Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-05 / 121. szám

Békéscsaba, 1921. junius 5. Vasárna

p , • II. évfolyam 121. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Szabó István Valamikor mosolyogtak az emberek, amikor a parlamenti tudósításokban megjelent ez a név, mely a föld népének a politikai életbe való hamisítatlan, tényleges bekapcsolódását jelentette. Mosolyogtak s viselőjével r.em törődtek. A kisgazda Szabó István egyedül volt eszméivel és terveivel. Utóbb súlya nőni kezdett. Politikai nyilatkozatai már jelentettek valamit, ugy, hogy választókerületének jelzésével „ nagyatádi"val került a neve a lapokba. Az idő, a rohanó idő aztán meghozta Szabó István politikájának igazolását. A liberális-demokrácia, az ipar szociális demokráciája, nyilt nemzetköziségével örvénybe rántotta az országot s a legnagyobb veszélyben csak a magyar paraszt, a kisgazda, mint töretlen, egységes osztálya az országnak, bizonyult nemzethünek. Minden osztály többé-kevésbbé behódolt a rémület első perceiben a vörös őrületnek, ha tettlegesen nem is, de passzive feltétlenül, csak a falu népének, a Szabó István fajtájának volt bátorsága eléje dobbantani a konok nemet és kitartani kereszténysége és magyarsága mellett. Sokan haltak vértanú halált a faluban azok között, akik átélték a világháború borzalmait és — tudtak vértanuk is lenni. Az ő akaratuk, az ő verejtékes munkájuk parancsolta ki a földből a kenyeret, az ő vitézségük tündöklött a harctereken s az ő józan határozottságuk adta a haza legjobb fiainak azt az erőt, amelylyel sikerült lábra állítani ezt a meggyötört nemzetet. S most ismét ő az, akire vár az a feladat, hogy ha kell munkája gyümölcsének feláldozásával biztosítsa az ország előrehaladását. Ennek a fajnak, a magyar földmives osztálynak az elhivatott képviselője Szabó István, akinek neve, személye ma már fogalom. Csak természetes azért, hogy mindazok, akiknek nem érdekük a keresztény Magyarország boldogulása, szeretnék valahogyan Szabó Istvánt elgáncsolni, szeretnék pártjának egységét megbontani. De hogyan? Egyenes uton nem megy, mert hiszen a Szabó Istvánt követő magyarság követi őt akkor is, ha visszatér Nagyatádra, az eke mellé. A liberálisdemokrata furfang éppen azért megpróbálja a rokon kereszténypártot és az dlkisgazddkat kijátszani Szabó pártjával szemben és a faji sajtó szemforgatva cikkezik arról, hogy egységes párt készül nagyatádi nélkül. Ugy gondolkoznak, hogy a sértett hiúság, a mellőzöttség érzete talán felborítja a helyzetet s lesz alkalom a zavarosban halászni. De tévednek. Nagyatádi Szabó István és az az óriási tábor, amely mögötte áll, nagyon jól tudja azt, hogy ők egyedül életképtelenek. Az ország hatalmas pillérei, de nem egyedüli tartó oszlopai. Tudják jól, hogy az a munka, amit az iparos, a tisztességes kereskedő, a hivatalnok, a tanár, í művész s általában a tanult osztály végez, amennyiben nemzeti irányú, éppen olyan nélkülözhetetlen, mint a mindennapi kenyér előteremtése és kölcsönösen az egyik osztály munkája teheti lehetővé csak a másik osztály munkáját. Ezzel szemben mindenki nagyon jól tudja, hogy a keresztény magyarságnak nem érdeke, tehát nem is lehet szándéka, hogy Szabó István nélkül, vagy éppen vele szemben csináljon politikát. Hiába tehát a zsidóság ravasz fondorkodása, hiába az álkeresztény és álkisgazda liberálisok minden igyekezete, a keresztény magyarság tábora egységes, megbonthatatlan s ha formailag a nemzetgyűlésen egymás mellett álló két tábort mutat is, bensőleg egyetlen hatalmas erő, amely mindenkor meg fogja tudni védelmezni az országot minden támadás ellen. Ha az országnak, a szilárd kormányzatnak érdeke az egységes párt, akkor az meg is lesz. De nem a bomlasztó elemek és az ő sajtójuk fogja megcsinálni, hanem a keresztény magyarság hivatott vezérei és nem egyéni érdekből, az érvényesülési lehetőség miatt lesz egységes párt, hanem azért, mert szükség lesz rá éppen azokkal szemben, akik ma el akarják gáncsolni a kisgazdák vezérét. cb. 9 szabadkőművesei* és a világháború Egy párisi lap leleplezései — Magyarország szétdarabolásánah okozói Egy párisi lap a La Croix szenzációs leleplezéseket közöl a szabadkőmivesség munkájáról. Szinte megdöbbentő annak feltárása, hogy