Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-16 / 130. szám

2 KörösvSsSék Békéscsaba, 1921. junius 16. Maximáltoh a hús, gyümölcs és zöldségárahat Mi van ma ? 1921. Junius 16.) csütörtök Róm. kath.: Ferenc. Prot. : Jusztina. A nap kel reg^l 4 óra 2 perckor, nyugszik 19 óra 58 (este 7'58) perckor A hold kél 16 óra 11 perckor, (d. u. 4*11) nyugszik éjjel 1 óra 34 perckor D. u. 6 (18) óra : Kath. templomi énekkar próbája a Felső leányiskolában. Este 7 óra (19) óra : Bime dalárda összpróbája Este 8 (20) óra: Keresztény Daloskör összpróbája. Este fél 9 (20-30) óra: Mozielőadás a Városi Színházban. Apponyi beszéde a népszövetségi konferencián Genf, junius 15. A népszövetség támogatására alakult egyesületek szövetségének megnyitó ülésén Apponyi Albert gróf beszédet mondott, amelynek gondolatmenete a következő: — Lojálisán elfogadjuk a számunkra a szerződések által teremtett helyzetet s ugyanakkor követeljük a szerződés lojális végrehajtását; ha a szerződésekben velünk szemben elkövetett helytelenségek kiigazítását keressük, tesszük ezt csupán azokon az utakon, amelyeket maguk a szerződések és különösen a népszövet ség paktuma jelölnek ki. Hazánk ujjáemelkedésén dolgozni, kulturális és gazdasági erőink legenergikusabb megindításával, de főleg a nemzeteknek szolidaritását biztosító munkákban és intézményekben való intenzív részvétellel; a szomszédországokkal jóviszonyunkat fönntartani, az etnikai és felekezeti kisebbségeknek a szerződésben biztosított jogai tiszteletbentartása és a természetes gazdasági kapcsolatok ujrafölvétele alapján, egyszóval nem táplálni oly nemzeti aspirációkat, amelyek az emberiség egyetemleges érdekeinek nem felelnek meg. i a s u 3 sj a u GONDOLATOK * * • * Lassú a vármegye. A földmivelésügyi miniszter e hó 1-én rendeletet adott ki, amelyben újra szabályozta az üszők vágását A rendelet országos érvényű, életbe is lépett mindenütt, hiszen megjelent a hivatalos lapban, Békésmegyében azonban még hivataiosan iugylátszik nem tudnak róla. Pedig gen fontos rendelet ez, amelynek kiadására a gazdasági viszonyokat jól ismerő földmivelésügyi minisztert a szárazság miatt beállott takarmányhiány késztette s az a körülmény is, hogy az állatárak esése miatt a vágómarhaszükséglet a fogyasztással arányosan emelkedett. De a miniszter tervez, illetve rendelkezik, a vármegye pedig végez, illetve késedelmeskedik. Á dolog vége pedig az, hogy az uj rendelet szerint ievágható tenyésztésre ugy sem alkalmas állatok tartása többe kerül, mint amennyit a levágás után ér a jószág. * Tessék beszállani! Erre a biztatásra várakozik az esti Budapest felé induló vonatnál minden nap egy sereg összezsúfolt ember a csabai peronon. Mikor aztán elhangzik a felszólítás, törik az emberek a nyakukat, hogy helyhez jussanak. Tolongás, jajjgatás, ruhaletaposás (mert a nép egyszerű asszonyai még nem viselnek rövid ruhát), káromkodás stb. közepette az utolsó tiz percben sikerül is elhelyezkedniük. Mindezt pedig szépen el lehetne kerülni, ha magengednék, hogy az utasok a Csabáról induló szerelvénybe korábban is beszálljanak. Igy nem volna tolongás, nem volna jajjgatás s mindenki szépen helyhez jutna, mert akkor sem utazna több ember, mint a mai rendszer mellett. Ma azonban — nem tudjuk miért — ott présnlik az embereket a szük peronon s csak az indulás előtt 10 perccel engedik I beszállani. Hiszen szép a rend, de nem tudjuk megérteni, mennyiben sértené meg a rendet az, ha a vonathoz érkezés sorrendjében szépen beülhetnének az utasok a készen álló vonatba ? Hála Istennek ma már jól lehet utazni. Miért akadályozzák meg azt, hogy a beszállás is jó és kényelmes legyen? A közgazdasági bizottság ülése (Budapest, junius 15.) A nemzetgyűlés közgazdasági bizottsága ma délután 5 órakor ülést tartott a képviselőházban Rubinek Gyula elnöklésével. Az ülésen Róbert Emil nemzetgyűlési képviselőnek az Országos Gazdasági tanácsról szóló törvényjavaslatát tárgyalták és a bizottság némi módosítás után azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta . Rendelet a haszonbérletek meghosszabbítására A magyar királyi minisztérium az alábbi rendeletet adta ki a lejáró haszonbérltek kivételes meghosszabbítása tárgyában. 