Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-07 / 122. szám

Körösvidék Békéscsaba, 1921. junius 1 . Táviratok (Budapest, junius 6.) A külföldön levő Osztrák-Magyar Bank bankje­gyek kicserélése Svájcban, Német­országban és Ausztriában már meg­kezdődött. A többi államokban a kicserélésre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. (Bukarest, junius 6.) Csicserin azt ajánlotta Romániának, hogy a béke­tárgyalásokat helyezzék át Révaiból Varsóba. Rágalomnak jelentette ki azt a hirt, mintha a romániai arany kincset, mit Moszkvába vittek an­nak idején, forgalomba hozták volna. Helsingfors, junius 6. Oroszországban a kenyérkiosztás beszüntetése hihetetlen izgalmat kel­tett. A szovjet-elv ellenére a mun­kások gyűléseket tartanak, amelye­ken hevesen tiltakoznak a szovjet­uralom ellen. A vöröskatonák egy részét lefegyverezték. Bécs, junius 6. Párisban és Londonban nem nézik jószemmel, hogy Jugoszlávia és Olaszország az amerikai csatlako­zási mozgalmat területi szankciók ürügyéül használják fel. A két főha­talom el van szánva, hogy esetleges intézkedéseit a kisántánt ellenére is keresztülviszi. Budapest, junius 6. A hazaárulási törvény alapján a kincstár Károlyi Mihály és örökösei ellen elkobzási pert indított. Újból zárt tárgyalás fl Tisza-per — Bei-ínerné kihallgatása Budapest, junius 6. A Tisza gyilkosok pőrében a mai tárgyaláson elsősorban több tanu vallomási jegyzőkönyvét olvassák fel. Finkelstein Sándor vaseszter­gályos azt vallotta, hogy Pogány ugy nyilatkozott előtte egyszer, hogy: akkor jó voltam, amikor Tiszát el­küldtem ! Fabula Vilmos magánhivatalnok is azt vallja, hogy Pogány előtte is ugy nyilatkozott, hogy ő ölte meg Tiszát. Gertner Marcellné elmondja, hogy a férje 31-én reggel 8 órakor ment el hazulról és este jött vissza. El­mondta, hogy délelőtt kint járt Ti­szánál, akit figyelmeztetni akart. Ezután Földvári védő intéz kérdé­seket a tanúhoz, majd zárt tárgya­lást kér, mire az elnök kiürítteti a termet. A zárt tárgyalás után Rdcz Kálmán századost hallgat­ják ki. 1919-ben együtt volt be­zárva Heltaival, aki sokszor emlí­tette előtte, hogy Pogánynak része van a Tiszagyilkosságban. Olyan kijelentéseket is tett, hogy Fried­rich szellemileg szintén érdekelve van. Friedrichet, Fényest és Kérit állandóan szidalmazta. Polónyi Dezső védő intéz ezután kérdéseket a tanúhoz, majd zárt tárgyalás elrendelését kéri. Mi van ma ? 1921. junius 7., kedd Róni. kath.: Róbert ap. Prot.: Róbert. A nap kel reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 19 óra 55 (este 7-55) perckor A hold kél éjjel 5 óra 19 perckor, nyugszik 20 óra 53 (este 8 53). pkor. Este 8 órakor: Keresztény Daloskör összpróbája. Este 9 órakor: Mozi előadás a Városi Színházban. fliharos városi közgyűlés Ugy látszik, a délutáni vihar elő­szele már a délelőtti órákban meg­csapta a városi közgyűlési termet. A rettentő hőségben a hangulat is túlfűtött volt és okkal — ok nélkül, izgatott szóváltások, kisebb viharok támadtak. A polgármester elnöki csengője ugyancsak dolgozott, hogy ideig-óráig csendet tudjon teremteni. A tárgysorozat előtt Pollák Arnold és Novak György interpelláltak. Előbbi a bolgár kertészet ügyében, utóbbi a közmunkák, illetve a vá­rosi szállítások kiadása ügyében. Mindkét interpellációhoz többen szól­tak hozzá s végül elfogadták a pol­gármester válaszát. A polgármesteri jelentés kapcsán Dr. Hollander Lipót kifogásolja, hogy a közkertek nincsenek kellően ápolva, a közegészségügy rosszabo­dását ennek tudja be. Panaszolja, hogy az utcák és gyalogjárók javí­tására a város nem gondol. Beszéde során külön kategóriaként állitja fel a gazdákat és az ,uri emberek"-et, ez utóbbi csoportban bizonyára ön­magát értette. Kitér Pollák interpel­lációjára, mondván, hogy nem akarja követni Pollákot, csak arra akarja figyelmeztetni a közgyűlést, hogy a bolgár kertészetnek irányítani kellene a piacot, de ezt nem teszi. A városi kertészet drágább, mint a gyulai kofák. (Ellentmondások.) Kifogásolja, hogy alkudni is lehet. Dr. Vértes Arnold éles jogászi elmével rontott neki a — lakáshi­vatalnak, azon a címen, hogy a polgármesteri jelentésben erről nincs szó. Főleg a tiszti beszállásolásokat kifogásolja s a szállodások feje fáj neki — egészen önzetlenül. A fel­szólalást élénk ellentmondások ki­sérik, mert körülbelül mindenki tisz­táben van azzal, hogy a városi kép­viselő tulajdonképen Vértesnek, az ügyvédnek a klientúráját védelmezi és a lakáshivatal elnökét akarja terrorizálni. Pollák Arnold személyes sértésnek veszi, hogy őt nem követi dr. Hol­lander. Ezt a sértést (?) visszautasítja. Nóvák György kifogásolja, hogy az áruraktár pőréről nem emlékezik meg a polgármesteri jeelntés. Mi­után mindenfele beszélnek róla, ez irányban felvilágosítást kér. Horváth István városi jegyző, mint a lakáshivatal elnöke válaszol Vér­tes támadására. Nem tartozik ugyan a lakáshivatal tevékenységéről fel­i világosítást adni, mert a lakáshiva­j talnak sem a képviselőtestület, sem J a polgármester nem felettes ható­sága, de a támadás indító okainál fogva válaszol. Vértesnek jobban kell tudni, hogy vannak elhelyezet­ten hajléktalanok, hiszen naponta fordul klienseinek ügyeivel a lakás­nivatalhoz. Kijelenti, hogy 80—90 tiszt magánházaknál van elhelyezve s csupán azok laknak szállodában, akik hirtelen érkeznek meg s csak addig, amig megfelelően el nem helyezhetők. A lakáshivatal kiuta­lása nélkü lszállodákban lakók jegy­zékét nem kapta meg s ezt kü­lömben sem intézheti el. Ezután a polgármester válaszol a felszólalóknak. Dr. Kornis Géza tanácsnok elő­terjeszti a mozgó fénykép színhá­zakról szóló városi szabályrendele­tet. Elfogadták. A hetivásárokról szóló szabály­rendelet tárgyalásánál parázs vesze­kedést okozott a tanács javaslatának az a pontja, amely a város nem termelő lakosságának érdekeit igen helyesen, megakarta védeni az üzér­kedőktől. Sajnos, ezt a szociális szempontból igen fontos pontot a meg nem értés és bűnös önzés kihagyatta a szabályrendeletből s ezen már csak a m. kir. államrend­őrség segíthet, mely a saját hatás­körében el kell rendelje azt, amit a közgyűlés elmulasztott. Arról volt ugyanis szó, hogy a viszont eladók addig, amig a helybeli közönség szükséglete kielégítve nincs, tehát reggel 8 óráig n? vásárolhassanak. Erre tőrt ki a vihar, melynek magja Lipták L. Pál volt. És sajnos, a városi tisztviselőkön és Pollák Ar­noldon kivül nem volt senki, aki mert volna ellentmondani, aki meg merte volna magyarázni, hogy ha a közvetítő kereskedelmet minden kor­látozás nélkül rászabadítjuk a piac­ra, az a fogyasztók indokolatlan megterhelését jelenti csak és azt is eredményezheti, hogy a nem termelő ellátatlan városi lakosság a legszük­ségesebb élelmiszerektől meg lesz fosztva, mert a közvetítő kereskede­lem elszállítja a piac napi felhoza­talát. De ha ez — tegyük fel a legjobb esetet — nem is történik meg, a termelő és a fogyasztó közé beékelődött közvetítő lényegesen emelni fogja az árakat. A szabad­forgalom jelszavát meg nem emész­tett emberek tehát kierőszakoltak egy olyan szellemű határozatot, amelynek nem lett volna szabad keresztül menni, mert Békéscsabán a termelő és a fogyasztó érdeke az első és ez a két érdek nem kívánta ezt a határozatot. A békéscsabai gyalogezred 20 hold földet kért a várostól kert­gazdaság célj ira. A bolgár kerté­szetből kének, esetleg más megfe­lelő területet. A közgyűlés a kérel­met nem teljesítette. Ugyancsak a katonaság kérte, hogy az átengedett sporttér feltéte­leit módosítsák, hogy minden ok nélkül ne vehesse el a város a nagy költséggel megépítendő sporttelepet, csak akkor, ha a kaszárnya bőví­tése szempontjából lenne rá szük­ség. A közgyüiés a kérelmet eluta­sította azzal, hogy a céllövöldőnél hajlandó megfelelő teröletet végle­gesen átengedni. Madarásznak azt az indítványát, hogy a kaszárnya mellé cirkuszt és más mutatványos bódékat telepítsenek (közel a korcs­mákhoz!) a közgyűlés elvetette. Az állami facsemete-kert átenge­désére vonatkozó szerződést a mi­nisztérium kívánságának megfelelően módosították. Eszerint a város éven­ként húszezer csemetét ingyen kap s azonkívül a szükségleteinek meg­felelő mennyiséget önköltségi áron. Tudomásul vették a polgármes­ter jelentését a függőkölcsön vissza­fizetéséről. . Kiiment Mihályné főzőtanfolya­mának segélyezése iránti kérelmét elutasították. Ugyancsak elutasítot­ták a Hadröa kérelmét, hogy a hadiözvegyek és árvák kedvez­ményt kapjanak a villamos mü­vektől. A gazdasági ismétlő iskola száma­dását tudomásul vették, Egy zsidót (képviselte dr. Biró ügyvéd) a községi kötelékbe felvet­tek, egy keresztény gerendási ci­pészt hasonló kérelmével elutasí­tották. Nagygerendás puszta elszakadási törekvése tárgyában volt hosszas vita. A polgármester hosszú, min­denre kiterjedő jelentésben ismer­tette az ügyet, mire többek hozzá­szólása és a polgármester ismételt felvilágosításai után elhatározták, hogy az elszakadási törekvéssel szemben memorandummal fordulnak a belügyminiszterhez és ezt a pol­gármester küldöttség élén személye­I sen adja át. Gesmey Soma közben népgyülés­sel akart védekezni az elszakadási törekvés ellen, de ezt közderültség közben elvetették. A polgármester a főjegyző, h. polgármesternek adja át az elnök­lést. Kornis tanácsnok előterjeszti, hogy a polgármesternek a költség­vetésben felvett 50 ezer korona rep­rezentációs költségből a múltra vo­natkozólag 20 ezer koronát szavaz­zon meg a közgyűlés, a jövőre vo­natkozólag pedig évi maximum 30 ezer koronát engedélyezzen. A pol­gármesternek olyan sok költséggel járó társadalmi kötelessége van, hogy ez a kérelem teljesen indokolt, mert neki a várost mindenütt méltóképen kell képviselnie. Joga lett volna a közgyűlés határozata alapján kiutalni a kérdéses össze­geket, de a polgármester ezzel a jogával élni nem kivánt. Korosy László volt községi fő­jegyző sokalja az összeget, mert az ő korában erre 500 koronát adtak ki. Szomorúan s fájdalommal látja, hogy tulsok a társadalmi egyesület, ahol reprezentálni kell. Ezek sem anyagi sem erkölcsi szempontból nem bírnak létjogosultsággal. (?) Ezt a kérdést a költségvetés kere­tében kellene elintézni. Dr. Hahn Béla városi főügyész védelmezi a tanács javaslatát. A polgármesternak a városhoz méltóan kell képviselnia Csabát. Amikor még a községi biró és jegyző képvisel­ték a községet, akkor az ilyen ki­adásokat a rendszerint tehetős biró fedezte. A tanács javaslatát ezután egyhangúlag elfogadták. Az ülésre visszatérő polgármestert hangos éljeszés köszönti. A köz­gyűlés a főjegyző személyi pótlékát 4000 koronáról 6000 koronára emeli és évi 4000 ezer korona reprezen­tációs költséget szavaznak meg ré­szére. A Máv. alkalmazottak részére el­adott telkek szerződési feltételeit módosították. A polgármester, majd a főjegyző megköszönték a közgyűlés határo­zatát. Egyhangúlag elfogadták a városi alkalmazottaknak 1921. évi állami háborús és drágasági segélyről szóló javaslatot. A Hadröá. helyiség iránti kérelmét nem teljesiti és ugyancsak elutasítja a hadigondozó alapok átadása tár­gyában beadott felebbezését. A katonaságnak átadott legelő­terület használata ügyében érkezett átiratot tuiomásul vették. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének Békéscsabai Csoportja kérelmét a tanácsi javas­lat értelmében intézték el azzal, hogy az építkezési anyagok árának leszállítása iránt is lépéseket tesz­nek. Ekkorra a közgyűlés szerencsére véget ért, mert már a hivatalos ta­gokon kivül alig voltak a teremben. 9 Tevéi tiltakozó gyűlése Szétdarabolt hazánk ujabb meg­csonkítása ellen a Területvédő Liga a tegnapi napon Csonkamagyaror­szág számos városában tiltakozó gyűlésre hivta össze a hazafiasan érző lakosságot. A békéscsabai gyű­lésen, amelyen az összes társadalmi egyesületek, városi és iskolai testü­letek képviselői megjelentek, a rek­kenő hőség ellenére is több ezer főnyi tömeg vett részt, hogy leg­alább ilyenképen tüntessen orszá­gunk ujabb megrablása ellen. A gyű­lés lefolyása a következő volt: Miután a Keresztény Dalárda Galli János vezetésével elénekelte a ma-

Next

/
Thumbnails
Contents