Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-24 / 137. szám

2 Békéscsaba, 1921. junius 24. GONDOLATOK * * * Patvcissos levelek íömegei jönnek nap-nap után a Körösvidék szerkesztőségéhez. Azon keseregnek, hogy a környékbeii utak teljesen elhanyagoltak. A tanyai emberek lovaikat, kocsijukat teszik kockára, valahanyszor rászánják magukat a városba való bejövetelre. Különösen most érzik a rossz utak átkát, amikor közeledik a hordás ideje. Természetesen minden levélíró a hatóságot szidja, amely — ő szerintük — nem fordítja az útadót tényleg az utak rendbentartására. Nem tudjuk, hogyan ál! az utak ügye, azt sincs módunkban ellenőrizni, hogy jogos-e a panaszkodók keserűsége, de valószínű hogy van okuk panaszra, különben nem vennének tollat a kezükbe, hiszen az irás ezeknek a jó embereknek nagy fáradságot jelent. Nem tudjuk azt sem, hogy van-e mulasztás ezen a téren. Feltesszük a hatóságról, hogy megtesz mindent, ami tőle telik. Mégis szeretnénk akár a közgyűlésen, akár más módon hivatalos nyilatkozatot hallani arról, mi az oka annak, hogy nem tudnak betelni a tanyai polgárok az utak elien való panasszal. * A. B. C. Ezúttal nem a hatesztendős gyermek első komoly könyvéről van szó, hanem az Anti Bolsevista Comité gyűjtési botránya kapcsán megint eszembe jutott a jótékonyság. Mi magyarok — még Csabán is — vezetünk az egész világ minden nációja előtt jótékonyság dolgában, mert nálunk mindenki jótékony. Az egyik a magáéból ad, a másik a jótékony embertársáéból, a harmadik — szintén a máséból, de mindenki jótékony. Hogy aztán ez a jótékonyság hangosabb legyen, egyesületekbe szerveződik, ahol szép cimeket osztogatnak egymásnak a jótékonyak és az Én, a Te, az Ó névtelen adományait hangos önreklámmal adják oda arra a célra, amire való. Ez a jobbik, a legjobbik eset. Van olyan is, amikor az adminisiráció leoperál a jótékonysági pénzből bizonyos summákat, sőt olyan is, mint az ABC, a melyik egyes személyekre szórja jótékony áldását. Adjatok, jótékony lelkek, adjatok Isten nevében, annyit, amennyit tudtok, de azért adjatok, hogy könnyet szárítsatok fel, nem azért, hogy a neveteket nyomtatásban lássátok. Erre megfelel, ha 100 névjegyet nyomattok magatoknak. * Tévedés. Legutóbb az áljótékonysdgi és propaganda egyesület ügyével kapcsolatban ugy a magyar, mint a magyar nytlvü sajtó foglalkozott az országos pénzgyüjtésekkel és felsorolt néhány „egyesületet", „ligát", mint amelyek pénzkezelését meg kell hatóságilag vizsgálni. Különösen a fürge tulsóoldali, a magyar nyelvű sajtó adta a jótanácsokat az államrendörségnek. Igen helyeseljük mi is az ilyen tisztogatást, csak minél szigorúbb és minél szélesebb körű legyen. Sőt követeljük is, különösen azoknak a megszámoltatását, aktk keresztény és nemzeti jelszavak alatt müköánek. De a túlsó oláal nem ezt akarja. A túlsó oláal plá. a Fehér Magyarországot is meghurcolja, csak azért, mert jól tudja, hogy nem gyüit, nem liga, nem egyesület, csak egy könyvkiadóvállalat, mely az ellenforradalmak történetét adja ki. De elnöke Zadravecz! És ezért a tévedés, amit azonban már be nem vallanak. Elég az, ha olvasóik egy sorban látták a Fehér Magyarországot és az A. B. C.-t flz ingatlan Bapnuáifság módosítása a Budapest, junius 23. A Magyar Gazdaszövetség a Pestmegyei Gazdasági Egyesülettel együtt értekezletet tartott, amelyen az ingatlanvagyonváltság gyökeres módosítása mellett foglalt állást. Több felszóllalás után Zlinszky János, Pestvármegye t. b. főügyésze az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő: 1. A gazdagyülés megállapítja, hogy az ingatlanvagyonváltságról benyújtott törvényjavaslat semmiképpen sem felel meg az egyenlő mértékben való adózás igazságos elvének ebből folyólag 2. megállapítja, hogy az ingatlan vagyonváltságról szóló töryényjavaslat ebben a formájában egész gazdaközönségünk tönkretételét eredményezné. 