1. Az 1921—22. gazdasági év végéig meghosszabbodnak mindazok a mezőgazdasági haszonbérletek, amelyek különben 1922. év március hó 31. előtt lejárnának, ha a) 20 kataszteri holdnál nem nagyobbak, (szántó, kert, szőlőterület stb) b) ha haszonbérlőjük földmives, hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva. 2. Ha a haszonbérlő legkésőbben 1921. évi augusztus hó 1 napja előtt közli a haszonbérbeadóval, hogy a bérletet a jelen rendelet alapján nem kívánja megtartani, a bérlet nem hosszabbodik meg. Nem hosszabbodik meg annak a bérlőnek a bérlete, akinek más mezőgazdasági földbirtoka meghaladja a 20 katasztrális holdat, továbbá annak sem, akinek bérletét a haszonbérbeadó az 5440—1920. M. E. számú rendelet 9. §-a alapján felmondta és a felmondást a biróság nem mellőzi, vagy nem mellőzte: 3. A jelen rendelettel meghosszabbított haszonbérlet után az 1921—22. gazdasági évre is rendszerint azt a haszonbért kell megfizetni, amely az 1920—21. gazdasági évre járt szerződés, egyezség vagy bírói határozat alapján. Ha a haszonbér (vagy egy része) terményekben van megállapítva, a bérül kikötött termények szolgáltatása csak annyiban követelhető, amennyiben a haszonbérleten abban az évben tényleg termett vagy csak a haszonbérlő hibáján kivül nem teremhetett. Aránytalanságok esetén a haszonbér ujabb megállapítása a gazdasági év vége előtt legalább egy negyed évvel kérhető az illetékes bíróságtól (járásbíróság). A bírósági eljárás megindítása előtt a községi elöljáróságnál egyezségi tárgyalást lehet kérni. 5. §. A rendelet intézkedései az alhaszonbérletekre is megfelelően vonatkoznak. Ha a főhaszonbérlet az alhaszonbérletnek jelen rendelet következtében történt meghosszabbodása alatt megszűnik, a főhaszonbérlő helyébe a bérbeadó lép az alhaszonbérlök és a főhaszonbérlő között fennállott jogviszonyban. Az alhaszonbérlő bármikor kívánhatja az albérletnek (ideértve a fübért is) a mérséklését, ha a főbérlő az albérletbe adott ingatlanokért nagyobb hasznot huz, mint annak az összegnek a 10 százaléka, amelyet ő fizet az albérbeadott területért. A mérséklést az illetékes bíróságnál kell kérni. 7. §. Jelen rendelet érvényes legeltetésre szolgáló területek fübér ellenében vagy más szokásos módon való átengedése esetében is, kivéve azokat a szántóterületeket, amelyeket jelenleg csak kényszerűségből használnak legeltetésre. A kisgazdák és a földmunkások állatainak legeltetéséhez szükséges legelőterületek ezután is a már meglévő rendeletek alapján biztosíthatók (3120—1920 M. E. sz. rendelet) még pedig másik község határában is, ha a kérdéses másik községben a legelőszükséglet már ki van elégítve. 