Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-22 / 135. szám

fflöIilSFÖ gyűléseztek tegnap és határoztak afelett, hogy kivánják-e a malomipar szabaddá tételét, vagy továbbra is az őrlési tanúsítvány és hatósági ellenőrzés terhét vállalják. A sza­badságnak nagy ára volt. Vállalni kellett ötnegyed millió méfermázsa gabonának megkötött áron való szál­lítását, amelyből Békésmegyére, bele­számítva csonka Aradvármegyét is, 1212 vaggon jut, mégis örömmel vállalták a malmok, hogy iparuk szabadságát visszaszerezzék. Ez a megállapodás nemcsak azt jelenti, hogy a malmok lesznek sza­badok, de jelenti a termelő, a gazda­társadalom szabadságát s a fogyasztó közönség szabadságát is. Kétségte­len, hogy a szabadforgalommal ssa­bad verseny is jár s ily módon a fogyasztó feltétlenül előnyösebb hely­zetbe kerül a múlttal szemben, már csak azért is, mert — azt vásároi, amit akar s nem azt, amit a ható­sági rendelkezés előir. A malmok is ugy őrölnek, ahogy berendezkedé­sük és hozzáértésük diktálja s ily niódon a világhíres magyar malom­ipar ismét kenyeret tesz a magyar családok asztalára. Igy a kevésbbé tehetős is olyan kenyérhez jut, amely, ha talán kisebb lesz is, de ízletes és tápláló. A buza, a liszt világpiaci árának kialakulása számtalan mellékkörül­ménytől függ s igy jóslásokba .bo­csátkozni meddő próbálkozás volna, mégis az az érzésünk, hogy a 600 koronáért hatóságilag beszedett bú­zából kiőrölt hatósági liszt — többe fog kerülni, mint a malmok szabad­forgalmában árusított liszt ára lesz. Éppen ezért nem tartjuk szerencsés gondolatnak a közalkalmazottak ter­mészetbeli ellátásához való merev ragaszkodását az illetékeseknek, mert a szabadforgalomban kialakuló ga­bona- és lisztárak semmi esetre sem érik el a kontingens 600 koronás árát, amelyet, mig a fogyasztó asz­talára kerül, a begyűjtés, felőrlés és szétosztás óriási állami adminisztrá­ciójának költségei növelnek meg. Az, hogy a jelentékeny küiömbözetet a forgalmi adó fedezi, nem javit a helyzeten, sőt támogatja azt a felfo­gást, hogy a természetbeli ellátás helyett a közalkalmazottaknak pénz­beli segítség adassék, amikor is a kialakult szabadforgalomban akkor és olyan minőségben szerzi be ke­nyérszükségletét, amikor legelőnyö­sebb s amint igényeinek megfelel. Afelől is nyugodt lehetne az ál­lam, hogy „uzsoráskodás" a kenyér­rel nem lesz. Hosszú évek tapasz­talatai után állithatjuk, hogy a ma­gyar molnárok mindenkor, a háború alatt is tettek kivételeket s a jövő­ben is tenni fognak. Arra mindig találtak módot a malmok — és ezt hivatalos vizsgálati jegyzőkönyvek bizonyítják — hogy az arra ráutal­taknak a napi, illetőleg maximális áron mélyen aluli árért adtak lisz­tet. Megtették ezt önként megkötött­ségük idején is, tehát meg fogják tenni a jövőben is. Erre iehetne ala­pítani talán jobban az ellátatlanok ellátását, mint bármilyen törvényre. Mi hisszük, hogy a malmok szabadsága enyhülést hoz a kenyér­ellátás terén. iBiaianiS! Budapest, junius 21. Szokatlan érdeklődés előzte meg a nemzetgyűlés mai ülését, mert Hegedűs Lóránt előre bejelentette, hogy a költségvetés beterjesztésével kapcsolatos beszéde fel fogja ölelni Magyarország minden aktuális pénz­ügyi kérdését. A hatalmas beszédet — sajnos — csak a legszűkebb ki­vonatban van módunkban közölni, de igy is kitetszik az expozéból egy jobb jövőben való bizakodása a zseniális pénzembernek, aki nem fut ábrándok után, hanem a számok és a lehetőségek reális világában élve, törhetetlen munkávai, okos szá­mítással, nem tévedő hozzáértéssel viszi a gazdasági élet roncsolt hajó­ját a szabadítás, a megnyugvás biz­tos révébe. Rakovszky Islván elnök fél 11 órakor nyitja meg az ülést. Bemu­tatja a Ludovika Akadémia meghí­vását a junius 24-iki ellenforrada­lom évfordulójának emlékére rende­zendő ünnepségre, valamint a Move meghívását Lemberkovics százados vértanú halálának junius 25-iki év­fordulóján emlékoszlop leleplezési ünnepélyére. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszli az üzleti zár­óráról szóló rendelet kiegészítésé­ről szóló javaslatot, valamint a mad­ridi 1921. évi postaegyezmény be­cikkelyezéséről szóló javaslatot. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beterjeszti, az ingatlanok, a felsze­relési tárgyak, áruraktárak, ipari üzemek és egyéb jószágok vagyon­váltságáról, valamint a háborús va­gyonok váltságáról szóló törvény­javaslatokat, s kéri azoknak az osz­tályok mellőzésévei a bizoltsáqok­hoz való utalását. A Ház ugy ha­tároz. Hegedűs Lóránt périziigyminiss­ter beterjeszti az 1921/22.'