Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-31 / 116. szám

Békéscsaba, 1921 ju ni üs 3. Körösvidék 3. Svéd bihüldött tapasztalatai Csabán Megemlékeztünk annakidején rész­letesen arról, hogy Söderblom up­salai érsek megbizottja, Nystedt svéd evangelikus lelkész meglátogatta ma­gyarországi útjában Békéscsabát, hol az ev" egyház vendége volt. A svéd vendég több napot töltött körünkben s szombaton délben uta­zott el Brassóba az expressz vo­nattal. Itt tartózkodása alatt, a legna­gyobb elismeréssel szólott Magyar­országról s különösen a csabai val­lásos népről. Qröminel látta a temp­lombajárók sokaságát, buzgóságát s hallgatta szép hatalmas éneklé­süket. Nagy elismeréssel volt az iskolák iránt. A főgimnázium való­sággal meglepte, mert tudomása volt róla, hogy a háború alatt meny­nyit szenvedett ez az iskola. Jól eső érzéssel állapította meg, hogy az igyekezet és munka már csak­nem teljesen rendbehozta azt. Meg­lepetéssel szemlélte a szép könyv­tárat s a szertárakat. Járt kint a tanyákon, amelyeket nagyon szépeknek, rendeseknek, tisztáknak talált. Itt is meglepődött, mert nagyobb és intenzivebb mező­gazdasági kulturát talált, mint ami­lyent remélt. Meghatotta a csabaiak vendég­szeretete. A közétkezéseken, melye­ket az egyház, az esperes és Zsíros András mázsafelügyelő adtak a ven­dég tiszteletére, nagyon jól érezte magát. Különösen boldog volt, hogy egy gazda házának lehetett vendége. Zsiros András egy rézveretes énekes­könyvet is ajándékozott az ö révén az upsalai egyetem számára, amely­nek végtelenül megörült. Több egyháztagot meg'átogatott s egész itt tartózkodása alatt gyakran adott kifejezést a magyar nép iránt való rokonszenvének s azon remé­nyének, hogy ez az istenfélő, dolgos, jó nép hamarosan kiheveri az utolsó esztendők megpróbáltatásait. loaiisavDiiiiiiiiiaiiiiii 11 1 il békéscsabai Iparos Olvasókör ünnepe A békéscsabai Iparos Olvasókör f. hó 29-én ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. A szép jubileumon az olvasókörrel együtt ünnepelt a csabai társadalom tekin­télyes része, hogy meghajtsa az elis­merés lobogóját az előtt az egyesü­let előtt, mely 25 éve nemcsak az iparosok kulturigényeit szolgálja, hanem derék munkát végez a nem­zeti eszme szolgálatában egész város­szerte. Az ünnepség díszközgyűléssel kez­dődött, mely a városháza nagyter­mében folyt le d. e. 10 órakor. A nagytermet teljesen megtöltötte az ünneplők sokasága. A keresztény dalárda elénekelte a Himnuszt. Tímár Endre emelkedett szólásra s melegen üdvözölvén a díszközgyű­lés hatalmas közönségét, felkérte dr. Rell Lajos főgimn. igazgatót, mél­tassa e nap jelentőségét. Dr. Rell Lajos költői gondolatban gazdag, nagyhatású ünnepi beszédet mondott. Röviden vázolta az olvasó­kör megalakulásának történetét. Jel­lemezte azt a munkát, melyet 25 év óta folytat a kör, nem nagy hanggal, de annál több belső eredménnyel. Különösen hangsúlyozta a nemzeti gondolatot, mely mindig irányitója volt az Iparos Olvasókörnek. Han­goztatta, hogy a régi alapön kell to­vább haladni, mert nem revolució, hanem evolúció biztosítja jövőnk boldogságát. Önképző munka, ma­gyar sziv, izzó hazaszeretet, társa­dalmi harmónia legyen az ideálunk. Kegyelettel emlékezett meg a kör halottairól, szeretettel és elismeréssel üdvözölte az élőket, különösképen az öregeket. A fiatalokat arra biz­tatta, hogy az öregek szellemét ve­gyék át s akkor csak ragyoghat, al­kothat az olvasókör a következő év­tizedek alatt. A nagy lelkesedéssel fogadott szép szavak után Lilinger István üdvö­zölte az Iparos Olvasókört jubileuma alkalmából. Felszóllaltak: Horváth Mihály a Polgári Kör, dr. Kvasz Gy. az Előre M. T. E., dr. Rell Lajos a Nőegylet, Vidovszky Kálmán a Kis­gazda Ifjak Művelődési Egyesülete, Nigrinyi János a Népegylet s dr. Medovarszky Mátyás főjegyző a város nevében, mindannyian melegen üd­vözölvén a jubiláló egyesületet. Tímár Endre zárószavai után, melyben köszönetet mondott a meg­jelenteknek s dr. Rell Lajos főgimn. igazgatónak, a Keresztény Dalárda a Szózattal fejezte be az emelkedett ünnepet. Délben a Széchenyi-ligetben köz­ebéd volt, melyen közel százan vet­tek részt. Pohárköszöntőt mondtak: i Tímár Endre a Kormányzó ur őfő­i méltóságára, dr. Rell Lajos az Iparos j Olvasókörre, Horváth Mihály dr. Rell : Lajosra, dr. Medovarszky a Kör tag­jaira, Nigrinyi János a hazafias mun­kára. Zlehovszky N. indítványára táviratilag üdvözölték Horthy Miklós kormányzó urat. Délután népünnepély s este jól sikerült bál fejezte be az Iparos Ol­vasókör ünnepnapját. 