Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-12 / 127. szám

Síőrös vislék Békéscsaba, 1921. junius 12. Tomcsányi és Nagyatádi marad Budapest, junius 11. A Ház tegnapi ülése után élénk megbeszélés tárgya volt Tomcsányi igazságügyminiszter leszavaztatása. A nemzetgyűlés ugyanis néhány szavazattal elfogadta #űssay-nak párbajellenes indítványát, bár azt Tomcsányi igazságügyminiszter ellenezte. A szavazás után nagyatádi Szabó István földmivelécügyi miniszter indulatosan kifakadt. — Ilyen körülmények között — mondotta — nem lehet kormányozni. Mint bizonyosságot emlegették, hogy Tomcsáryi, sőt nagyatádi Szabó is lemondott. Ezzel a hirrel szemben félhivatalosan a következő nyilatkozatot adták ki : A Hár mai ülése után a folyosón az a hir terjedt el, hogy Tomcsányi miniszter Rassay indítványa mellett történt szavazást személye és politikája ellen nyilvánult bizalmatlanságnak tekintette és ebből levonva a konzekvenciákat, benyújtotta lemondását. Követte volna ezen az uton nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter is. Ma este minisztertanács volt, és többek között szóba került az igazságügyi es a földmivelésügyi tárca kérdésé is és a tanácskozás folyama alatt ugy Tomcsányi, mint nagyatádi Szabó István megváltoztatta nézetét és miniszterségükről nem mondtak le. Eszerint nincs miniszlcrválság, de — ugy látszik, hogy — volt. Erdélyben „néppárt" alakult Kolozsvár, junius 11. A kalotaszegi magyar intelligencia egy része a mult vasárnap Bár.ffyhunyadon megalakította az Erdélyi Néppárt-ot. A pártprogrammja szélső radikális és kimondja, hogy aktivitásba lép és ennek megfelelően képviselőt küld a parlamentbe. Hazafias magyar körök bizalmatlanul fogadják az uj pártalakitást, mely megelőzte a Magyar Szövetség állásfoglalását az aktivitás és passzivitás kérdésében. Az, hogy a néppárt az agrár fendalizmust támadja, mely Erdélyben máj a kényszerbérletek és földreform óta nem is lehetne, megerősíti azt a feltevést, hogy az uj „magyar párt" mögött az oláh nemzetiségi államtitkárság propaganda osztálya áll, mely ilymódon igyekszik a magyarság egységét megbontani. Megszűnik az angol bányásztrájk (London, junius 11.) A bányamunkások és banyatulajdonosok legutóbbi tanácskozásán a legfontosabb pontokra vonatkozóan megegyezés jött létre. Ezeket most a munkásszervezetek elé terjesztik s bizakodnak illetékes körök, hogy a sztrájk most már rövidesen megszűnik. Magyar-cseh tárgyalások (Prága, junius 11.) A magyarcseh tárgyalások rendben folynak. Mindenek előtt az amnesztia kérdését tárgyalták, azután pedig az alkalmazottak sorsának kérdése került sorra. g tiszántúli ref. egybázkeriiletelszakitott részelitek értekezlete Lesz-e fülön ref. egyházkerület ? Nagyvárad, junius 11. A tiszántúli ref. egyházkerület Magyarországtól elszakított egész és csonka egyházmegyéi folyó hó 7-én Nagyváradon értekezletet tartottak SulyoK István esperes és Domahidy Elemér főgondnokhelyettes elnöklete alatt. Az értekezlet célja az volt, hogy a december 14-én megalakult tiszántúli egyházkerülethez vagy hozzá csatolják a Magyarországtól elszakított nagybányai és máramarosugocsai csonka egyházmegyéket, melyek jelenleg az erdélyi egyházkerület fenhatósága alatt állanak és kimondják a tiszántúli egyházkerület végleges önállóságát, vagy pedig a fentemiitett egyházmegyék továbbra is az erdélyi egyházkerülethez fog tartozni, sőt odacsatlakozni az esetleg feloszlatandó tiszántúli egyházkerület összes egyházmegyéi is. Többen hozzászólattak e kérdéshez, de végleges határozathozatalra nem került sor, hanem a következő határozati javaslatot fogadták el egyhangúlag : „A tiszántúli református egyházkerület Romániához csatolt egyházmegyéi junius hetedikére összehívott törvényes értekezletének képviselői az uj