évi költ­ségvetést és kéri, hogy hallgassák meg előterjesztését, a javaslatot pedig 32 osztályok mellőzésével adják ki n pénzügyi bizottságnak. A mai nap forduló r.z ország gazdasági életében, mert hosszú idő óía végre reális költségvetés kerül Hegedűs pénzügyi expozéja A pénzügyminiszter beterjesztette az uj költségvetést — A nemzetgyűlés szenzációs ülése a nemzetgyűlés elé. Megígérte, hogy megállítja a bankóprést és hogy félév múlva beterjeszti a költség­vetést. Ezeket az ígéreteket meg­tariotta. A francia szenátus a jövő hé'eri tárgy.ilja a trianoni békét és rövid idő múlva a jóvátétel előtt állunk. Szükséges tehát, hogy pénz­ügyeinket illetőleg tisztán lássunk. A jelenlegi költségvetést nem lehet összehasonlítani a mult költségveté­sekkel, hiszen a régi Magyarország területének csupán 32 százaléka, népességének pedig 40 százaléka maradt meg. Koronánk értéke huszad­részre csökkent, ugy, hogy tényleges belső értéke ma körülbelül 5 centi­mes. Véget kell vetni az adók átalánykivetésének és kivánatos, hogy pótkivitel nélküli, valóságos költség­vetésünk legyen. Az uj költségvetés két mérlegre oszlik. Az állami költ­ségvetésre és az állami üzemek költségvetésére. Ezeket teljesen rész­vénytársasági alapon kívánja vezetni, mert lehetetlen az, hogy az állam ráfizessen olyan üzemekre, amelyek jövedelmezőképesek. Le keli tenni arról a misztikus felfogásról, hogy az állam egy misztikus lény. Az üzemeknek záros határidőn belül hasznot kell felmutatni. E percben az állami üzemek költségvetése ak­ként alakul, hogy 593 millió kiadás­sal szemben 235 millió bevétel van. A postatakarékpénztárt beolvaszt­juk az önálló magyar jegybankba. A MÁV költségvetése 347.935,143 K deficitet mutat. Itt a beruházások óriási méretűek. A kereskedelmi miniszter rendkívül nagy érdeme, hogy a MÁV-ot a mai nívóra emelte. A legnagyobb dicséret ilieti az állami vasgyárat is, ahol felesleg mutat­kozik. Legszembeötlőbb a mezőgaz­dasági üzemek deficitje. 6842 millió kiadással szemben 5987 millió be­vétel van s igy közel 900 millió hiányt kell az államnak pótolni. A bányáknál is hasonló a helyzet. A tényleges állami költségvetést most ugy kell fejleszteni, hogy az állami üzemek költségvetésének hiányát fel­szívja. Most láthatjuk, mibe kerül állami életünk. A tisztviselők katasz­terét is felállították. Az A-csoport a szükséges, a B-csoport a feles­leges tisztviselőket tartalmazza. — Ezek helyét megüresedés esetén nem let betölteni. A Hadügyi költ­ségvetést redukáltuk, a pénzügyi és belügyi növekedett. Ugyancsak emel­kedett a népjóléti és kultusztárca költségvetése is. Ez utóbbiét 395 millióval emelték, mert a magyar gyermekek nevelésére különös gon­dot kell fordítani. 13 milliárd 677 millió 841,457 korona a rendes kiadások összege, vagyis 2 milliárddal több a rendes bevételeknél, melyek a legnagyobb erőfeszítést mutatják. Ha háborús megterheléseink nincsenek, mi len­nénk a legerősebb állam. A bevé­teli tételeknél például a Király és Hölgy cigaretták bevétele sokkal több, mint a ház- és földadó együtt­véve. A MÁV-tarifa mellett egyelőre megmaradunk. Az adókat tovább emelni nem lehet, mert többet nem birunk el. Októberre a szociálpoli­tikai javaslatokat is beterjeszti. A IV. oszt. kereseti adót eitörlendőnek tartja. Az összes költségvetés 26'7 milliárd kiadást mutat s a defi­cit 6 milliárd. Tehát a tavalyi de­ficittől már 2 milliárd lemorzsoló­dott s 2 milliárdot tesz ki a beru­házások összege is. A vasúti beru­házásokat még a költségvetés el­fogadása előtt megkezdik. Az ő po­litikája az, hogy a hitel a funda­mentuma mindennek s ehez az elv­hez vissza kei! térni. Tegnap, meg­állapodott a sokat támadott magyar tökével 1 milliárdos kölcsön ügyé­ben 5. 2-%-os alapon. Most valutánk ujabb emelkedése várható. Eddig már a bejelentett 32 javas­latából 22-ői nyújtott be. A vagyonváiiság megvalósítását a ny iron akarja keresztülvinni, mert a földreform nem hajtható végre a vagyonváiiság lefizetésének meg­történte előli. A valuta ügyének rendezése előtt a termelés sern indulhat meg, de külföldi tartozásaink kiegyenlítésére sem vállalkozhatunk. A pénz elértéktelenedése nem országos jelenség. Világszerle már 1900-baü megindult, mig 1913-ban a háborúra való felkészültség emész­tette meg teljesen a périz értékét. A jelenlegi magyar pénzügyi poli­tikával szemben Kurson lord elisme­rését fejezte ki. Az elnök 5 percre felfüggesztette az ülést. Szünet után Belitska Sándor hon­védelmi miniszter a katonai nyűg- , dijak ügyében, Tomcsányi V. Pál az 1914. évi sajtótörvény kiegészí­tése és módosítása ügyében terjesz­tett be javaslatot. A Ház holnap délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését.

Next

/
Thumbnails
Contents