ez a nemzetközi szervezet, melynek szálai az egész világot behálózzák, milyen óriási súllyal nehezedett, Európára s milyen elhatározó befolyást gyakorolt a békeszerződések megalkotására. A szabadkőművesek már 1915-ben a genfi nagygyűlésükön foglalkoztak a háború befejezése után esedékes kérdésekkel, hogy jóelőre elkészüljenek a békekonferenciára s annak munkáját irányithassák. A szerbek területrabló követeléseit a francia szabadkőművesség tette magáévá s vette pártfogásába 1916-ban a párisi Nagy Orient-páholy határozatával. E határozat után sajtójuk révén folytonosan ebben az irányban működtek s végre is diadalra vitték határozatukat. Ez annál inkább lehető volt, mert az emiitett lap szerint „Franciaországban nincs vezető, vagy befolyásos ember, aki keresztül nem ment volna a szabadkömives eszmék tisztító tüzén". A békekonferencia tagjai nem voltak egyebek, mint bábok egy nemzetközi szervezet kezében. Ők csak szavaztak, a szabadkőmivesség pedig diktált. Hogy nekünk rosszat diktált, az természetes, hiszen a mi saját szabadkőmiveseink is ellenségeink voltak, ők is folytonosan a magyart gyalázták, szerbet sajnálták és csak egyéni érdekeiket szolgálták. a Tisza-per A mai nap első tanuja Kósa Ernő őrnagy, aki 1918. okt. 31-én az Astoriánál szolgálatot teljesítő önkéntesek parancsnoka volt.Elmondja, hogy halotta, amikor a tömeg Lukachich kiadatását követelte, fél 7 óráig tartózkodott az Astória előcsarnokában és ott értesült Tisza meggyilkolásáról. Arról, hogy a magyar-utcai oldalról fegyveres katonákkal autók mentek volna el, nincs tudomása. Gerlóczi József bankbizomán»os, mint tart. főhadnagy Kósa helyettese volt. Kósa délutántól este 10-ig az Astóriában teljesített szolgálatot. Ez alatt a hátulsó kapun senki sem ki, sem be nem mehetett. Bércsi kabaré igazgató vallja, Scmidek Marcell mesélte neki, hogy őt felszólították, hogy tegye el láb alól Tiszát. Bérci vallomása nem egyezik a rendőrségen tett vallomásával. Schmidek Ignácz gépkereskedő vallja, hogy neki Schmidek Marcell mondta, hogy Hüttner elvitte a Royalba, ott bemutatta Fényesnek és Csernyáknak. Rövid időre kiküldték a szobából s mikor viszszajött, azt kérdezték tőle, hogy mit szólna hozzá, ha Tiszát megölnék ? Szieber József épitész vallja, hogy 1918. november elején Dobó dicsekedett előtte, hogy ő ölte meg Tiszát. Legutóbb letartóztatásban volt s akkor Hüttner kijelentette, hogy Friedrichet és még néhány egyént bele fogja húzni az ügybe. Polónyi Dezső védő zárt tárgyalást kér, amit az elnök el is rendel. A zárt tárgyalás 2 óráig tartott, amikor a tárgyalás folytatását hétfőre halasztották. Or. Szeberényi Lajos Zs. külföldi kiküldetése Megemlékeztünk már arról, hogy dr. Szeberényi Lajos Zs. békéscsabai evang. esperest a magy. kir. kormány kiküldötte az északi államokba tanulmányútra. Dr. Szeberényi esperes f. hó 3-án jelentkezett a m. kir. vallás és közoktatásügyi kormánynál, hogy átvegye az utasításokat. Vele utazik még három egyetemi tanár. Á nagy hírű tudósok Finnországot, Dániát és Svédországot látogatják meg, hogy tanulmányozzák a két nyelvű iskolákat s különösképen azokat a gazdasági iskolákat, melyek középfokú gazdasági ismeretek elsajátítását tűzték ki céljukul. A most felállítandó u. n. „gazdák iskolája" szervezetére és megalkotására bizonyosan nagy hatással lesz Szeberényiék tanulmány utja. Mondanunk sem kell, hogy a pedagógia tanulmány mellett céljuk a kiküldötteknek az is, hogy az északi államokat felvilágosítsák Csonkamagyarország jelenlegi helyzetéről, különösen pedig azokról a gazdasági absurdumokról, amelyeket a trianoni u. n. béke teremtett itt. Dr. Szeberényi Lajos Zs. esperes a bizottságban ugy szerepel mint a magyarhoni evang. egyház képviselője. Ő adja vissza azokat a látogatásokat, melyekkel az északi államok evangélikusai megtisztelték a magyar evangélikusokat, egyben köszönetet mond azért a szeretetteljes támogatásért, amelyben a svédek, dánok és finnek részesítették a magyar evang. közönséget. Uj költségvetés (Budapest, junius 4.) Hegedűs pénzügyminiszter az 1921—22. költségvetési évre szóló állami költségvetést e hó 16-án, pénzügyminiszterségének féléves évfordulóján terjeszti a nemzetgyűlés elé. A költségvetés összege 26—27 milliárd korona.