Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-28 / 140. szám

Békéscsaba, 1921. junius 28. Kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K. félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Mit hoz a jöuő ? A politikai helyzet ma nyugodtnak mondható. A felszínen elsimultak az apró hullámok, az egyes pártok és pártárnyalatok közötti kirobbanások napról-napra ritkábbak és az elintézésre váró nagyfontosságú, sok érdeket érintő és távol jövőre is kiható törvényjavaslatok sem hoztak nagyobb vihart. A költségvetés és a vagyonváltság hamarosan törvénnyé válnak és ha az utóbbiak tárgyalása során lesz is némi harc, Hegedűs ezt előreláthatóan könnyedén leszereli. A sajtónovella már keményebb dió. Még a kormányzópártok körében is ellenszenvvel fogadják ezt a természetes nemzetvédő törekvést, mely a tervezett formában nem mehet keresztül. Ugyaffis némeiy intézkedései olyanok, hogy csak, mint a múltra vonatkoztatható külön intézkedések állhatnák meg a helyüket, de a jelenre és jövőre alkalmazva, tényleg lehetetlenné tennék a legbecsületesebb újságírást is. A megtorlást szigorítani kell és lehet; útját kell állni minden rombolási lehetőségnek, de csak ugy, hogy a sajtó életlehetősége meg ne támadtassék. Miután pedig ahoz, hogy a javaslat közmegelégedésre módosíttassák, idő kell, azt hisszük, hogy őszre marad. Ez pedig súlyos hiba. Kétségtelen, hogy a nemzetgyűlés mandátuma lejárván, át kell térni a végleges országgyűlési törvényhozásra. Ezzel mindenki, a nemzetgyűlés is tisztában van s éppen az országgyűlés eljövetelének az útját egyengeti az a lázas és — valljuk meg — eredményes munka, melyet a kormány és a nemzetgyűlés végez. Miután pedig tudjuk, hogy minő fontos, elsőrendű szerepe van a választásoknál a sajtónak, az ország érdekében állónak tartanánk, ha a sajtótörvény módosítása jóelőre, tehát még a nyári szünet előtt törvénnyé válna. Azt bizonyítani sem kell, hogy a lelkiismeretlen, vagy tág lelkiismeretű, sőt még a gondatlan sajtómunka is, különösen a nagyobb politikai megnyilvánulásoknál, amilyen egy országos képviselőválasztás, a leghathatósabban érvényesül. S miután az érvényesülési lehetőség a tömegek hangulatának szolgálása által adódik rendszerint, a tömeghangulatot pedig legkönnyebben a demagógia tudja irányítani, bizonyos, hogy a sajtónak az a része, mely mindenben csak üzletet, magánérdeket lát, nem törekszik a tömeghangulat irányítására, hanem arra a kényelmes álláspontra helyezkedik, mely az októberi lázadáskor is jól bevált s amellyef most akkori romboló munkáját menteni próbálja: a tömeghangulathoz alkalmazkodva szitja a felélesztett tüzet. Az ország érdeke azonban az, hogy a józan magyar nép akarata megnyilvánulhasson minden terrorisztikus befolyástól menten s éppen azért, lehetetlenné kell tenni az olyan sajtómunkát, amely bármilyen okból káros irányban befolyásolhatná ezt az akaratot. A keresztény és nemzeti irány, mely az ország jövőjének immár létalapja, megkö. veteli, hogy ellenségeivel szemben a kormányhatalom és a törvényhozás megvédelmezze. A legbiztosabb védelem: a sajtó utján való rombolás megakadályozása, tehát a sajtótörvény módosítását még a nyári szünet előtt el kell végezni. Benes a marienbadí tárgyalások eredményéről Prága, junius 27. Benes cseh külügyminiszter a marienbadi tárgyalások eredményéről hosszasan nyilatkozott a prágai sajtó számára. Kijelentette, hogy az eddigi tárgyalások során még minden fontos pontban sikerül, az elvi megegyezés. Véleménye szerint mindkét állam küldötteire nézve kielégítő lesz a tárgyalások befejezése. Már az eddig elért eredmények is nagyjeleníőségtiek nemcsak Magyarország és Csehország szempontjából, hanem egész Középeurópa gazdasági viszonyainak további alakulására nézve is. Örömmel állapította meg, hogy a kiküldöttek kölcsönös megértést tanúsítanak egymássaí szemben. Magyarország és Csehország gazdasági békéje fontos vívmány lesz, amely első feltétele a politikai béke helyreállásának. GONDOLATOK 1) Csizmadia-párt zászlóbontása Csabán A Népegylet testületileg lép be Békéscsaba, junius 27. Vasárnap délután 5 órakor tartotta propaganda gyűlését a Népegylet udvarán Csizmadia Sándor pártja, a Magyarországi Munkáspárt. Csizmadia, a vezér is Csabán volt, de a gyűlés előtt Orosházára utazott s igy azon részt nem vett. Nigrinyi János, a Népegylet elnökének rövid megnyitója után Rasai-Papp Gedeon ismertette a párt programmját. Fejtegette, hogy a Magyarországi Munkáspárt nemzeti alapon áll és célja tömöríteni a dolgozó munkásságot. A földtniveseket épp ugy, mint a kisiparost, kiskereskedőt és kishivatalnokot. Hatalomra nem törekednek, csak ezeknek az osztályoknak az érdekeit akarják megvédeni. Ezután Laskay Mihály, az országos párt titkára a földreformjavasa Magyarországi Munkáspártija latot és a házhelytörvényt bírálta. Mindkét törvénnyel meg van elégedve a munkásság, de attól fél, hogy azoknak végrehajtása körül lesznek bajok. Ezután a gyűlés elfogadta a következő határozati javaslatot : „A békéscsabai pártszervező munkásgyülés egyhangú lelkesedéssel határozatilag kimondja a Magyarországi Munkáspárt békéscsabai csoportjának megalakítását. Egyben felhívja az Altalános Népegylet vezetőségét, hogy a legközelebb tartandó közgyűlésen mondja ki a Népegyletnek a Magyarországi Munkáspárthoz való csatlakozását, iiogy igy a párt elnöksége és vezetősége minél előbb közös megegyezéssel megválasztható legyen." A gyűlés este 7 órakor véget ért. A Földmivesszövetség megalakulása Mezőtúron és Turkévén (Budapest, junius, 27.) Vasárnap tartott ünnepélyes alakuló gyűlést az Országos Földmives Szövetség Mezőtúron és Turkevén. A Szövetség központját Mayer János közélelmezési miniszter (a Szövetség alelnöke) képviselte, aki Meskó Zoltán és Vértes István társaságában vett részt a gyűléseken. Ravasz László a dunamelléki református egyházkerület püspöke (Budapest, junius 27.) A dunamelléki református egyházkerület püspökévé Ravasz László, volt kolozsvári theologiai tanárt, majd budapesti Kálvin-téri lelkészt választották meg nagy többséggel. A választás eredményéről táviratilag értesítették az uj püspököt, aki jelenleg Kolozsváron tartózkodik. * # * Hazafias nevelés a zsidóiskolában. Fényes nappal történt, amikor a zsidó iskolából hazaengedik a ghetto csemetéit. A Lázár-utcában három zsidófiucskával találkoztam, akik kézenfogva mendegéltek és a magyar Hiszekegyet mondták fel igen különös módon egymásnak. A középső közelebb húzta a sarkon két pajtását és vihogva mondta az utolsó sorokat ugy, amint itt következik : „Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország elpusztulásában" Persze tetszett a paródia mindeniküknek és hahotázva ugrottak meg a sarokról. Kérdés, hogy kitől tanulták, otthon a szüleiktől, vagy idősebb testvéreiktől ? Mert azt csak nem hihetjük, hogy a zsidóiskolában igy tanítják a magyar Hiszekegyet ? ! Az őszinteség erény. Néhány napja lapunk egyik barátja, akinek szavahihetőségéhez kétség ?nem fér, mondotta el, hogy fiatalkorú footballisták milyen erkölcstelen módon szórakoztak. Ezt ezen a helyen szóvá is tettük s miután sem nekünk, sem informátorunknak fogalma sem volt arról, hogy kik és milyen footballcsapatról van szó, ugy gondoltuk, az érzékeny lecke hasznára lesz az ismeretleneknek. Pár napra rá azonban jelentkeztek azok, akiket aposztrofáltunk. Jelentkeztek és vakmerően beismerik azt, amivel vádolva vannak. „A Rokka footballcsapat" csak a „mód"-oí kifogásolja, ahogyan „beállítottuk" a történteket. Ha tudtuk volna, hogy a Rokkáról van szó, bizonyára másképen „állítottuk" volna be a dolgot, mert pozitív megállapításokra lehetett volna móduají. Most azonban utólag csak a rendőrség^így elmét hívjuk fel, hogy a trágárságukkal és lélekrombolásukkal kérkedők ellen a megtorló eljárást haladéktalanul tegyék folyamatig. Nálunk minden szabad. A Budapestről Csabára vivő uton, a vasúton történt. Az utasoknak feltűnt egy németül, idegen kiejtéssel beszélő igen fiatal ember, aki egy sémi tipusu leánynál érdeklődött a határátlépés dolgai iránt. A leány szives hangon adott útbaigazításokat, sőt becses tanácsokat is az idegennek, akivel együtt szidta a magyar vasutat, a hatóságokat s azokat a rendszabályokat, amelyek megnehezítik a szabad közlekedést. Majd mikor az utasok erélyes megjegyzéseket tettek, oláhra fordították a-beszédet. Az ifjú ugyanis oláh volt, a leány pedig Csonkamagyarország, csonka-Aradmegye egyik községének lakója. Csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy Oláhországban, vagy csak a megszállott területen is, milyen sorsa volna annak az ottlakönak aki egy magyarral magyar nyelven ócsárolná — az oláhságot. De az ellenségnek nyíltan kedvébe járni, a magyarságot lebecsülni: csak nálunk lehetséges.