egyházkerület megalakítása, vagy az erdélyi egyházkerülethez való csatlakozás tárgyában az egyházmegyék döntését meghallgatják és felkérik az egyházmegyéket, hogy döntéseiket Sulyok Istvánhoz, mint a kerület legidősebb espereséhez, legkésőbb hatvan napon belül küldjék be. Akkor uj értekezletet fognak tartani, melyre meghívják az egyházak és tanintézetek törvényes képviselőit. Az uj értekezleten fog megtörténni a döntés, addig minden statusquo ante marad." Ezek szerint az elszakított református hívek uj szervezetének ügye csak két hónap múlva dől el véglegesen. i * n z e a a a i Gazdák gyűlései Rövid egymásutánban kétszer jöttek össze a gazdák, hogy politikai és társadalmi öntudatuknak kifejezést adjanak. Az egyik gyűlés, amelyen a kisgazdaelem s annak vezérkara dominált, telve volt életörömmel, büszkeséggel. Lobogó zásziók, diszfelvonulások, a szónokok diadalmas optimizmusa, egytőlegyig azt bizonyítják, hogy a magyar kisgazdaosztály bátran szembenéz a bizonytalan jövővel, bármily megterhelést és megpróbálást is hozzon reá a keserű magyar sors. Ennek legékesebben szóló bizonysága az a taps és lelkesedés, amellyel az összegyűlt ezrek nemcsak a kormányzót és vezéreiket, de Hegedűs pénzügyminisztert is fogadták. Erőt meríthetünk ebből a gyűlésből mi is azzal a komor hangulattal szemben, amely a másik agrárgyülést, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tanácskozását eltöltötte. Ezen a kongresszuson kevesebb volt a szin, a melegség, kedélyt és napsugarat oda csak az Országos Földmives Szövetség aranykalászos kiküldöttei hoztak és az egész nagy gazdasági komplexumból, amelynek letárgyalására ezt a gyűlést összehívták, csak egyetlen egy kérdést ajánlottak külön is a kormány figyelmébe: a kisüstök visszaállítását. Azok a kérdések, amiket a köztelki nagygyűlésen tárgyaltak, részben a szabadforgalomra, részben az adózásra vonatkoztak. Volt idő, amikor Magyarország összes közgazdasági kérdéseiben egyeduralommal a kisgazdapárt, illetőleg annak politikusai döntöttek. Kisgazdapárti volt a pénzügyminiszter és a közélelmezési miniszter. A keresztény pártnak a gazdasági politikába csak közvetett beleszólása volt Ez a beleszólás meg is történt a városi és falusi ellátatlanok érdekében és ezt, dicséretére legyen mondva a kisgazdapártnak, teljes mértékben honorálta is, amennyiben a városi lakosság ellátása erdekében a gabona szabadforgalmát megkötötte és a gazdaosztály dicséretreméltó önmegtartóztatással vállalta a rekvirálások, ármaximálások terhét is az egész nemzet érdekében. Ha csak eddig ment volna a szabadforgalom korlatozása,ezt minden hazafiasan érző ember helyeselte volna. Sajnos azonban, egyéb dolgok is történtenk. A háborús gazdálkodás majdnem az állami monopóliumok kizárólagos rendszerévé épiilt ki az elmúlt gazdasági év folyamán. Lefoglaltak és zároltak olyan mezőgazdasági terményeket is, amelyeknek semmi köze nem volt a városi lakosság ellátásához. Az állami gazdálkodás második szakának, amely adózás utján akarja az állarnélet szükségleteit fedetni, csak méretei elien lehet kifogásunk, de nerri elvi alapjai ellen; az a kérdés, hogy bizonyos határokon nem megy-e tul a megterheltetés. Ennek a megmérésére volnának hivatva a gazdasági érdekképviseletek és az OMGE gyűlésének épen az a jelentősége, hogy az általános optimizmus dacára is gondolt a szolgáltatások határaira. A gazdaközönség ne mutasson nagyobb jólétet, mint amennyije van, mert ha a látszat kedvéért magasabbra értékeljük a nemzeti vagyont, hogy kisebb kulcsai is beérhesse az állam, ennek beláthatlan következményei lesznek a jóvátételnél is. A gazdák vállalják a közterheket, de csak olyan mértékben, mint más termelő osztályok; az ingó vagyon legnagyobb része már kimentette magát a külföldre és még