Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-15 / 129. szám

2 Körösvidók Békéscsaba, 1921. junius 15. Mi van \aa ? 1923. junius IS., szerda Róm. kath.: Vid. vt Prot.: Vid. A nap kel reggel 4 óra 2 perckor, nyugszik 19 óra 58 (este 7*58) perckor A hold kél 15 óra 3 perckor, (d. u. 3 :3) nyugszik 1 óra 4 perckor D. u. 6 (18)óra: Szociális Misszió Tár­sulat és Kath. Leányegyesület gyűlése a Herkély iskolában Este 7 óra (19) óra : Bime dalárda női karának próbája Este 8 (20) óra: Keresztény Daloskör összpróbája. Este fél 9 (20-30) óra: Mozielőadás a Városi Színházban. Kegyelem az elítélt katonáknak (Budapest, junius 14) Magas kéz­irat jelent meg, amelyben a kor­mányzó az 1918. október hó 31-ig katonai bíróságok által kiszabott büntetéseket, illetve azok hátralevő részét bizonyos meghatározott ese­tekben kegyelemből elengedi. A pacsai választás (Nagykanizsa, junius 14.) Heves küzdelem folyik a pacsai kerület mandátumáért. A jelöléseket tegnap ejtették meg és ennek eredménye­képen három jelölt van. Drozdy Győző, a volt képviselő, Sebestyén Jenő keresztény párti és Molnár Dezső rendpárti programmal. Drozdi nagyatádi Szabó István nevével kor­teskedik. A választás vasárnap lesz. Piave, 1918. jun. 15. Migend Dezső. Szürkületkor (a nagy nap elő­estéjén) lovas ordonáncok érkeztek Pedeguardából. Elhozták az utolsó parancsot. Azonnal indultunk. A Piave suseganai szigetein kellett előkészitenünk a rohamosztagok át­kelését. Utunkban néma, márványos kas­télyok körül sötét ciprusok strázsál­tak. Oszlopos erkélyekről nehéz girlandokban vörös futórózsa csün­gött alá. A borostyán mozdulatlanul lapult az utmenti vén platánok óriási törzsén. Mire leértünk a suseganai ösz­vényre, egészen beesteledett. Az ég csupa csillag volt. A Tómba felől lenge szellő kelt és megmozgatta a méz nehéz, édes illatát a buja, virágban pompázó növényzet felett. A magas fűben harmatos pipacsok ( ringatóztak és csillogó zöld meg kék ivekben cikáztak el előttünk a szentjánosbogarak. Csend volt. Mintha mindent meg­bűvölt volna a juniusi éjszaka va­rázsa. Az ágyuk hallgattva lapultak a bozótokban, mint megannyi alvó fenevad. A bajonettek egyenletesen kop­pantak a gázmaszkok bádog tokján. A lépések zaját elnyelte a puha gyepszőnyeg. Az első romoknál (riadt denevé­rek rebbentek el a fejünk felett) megszólalt Iszlai, a nagybajuszu alsójárai ácsmester: — Furcsa csend. A levegő is olyan nehéz valahogy. A délután álmodtam, hogy feredtünk otthon a Járapatakába. Csúf, zavaros volt a vize. Nem jót jelent. Én biz meg is irtam haza a vénasszonynak — nem tudom, kicenzurázta-é a fendrik ur — ugylehet, az éjjel porrá teszen mindünket a talián. Elkötődtük az öreggel, amig az állásokhoz értünk. A drótakadályoknál folytott han­gon szólt ránk a poszt : — Halt! Wer da? — Pionér. — Feldruf! — Portopé. — Paszirt! Egyesével kígyóztunk keresztül a szeges sövények labirintusán a part­ra, ahol már vártak ránk az előző éjszakákon kihordott pontonok. Lázas sietséggel láttunk a mun­kához. Az első csolnak pillanatok múlva utrakészen állott. A kavicsok élesen recsegtek alatta, amig a vizre toltuk. A csáklyák megfeszültek. Indul­tunk. Éjféltáján értük el az utolsó szi­getet. A hold lassan ereszkedett le a Montelló mögé. Korongja hosszan széjjelrázva tükröződött a sebes viaen. \ A füzek között a sziget szélére lopóztunk. Az olasz parton a Santa Marghe­rita kápolna lépcsőjén két őrszem ült arccal a holdnak fordulva. Man­dolin bugása szűrődött át édesbús melódiával folyva össze a víz cso­bogásán . . . Hajnalban megmozdult a föld. Az ágyuk villanása egy tüz csíkba ol­vadt Tiroltól az Adriáig s a dörgé­sek egyetlen végnélküli titáni robaj­nak tetszettek. Az illat folytó gázzá vált, a virágos bokrok lángot lehel­tek, a levegőben izzó szilánkok sír­tak s a csillagos eget elfedte az ekrazit dúsan felgomolygó szennyes füstje. A part felszaggatott tölcsérei­ből magas, fekete földoszlopok emel­kedtek fák, házak és emberek ron­csaival. A Santa Margherita-kápolna mázsás kövei nagy ívben, búgva zuhantak a Piavéba. ... Az énekes két talián, a man­dolinos lágy melódia, a pipacsok, a színes bogárkák, a szelíden alvó juniusi éj — mintha sohasem is lettek volna . . . Reggel 6 órakor szálltak csolnakba a rohamoszlagok. * K. u. K. 6. Armeekommando. Hadsereg parancs Tábori posta 516. 