Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-04-09 / 75. szám

2 Bíörösvitíék Békéscsaba, 1921. április 9 Minisztertanács Budapest, ápr. 8. Ma délután 5 órakor minisztertanács volt, amelyen a politikai helyzetről tárgyaltak. A vörösök elfojtották az ellenforradalmat Moszkva, ápr. 8. A vörös csapatok a fontosabb pontokon elfojtották az ellenforradalmi mozgalmakat. Ervin is a kezükbe került. Örményország szovjetköztársasággá alakult át. Csökkentik a franciák j a katonai szolgálatot Páris, ápr. 8. A francia hadügyminiszter javaslata alapján a katonai szolgálatot 18 hónapra szállítják le. A hadügyminiszter javaslata érdekében hosszas beszédet mondott, amelyben többek között azt is hangoztatta, hogy Németországot a gallérjánál fogva kell megragadni. 9 Holant-Egylet ülése Orvosi vizsgáló állomás lesz Békéscsabán A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegyesületének békéscsabai fiókja f. hó 8-án a Prófétavendéglőben igen népes választmányi ülést tartott. Horváth Mihály elnök melegen üdvözölte Hipper Sándor központi igazgatót, aki fontos ügyek ismertetése céljából kereste fel a fiókot, úgyszintén a békési vendégeket. Hipper Sándor igazgató viszonozta az üdvözlést. Élteti a lelkes, szépen működő fiókot, melynek olyan agilis oszlopai vannak, mint Beke Ferenc, Mecs-Balog Sándor, Mengyán Endre, Horváth Mihály stb. tagtársak. Azért jött, hogy a fióknak tudomására adja a központ szándékait. Elsősorban a Csabát közelebbről érintő ügyet emliti. A központ orvosi vizsgáló állomást akar létesíteni Békéscsabán, hogy a csabai és környékbeli tagok részére a rokkantnak való jelentkezést olcsóbbá tegye. A fióknak kellene rendelő szobáról és műszerekről gondoskodnia, amit esetleg a felkérendő orvosok bocsájtanának rendelkezésre. A rokkantfelvétel a régi szabályok sze i.it történik. Egy egyleti tag jelen van az orvosi vizsgálatnál, de természetesen csak mint felvilágosítással szolgáló közeg. Az orvos munkájába se a tag, se az egylet érdekében bele nem szólhat. A választmány nagy lelkesedéssel fogadta a tervet s egy háromtagú bizottságot küldött ki (Horváth Mihály, Beke Ferenc, Mengyán Endre), hogy egyleti orvosul Remenár Elek dr.-t és Donner László dr.-t kérjék ' fel. Ezek után Hipper igazgató az alapszabály-módosítások ismertetésére tért át. A megélhetési viszonyok szükségessé teszik a segélyek felemelését. Ez csak ugy történhetik meg, ha a befizetendő dijakat is emelik. A központi választmány javaslata, hogy az első osztályban heti 1 K, a H-ban heti 1.50, a III-ban 2 K legyen az uj dij. Akik magasabb rokkantsegélyt óhajtanak, azok számára uj három osztályt állítanak fel a következő fizetési kötelezettséggel : IV. osztály heti 3 K, V. osztály heti 5 VI osztály heti 8 K. Az alacsonyabb osztályból át lehet lépni a magasabb osztályba, a fizetési különbözetnek öt évre visszamenőleg való befizetése mellett. Ez összeg 30 havi egyenlő készletben is fizethető. Negyven évi tagság után osztályok szerint a következő évi segélyt kapják a tagok: I. 1200 K, II. 1800 K, III. 2400 K, IV. 3000 K, V. 6000 K, VI. 9600 K. Tiz évi tagság után a rokkantá lett tag a fenti dijak 40 százalékát kapja s ez az arány az évekkel együtt nő. E segélyek a lehető legmagasabbak Goldziher Károly matematikus professzor számításai szerint. A beiratási dijat is fel kell emelni 20 K-ra. Alapszabálymódositás lenne még: hogy ezentúl hivatásos katonák is lehessenek az. egylet tagjai; a 35 éves korhatár eltörlendő; küldöttgyűlés csak 3 évenkint tartandó; külön alapjai felett felelősség mellett a fiókok maguk rendelkeznek, de csak tagokat segélyezhetnek. Hipper igazgató ismertette ezt a súlyos helyzetet, melybe az ország szétdarabolása s megelőzőleg a vö9 leánygimnázium ügye Ismeretes az a mozgalom, amelyet Békéscsaba közönsége leánygimnázium létesítése érdekében indított. R város képviselőtestülete 1920. junius 7-én hozott határozatában szükségesnek nyilvánította a békéscsabai felsőleány- és kereskedelmi iskolának gimnáziumi tagozattal való kibővítését. R vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratban válaszolt a képviselőtestület határozata értelmében eléje terjesztett kérelemre. Az iskola jelenlegi épületét szűknek tartja a gimnáziumi tagozat befogadására. R délutáni oktatást egészségi szempontból nem tartja megrös uralom folytán jutott az egylet. R vörösök . nagy anyagi károkat okoztak, a trianoni béke pedig 300 fiókot több mint 100000 taggal szakított el az anyaegyesülettől. De különösen a pénzügyminiszter jóindulata folytán remélhető, hogy anyagilag teljesen talpra áll igen rövid időn belül az egylet. Hipper Sándor igazgató ismertető szavait hálás köszönettel fogadta a választmány. Rz alapszabály módosításra vonatkozó indítványait elvben elfogadta s elhatározta, hogy ezt egy rövid időn belül megtartandó taggyűlés elé terjeszti kellő megvilágításban s az ott hozott határozatokat felküldi a központnak, hogy azok a juni 11, 12-én tartandó küldőit gyűlésen tárgyalhatók legyenek. engedhetőnek. R' tankerületi főigazgató a leirat alapján azt indítványozza, hogy a női kereskedelmi iskolát válassza külön a város és vegye saját kezelésébe. Rz önálló városi kereskedelmi iskola létesítésének ügyével a képviselőtestület rövidesen fog foglalkozni. Ha a kereskedelmi iskolának elkülönítése lehetővé válik, ezáltal elesik a leánygimnázium megnyitásának legfontosabb akadálya, minthogy az elhelyezés a felsőleányiskola jelenlegi épületében megtörténhetik. R kereskedelmi iskola önállósításának keresztülviteléhez szakértőként Nyáry György szegedi városi felsőkereskedelmi iskolai igazgatót ajánlja a tankerületi főigazgató. A csendőrség márciusi jelentése Gyula, április 8. Most érkezett meg a vármegyéhez a kerületi csendőrparancsnokság jelentése a megye területén március hóban elkövetett bűncselekményekről, vétségekről és kihágásokról. R jelentés szerint a vármegye területén alig 30 nap leforgása alatt rablás 11 esetben, emberélet ellen elkövetett bűncselekmények Q, lopás 211, testi sértés 24, orgazdaság 36, gyújtogatás 16, sikkasztás 11 és kisebb bűncselekmények 137 esetben fordultak elő. R kir. ügyészség jelentése szerint a mult hóban a kir. törvényszék fogházában 214 egyén volt letartóztatva. Ebből jogerősen elitéltek 96 vádlottat. Egyébként 189 férfi és 27 nő ellen tovább folyik az eljárás. 9 MiMIcsonftötyényeft homoíozásÉ.ioíi leszállítása 'A kamatleszállításnak egyik nagy problémája, mely mindenesetre megfontolás tárgyává teendő, az, hogy a kamatszelvények redukciójá javithatja-e a pénz értékét. E kérdésre azonnal és spontán csak határozott nemmel felelhetünk. Mindenki tudhatja, hogy a mi pénzünk csak akkor javulhatna külföldi piacon, ha nemzetgazdaságunk aktiv vagy kevésbé passiv lesz, mint most. * Ha minden téren — ipar, mezőgazdaság és kereskedelem terén — szorgalmasan folyik a munka és sokat termelnek, másrészt az össznépesség kevesebbet fogyaszt, de sokat megtakarít, akkor nemzetgazdasági Mérlegünk aktívabbá válik. így elérhetjük azt, hogy a nyersanyagok és használati javak behozata át fedezhetjük hazánk termékeinek kivitelével. Kétségtelen, hogy államkölcsönök szaporításával, adókkal, valamint takarékos gazdálkodással ezen megindított egészséges fejlődést gyorsítani lehet. Ennél a pontnál a legnagyobb súlyt azonban az igazságosságra kell fektetni, különösen az adóztatásnál, mert csak az igazságos adók vannak hivatva nemcsak az államháztartást, de a nemzetgazdaságot is kedvezően befolyásolni. Természetesen tagadhatatlan az, hogy az államháztartás egyensulyá| nak helyreállítása bizonyos pszihoi logiai hatással van a pénzérték emelésére. Hogy egy államnak annyi adóbevétele van, hogy kiadásait fedezni tudja, vagy ha a hiány hazai kölcsönökkel nyer kiegyenlítést, akkor