Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-05 / 121. szám

Békéscsaba, 1921. junius 5. Vasárna p , • II. évfolyam 121. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Szabó István Valamikor mosolyogtak az embe­rek, amikor a parlamenti tudósítá­sokban megjelent ez a név, mely a föld népének a politikai életbe való hamisítatlan, tényleges bekapcsoló­dását jelentette. Mosolyogtak s vise­lőjével r.em törődtek. A kisgazda Szabó István egyedül volt eszméivel és terveivel. Utóbb súlya nőni kez­dett. Politikai nyilatkozatai már je­lentettek valamit, ugy, hogy választó­kerületének jelzésével „ nagyatádi"­val került a neve a lapokba. Az idő, a rohanó idő aztán meghozta Szabó István politikájának igazolását. A li­berális-demokrácia, az ipar szociális demokráciája, nyilt nemzetköziségé­vel örvénybe rántotta az országot s a legnagyobb veszélyben csak a magyar paraszt, a kisgazda, mint töretlen, egységes osztálya az or­szágnak, bizonyult nemzethünek. Minden osztály többé-kevésbbé be­hódolt a rémület első perceiben a vörös őrületnek, ha tettlegesen nem is, de passzive feltétlenül, csak a falu népének, a Szabó István fajtá­jának volt bátorsága eléje dobban­tani a konok nemet és kitartani ke­reszténysége és magyarsága mellett. Sokan haltak vértanú halált a falu­ban azok között, akik átélték a vi­lágháború borzalmait és — tudtak vér­tanuk is lenni. Az ő akaratuk, az ő verejtékes munkájuk parancsolta ki a földből a kenyeret, az ő vitézsé­gük tündöklött a harctereken s az ő józan határozottságuk adta a haza legjobb fiainak azt az erőt, amely­lyel sikerült lábra állítani ezt a meg­gyötört nemzetet. S most ismét ő az, akire vár az a feladat, hogy ha kell munkája gyümölcsének feláldozásá­val biztosítsa az ország előrehala­dását. Ennek a fajnak, a magyar föld­mives osztálynak az elhivatott kép­viselője Szabó István, akinek neve, személye ma már fogalom. Csak ter­mészetes azért, hogy mindazok, akik­nek nem érdekük a keresztény Ma­gyarország boldogulása, szeretnék valahogyan Szabó Istvánt elgán­csolni, szeretnék pártjának egységét megbontani. De hogyan? Egyenes uton nem megy, mert hiszen a Szabó Istvánt követő magyarság kö­veti őt akkor is, ha visszatér Nagy­atádra, az eke mellé. A liberális­demokrata furfang éppen azért meg­próbálja a rokon kereszténypártot és az dlkisgazddkat kijátszani Szabó pártjával szemben és a faji sajtó szemforgatva cikkezik arról, hogy egységes párt készül nagyatádi nél­kül. Ugy gondolkoznak, hogy a sér­tett hiúság, a mellőzöttség érzete ta­lán felborítja a helyzetet s lesz al­kalom a zavarosban halászni. De tévednek. Nagyatádi Szabó István és az az óriási tábor, amely mögötte áll, na­gyon jól tudja azt, hogy ők egyedül életképtelenek. Az ország hatalmas pillérei, de nem egyedüli tartó osz­lopai. Tudják jól, hogy az a munka, amit az iparos, a tisztességes keres­kedő, a hivatalnok, a tanár, í mű­vész s általában a tanult osztály vé­gez, amennyiben nemzeti irányú, éppen olyan nélkülözhetetlen, mint a mindennapi kenyér előteremtése és kölcsönösen az egyik osztály mun­kája teheti lehetővé csak a másik osztály munkáját. Ezzel szemben mindenki nagyon jól tudja, hogy a keresztény magyarságnak nem ér­deke, tehát nem is lehet szándéka, hogy Szabó István nélkül, vagy ép­pen vele szemben csináljon politi­kát. Hiába tehát a zsidóság ravasz fondorkodása, hiába az álkeresztény és álkisgazda liberálisok minden igyekezete, a keresztény magyarság tábora egységes, megbonthatatlan s ha formailag a nemzetgyűlésen egymás mellett álló két tábort mutat is, bensőleg egyetlen hatalmas erő, amely mindenkor meg fogja tudni védelmezni az országot minden tá­madás ellen. Ha az országnak, a szilárd kor­mányzatnak érdeke az egységes párt, akkor az meg is lesz. De nem a bomlasztó elemek és az ő sajtójuk fogja megcsinálni, hanem a keresz­tény magyarság hivatott vezérei és nem egyéni érdekből, az érvényesü­lési lehetőség miatt lesz egységes párt, hanem azért, mert szükség lesz rá éppen azokkal szemben, akik ma el akarják gáncsolni a kisgazdák vezérét. cb. 9 szabadkőművesei* és a világháború Egy párisi lap leleplezései — Magyarország szétdarabolásánah okozói Egy párisi lap a La Croix szenzációs leleplezéseket közöl a szabad­kőmivesség munkájáról. Szinte megdöbbentő annak feltárása, hogy ez a nemzetközi