Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-06-07 / 122. szám
Körösvidék Békéscsaba, 1921. junius 1 . Táviratok (Budapest, junius 6.) A külföldön levő Osztrák-Magyar Bank bankjegyek kicserélése Svájcban, Németországban és Ausztriában már megkezdődött. A többi államokban a kicserélésre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. (Bukarest, junius 6.) Csicserin azt ajánlotta Romániának, hogy a béketárgyalásokat helyezzék át Révaiból Varsóba. Rágalomnak jelentette ki azt a hirt, mintha a romániai arany kincset, mit Moszkvába vittek annak idején, forgalomba hozták volna. Helsingfors, junius 6. Oroszországban a kenyérkiosztás beszüntetése hihetetlen izgalmat keltett. A szovjet-elv ellenére a munkások gyűléseket tartanak, amelyeken hevesen tiltakoznak a szovjeturalom ellen. A vöröskatonák egy részét lefegyverezték. Bécs, junius 6. Párisban és Londonban nem nézik jószemmel, hogy Jugoszlávia és Olaszország az amerikai csatlakozási mozgalmat területi szankciók ürügyéül használják fel. A két főhatalom el van szánva, hogy esetleges intézkedéseit a kisántánt ellenére is keresztülviszi. Budapest, junius 6. A hazaárulási törvény alapján a kincstár Károlyi Mihály és örökösei ellen elkobzási pert indított. Újból zárt tárgyalás fl Tisza-per — Bei-ínerné kihallgatása Budapest, junius 6. A Tisza gyilkosok pőrében a mai tárgyaláson elsősorban több tanu vallomási jegyzőkönyvét olvassák fel. Finkelstein Sándor vasesztergályos azt vallotta, hogy Pogány ugy nyilatkozott előtte egyszer, hogy: akkor jó voltam, amikor Tiszát elküldtem ! Fabula Vilmos magánhivatalnok is azt vallja, hogy Pogány előtte is ugy nyilatkozott, hogy ő ölte meg Tiszát. Gertner Marcellné elmondja, hogy a férje 31-én reggel 8 órakor ment el hazulról és este jött vissza. Elmondta, hogy délelőtt kint járt Tiszánál, akit figyelmeztetni akart. Ezután Földvári védő intéz kérdéseket a tanúhoz, majd zárt tárgyalást kér, mire az elnök kiürítteti a termet. A zárt tárgyalás után Rdcz Kálmán századost hallgatják ki. 1919-ben együtt volt bezárva Heltaival, aki sokszor említette előtte, hogy Pogánynak része van a Tiszagyilkosságban. Olyan kijelentéseket is tett, hogy Friedrich szellemileg szintén érdekelve van. Friedrichet, Fényest és Kérit állandóan szidalmazta. Polónyi Dezső védő intéz ezután kérdéseket a tanúhoz, majd zárt tárgyalás elrendelését kéri. Mi van ma ? 1921. junius 7., kedd Róni. kath.: Róbert ap. Prot.: Róbert. A nap kel reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 19 óra 55 (este 7-55) perckor A hold kél éjjel 5 óra 19 perckor, nyugszik 20 óra 53 (este 8 53). pkor. Este 8 órakor: Keresztény Daloskör összpróbája. Este 9 órakor: Mozi előadás a Városi Színházban. fliharos városi közgyűlés Ugy látszik, a délutáni vihar előszele már a délelőtti órákban megcsapta a városi közgyűlési termet. A rettentő hőségben a hangulat is túlfűtött volt és okkal — ok nélkül, izgatott szóváltások, kisebb viharok támadtak. A polgármester elnöki csengője ugyancsak dolgozott, hogy ideig-óráig csendet tudjon teremteni. A tárgysorozat előtt Pollák Arnold és Novak György interpelláltak. Előbbi a bolgár kertészet ügyében, utóbbi a közmunkák, illetve a városi szállítások kiadása ügyében. Mindkét interpellációhoz többen szóltak hozzá s végül elfogadták a polgármester válaszát. A polgármesteri jelentés kapcsán Dr. Hollander Lipót kifogásolja, hogy a közkertek nincsenek kellően ápolva, a közegészségügy rosszabodását ennek tudja be. Panaszolja, hogy az utcák és gyalogjárók javítására a város nem gondol. Beszéde során külön kategóriaként állitja fel a gazdákat és az ,uri emberek"-et, ez utóbbi csoportban bizonyára önmagát értette. Kitér Pollák interpellációjára, mondván, hogy nem akarja követni Pollákot, csak arra akarja figyelmeztetni a közgyűlést, hogy a bolgár kertészetnek irányítani kellene a piacot, de ezt nem teszi. A városi kertészet drágább, mint a gyulai kofák. (Ellentmondások.) Kifogásolja, hogy alkudni is lehet. Dr. Vértes Arnold éles jogászi elmével rontott neki a — lakáshivatalnak, azon a címen, hogy a polgármesteri jelentésben erről nincs szó. Főleg a tiszti beszállásolásokat kifogásolja s a szállodások feje fáj neki — egészen önzetlenül. A felszólalást élénk ellentmondások kisérik, mert körülbelül mindenki tisztáben van azzal, hogy a városi képviselő tulajdonképen Vértesnek, az ügyvédnek a klientúráját védelmezi és a lakáshivatal elnökét akarja terrorizálni. Pollák Arnold személyes sértésnek veszi, hogy őt nem követi dr. Hollander. Ezt a sértést (?) visszautasítja. Nóvák György kifogásolja, hogy az áruraktár pőréről nem emlékezik meg a polgármesteri jeelntés. Miután mindenfele beszélnek róla, ez irányban felvilágosítást kér. Horváth István városi jegyző, mint a lakáshivatal elnöke válaszol Vértes támadására. Nem tartozik ugyan a lakáshivatal tevékenységéről feli világosítást adni, mert a lakáshivaj talnak sem a képviselőtestület, sem J a polgármester nem felettes hatósága, de a támadás indító okainál fogva válaszol. Vértesnek jobban kell tudni, hogy vannak elhelyezetten hajléktalanok, hiszen naponta fordul klienseinek ügyeivel a lakásnivatalhoz. Kijelenti, hogy 80—90 tiszt magánházaknál van elhelyezve s csupán azok laknak szállodában, akik hirtelen érkeznek meg s csak addig, amig megfelelően el nem helyezhetők. A lakáshivatal kiutalása nélkü lszállodákban lakók jegyzékét nem kapta meg s ezt külömben sem intézheti el. Ezután a polgármester válaszol a felszólalóknak. Dr. Kornis Géza tanácsnok előterjeszti a mozgó fénykép színházakról szóló városi szabályrendeletet. Elfogadták. A hetivásárokról szóló szabályrendelet tárgyalásánál parázs veszekedést okozott a tanács javaslatának az a pontja, amely a város nem termelő lakosságának érdekeit igen helyesen, megakarta védeni az üzérkedőktől. Sajnos, ezt a szociális szempontból igen fontos pontot a meg nem értés és bűnös önzés kihagyatta a szabályrendeletből s ezen már csak a m. kir. államrendőrség segíthet, mely a saját hatáskörében el kell rendelje azt, amit a közgyűlés elmulasztott. Arról volt ugyanis szó, hogy a viszont eladók addig, amig a helybeli közönség szükséglete kielégítve nincs, tehát reggel 8 óráig n? vásárolhassanak. Erre tőrt ki a vihar, melynek magja Lipták L. Pál volt. És sajnos, a városi tisztviselőkön és Pollák Arnoldon kivül nem volt senki, aki mert volna ellentmondani, aki meg merte volna magyarázni, hogy ha a közvetítő kereskedelmet minden korlátozás nélkül rászabadítjuk a piacra, az a fogyasztók indokolatlan megterhelését jelenti csak és azt is eredményezheti, hogy a nem termelő ellátatlan városi lakosság a legszükségesebb élelmiszerektől meg lesz fosztva, mert a közvetítő kereskedelem elszállítja a piac napi felhozatalát. De ha ez — tegyük fel a legjobb esetet — nem is történik meg, a termelő és a fogyasztó közé beékelődött közvetítő lényegesen emelni fogja az árakat. A szabadforgalom jelszavát meg nem emésztett emberek tehát kierőszakoltak egy olyan szellemű határozatot, amelynek nem lett volna szabad keresztül menni, mert Békéscsabán a termelő és a fogyasztó érdeke az első és ez a két érdek nem kívánta ezt a határozatot. A békéscsabai gyalogezred 20 hold földet kért a várostól kertgazdaság célj ira. A bolgár kertészetből kének, esetleg más megfelelő területet. A közgyűlés a kérelmet nem teljesítette. Ugyancsak a katonaság kérte, hogy az átengedett sporttér feltételeit módosítsák, hogy minden ok nélkül ne vehesse el a város a nagy költséggel megépítendő sporttelepet, csak akkor, ha a kaszárnya bővítése szempontjából lenne rá szükség. A közgyüiés a kérelmet elutasította azzal, hogy a céllövöldőnél hajlandó megfelelő teröletet véglegesen átengedni. Madarásznak azt az indítványát, hogy a kaszárnya mellé cirkuszt és más mutatványos bódékat telepítsenek (közel a korcsmákhoz!) a közgyűlés elvetette. Az állami facsemete-kert átengedésére vonatkozó szerződést a minisztérium kívánságának