1918. junius 25-én. Hősies csapataim elfoglalták a Monteilot 1 Az ellenséget megvertük és, midőn mégis vissza kellett tér­nünk eredeti állásainkba, ugy az nem rajtunk mult és nem is az el­lenség kényszeritett reá, hanem fel­sőbb parancsra történt oly okokból, melyek hatalmunkon kivül állanak. Katonák! Vitéz bajtársaim! Tet­teitekre mindegyitek büszke lehet — amint én is büszke vagyok rájuk ! Túlerőben levő ellenséget vertetek le, egész hádosztályait pusztítottá­tok el, összes kétségbeesett, hallat­lan erővel vitt tömegtámadásait hiú­sítottátok meg bámulatos bátorság­tokkal 1 Súlyos küzdelmeitekkel a halhatatlanság babérkoszorúját vív­tátok ki magatoknak 1 Újból meg­mutattátok a világnak — mint inár eddig is számtalanszor a Kárpátok­ban, Oroszországban, Galíciában és a Karszt-fensik hőstemetőjén — hogy^ dicső hazánk élni akar és élni fog;" hogy kényszeríteni fogjuk és ludjuk ellenségeinket szent sérthetetlensé­gének elismerésére és tiszteletére : hogy szivünkben négy évi háború után is kiolthatatlanul lobog az akarat, hazánkat elleneink rablási vágya elől megvédeni; hogy ezen szent lelkesedéstől karjaink mindig acél erővel fognak sújtani! És ha mégis tovább támadnak bennünket létünkben, ugy hamarosan fog ütni az óra, amidőn nemcsak csapást mérünk reájuk, mint mostan, ha­nem teljesen széjjelmorzsoljuk őket. Montéi!o véráztatta dombjait el­hagytátok felsőbb parancsra, anél­kül, hogy az olasz észrevette volna. Még számos órán át maga előtt vélt Benneteket és legnagyobb hevesség­gel lőtte azon állásokat, melyeket már több mint 12 órája kiürítettetek! Párját ritkítja 17., 31., 13. lövész-, 41. honvédgyalog- és 11. honvéd­lovashadosztály kipróbált vezetőinek munkája és dicső csapatainak fegy­verténye : de párját ritkítja' a mű­szaki csapatok halálmegvető önfel­áldozása is, mellyel olyat müveitek, ami eddig a világon még nem for­dult elő, továbbá az összes tüzérség és repülők példás támogatása. Nek­tek Mindannyiotoknak szól kioltha­tatlan bámulatom és köszönetem ! A montelloi csata örök időkön át dicsősége marad történelmünknek 1 Fájó szívvel gondolok mindazon hősökre, kik hűen és önfeláldozóan véreztek és estek el a becsület me­zején. Adja nekik a Mindenható a hősök áldását 1 Mi pedig bámulat­tal őrizzük szivünkben emléküket! Amit ezen bajtársak hazánkért tet­tek, az a halhatatlanság koszorú­jával övezi homlokukat! Hűséges hálával és ragaszkodás­sal üdvözöl Benneteket hadsereg­parancsnokotok József fhg., vezérezredes s. k. EozdahOIdottséy a gozdoh iskolájáért Az a nemes vita, mely a gazdák iskolájáról a Körösvidékben lefolyt, gyönyörű gyakorlati eredménnyel zárult. A Békéscsabai Kisgazdák Egylete Péterfy Lajos indítványára elhatá­rozta, hogy a kisgazdatársadalom jövőjének megalapozása céljából egy­séges iskolareformtervezetet dolgoz ki s azt küldöttségileg ugy a földm. miniszterhez, mint a vallás- és köz­oktatásügyi miniszterhez eljuttatja. A reformtervezetet folyó hó 8-án nyolctagú küldöttség vitte Buda­pestre, hol Kolozsy Endre, Borgulya Pál és dr. Schriffert Ferenc vár­megyei kisgazdapá> it képviselők ka­lauzolták őket s lelkesedéssel segí­tették elő a küldöttség munkáját. Először nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert keresték fel, aki szeretettel fogadta a küldött­séget, átvette a memorandumot és lelkes szavakkal ígérte meg teljes támogatását. Kijelentette, hogy