8. §. Azokban az esetekben, amelyekben a földbirtokos vagy a haszonbérlő az 1919—1920. gazdasági évben részes mivelésre vagy legeltetésre adott ki földeket, megfelelő mennyiségű földet részes mivelésre vagy legeltetésre még a folyó és a következő gazdasági évben is köteles kiadni. Kivétel teendő olyan részessel szemben, aki önhibájából nem maga mivelte vagy parlagon hagyta a részes mivelésre vállalt földet. Vitás esetekben a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága dönt. Részesmivelésbe adás alatt kizárólag feles, harmados — kukorica, burgonya stb. — földeket kell érteni. Mig ha a haszonbér a földek termésének bizonyos hányadában van is megszabva, az haszonbérletnek tekintendő. Megbukott a vladivosztoki szo vJet kormány (Hága, junius 15.) Mint a „Daily Telegraph" jelenti, a párisi orosz nagykövet hivatalos táviratot kapott Vladivosztokból az uj nemzeti kormány vezetőjétől, Merkulofftól. A távirat szerint a lakosság május 26-iki fölkelésével megbuktatta a bolsevikí kormányt. Az államhatalmat 56 tagból álló tanács gyakorolja, amely a város gazdasági és politikai szervezeteiből alakult. Ujabb francia tiltakozás Nyűg a tmagyarország elszakítása ellen [Páris, junius 15.) Georges Scelle az „Information"-ban irt külpolitikai szemléjében a trianoni szfrzódésről azt mondja, hogy Franciaország soha sem érzett ellenségesen a magyar nép iránt; egyértelmüleg elismerik, hogy Magyarországgal keményen bántak, hogy a határokon tul valóban vannak magyar kisebbségek és hogy őrület volna most átadni Ausztriának a szerződések' ban megállapított magyar területeket, amivel ezeket annak a veszélynek tennék ki, hogy belevonják őket a csatlakozási mozgalomba. Az olcsósági hullám elborította a gazdákat és mindazokat, akik velük kapcsolatban élnek, csak a gazdasági termelők és fogyasztók között levő kereskedelem nem vett erről tudomást. Ez a szomorú tény arra indította a vármegyei árvizsgálóbizottságot, hogy maximális árakat állapítson meg, amelyek betartását a legszigorúbban fogják ellenőrizni, s a visszaéléseket megtorolni. A gyümölcsök közül a ribizke (1 lit. 7—8, 1 kg. 10—12 K) és a pöszméte (5, illetve 7 K) árát állapították meg, a zöldségfélék közül pedig a karalábét, 4 darabos kötegenként, nagyság szerint 4—8 K- ban. A hus kicsinybeni árának megállapításánál az árvizsgáló bizottság megállapította, hogy a békéscsabai húsárak — bár azonos területről történik a beszerzés — aránytalanul magasabbak, mint pld. a gyulai mészárosok és hentesek árai. Mig ugyanis Csabán a marhahús 44 korona, a borjú hus 50 korona volt a szabadforgalomban, addig Gyulán az igen sokszor Csabán vett állat husa 36, illetve 40 korona volt. Csabán az árakat annyira leszorították, hogy a gazda az élő marháért csak 14 korona körül kapott s igy igazán aránytalan volt a 44 koaonás kicsiuybeni ár. Mindezt tekintetbe véve a marhahús árát az árvizsgáló bizottság Békéscsaba területére közvetlenül a fogyasztónak kimérve kilogrammonként 36 koronában, a borjúhúsét pedig 40 koronában állapította meg. Most csak az a kérdés, hogy az ármegállapításnak lesz-e eredménye. A Duna-bizottság munkája (Berlin, junius 15.) A dunai konferencia elfogadta a hajózási és rendőri kihágások elbírálására vonatkozó rendeletet és megkezdte az egyes államok és a szövetségközi-bizottság között felmerült vitás kérdések tárgyalását. 8 Tisza-per A mai folytatólagos tárgyaláson Immerglück Károly föv. tisztviselő tanúkihallgatását folytatták. A miniszterelnökségen találkozott Dobóval, aki azt mondta, hogy ha nem kap pénzt, Károlyit is lelövi, mint Tiszát. Elmondja ezután, hogy Heltai felkereste és elküldte Sztupkához, aki megbízta, hogy nyomozzon a Tiszagyilkosság ügyében. Heltai arra akarta rávenni, hogy hamis adatokat szerezzen Friedrich ellen. Jób László magánhivatalnok október 31-én este 8 órakora Royalban hallotta Fényes kifakadását a gyilkosság miatt. Szakács Andor volt sajtófőnök a gyilkosság napján egész délután az Otthonban volt. Az órajelenetet nem látta s nem is hallotta. Molnár Károly lényegtelen valló* mása után a tárgyalást félbeszakították és folytatását holnapra tűzték ki. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen."