Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-08 / 123. szám

Békéscsaba, 1Q21. junius 8. Szerda Szerkesztőség es kiadóhivatal : Békéscsabán, Szent István-tér 18. szam A szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési ára!;: F.gy hóra 35 íí, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Ejvyea szám ára 2 kurona iz uj pórt Ismét uj párt alakúit Budapesten. Azaz, hogy nem is egészen uj, sőt talán nem is egészen párt. Csak amolyan felmelegítése egy nagymultu pártnak, a függetlenségi és 48-as pártnak. Nem is a pártot ele venitették fel, bár ugy szeretnék az „alapítók" beállítani a dolgot, hanem csupán a nevét bitorolják. A párt, a régi függetlenségi párt ugyanis nem halt meg s igy feltámasztására sincs szükség. Programmja, eszméi, amiket meg nem haladott az idő, tovább élnek a mai politikai pártokban és pedig ugy a Kisgazdapártban, mint a Kereszténypártban, azokkal a szükségszerű változtatásokkal, amiket az utolsó évek eseményei parancsolólag előírtak. Ma már szélmalom elleni küzdelem az Ausztria elleni acsarkodás,'a közösügyek megszüntetése is önmagától bekövetkezett és nevetséges volna, ha az önálló bank, a külön vámteriilet s a közjogi függetlenség hangoztatásával valaki komolyan akarna foglalkozni. Az egész „pártalakitás", melyben 170 ember vett részt, nem érdemelne figyelmet, ha az abban résztvevők szeméiye nem volna olyan exponált a közelmúlt szomorú eseményeiben. De a forradalom, vagy mint ők nevezték, a „diadalmas forradalom", mely kiütötte a magyar katona kezéből a fegyvert, mely megnyitotta az ország határait az éhes szomszédok fegyveresei előtt s amely ilyenmódon eredményezte azt, hogy befejezett tények után a legyőzött, letiprott békéjét kaptuk a győztesektől s nem olyan békét kötöttünk, amit köthettünk volna, ha határainkon állanak vitéz katonáink dicsőséges fegyverükkel. — a minden nyomorúságunkat, szenvedésünket előidéző forradalom, az ő forradalmuk előkészítői, leghívebb lovagjai s most is dicsőitői állottak ki a türelmes politikai porondra és szemérmetlenül veregetik egymás vállát s megállapítják, hogy ők nem vétettek az ország ellen s ők és eszméik tiszták, mocsoktalanok s vezérükre, a magyar hazát Bécsben olcsón áruló politikai szélhámosra, Lovászi Mártonra eszküsznek, hogy csak ők mentik meg a pusztulástól Magyarországot. Elhisszük, hogy nem szabad komolyan venni ezeknek a politikai halottaknak a kisértetjárását. Mégis, nem volna szabad tűrni, hogy a levegőt fertőzzék maguk körül. Komolyan hozzá kell fogni a forradalmi bűnösök felelősségrevonásának nagy munkájához s el kell intézni egyszer s mindenkorra az \ akarnokokok szereplési lehetőségét. Meg kell állapítani, ki mennyire bűnös és ahhoz képest — ha nem is büntetjük, de lehetetlenné kell tenni, hogy a napvilágra merészkedjenek azok, akik — ha nem is döntötték sirba a nemzetet, de a sirt megásni segítettek. luidesen kiüríti!; Pécset és Baranyát. Castagnetto herceg értesítése. — a trianoni békeszerződés életbeléptekor kell kiüríteni a területeket. - A „független Baranya köztársaság" terve végleg meghiúsult. — 9 nagykövetek tanácsának válasza a magyar kormány átiratára A Magyar Távirati Iroda jelentése: Válaszolva a magyar kormánynak ismételt ezirányu átiratára, a nagyhatalmak budapesti diplomáciai testülete nevében Oastagnetto herceg arról értesítette a magyar kormányt, hogy a nagykövetek tanácsa április 27-iki ülésében utasította a S. H. S. állam kormányát, hogy a megszállt magyar területeket a trianoni békeszerződés érvénybeléptekor ürítse ki. SS3RCI9BC! M nemzetgyűlés mai ülése Budapest, junius 7. A nemzetgyűlés mérsékelt érdeklődés mellett tárgyalja tovább az 1920—21. évi költségvetést. Miután a legnehezebb tárcákon tul vannak, remélhető, hogy ma a részletes vitát is befejezik s holnapra — oly hoszszu idö után először — nem indemnitás, hanem költségvetési törvény alapján folyik a kormányzás, ami j — ha lényegben nem is jelent változást, formaban annál inkább, hiszen a rendben, rendszerben való megállapodottságot jelenti. Rakovszky István einök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. A belügyi tárca költségvetésének általános vitájában elsőnek Ereky Károly szólal fel. Azt kívánja, hogy a választási törvényt ugy j módosítsák, hogy csak azok nem j választhatók, akik bírói eljárás alatt álianak. Hornyánszki Zoltán elismeri, hogy az internálásokra szükség van, de azok felülbírálását a független bíróságra kívánja bízni. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter válaszol Bródy Ernő tegnap délutáni beszédére. A kormány szerzett jogaiból senkit ki nem forgatott. Jogokat senkitől nem vesznek el. Az csak természetes, ha azokat, akik a háborúban érdemeket szereztek, előnyben részesitik. A kormány, bár a mozirendelet nem tőle származik, azt teljes egészében magáévá teszi. Bródy Ernő sajnálja, hogy személyesen nem járhat el a belügyminiszternél a mozisok érdekében. Kérdi, hogy micsoda elsőségi érdemei vannak Stead angol ezredesnek olyan magyar állampolgárok felett, akik 10 éve magyar állampolgárok ? Ernst Sándor, a főváros súlyos helyzetére hivja fel a kormány figyelmét. A belügyi tárca költségvetését ezután részleteiben is elfogadták. Frilhwirth Mátyás javaslatát, hogy a szakszervezetek gazdálkodását a nemzetgyűlés elé vigyék, elfogadták. Ugyancsak elfogadta a nemzetgyűlés Ereky Károlynak azt az indítványát i is, hogy a bírói eljárás alatt állók nem választhatók. A pénzügyi tárca költségvetésénél Gerencsér István a tisztviselői létszám apasztásat kívánja. Elsősorban a vagyonos tisztviselőket kell állami szolgálatból elbocsátani. Fertsúk Jenő a vidéki pénzügyi adminisztráció nehézkességéről panaszkodik. Oláh Dániel kívánja, hogy a kisiparosok méltányos adómérséklésben részesüljenek. Szilágyi Lajos a tisztviselők helyzetének javítására hivja fei a pénzügyminiszter figyelmét. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol a felszólalóknak. Mindenek előtt megköszöni a bizalmat, amely irányában megnyilvánul. Ő szeretné legjobban, ha adójavaslatokkal nem kellene a nemzetgyűlés elé mennie. A magyar állam legnagyobb terhe a tisztviselők fizetése. Sajnálja, de nem követheti ezen a téren Ausztria példáját. Kéri, hogy a magyar társadalom támogassa a fináncadminisztráció munkáját. A Ház ezután a pénzügyi tárca költségvetését is elfogadta, A kereskedelmi tárca költségvetésénél Szterényi József báró szólal fel. A kereskedelemügyi miniszter programmjával és a munkáskérdéssel kíván foglalkozni. Nem tartja tűrhetőnek a kereskedelmi szabadság megkötöttségét. A kereskedelem és gazdaság érdekei azonosak. Nem támadja a szövetkezeteket, de ellene van a kereskedelem és közgazdasági életben minden monopolizálásnak. Foglalkozik a kereskedelemi miniszter iparpolitikájával. A gyáripar és kisipar tulprodukciója veszedelmes. Rá kell térni a termelésben a specializálásra és a kivitelt- kell védeni. Örvend, hogy bizonyos kérdésekben egy véleményen van a kereskedelmi miniszterrel. Csatlakozik a kereskedelmi miniszternek kisipari programmjához. Igen fontosnak tartja a kisipar hiteligényeinek kielégítését is. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a keresztény alkalmazottak és munkaadóik közötti megállapodást a munkaidőre vonatkozólag rendeleti uton léptessék életbe és hogy az ellátatlanok sorába a kereskedelmi alkalmazottak is vétessenek fel. anpmaei ubbbbcbbmbbhiibsbisbi Tévi rútok Washington, juuius 7. Tokioból jelentik, hogy a bolsevista csapatok elfoglalták Tomszk-ot. Páris, junius 7. A rossz termés és szállítási nehézségek miatt a kenyéradagokat a szovjetkormány leszállította. Emiatt az ipari városokban zavargások vannak. Moszkva, junius 7. j Mintegy 40.000 ipari munkái megy í vidékre, hogy megélhetését mezőj gazdasági munkával biztosítsa. í I Megkezdődtek a genfi tárgyalások (Bern, julius 7.) \ genfi Nemzetközi Népszövetségi Liga üléseit Gusztáv Ador elnök ma nyitotta meg. Az egyik bizottság vitát kezd arról a kérdésről, hogy Németország felvehető-e a népszövetségbe. Csehország tárgyal az oroszokkal (Prága, junius 7.) Cseh kiküldöttek tárgyalásokat kezdtek a Berlinben levő orosz kereskedelmi bizottsággal a kereskedelmi forgalom felvétele tárgyában. Az orosz bizottság a tárgyalások folytatására Csehországba utazik és már útban van Prága felé. Közös vámterület a Monarchia helyén (London, junius 7.) Lloyd George javaslatot dolgozott ki, melyet a portorosei konferencia elé fog terjeszteni. A javaslat azt célozza, hogy az utódállamok közötti vámhatárokat töröljék el. Hol lesz a VIII. Olimpiád? (Luzern, junius 7.) A nemzetközi olimpiai bizottságban Amerika képviselője kijelentette, hogy az 1924-iki VIII. Olimpiádot Amerika rendezi, ha Franciaországban bármely ok miatt megtartható nem volna.