egyenlő megterhelés mellett is aránytalanul kevesebbet fizet az ingó vagyon, mint az ingatlan, amely elmenekülni nem tudott. A vagyonváltság alapjává a kataszteri tiszta jövedelem megfelelő többszörösét kell tenni, mert a haszonbérek helyenkint nagyon is megbízhatatlan alapul mutatkoznak. A szőlő- és erdőbirtoknál azonban különleges intézkedések kellenek. Az OMGE gyűlése ettől és a háborús vagyonok magasabb, a kisbirtokok alacsonyabb megterhelésétől eltekintve, a részvények megadóztatásának analógiájára a megállapított érték kétharmad részének 15 százalékát kívánta a vagyonváltság kulcsául, amelynek lerovása készpénzben, záloglevélben, hadikölcsönkötvényben történnék, de hosszúlejáratú törlesztéses kölcsön alakjában is leheiővé tétetnék, ugy, hogy a szolgáltatások búzában állapíttatnának meg, amely sokkal reálisabb alap az aranynál. A kötelező iöldleadás, mint a föld árának és a nemzeti vagyon értékének mesterséges letörese, mellőzendő volna, ami természetesen nem azt jelenti, hogy közös megállapodással birtokos és az állam ilyen váltságbai^ meg ne egyezhetne, különösen ott, ahol a birtokpolitikai törvény szerint is megfelelő számú földigénylő jelentkezik. A gazdasági felszerelés megadóztatásánál állatonként 200—250 korona kirovást, a nagyobb gépeknél a békebei: beszerzési ár 10 százalékát, kisebb eszközöknél holdankint 15—25 korona átalányt tartott a közgyűlés igazságosnak. Az egy holdra eső összes ingó-váitság maximuma azonban az ugyanazon területre eső ingatlan-váltság 30 százaléka lehet legfeljebb. Most már a parlamenttől függ, hogy a javaslatot változatlanul fogadja-e el, vagy pedig tekintetbe veszi a nagygazdák kívánságait. DQIIjnOIBIHIIIDBIIIl a B • • B • Szurmay kihallgatása Budapest, junius 11. A Tisza-per mai tárgyalásán Lengyel László védői nem jelentek meg, ugy. hogy az elnök helyettes-védőt rendelt ki. Kállay József kihallgatását folytatták, majd Szurmay Sándor volt honvédelmi miniszter vallja, hogy Fényest ismeri. A háború alatt állandóan a béke érdekében agitált. Fanatikus védője volt az elnyomottaknak.-Elmondja, hogy hogyan adta át a honvédelmi minisztériumot Lindernek és Friedrichnek. Pollák Vince főpincér elmondja, hogy Fényes felháborodással beszélt a Tisza gyilkosságról. Kerekes József vk. őrnagy vallja, hogy Fényes küzdött az anarchia ellen. Salusinszky Imre szerkesztő elmondja, hogy Fényes október 31-én délután fél 6 órakor jelent meg Az Est szerkesztőségében s elmondta, hogy nagy szerencsétlenség történi, mert Tiszát megölték. A tettről elítélően nyilatkozott. Miklós Andor tanú elmondja, hogy Kéri október 31-én fentjárt i Az Est szerkesztőségében. Fényes | László a gyilkosság után, mikor 1 gyanúsítani kezdték, direkt nem utazott el, mert, mint mondta, tisztázni akarja magát a vád alól. A tárgyalás folytatását ezután hétfőre halasztották. i Oláh kegyetlenkedés \ (Arad, junius 11.) Az oláhok tudi valevőleg elhurcolták az aradi liceum I VII. és VIII. osztályú növendékeit. : A fiatalembereket most Temesvárról Nagyszebenbe szállították, ahol ugy akarják őket a kitalált bűnök beismerésére birni, hogy órák hosszáig szorosan a fal felé fordulva kell állaniok. Hova forduljanak a rokkantak ? (Budapest, junius 11.) A népjóléti- és munkaügyi minisztérium közli, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák minden ügyét akkor intézhetik el leggyorsabban, ha kérelmeiket vagy panaszaikat az őket nyilvántartó illetékes hatóságok, illetve a községi elöljáróságok közvetítésével terjesztik be a minisztériumhoz. Gyilkos oláh határörök (Bukarest, junius 11.) Oláh határőrök egy menekülő postatisztet agyonvertek. A gyilkosság magyar területen történt, ahonnan a gyilkosok az áldozat holttestét átvitték a demarkációs vonalon és most is temetetlenül fekszik.