtt felismerte és kifejezésre juttatta mélységes bölcsességével, hogy a dologtalanság a legnagyobb átok, amelyből soha semmi jó nem származhat, hanem egyedül rosszaság és boldogtalanság. A dologtalanság legelőször jelentkező átka az elégedetlenség, amely mindenki másban keresi okozóját, csak önmagában nem. A munkában töltött nap ellenben az emberbe születésével beoltott tetterő valamely irányú érvényesülését és ezzel vágyainak bizonyos fokú kielégülését eredményezi, ami igen közel áll a megelégedettséghez, a boldogsághoz. Az öntudatos munka teszi emberré az embert, a tétlenség ellenben állattá aljasitja, amely testi szükségleteinek kielégülésében már megtalálja boldogságát. A munka tehát olyan lelki szükséglete az embernek, amelynek kielégitetlensége maga a boldogtalanság. Ezért nemcsak elitélendő, de a legnagyobb mértékben veszedelmes az olyan felfogás, hogy csak akkor dolgozzunk, ha megkapjuk munkánknak azt az ellenértékét, amelyre azt magunknak felbecsültük. Dolgozni magáért az elfoglaltságért lelki szükséglet. A munkában tehát csak akkor válogassunk, ha már van valami elfoglaltságunk, de a dologtalanságnál még az ingyen munka is ezerszer többet ér, mert ha nem is biztosit megélhetést, de fentartja lelki erőnket, munkakedvünket és munkabírásunkat. Ha nincs más munkánk, dolgozzunk magunknak, de dolgozzunk, nehogy a léleknélküli, oktalan állatok sorába sülyedjünk. Dolgozzunk, mert egyedül a munkával emelhetjük fel a porbadöntött Magyarországot 1 Örömtanya a kolozsvári Bethlen-bástyában Az oláhok minden alkalmat megragadnak arra, hogy az erdélyi magyarság kegyeletét lábbal taposhassák és hogy a magyar nemzet hajdani nagyságának még az emlékeztetőit is lerombolják. Napról-napra kapunk hirt szobrok, műemlékek meggyalázásáról és ledöntéséről. Legutóbb (nagypénteken) a nagykárolyi Kossuth-szobrot rombolták le — felelőtlen egyének. Természetesen nagy volt az oláh hivatalos körök szemérmetlenül tettetett megbotránkozása az ujabb pusztítás hírére. Darabont Miklós polgármester és Beltescu János megyei prefektus siettek magas sajnálkozásukat kifejezni az eset felett, amelyet inzultus-nak neveznek. Megígérték, hogy jelentést tesznek róla Bukarestbe. Ezzel egyidejűleg Kolozsváron az történt, hogy a hatóságok a nagy lakásínségre való tekintettel egy örömtanyát telepitettek a Bejthlen-bástya helyiségeibe ! Felháborító meggyalázása ez a büszke bástyának, mely kegyelettel őrzött emléke volt Kolozsvár közönségének. A magyar műemlékeket gondozó bizottság annakidején elhatározta, hogy a porladó, repedező hatalmas épületet újjáépíti. A háború és az oláh megszállás lehetetlenné tette a terv megvalósítását. Ma már természetesen szó sem lehet az újjáépítésről. Mindössze annyit tudtak kieszközölni jobbérzésü emberek, hogy az örömtanya hölgyeit a napokban eltávolították a bástyából, de nem a magyar lakosság kegyeletének tiszteletbentartásáért, hanem azért, mert a bástya tőszomszédságában két leányiskola van, amelyeknek a növendékeire (az oláh közoktatásügyminiszter leirata szerint) esetleg káros hatással lehet az örömtanya szomszédsága. Ez még nem jelentett javulást a bástya sorsán. A prefektus sörnagykereskedőknek adta ki a bástyát bérbe, akik jégraktárat rendeztek be maguknak az ódon, boltíves helyiségekben. 9 nemzetgyűlés rendkívüli ülése Budapest, április 1. Rakovszky István elnök megnyitója után Hencz Károly az alábbi határozati jsvaslatot terjesztette elő: A nemzetgyűlés az 1920. évi első törvénycikkben kimondta, hogy 1918 november 16-án megszűnt a királyi hatalom tényleges gyakorlása. Ennél az oknál fogva a nemzetgyűlés az államfői teendők ideiglenes ellátására Horthy Miklós személyében kormányzót választott. (Zugó éljenzés.) A kormányzó az esküt betette a nemzetgyüiés előtt és a hatalmat tényleg átvette. IV. Károly váratlan megjelenésével kapcsolatban a nemzetgyűlés kimondja, hogy az 1920. évi első törvénycikkben megállapított közjogi rendhez ragaszkodik. Utasítja a kormányt, hogy okadályozzon meg minden olyan intézkedést, amely annak egyoldalú megváltoztatására irányul. Másodiknak Meskó Zoltán szólalt fel. A magyarok Istene — mondta — mindég megadtanemzetünkneknagyidökben a nagyembereket. Most ilyen nagyemberünk Horthy Miklós, aki minden ténykedésével beirta nevét a történelembe. Az ország bizalma kormányzóvá emelte. Hazafias kötelességét teljesítette mindenkor és akkor is, amidőn IV. Károly felkereste es felszólította, hogy adja át neki a legfőbb hatalmat. (Pallavicini közbekiált: nem szólította fel 1) Hazafias kötelessegét teljesítette, amikor tiltakozott Károly felszólítása ellen. Ezzel nemzetének tett szolgálatot. A nemzetgyűlés mély háláját és hódolatát fejezze ki Horthy nak azért, mert a mostani nehéz napokban alkotmányosan és törvényesen járt el. Horthy Miklóst viharosan éljenezték, majd felálltak és a Himnuszt énekelték el. Balla Aladár beszélt ezután. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak feltétlenül bele kell.törődnie a megváltozott viszonyokba. (Mibe ? Talán az ország megcsonkításába ? 1 Szerk.) Emelkedett hangon beszélt a háborús összeomlásról ugyanazok közül a padok közül, ahonnan nemrégen a Károlyi környezetéből szónokolt. Felhívta a nemzetgyűlést, hogy kövessen el mindent az olyan események bekövetkezése ellen, amelyek a reális politika útjára való térésünket akadályozzák. Az alábbi kérdéseket intézte a kormányhoz : 1. Károly jövetele nem zavarta-e meg a pártok közötti összhangot ? 2. Milyen útlevéllel jött Károly ? 3. Értesitették-e a kormányzót arról, hogy Károly meglátogatja ? 4. Hivatkozott-e Károly tényleg a francia kormánynak visszatéréséhez való hozzájárulására és igaz-e, hogy felszólította a kormányzót arra, hogy adja át neki a legfőbb hatalmat. 5. Vajon a kisántánt nem létja-e a békés állapot megsértését abban a tényben, hogy Károly Magyarországon van ? Nagy zaj támadt erre a kérdésre. Közbekiáltások: Nem törődünk a kisántánttal. Semmi beleszólása sincs az ország ügyeibe 1 Nem félünk ellenségeinktől ! A nagy, hosszas zaj csillapodtával Balla folytatta szavait állandó közbekiáltások és nevetés közepette. A kormány — mondja — bújósdit játszik a nemzetgyűléssel. A sajtót pedig ugy kezeli, hogy ezek után nem lát külömbséget a szovjet és a kormány sajtóirányitása között. Ujabb kiáltozások áradata tör ki. Somogyi és Beniczki a beszélő rendreutasitását követelik. Elnök hosszasan csenget. Ballát utasítja, hogy ne zavarja meg az ülés ünnepiességét. Balla: Gyászos ünnepiesség és amiért ezt megemlíti, turbulens elemnek bélyegzik. Ma mindenki álarcban jár . . . Általános derültség, humoros közbeszólások a középen, majd a csend helyreáltával Teleki miniszterelnök válaszol. Kijelenti, hogy a mostani pillanatot nem tartja alkalmasnak arra, hogy nyilatkozzék. A kormány olyan akciókba kezdett, amelyeket még nem hajthatott végre, de kötelességének tartja, hogy ezeket az akciókat becsületes magyar érzésének megfelelően fejezze be. Kéri a nemzetgyűlést, hogy támogassa a kormány munkáját és fogadja el a Hencz Károly által előterjesztett határozati javaslatot. A nemzetgyűlés Henc indítványát egyhangúlag fogadja el. Méskó indítványa szavazás alá kerül. A középen sokan ülve maradnak, többek között Apponyi Albert is. Az indítványt többséggel fogadják el. Az elnök kérdi, hogy fenntartja-e a nemzetgyűlés azt a március 21-én hozott határozatát, mely szerint legközelebbi ülését április hó 6-án tartja. Rassay azt indítványozta, hogy már holnap üljön össze ismét a Ház. Huszár az eredeti határozat mellett szólalt fel. Az elnök indítványát fogadták el, amelynek értelmében a Ház legközelebb 5-én ül össze.