megfelelően módosították. Eszerint a város évenként húszezer csemetét ingyen kap s azonkívül a szükségleteinek megfelelő mennyiséget önköltségi áron. Tudomásul vették a polgármester jelentését a függőkölcsön visszafizetéséről. . Kiiment Mihályné főzőtanfolyamának segélyezése iránti kérelmét elutasították. Ugyancsak elutasították a Hadröa kérelmét, hogy a hadiözvegyek és árvák kedvezményt kapjanak a villamos müvektől. A gazdasági ismétlő iskola számadását tudomásul vették, Egy zsidót (képviselte dr. Biró ügyvéd) a községi kötelékbe felvettek, egy keresztény gerendási cipészt hasonló kérelmével elutasították. Nagygerendás puszta elszakadási törekvése tárgyában volt hosszas vita. A polgármester hosszú, mindenre kiterjedő jelentésben ismertette az ügyet, mire többek hozzászólása és a polgármester ismételt felvilágosításai után elhatározták, hogy az elszakadási törekvéssel szemben memorandummal fordulnak a belügyminiszterhez és ezt a polgármester küldöttség élén személyeI sen adja át. Gesmey Soma közben népgyüléssel akart védekezni az elszakadási törekvés ellen, de ezt közderültség közben elvetették. A polgármester a főjegyző, h. polgármesternek adja át az elnöklést. Kornis tanácsnok előterjeszti, hogy a polgármesternek a költségvetésben felvett 50 ezer korona reprezentációs költségből a múltra vonatkozólag 20 ezer koronát szavazzon meg a közgyűlés, a jövőre vonatkozólag pedig évi maximum 30 ezer koronát engedélyezzen. A polgármesternek olyan sok költséggel járó társadalmi kötelessége van, hogy ez a kérelem teljesen indokolt, mert neki a várost mindenütt méltóképen kell képviselnie. Joga lett volna a közgyűlés határozata alapján kiutalni a kérdéses összegeket, de a polgármester ezzel a jogával élni nem kivánt. Korosy László volt községi főjegyző sokalja az összeget, mert az ő korában erre 500 koronát adtak ki. Szomorúan s fájdalommal látja, hogy tulsok a társadalmi egyesület, ahol reprezentálni kell. Ezek sem anyagi sem erkölcsi szempontból nem bírnak létjogosultsággal. (?) Ezt a kérdést a költségvetés keretében kellene elintézni. Dr. Hahn Béla városi főügyész védelmezi a tanács javaslatát. A polgármesternak a városhoz méltóan kell képviselnia Csabát. Amikor még a községi biró és jegyző képviselték a községet, akkor az ilyen kiadásokat a rendszerint tehetős biró fedezte. A tanács javaslatát ezután egyhangúlag elfogadták. Az ülésre visszatérő polgármestert hangos éljeszés köszönti. A közgyűlés a főjegyző személyi pótlékát 4000 koronáról 6000 koronára emeli és évi 4000 ezer korona reprezentációs költséget szavaznak meg részére. A Máv. alkalmazottak részére eladott telkek szerződési feltételeit módosították. A polgármester, majd a főjegyző megköszönték a közgyűlés határozatát. Egyhangúlag elfogadták a városi alkalmazottaknak 1921. évi állami háborús és drágasági segélyről szóló javaslatot. A Hadröá. helyiség iránti kérelmét nem teljesiti és ugyancsak elutasítja a hadigondozó alapok átadása tárgyában beadott felebbezését. A katonaságnak átadott legelőterület használata ügyében érkezett átiratot tuiomásul vették. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének Békéscsabai Csoportja kérelmét a tanácsi javaslat értelmében intézték el azzal, hogy az építkezési anyagok árának leszállítása iránt is lépéseket tesznek. Ekkorra a közgyűlés szerencsére véget ért, mert már a hivatalos tagokon kivül alig voltak a teremben. 9 Tevéi tiltakozó gyűlése Szétdarabolt hazánk ujabb megcsonkítása ellen a Területvédő Liga a tegnapi napon Csonkamagyarország számos városában tiltakozó gyűlésre hivta össze a hazafiasan érző lakosságot. A békéscsabai gyűlésen, amelyen az összes társadalmi egyesületek, városi és iskolai testületek képviselői megjelentek, a rekkenő hőség ellenére is több ezer főnyi tömeg vett részt, hogy legalább ilyenképen tüntessen országunk ujabb megrablása ellen. A gyűlés lefolyása a következő volt: Miután a Keresztény Dalárda Galli János vezetésével elénekelte a ma-