ugy a pártban, mint a nemzetgyűlésen mindent elkövet a végtelen fontos kérdés megvalósítása érdekében. — Kérte a küldöttség tagjait, hogy bármikor és bármiben forduljanak hozzá teljes bizalommal. A küldöttség ezután dr. Vass Jó­zsef vallás és közoktatásügyi minisz­tert kereste fel. Itt Péterfy Lajos ismertette a kisgazdák reformter­vezetét és szintén átnyújtotta a me­morandumot. A miniszter részletes választ adott s ismételten, látható örömmel állapította meg, hogy, a memorandum teljesen fedi az ő fel­fogását. Kijelentette, hogy külön falusi és városi elemi iskolát óhajt szervezni a lakosság szükségletének megfelelően. A tankötelezettség szi­gorú végrehajtásáról ugy az elemi, mint a gazdasági ismétlő népiskolá­ban már a napokban törvényjavas­latot nyújt be, (szombaton meg is történt) s a gazdasági ismétlő nép­iskolákat is a ksgazdák viszonyaihoz alkalmazva, megreformálja. — Híre van annak is és szakférfiakkal már ta­nácskozást folytat, hogy a közép­iskolák (gimn., reál- és polg. isk.) alsó 4, vagy 5 osztálya teljesen egy­séges legyen s áz arra alkalmas helyeken ezek fölé tudományos kép­zést (gimn., reál), kereskedelmit (felső fceresk. isk.), iparit (felső iparisk.) és gazdasági szakismerete­ket (a polg. isk. kifejlesztése) nyújtó felső tagozat álliítassék. — Ez utóbbi gazdasági irányú középiskola volna előtanulmánya a közgazdasági egye­temnek, gazd. akadémiáknak, ker­tészeti főiskolának stb. s társadalmi­lag egyenrangp lesz (pl. önkéntes­ségi jog) más 8 osztályú közép­iskolákkal. — „Történelmünkben — mondá a miniszter — uj korszak kezdődik. Ennek az irányát évtizedekig, sőt évszázadokig az iskolai nevelés hi­vatott megszabni. Éppen e^ért az iskolareform a kormány egyik leg­fontosabb gondja s igy megértik, hogy kérésükből csak azt nem tel­jesíthetem, hogy még a jövő tanév megkezdése előtt törvényhozásilag léptessem életbe ezeket a reformo­kat. Minden kis részletet alaposan meggondolunk, mert a történelem ítélőszéke előtt nyugodt fővel aka­runk megállani. Ennyi munkához tehát egy-két hónap kevés, de remé­lem, hogy egy éven belül teljesen elkészülünk. — Először is nekünk uj közép­osztályt kell létesítenünk. Hogy pe­dig ez egészséges legyen, a népből kell megcsinálnunk. Es itt van nagy szerepe a kisgazdatársadalomnak, mert az uj középosztály egyik leg­főbb alkotó elemét csak az képez­heti. Éppen ezért a gazdasági közép­oktatást kisérletképen már 1921 szept. 1-én megkezdem s bár nem volt szándékomban,/ de amint az urak mondják, hogy a békéscsabai áll. polg. fiúiskola épülete és felszere­lése alkalmas, ha a város megfelelő nagyságú, legalább 30 holdnyi terü­letet épülettel rendelkezésre bocsát — s ezt nekem sürgősen jelentsék — akkor 1921 szept. 1-én Békéscsabán is hajlandó vigyok ebben a szellem­ben a polg. isk. V. osztályát meg­nyitni". Járt a küldöttség dr. Imre Sándor államtitkárnál is, aki teljes hozzá­járulását fejezte kfr és támogatását ígérte meg a mozgalom érdekében. Ez reális, komoly eredmény. Örü­lünk a kisgazdák sikerének, mert az nemcsak az övék, hanem városunké és egész nemzetünké is. Sürgős in­tézkedést várunk tehát a város ve­zetőségétől, hogy a szükséges terü­letet az iskolának rendelkezésre bo­csátsa annál is inkább, mert a múlt­ban már egy kísérlet érdekében ezt meg is tette. Ugyanaz a terület meg­felelő, épülete is alkalmas, tartsanak tehát egy rendkívüli közgyűlést, mely bizonyosan méltó lesz eredményében a miniszter végtelen fontosságú ki­jelentéseihez. Tőzsde Zürichben a magyar koronát 2-27 és fél-el jegyezték Valuták : Napoleon 840­-860 Svájci frank Leu 3-85­-3-95 Márka 365­3-75 Angol font 980­1010 Francia frank 20 60-21-— Dollár 260­-270 Lira 13-20—13-30 Rubel 58 —60 Szokol 355­•3-65 Korona-dinár 670­-690 Frank-dinár 670­-690 Léva Osztrák bélyegzett 37 —39 Lengyel márka 22 —24

Next

/
Thumbnails
Contents