3. A mezőgazdasági ingatlan va~ gyonváltságát a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után leg| fölebb tiz kilogratn búzában véli megállapíthatónak. 4. A progresszivitás elien a gazdagyülés tiltakozik. 5. Követeli a gazdagyülés, hogy az ingatlanokra bekebelezett, valajflSSSlütl mint az ingatlant közvetlenül terhelő egyéb állandó jellegű igazolt tartozások a vagyonváltság fizetésénél figyelembe vétessenek. 6. Követeli, hogy minden váltságkötelesnek joga legyen a vagyonváltságot a földbirtok tiszta értékének 15 százalékban természetben, becsholdakban leróni. 7. Követeli a gazdagyülés, hogy a földbirtok után fizetendő vagyonváltságot a váltságköteles esetleg záloglevelekben, valamint egészben Indikölcsönkötvényekben is szabad választása szerint leróhassa. 8. A gazdagyülés a kamatlábnak a törvényes mértékre való leszállítását és a váltságnak megfelelő törlesztési terv szerint való törlesztését követeli. 9. A földbirtok fölszerelésének külön vagyonváltság alá vonását a gazdagyülés igazságtalannak tartja. 10. A mezőgazdasági kisebb iparoknak az üzleti alapra helyezett iparágakkal egyforma külön megadóztatása sérelmes és mellőzendő. Több hozzászólás után elfogadták a határozati javaslatot, mire a gyűlés véget ért. Bz erdélyi magyar isloíi sorsa Kolozsvár, jimius 23. Néhány nap előtt Nagy Károly református püspök, Gyárfás Elemér volt főispán, az erdélyi római katholikus státus igazgatótanácsi tagja és Kovács Kálmán, az unitárius gimnázium tanár? és a képviselőtanács titkára Bukarestbe utaztak, hogy az állam és a magyar egyházak között való viszonyt ideiglenesen is szabályozzák, valamint a felekezeti iskolák ügyében a döntést megsürgessék. Az erdélyi magyar egyházak küldöttei most érkeztek vissza Bukarestből Kolozsvárra és utjuk eredményéről a következőket mondták: Gróza Péter erdélyi miniszter Bukarestben is a iegszivélyesebben fogadia az erdélyi magyar egyházak küldöttségét. Miután Negulescu közoktatásügyi miniszter éppen nem volt Bukarestben, Gróza Péter intervenciójára Prie Oktávián volt reszortfőnőkkel, a közoktatásügyi minisztérium erdélyi ügyeinek referensével kezdtek előzetes tárgyalásokat. Eme tárgyalások ideje alatt a kormány minisztertanácson foglalkozott az erdélyi magyar egyházakkal szemben folytatandó politikának kérdésével és e minisztertanácson az az álláspont győzött, hogy a békés megértés alapján e téren is közeledni kell a magyar nemzeti kisebbséghez. A küldöttség, amelyhez Brassóban Majláth Gusztáv római katholikus püspök és dr. Ferenczy Géza, az unitáris egyház főgondnoka csatlakozott, hétfőn délután újból felkereste Gróza minisztert. A tárgyalások a bukaresti parlament bizottsági termében folytak le és résztvett azokon Goga Octávián művészeti miniszter és Prie államtitkár is. A tárgyalások során a kormány képviselői a minisztertanács döntése alapján a leghatározottabban kijelentették, hogy a magyar egyházak iskolái az államiakkal teljesen egyenrangúak és természetesen megőrzik nyilvánossági jellegüket is. A kormány nem tesz különbséget azokkal az iskolákkal sem, amelyeket az egyházak az impérium átvétele után létesítettek. A kormány képviselői értesítették a küldöttséget arról is, hogy az áprális elsejével kezdődött uj költségvetési évre az erdélyi kisebbségek egyházainak államsegélyére a kormány húszmillió leit vett fel a költségvetésbe. Ahol az iskolaépületek kérdésében sérelem érte az egyházakat, ezeket a sérelmeket meg fogják vizsgálni. Ahol az épület tulajdonjoga kérdésében a jogi helyzet nem egészen világos, ott a bíróságra kell bízni a döntést a feleknek. Az Írásban beadott sérelmek ügyét elő fogják venni és megértéssel igyekeznek a sérelmeket reparálni és eliminálni. A katnolikus egyház helyzetére nézve ígéretet tettek a jelenlevő miniszterek