9 gazdák iskolájáról ] P. L. urnák a „Körösvidék" 115. számában megjelent „A gazdák isko­lája" cimü cikkének olvasásába mint aféle vérbeli tanár, 32 év óta a gaz­dasági szakoktatást szolgáló gazda­tanár, nagy érdeklődéssel merültem belé. Érdeklődésem nem is csoda. Ma, amikor csonka országunk min­den gondolkodó fője tisztában van azzal, hogy az egyedüli alap, melyen országunkat újraépíthetjük, melyből uj erőt meríthetünk, melyen a hosszú véres háborúban kapott sebeinket begyógyíthatjuk, a mezőgazdaság: hogy ne keltené fel az érdeklődést egy cikk, melv a gazdák iskolájáról szól? Közismert dolog, hogy tudás nél­kül nincs előrehaladás. Egyedüli alapunkat, a mezőgazdaságot és a . reá váró feladatok megoldásához szükséges erősségűvé csak a tudás intenzív terjesztésével tehetjük. A tudást nyújtani pedig elsősorban az iskola feladata. Ezt tudva, nézzük meg, ugyan mit ir P. L. ur a mezőgazdasági tudást terjesztő iskolákról? Nem sok örömünk telhetik benne! Azt irja, hogy „a gazdák iskolái: a gazdasági ismétlő iskola, a születése pillanatá­ban meghalt földmivesiskola és a gazdasági akadémia. Az egyik sem általános műveltséget, sem szak­ismeretet nem ad, a másik meg el­érhetetlen és céltalan is a kisgazdák részére." Szerinte tehát a kisgazdafiunak *) A fenti cikket, mely egy köztiszte­letben álló szakférfiú véleményét adja, szívesen közöljük — bár hangjával, ame­lyet érthető érzékenység diktál, nem is értiink egyet — mert meggyőződésünk, hogy a feltétlenül szükséges gazdák isko­lája ügyét szolgáljuk, ha a különböző ide­vonatkozó nézetek kifejezését lehetővé tesszük. (Szerk.) gazdasági tudást szerezni ma teljes lehetetlen : elő tehát a 8. osztályos polgári iskolával, mint a gazdasági tudást a kisgazdafiunak egyedül nyújtó középiskolával! Amit P. L. ur a meglevő iskolák­ról ir, kétségbe ejthetne minden igaz magyar embert, ha a valóság­nak megfelelne. Szerencsére azonban nem felel meg. 32 éves tapasztala­tom alapján ezt állithatom, nemcsak én, de bizonyíthatják a szülők és alkalmazók ezrei, valamint ugy a gazdasági ismétlőiskolákban, mint a földmivesiskolákban folyó komoly munka alapos ismerői is. Bizonyítja továbbá a kormány lázas igyeke­zele is, mellyel az iskolákat még mai súlyos helyzetünkben is szapo­rítani igyekszik. Jelenleg is két uj földmivesiskola épül és legalább egy tucat létesítéséről folynak a tárgya­lások a kisgazdák érdekeit legalapo­sabban ismerő kisgazda földmivelés­ügyi m. kir. miniszterek bölcs veze­tése alatt. A földmivesiskolák tisztelt P. L. ur nem haltak meg születésük pilla­natában s abban is téved, hogy szakismereteket nem nyújtanak. Más halt meg születése pillanatában, tisztelt P. L. ur: az ön cikkének a komolysága. Egyéb dolgaira ezért nem is reflektálhatok, pedig még sok mondani valóm volna. Kállay Ödön ­m. kir. földm. isk. igazgató. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy bazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." íííREK — A kormány a munkanélküli­ség ellen. A kormány a kereske­delemügyi miniszter kezdeményezé­sére elrendelte, hogy a mult évi állami költségvetésnek közmunkákra és ipari beszerzésekre vonatkozó tételeiből az eddig esetleg még fel nem használt összegek eredeti-ren­deltetésüknek megfelelően sürgősen használtassanak fel, hogy ezáltal a gazdasági életet üzemcsökkenés, munkanélküliség és más káros jelen­ségek alakjában fenyegető válság enyhíthető legyen. Ez alkalommal a kereskedelemügyi miniszter az iránt is intézkedett, hogy a munkák megkezdését esetleg gátló, még füg­gőben levő munkálatok elvégeztes­senek és igy az ezévi költségvetés megállapítása után az állami mun­kák az iparosoknak azonnal kiadha­tók legyenek. — Halasztást kaphatnak az adófizetők. A hivatalos közlöny mai száma rendeletet közöl, amely szerint az 1918—1919. évi jövede­lem és vagyonadóra vonatkozólag az adózók a m. kir. pénzügyigaz­gatósághoz kérvényt nyújthatnak be, melynek kellő megindokolása esetén az adófizetésre halasztást kaphatnak. Halasztást csak azok kaphatnak, akik az 1918. és 1919. évi adóra befizetnek olyan összeget, mely nem kisebb a régi adójuknál. Az 1917— 1919. évi hadinyereségadó befizeté­sére is adható halasztás oly feltétel alatt, ha legalább oly összeget fizet­nek be azonnal, amely nem kisebb a terhükre kirótt hadinyereségadó már esedékessé vált 50 százalékánál. — Megérkeztek a svájci újság­írók. A magyarországi tanulmány­útra jött svájci hírlapírók vasárnap este a bécsi hajóval megérkeztek. A vendégeket a kormányzó és a fővá­ros képviselői fogadták a hajóállo­máson. — Eljegyzés. Boskó György bá­jos leányát, Mariskát f. hó 28-án eljegyezte Félix József. (Minden külön értesítés helyett.) — Gyóni emlékünnep. Az Au­róra kör jnnius hó 9-én este fél 9 órakor a Közművelődés házában Gyóni Géza emlékünnepet rendez. A jövedelem egy része a Gyóni alap javára torditódik, ugyancsak ez alapot illeti minden felülfizetés. A részletes műsort a napokban adjuk. — Az Orsz. Polg. Isk. Egyesület Arad Békési Köre Űrnapján délelőtt 11 órakor tartotta a békéscsabai áll. polg. fiúiskola rajztermében ren­des évi közgyűlését. Megjelentek a csabaiakon kivül Gyula, Békés, Sar­kad, Mezőberény, Gyoma, Orosháza képviselői mintegy negyvenen és Mezey Lajos tanulmányi felügyelő. A gyűlést Korom György békés­csabai igazgató, a kör alelnöke ve­zette, miután a kör érdemes elnöke, Pál Ernő az elnöki tisztségről le­mondott. Az értekezletnek két ki­magasló pontja volt. Az első a polgári iskolák reformjával foglalko­zott. A vitát Horváth Jenő békés­csabai tanár tartalmas ismertetése vezette be. Többek hozzászólása után a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, melyben sürgeti a pol­gári iskolának mezőgazdasági irány­ban 8 osztályúvá való fejlesztését. — A második nem kevésbbé érde­kes szám Mittl Ferenc eleki igaz­gató paedagogiai értekezése volt. Az értékes előadás mindvégig lekö­tötte a hallgatóság figyelmét. Ezután tisztújítás következett. Az elnöki állást nem töltötték be. Alelnökök: Korom György, Böszörményi Róza. Titkár: Péterfy Lajos. Pénztáros: Bencsik Geyza. Jegyző: Soltész László. Köri kiküldöttek; Horváth Jenő és Szabó Árpád lettek. — Tiz éves találkozó. Az 1911. évben a békéscsabai ág. hitv. ev főgimnáziumban érettségizett osztály­társaimat fölhívom, hogy ez év ju­nius 29-ikén tartandó tiz éves talál­kozónkon megjelenni s érkezésükről, illetve távolmaradásukról engem ide­jekorán értesíteni szíveskedjenek. Baukó, városi mérnök. — A kisvasutasok kirándulása. Vasárnap reggel ragyogóan szép időben indult el a zöldlombokkal feldíszített különvonat, mely a kö­zönséget a kisvasutasok által rende­zett kirándulás színhelyére vitte. Az üde, zöld gyepen, a hűvös, árnyas ligetszerü erdőben több mint ezer ember mulatott, szórakozott vidá­man egészen a késő esti órákig. Délután — sajnos — az eső kétszer is megzavarta a muiatozókat, de jókedvüket ez sem lohasztotta le. A rendezőség büszkén elkönyvelheti a jelenvoltak megelégedését, mert a kirándulás minden tekintetben, a legteljesebb mértékben sikerült. — Kik ápolnak olasz katona­sírokat? Felhivatik az az egyesület vagy magánszemély, aki Békéscsabán elhalt és eltemetett valamely olasz katona sirját gondozni elvállalta és azt gondozza, hogy minél előbb jelentkezzék a népjóléti hivatal 3. sz. szobájában.

Next

/
Thumbnails
Contents