Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-03 / 119. szám

Békéscsaba, 1921. junius 3. Vasá rn a p , • II. évfolyam 121. szám. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent istván-tér 18. szám A szerkesztőség teiefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: F.gy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Forradalmárok Bethlen István miniszterelnök meg­döbbentően szenzációs beszédet mon­dott tegnap a Házban. Okmányok­kal, röpiratokkal igazolta, hogy a forradalom szelleme még mindig él, itt lappang és dolgozik közöttünk, hogy újra felborítsa — kellő pilla­natban — nagy nehezen helyreállí­tott belső rendünket. „Itt igenis tovább folyik a há­ború, még pedig köztünk és a for­radalmárok közt" mondotta a mi­niszterelnök. Aztán a nemzetgyűlés feszült érdeklődése közepett sorban elmondotta, hogy van forradalmi sajtó, mely titokban kommunista iratokat gyárt, van forradalmi szer­vezet, mely e röpiratokat terjeszti, fenntartja az összeköttetést a bécsi emigránsokkal, sőt magával Kun Bélával is. Van ártatlan nevü, sze­líd köntösű szervezet, mely össze­köttetésben a hazaárulókkal (Batt­hyányi, Lovászi, Garami, Kunfi) rendszeresen készitgeti a talajt egy ujabb forradalomra. Felolvasott két levelet, melyet Kun Béla küldött a magyarországi kommunistáknak. Szenzációs, szinte félelmetes be­jelentései után, komoly intelemmel szólt a Házhoz: „S ha azt látom, hogy mind me­részebben tolakodnak elő a forradal­mi párt és uj elnevezés alatt, uj jelszavakkal, uj munkába kezd, ha a sajtó bizonyos része perfid taktikát, azt a bizonyos bécsi taktikát ide benn fejti ki, ha a propaganda ki­bontja szárnyait a bíróság előtt és a tanuk padján s előállanak, hogy a forradalmakat rehabilitálják, ha vissz­hang kél erre, itt bent a Házban is és a nép tömegében izzik még a parázs, ha a szakszervezetek a kom­munizmusban részeseket kitüntetik, ha az agitáció tömkelege a nyugodt és csendes kormányzást lehetetlenné teszi, — ha mindezt látom, ugy kérnem kell a nemzetgyűlést, hogy ne tagadja meg a kormánytól az erősebb fegyvert, amellyel mind­ezekkel szembeszáll." Aztán az egész Ház zugó tapsa közt kijelentette, hogy a kormány­ban meg lesz az erő, mely lesújt a bűnösökre. Bethlen beszédének mélységes ha­tása volt a Házban. A hazafias és lelkiismeretes képviselők egyként érezték, hogy minden erejükkel tá­mogatni kell ezt az erőskezű férfiút, aki nyíltan szembeszáll a veszede­lemmel. Odaát pedig a Balláék tá­borában nagy rőkönyödés támadt. Izgatott hangon kiabáltak, mint az olyan emberek, akik lármával akar­nak kiszabadulni egy kínos hely­zetből, melybe nem várt leleplezés folytán jutottak. Bethlen szavai csak megerősít­hettek minden becsületes magyart abban a meggyőződésben, hogy még nagyon is szükség van azokra az intézkedésekre, amelyek ugy fájnak a liberális-zsidó táborban. A tegnapi leleplezés világosan mutatja, hogy itt karddal és erővel kell ré­sen állni, mert a legkisebb gyenge­ség könnyen uj katasztrófába viheti hazánkat. Csak had kiabáljanak odaát! A nemzet Bethlen erős karját és szivét erősiti, hogy tudjon szeretettel és megértéssel dolgozni, de tudjon keményen le is sújtani a haza ér­dekében. Lázong az orosz munkásság Leninek nem urai többé a helyzetnek — Bolsevistaellenes munkásgy ülések Páris, junius 2. Megerősítették azt a hírt, hogy a pétervári munkások nyíltan kifejezést adtak a szovjetkormánnyal szemben való elégedetlenségüknek. Nemrégiben gyűlést tartottak, amelyen az egész ipari munkásság résztvett és ahol erős bolsevistaellenes beszédek hangzottak el. Ebből is megállapítható, hogy Leninéknek az ipari munkásságra gyakorolt befolyása majdnem teljesen megszűnt. A szovjetkormány minden intézkedése csak azt szolgálja, hogy letünőfélben levő hatalmát ideig-óráig fenntartsa. Zárt ülés a nemzetgyűlésen Budapest, jun. 2. A tegnapi izzóan vikaros délutáni és esti ülés után igen csendesen kezdődött a mai ülés. A nemzetgyű­lés tagjait még mindig lenyűgözve tartotta Bethlen István gróf minisz­terelnök tegnapi hatalmas beszéde és az annak során tett leleplezések. Még az ellenzék is feltűnően csen­des. Balláék valahogyan nem jól érezhetik magukat abban a boldo­gító liberális blokkban. Az ülést 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök, de azonnal fel is függesztette, mert a három jegyző közül egy sem volt a he­lyén. Napirend előtt Csizmadia Sándor szólalt