arra, hogy a kormány tanulmányozni fogja az autonómia kérdését. A reformátusok konventje ügyében Gróza miniszter kérni fogja a külügyminisztériumot, hogy e kérdésben vegye fel a tárgyalásokat Magyarországgal és az utódállamokkal. Gróza miniszter ígéretet tett arra, hogy ha a magyar reformátusok országhatárokon tul való nemzetközi egysége bármilyen oknál fogva nem volna megvalósítható, az állam átvállalja a konvent összes vagyonjogi kötelezettségeit. Az eredményes tárgyalások az érdekeltek körében természetesen élénk örömet keltettek. Igy fest a dolog elméletben, erdélyi tudósítás szerint. De vájjon milyen gyakorlatban ? ® h a s • a b * a u a • a u • • m • a • • m v • • m „Hiszekegy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, tok Magyarország feltámadásában! Ámen." 9 kisgazdák háza Keddi számunkban megemlékeztünk a Kisgazdák Egyletének közgyűlésével kapcsolatban arról az indítványról, melyet Kovács Mihály egyleti tag tett a Luther-utcai háztömb megvételére vonatkozólag. — Megígértük, hogy ezzel az üggyel még részletesebben is fogunk foglalkozni, tekintettel arra, hogy ez a Kisgazdák Egyletének minden tagját elsőrangúan érdekli. Most dr. Sailer Vilmostól — aki régi agilis tagja, sőt egyik vezetőembere (ügyésze) az egyletnek — levelet kaptunk, mely e mozgalommal foglalkozik. A levelet — kihagyva annak személyi vonatkozású részeit — az alábbiakban adjuk: A Kisgazdák Egylete 1918. május havában örökáron meg akarta venni a Luther-utcai házat, de képtelen volt a vételárat előteremteni. Erre az akkori mintegy 800 egyleti tag közül összeállt 275 tag, a házat a korcsmaüzlettel együtt tulajdonosától megvették és az adásvételi szerződésben a vevők egymásközt a következőkben állapodtak meg: A vétel *célja az, hogy az egylet által létesített intézmények részére állandó egyleti és üzleti helyiség biztosittassék; e célból az egyes vevők tulajdonjoga olykép lett korlátozva, hogy a ház és korcsmaüzlet kezelése és hasznosítása egy az elnökből és 10 tagból álló „Házbizottság"-ra lett bízva, a Kisgazdák Egylete javára a bérleti jog és a terhelési tilalom telekkönyvileg be lett kebelezve és fei lett jegyezve, az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadrészeiket csakis egyleti tagnak adhatják el és ha eladás esetében a megvételre egyleti tag nem ajánlkozik : akkor az eladóvá tett házrészre magának az egyletnek lesz elővételi joga, amely szinte telekkönyvi feljegyzéssel lett biztosítva. A házbizottság a tulajdonosok összességének tartozik számadással, a háztulajdonosok pedig számonkérő jogukat az egylet évi rendes közgyűlése alkalmával gyakorolják, a midőn is az egyleti közgyűlésnek azon tagjai, kik társtulajdonosok, a házvevőtársaság közgyűlésévé alakulnak át. A szerződés szerint a házbizottság a jóváhagyott számadásban kimutatott tiszta jövedelmet a háztulajdonosok között köteles volna azonnal felosztani, azonban az 1919. január 12-én tartott társasági közgyűlés határozata folytán az évi nyereségből csak mérsékelt kamatosztalék fizetendő ki, a nyereség többi része mindaddig gyűjtendő, amig abból az egyleti háznak Irányiutcai elavult része is felépíthető lesz. 1920. december 31-én az egyleti házépítési alap 322.780 korona 89 fillért tett ki. Ez a való tényállás. A meginditott mozgalom tehát semmiesetre sem szolgálja azt a célt, melyet az indítványozó indítványával hangoztat, arra azonban alkalmassá teheti a mozgalmat, hogy a házbizottságot diskreditálja s hogy az egylet békéjét feldúlja. Megjegyzem végül, hogy a házvevő társaság hivatalos neve: „A Békéscsabai Kisgazdák Közbirtokossága." Maradtam a tek. Szerkesztő urnák hive Dr. Sailer Vilmos. •1AÍ INGYEN HIRDETHET a KÖHÖSÜIDÉKBEN MINDEN ELŐFIZETŐ Havonként egyszer minden előfizető 15 szóig terjedő hirdetését az apróhirdetések között teljesen díjtalanul közöljük.