szervezet, melynek szálai az egész világot behálózzák, milyen óriási súllyal nehezedett, Európára s milyen elhatározó befolyást gyakorolt a békeszerződések megalkotására. A szabadkőművesek már 1915-ben a genfi nagygyűlésükön foglal­koztak a háború befejezése után esedékes kérdésekkel, hogy jóelőre elké­szüljenek a békekonferenciára s annak munkáját irányithassák. A szerbek területrabló követeléseit a francia szabad­kőművesség tette magáévá s vette pártfogásába 1916-ban a párisi Nagy Orient-páholy határozatával. E határozat után sajtójuk révén folytonosan ebben az irányban mű­ködtek s végre is diadalra vitték határozatukat. Ez annál inkább lehető volt, mert az emiitett lap szerint „Franciaországban nincs vezető, vagy befolyásos ember, aki keresztül nem ment volna a szabadkömives eszmék tisztító tüzén". A békekonferencia tagjai nem voltak egyebek, mint bábok egy nem­zetközi szervezet kezében. Ők csak szavaztak, a szabadkőmivesség pedig diktált. Hogy nekünk rosszat diktált, az természetes, hiszen a mi saját szabadkőmiveseink is ellenségeink voltak, ők is folytonosan a magyart gyalázták, szerbet sajnálták és csak egyéni érdekeiket szolgálták. a Tisza-per A mai nap első tanuja Kósa Ernő őrnagy, aki 1918. okt. 31-én az Astoriánál szolgálatot teljesítő ön­kéntesek parancsnoka volt.Elmondja, hogy halotta, amikor a tömeg Lu­kachich kiadatását követelte, fél 7 óráig tartózkodott az Astória elő­csarnokában és ott értesült Tisza meggyilkolásáról. Arról, hogy a ma­gyar-utcai oldalról fegyveres kato­nákkal autók mentek volna el, nincs tudomása. Gerlóczi József bankbizomán»os, mint tart. főhadnagy Kósa helyet­tese volt. Kósa délutántól este 10-ig az Astóriában teljesített szolgálatot. Ez alatt a hátulsó kapun senki sem ki, sem be nem mehetett. Bércsi kabaré igazgató vallja, Scmidek Marcell mesélte neki, hogy őt felszólították, hogy tegye el láb alól Tiszát. Bérci vallomása nem egyezik a rendőrségen tett vallo­másával. Schmidek Ignácz gépkereskedő vallja, hogy neki Schmidek Mar­cell mondta, hogy Hüttner elvitte a Royalba, ott bemutatta Fényes­nek és Csernyáknak. Rövid időre kiküldték a szobából s mikor visz­szajött, azt kérdezték tőle, hogy mit szólna hozzá, ha Tiszát meg­ölnék ? Szieber József épitész vallja, hogy 1918. november elején Dobó dicse­kedett előtte, hogy ő ölte meg Ti­szát. Legutóbb letartóztatásban volt s akkor Hüttner kijelentette, hogy Friedrichet és még néhány egyént bele fogja húzni az ügybe. Polónyi Dezső védő zárt tárgya­lást kér, amit az elnök el is ren­del. A zárt tárgyalás 2 óráig tar­tott, amikor a tárgyalás folytatását hétfőre halasztották. Or. Szeberényi Lajos Zs. külföldi kiküldetése Megemlékeztünk már arról, hogy dr. Szeberényi Lajos Zs. békéscsa­bai evang. esperest a magy. kir. kormány kiküldötte az északi álla­mokba tanulmányútra. Dr. Szeberényi esperes f. hó 3-án jelentkezett a m. kir. vallás és köz­oktatásügyi kormánynál, hogy át­vegye az utasításokat. Vele utazik még három egyetemi tanár. Á nagy hírű tudósok Finnorszá­got, Dániát és Svédországot láto­gatják meg, hogy tanulmányozzák a két nyelvű iskolákat s különös­képen azokat a gazdasági iskolá­kat, melyek középfokú gazdasági ismeretek elsajátítását tűzték ki cél­jukul. A most felállítandó u. n. „gaz­dák iskolája" szervezetére és meg­alkotására bizonyosan nagy hatás­sal lesz Szeberényiék tanulmány utja. Mondanunk sem kell, hogy a pedagógia tanulmány mellett céljuk a kiküldötteknek az is, hogy az északi államokat felvilágosítsák Csonkamagyarország jelenlegi hely­zetéről, különösen pedig azokról a gazdasági absurdumokról, amelye­ket a trianoni u. n. béke terem­tett itt. Dr. Szeberényi Lajos Zs. espe­res a bizottságban ugy szerepel mint a magyarhoni evang. egyház képviselője. Ő adja vissza azokat a látogatásokat, melyekkel az északi államok evangélikusai megtisztelték a magyar evangélikusokat, egyben köszönetet mond azért a szeretet­teljes támogatásért, amelyben a své­dek, dánok és finnek részesítették a magyar evang. közönséget. Uj költségvetés (Budapest, junius 4.) Hegedűs pénzügyminiszter az 1921—22. költségvetési évre szóló állami költ­ségvetést e hó 16-án, pénzügymi­niszterségének féléves évfordulóján terjeszti a nemzetgyűlés elé. A költségvetés összege 26—27 milliárd korona.

Next

/
Thumbnails
Contents