az a népesség adóképességét vagy az államhoz való bizalmát igazolja. Ha azonban az állam erre nem képes, hanem a hiányt bankópréssel fedezi, akkor félő, hogy a jólismert .bankóáradattal az államnak improduktív kiadásai (tisztviselői fizetések, vasúti üzemköltségek stb.) tovább emelkednek és pénzügyi helyzete még rosszabb lesz. Azért kelt nagyobb bizalmat és nagyobb értékű a pénze a külföldön az olykn államnak, melynek lefedezett budgetje van, mint egy olyan államnak, mely krónikus deficittel küzködik. Mi lesz azonban akkor, ha egy olyan állam a kiadások leszállítását nem a megfelelő tételnél kezdi el és államcsőddel az állampapírok kamatait szállítja le ? R deficitnek ezen a cimen való csökkenését nem helyeselheti a külföld, ellenkezőleg helyteleníti, mert az állam ezen ténykedése azt bizonyítja, • hogy a szerzett jogokat nem resTizennyolriiilométeres alagút Kolozsvár, április 8. Megírtuk már, hogy az oláhok Erdélyben egy hatalmas alagút építését tervezik. Most módunkban van az építkezésekről erdélyi lapok közleményei alapján beszámolni. Egy nagyszabású vasúti építkezési programmrói számol be ez a tudósításunk. Egy tizennyolckilométeres hosszú alagutat terveznek Petrozsény és Tirgul-Jiu között és ezt az építkezést, mely több mint tízezer embert foglalkoztatna, egyúttal felhasználják arra, hogy a rendelkezésre álló vizierőket kihasználják. Megvalósítanák azt a tervet is, hogy a Tordától délre folyó vizek erejét is értékesítsék és uj villamosvasutak építésével fejlesszék a vasúti hálózatot. Bármennyire kész tervek is azok, amelyekről itt beszámolunk, kivihetőségüket némi kétkedéssel kell fogadjuk, vagy legalább is rá kell mutassunk arra, hogy sajnos, ma még nem tartunk ott, hogy ez megelőzze azt a nagyfontosságú és sokkal sürgősebb vasutfejlesztési programmot, mely nélkül minden további tervezgetés hiábavaló volna. Hiszen még ott tartunk, hogy a normális közlej kedés lehetőségeit kell megteremtsük ugy a vasúti forgalomban, mint az ország és megyei utak forgalmában. Meg kell erősíteni a kocsi- és a mozdony parkot, rendbe kell hozni az elhanyagolt pályatesteket és utakat, kettős sínpárokat kell építeni és csak azután gondolhatunk komolyan arra a gigászi építkezésre, melynek előmunkálatait már tavasszal megkezdenék. A tervezet szerint az uj alagút Petrozsényból indulna ki és tizennyolckilométeres földalatti pályával kötné össze a gazdag bányavidéket és a régi királyságot. A másik végpont Tirgül Jiu lenne. Az építkezést a Simplon-alagut építésénél résztvett szakemberekkel végeznék, akikkel már folynak is a tárgyalások. Úgynevezett „bázisalagut"-ról volna szó, vagyis a földalatti pálya révén nemcsak egy hegyet fúrnak át, de a magas vasutépitkezést elkerülik a2zal, hogy az egész pálya végig földalatti volna. A próbafúrások, a kőzetrétegek megvizsgálása már folyik is a tényleges építkezésre. Tízezer, munkás négy évi munkáját vették számításba az alagút felépítéséhez. De számoltak az emberi erőn és az időn kivül azokra a vizierőkre is, melyekben oly gazdag Erdély. Ezek szolgáltatnák az építkezéshez szükséges villamosáramot. Az erőforrások három vármegyét látnának el árammal és igy az alagutépitkezés nyomában számos ipartelep keletkezne. Hátszeg környékén kezdik meg — és pedig rövidesen — az első villanyközpont építését is. A további tervek szerint Hátszeg — Déva—Brád—Abrudbánya—Kolozsvár kőzött villamosvasutat építenének és megvalósítanák még a régi magyar rezsimnek azt a tervét, hogy a Tordától délre lefolyó vizeket is kiaknázzák. Akkor a világháború folytán a. terv kivitele elmaradt. Mindenesetre nagyfontosságú volna, ha ez az épitési programm megvalósulna, különösen akkor, ha ezzel párhuzamosan megkezdődne a teljes vasútépítési restauráció és az alagút tervével nem merülne ki az az energia, melyre az elhanyagolt vasúti építkezésnél feltétlenül szükség volna.