fel. Tegnap Rassay az Igaz­ság cimü lapot ugy aposztrofálta, hogy azt a kormány szubvencio­nálja. A lapnak ó a főszerkesztője, munkáját megfizetik s hogy aztán a kiadó honnan veszi a lap fenn­tartásához a pénzt, nem tudja. Ez a lap azért indult meg, hogy a munkásságot nemzeti irányba te­relje. A napirend első szónoka Sza­bóky Jenő. A kormány álláspontját osztja, mert keresztény és nemzeti alapon áll. Ezért támogatja és a költségvetést elfogadja. A forrada­lom tüzéből a köztisztviselők meg­újhodva kerültek ki, de van egy betegségük, amely súlyos: a bü­rokrácia. A szabadforgalom híve, felhívja a kormányt, hogy a keres­kedelmi kikötőre vonatkozólag hat hónapon belül terjesszen törvényja­vaslatot a Ház elé. Az internálások ma még szükségesek, de fokoza­tosan beszüntetendők. Berky Gyula: A kisgazdapárt csak Nagyatádiban látja a kormányban álláspontjának képviselőjét. Külpoli­tikánkkal nincs megelégedve. A ba­ranyai-kérdésben szükségesnek ta­lálná, ha a miniszterelnök vagy a külügyminiszter nyilatkozna, hogy ha a magyar impérium bevonul, csak a törvényes rend fog uralkodni. Szeretné, ha a magyar katona régi nimbuszát visszaszerezné. A katona­ság ne politizáljon. A hadseregből el kell távolítani a magyarul nem tudó osztrák tiszteket. A közszabad­ságokért a kisgazdapárt mindent megtesz. Einök ezután az ülést a déli szü­net tartamára felfüggeszti. A délutáni üfést fél 17 (fél 5) órakor nyitotta meg Rakovszki Ist­ván ejnök. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter zárt ülést kért, amit az elnök el­rendel. A zárt ülés lapunk zártakor még tart. Szabó Dezső pervesztes (Budapest, junius 2]) Ismeretes, hogy a kincstár keresetet indított Szabó Dezső író ellen, mert nem fizette vissza kommunizmus alatt a Szellemi Termékek Országos Ta­nácsától felvett jelentékeny összegű irói előlegét. Ma tárgyalta a pört a budapesti kir. törvényszék és Szabó Dezsőt kötelezte, hogy a 28.000 K tőkét és annak kamatait a kincs­tárnak 15 nap alatt fizesse vissza. Zilahi-Kiss üenőt rehabilitálták Budapest, junius 2. Azt hisszük, olvasóinknak élénk emiékezében van még az a hajsza, ami Zilahi-Kiss Jenő, íővárosi ta­nácsnok, Békésmegye volt kormány­biztos főispánja ellen pár hónapja megindult. A keresztény meggyőző­désében kemény és megingathatat­lan férfiú szálka volt liberálisék szemében, különösen, amikor a fő­város közoktatásügyi osztályát át­vette, ahol méltán reszkettek a meg­indult tisztogatástól a páholylova­gok. Egy levél volt a támadások alapja. A levél a forradalmat meg­előző napokban Íródott nem a nyil­vánosság, hanem egy baráti kör számára. És nem forradalmat ké­szítő akarat íratta, mint ahogy a tervszerű hézagossággal közölt le­vélbe belemagyarázni szerették volna, hanem az aggodalom, hogy a készülő és elhárithatatlanul kö­zelgő forradalom egészen idegen kezekre kerül. A levél a Magyar Társaság egyik csoportja számára íródott, a Magyar Társaság pedig az első egyesület volt, mely már hó­napokkul a forradalom előtt keresz­tény és magyar faji alapokon ke­reste a fenyegö összeomlás elöl való menedéket. Ennek az egyesületnek személyi összetétele eleve garancia lehetett a keresztény közvélemény számára, hogy Zilahi-Kiss Jenő ha­zafiatlan, vagy éppen bolsevista tendenciákkal jóhiszemüleg nem vá­dolható. Az a nem nagyon tág, de annál több erkölcsi és szelemi ér­téket felölelő kör, melyben Zilahi Kiss Jenő a forradalom előtt és után mozgott, melegágya maradt mindvégig az ellenforradalmi szel­lemnek és szervezkedésnek. Innen indult ki sok üdvös nemzeti moz­galom, innen indult ki a Terület­védő Liga terve is s éppen Kiss Jenő volt annak egyik tervezője és alapitója. A bolsevizmus bukása óta pedig Kiss Jenő egyik legfőbb mozgatója a keresztény városi po­litikának. Az Országos Kaszinó szigorú vizsgálatot indított meg Kiss Jenő ellen, amely most egyhangú felmen­téssel végződött. Kíváncsian várjuk liberálisék állásfoglalását; mert mi­kor a hajsza megindult, nagyon hangosak voltak. Most — szoká­sukhoz hiven — hallgatni fognak. Gertner fegyelmi büntetése (Budapest, jun. 2.) Megírtuk, hogy Gertnert, a Tisza-per egyik vádlott­ját, igazi sziriai szemtelenkedése miatt Gadó István fötárgyalási el­nök egy napi sötétzárkában, bilincs­ben eltöltendő, böjttel szigorított fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fe­gyelmi büntetést Gertner matölti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents